A Lovag, mint kaszt

A lovagok azon nemesi sz�rmaz�s� harcosok, akiket   gyermekkorukt�l fogva a kaszt megk�vetelte k�v�nalmaknak megfelel�en neveltek. Olykor persze az isel�fordul, hogy uralkod�k, f�nemesek - olyanok, akik b�rnak e joggal - lovagg� �tnek embereket, akik szerint�k �redemesek erre. Fontos azonban megjegyezni, hogy az eff�le lovagok csak rangjukban tartoznak a kaszthoz, k�pzetts�geikben nem. Hosszas �tnevel�s ut�n v�lhatnak csak annak igazi tagjaiv�.

Ynev b�rmely vid�k�r�l esik is sz�, a h�res lovagi neveltet�s minden�tt k�zel ugyanazt jelenti. Mag�ban foglalja az udvariass�got, valamely kev�ske m�velts�get, a neh�z fegyverzet� harcmodort, �s t�jegys�genk�nt v�ltoz� lovagi erk�lcs�t.

A lovagi erk�lcs meglehet�sen t�gan �rtelmezhet� fogalom, �s �gy sem minden lovag �rzi mag�ra n�zve k�telez�nek. �m az eff�le alakokat �s rendeket a val�di lovagok meglehet�sen len�zik. A lovagi erk�lcs megk�veteli az elt�k�lts�get, felt�tlen h�s�get egy eszme vagy legal�bbis egy h�b�r�r ir�ny�ban, t�ntor�thatatlan b�tors�got, az ellenf�l becs�l�s�t, az adott sz� betart�s�t, a bar�tok szeretet�t.

A lovagok olykor torn�kat v�vnakegym�ssal, ahol hit�k, uruk becs�let�t �s h�r�t igyekeznek  �regb�teni, meg�rizni. Ha visz�lyba, n�zetelt�r�sbe kerverednek, p�rviadalra h�vj�k ki egym�st; ahol k�t�tt szab�lyok szerint m�rik �ssze fegyver�k erej�t.
Ynev vil�g�n sz�mtalan kisebb-nagyobb lovagrend l�tezik. Ezekr�l lentebb ejt�nk m�g sz�t.

Akadnak persze �gynevezett k�borlovagok is, akik nem tartoznak egyetlen rendhez sem, mi t�bb, olykor t�n haz�juk, h�zuk sincs. �k �ltal�ban elszeg�nyedett nemesi csal�dok ivad�kai, akik vagy kardjuk szog�latba ad�s�val igyekeznekp�nzt gy�jeni, vagy urat, rendet keresnek maguknak, melynek n�zetei megegyeznek felfog�sukkal. A k�bor lovagok �ltal�ban szeg�gy �s fiatal emberek.

Harc�rt�k

A lovagok a leghat�konyabb harcosok minden Harcos f�kasztba tartoz� karakter k�z�l. Harc�rt�k�k a gladi�torok�val egyenl�, �m s�lyos p�nc�lok v�delm�be h�z�dnak, �gy j�val nehezebb feladat megsebezni �s lrgy�zni �ket. Ezenfel�l a vil�gi �letben is sokkal ink�bb meg�llj�k hely�k, mint az ar�n�khoz szokott bajnokok. A lovag K� alapja 5, T� alapja 20, V� alapja75 �s C� alapja nincs. Harc�rt�k m�dos�t�ja szintenk�nt 12, amit tetsz�s szerint eloszthat K�-je, T�-je �s V�-je k�z�tt. K�t szab�lyt kell puszt�n k�vetnie: T�-je �s V�-je n�vel�s�re minden TSZ-en 5-�t 5-�t �ldoznia kell; valamint, C�-j�re nem adhat pontot. A lovagok ugyanis neveltet�s�kn�l fogva megvetik a c�lz�fegyvereket, s�t, gyakren m�g a haj�t�fegyvereket is. Ez ut�bbit tekintve persze akadnak kiv�telek, mint p�ld�ul a lovagkardot is remek�l c�lbadob� Deva Morrola rend tagjai.

�leter� �s F�jdalomt�r�s

A lovagok �leter� �s f�jdalomt�r�s tekintet�ben is a legjobbak k�z� sz�m�tanak. Neveltet�s�k sor�n nemigen szenvednek hi�nyt semmiben, mindenb�l a legjobbat kapj�k. �gy azt�n �leterej�k kimasgasl�, �s a f�jbalmat, fog�sszeszor�va ugyan, de dacosan t�rik. A lovag karakter �p alapja 7, Fp alapja pedig 6, amihez Tapasztalati Szintenk�nt m�g k6+5 Fp j�rul, m�r az els� szinten is.

K�pzetts�gek

A lovagi neveltet�s sok mindent mag�ban foglal, amire a karakternek sz�ks�ge van ahhoz, hogy lovagg� legyen. �gy a lovagok meglehet�sen sok k�pzetts�get kapnak meg an�lk�l, hogy ez�rt csr�be K�pzrtts�g Pontokat kellene �ldozniuk. Ugyanakkor azonban nemigen marad idej�k egy�b tudom�nyok �s ismerets�gek elsaj�t�t�s�ra, s ez�rt kev�s Kp-ban r�szes�lnek. Kp alapjuk 4, �s ehhez szintenk�n (m�r az els� szinten is) m�g 7 adhat�.

A lovag karakter 1. TSZ-en a k�vetkez� k�pzetts�gekkel b�r:

Azut�n pedig:

 

K�pzetts�g	fok/%
neh�zv�rtviselet	Af
pajzshaszn�lat	Af
5 fegyver haszn�lata	Af
fegyverismeret	Af
hadvezet�s	Af
etikett	Af
lovagl�s	Mf
4 nyelvtud�s	Af 4.2.2.2.
�r�s/olvas�s	Af
heraldika	Af

 

A lovagok att�l f�gg�en, hogy melyik rendb�l sz�rmaznak, m�g kaphatnak bizonyos egy�b k�pzetts�geket is. Olyanokat, melyek n�lk�l a v�lasztott rendnek nem lehtn�nek tagjai. P�ld�ul az eml�tett Marico con Rabora lovagrendb�l sz�rmaz� karakter m�r 1. TSZ-en is Mesterfok� Pajzshaszn�lattal b�r; az Aranyk�r lovagrend lovagjai j�val t�bb alapfok� tudom�nyos k�pzetts�get kell hogy kapjanak. Ezek kioszt�s�r�l a KM rendelkezik.

 

Tapasztalati Szint

 

A lovagok eleinte (alacsony szinten) nehezen �s lassan l�pik meg Tapasztalati Szintjeiket. Azut�n (4. szint el�r�s�vel) egyre k�nnyebben �s k�nnyebben jutnak feljebb.

 

TSz	K�pzetts�g	fok/%
3.	heraldika	Mf
4.	pajzshaszn�lat	Mf
4.	pszi	Af
4.	sebgy�gy�t�s	Af
5.	1 fegyver haszn�lata	Mf
8.	neh�zv�rtviselet	Mf
9.	hadvezet�s	Mf
12.	pszi	Mf

Minden tov�bbi szinthez +35000 Tp kell.

 

A lovag fegyvert�ra

 

A lovagi �let megk�veteli a s�lyos v�rtek visel�s�t. A mellv�rt, de legink�bb a f�l- vagy teljes v�rtezet hord�s�t. Ehhez m�rtek a fegyvereik is: a lovagkard, a pallos, a kopja, a  csatab�rd. Gyakran haszn�lnak pajzsokat, melynek m�rete �s form�ja a loavagrendt�l, ill. a k�r�lm�nyekt�l f�gg. A lovagok k�l�n fegyvert�rral b�rnak a kalandoz�s, a harc, a viadalok idej�n. M�g �nnepi alkalmakra is f�mv�rtezetet �ltenek, ez az �gynevezett d�szp�nc�l.

 

A lovagi torna

 

Egyes nagyurak, lovagrendek bizonyos alkalmakb�l �sszeh�vj�k a k�rny�k lovagjait �s rendjeit, hogy azok fegyveres viadalokon m�rj�k �ssze erej�ket. Ezt nevezz�k lovagi torn�nak. Bizonyos von�saiban hasonl� ez a gladi�tor viadalokhoz, �m c�lja nem annyira a k�z�ns�g sz�rakoztat�sa, hamen a harc maga. Pontosabban az, hogy a lovagok sor�b�l kiv�lj�k a legk�l�nb.

Az alkalom lehet csal�di, rendi, nemzeti �nnep, eml�kez�s valamely esem�nyre vagy szem�lyre, met�n nem t�bb, mint a verseng�s v�gya. Hetek, h�napok alatt gy�lnek �ssze a legjobbak a meghat�rozott helyre, ami �ltal�ban egy v�r vagy v�ros menti mez�. Itt fel�ll�tj�k s�traikat, �s - hacsak nem kapnak megh�v�st valamely k�rny�kbeli uras�ghoz - ott is h�lnak a torna kezdet�ig. A ponyva mell� t�z�tt kopj�val, �s azom lobog� c�meres z�szlajukkal kell jelezni�k, hogy r�szt vesznek a viadalon.

Ah�ny t�ja csak akad Ynevnek, annyif�le tornaszab�jt ismernek. A legelterjedtebb m�gis a Shadoni Tornarend. A legnagyobb viadalokat, k�l�n�sen azokat, melyekre a vil�g minden t�j�r�l �rkeznek bajnokok, e szerint rendezik. A Shadoni Tornared h�rom alapvet� szab�lyt ismer:

 

Kik�rt�l�s

 

Kik�rt�l�st csak veretlen �s m�r legal�bb egy alkalommal gy�ztes lovag hajthat v�gre. A Kik�rt�l�ssel a lovag vet�lyt�rsai tudt�ul adja, hogy veretlens�ge jog�n ig�nyt tart a Torna Bajnoka c�mre. Ha egy �r�n bel�l senki nem h�vja ki, akkor bajnokk� nyilv�n�ttatik. Egyszerre mindig csak egyetlen Kik�rt�l�s lehet �rv�nyben, �s minden egyes p�rviadal ut�n �rv�ny�t veszti. Az �j Kik�rt�l�sben azonban els�bbs�gi jogot �lvez az a lovag, aki az el�z�t is elrendelte - felt�ve persze ha tov�bbra is veretlen.

 

Kih�v�s

 

Minden, a torn�n r�szt vev� lovagnak jog�ban �ll kih�vni b�rmely, a torn�n� r�szvev� m�sik lovagot. Ezen sz�nd�k�t apr�dja k�teles bejelenteni kiszemelt ellenfele apr�dj�nak. A Kih�v�st illik elfogadni, �s csak nyom�s indokkal lehet visszautas�tani; a kih�v� ekkor �lhet Visszah�v�si jog�val. Az elfogadott Kih�v�st a felek apr�djai k�telesek jelenteni a tornabizotts�gnak, amely elhelyezi azt a p�rviadalok rendj�ben. A torn�n egyszer m�r vesztes lovag kih�v�s�t megengedett, s�t szok�s visszautas�tani; ha azonban m�gis elfogadtatik �s a kor�bbi vesztes ez�ttal diadalat arat, �jb�l veretlennek min�s�l, visszanyeri minden jog�t, m�g a Kik�rt�l�shez val�t is. Vert lovag azonban saj�t sz�neib�l val�val nem v�vhat.

 

Visszah�v�s

 

A visszautas�tott kih�v� k�telezheti a visszautas�t�t, hogy amint bel�p a viadalba, els� kih�v�s�t a visszautas�totthoz int�zze. A Visszah�v�sok sorrendj�ben a visszautas�tott Kih�v�sok rendje k�vetend�. Az elfogadott Visszah�v�s semmibe v�tele komoly illetlens�g, de a Visszah�v�s elutas�t�sa bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt megengedett.

 

A lovagok k�t�tts�geir�l

 

Minden karakter sz�m�ra fontosak azok az �letelvek, az a szeml�let-, �s gondolkod�sm�d, azok az erk�lcsi n�zetek, amelyek alapj�n cselekszik, melyek meghat�rozz�k tetteit, melyek alapj�n a k�l�nb�z� szitu�ci�kban d�nt. A legt�bb kaszt sz�m�ra ezek csup�n jellemb�li vagy el�t�rt�netb�l sz�rmaz� megk�t�sek, ir�nyelvek, amelyek csak keretet adnak az illet� cselekv�si szabads�g�nak, de nem verik �t bilincsbe. Akad azonban k�t kaszt, amelyek sz�m�ra – �ppen abb�l fakad�an, hogy az adott kasztba tartoznak – sokkal s�lyosabb megk�t�seket kell figyelembe venni a j�t�k sor�n. Term�szetesen a Lovagokr�l, illet�leg a Fejvad�szokr�l van sz�.

Mindk�t kaszt szigor�an z�rt keretek k�zt tev�kenykedik, s ha cselekedeteik alapj�n nem is, �m bizonyos mind�j�kre jellemz� komoly megszor�t�sok miatt m�giscsak rokon�that�k. Az al�bbiakban – noha �ltal�nosan mindenkire r�h�zhat� s�m�kat hi�ba is keresn�nk – arra pr�b�ljuk megtal�lni a v�laszt, melyek lehetnek azok az ir�nyelvek, t�rv�nyek, mozgat�rug�k, melyek az adott kaszt tagjait egym�shoz, szigor�s�guk, k�vetkezetess�g�k r�v�n pedig a m�sikhoz is k�tik.

Valamivel k�nnyebb a helyzet, ha el�sz�r a k�l�nb�z� lovagokat, lovagrendeket vessz�k g�rcs� al�. Akad ugyanis n�gy szempont, melynek Ynev minden egyes lovagja megfelel, f�ggetlen�l att�l, hogy hol sz�letett, milyen vall�s h�ve, vagy mik�nt keresi a boldogul�st.

 

Lovag kiz�r�lag nemesi sz�let�s� illet�b�l v�lhat. Nincs a kontinensnek olyan orsz�ga, ahol a lovagok soraik k�z� fogadn�nak b�rkit is, aki nemtelen sz�l�k gyermeke lenne. Ez nem csup�n tart�st ad nekik, de egyben megfelel� neveltet�s, a k�l�nb�z� viselked�si norm�k ismeret�t, �s term�szetesen ill� st�lust is jelent. Oly dolgok eze, melyekre val�ban sz�letni kell, s ha meg is lehet tanulni, az �gy szerzett ismeretek soha nem lesznek egyen�rt�k�ek a vla�di nemesi „iskol�kban” megszerezhet� tapasztalatokkal. Meglehet �ppen ez�rt tartj�k sokan g�g�s, p�khendi alakoknak ezeket a harcosokat, s n�ha bizony igazuk is van.

 

H�s�g, loj�lis szolg�lat, �nfel�ldoz�s. Oly szavak ezek, melyek minden lovag el�tt ismertek kell legyenek. Aligha akad Yneven k�z�tt�k, akit ne k�tne az adott szava olyasvalakihez, akinek viselked�se, gondolkod�sa, c�ljai p�lda�rt�k�ek a sz�m�ra. Lehet ez egy lovagrend nagymestere, egy h�b�r�r, egy uralkod� stb. Egy igazi lovag sz�m�ra nem is akadhat m�s c�l, mint az ilyen vezet�k, hadvez�rek, eszm�k stb. becs�letes szolg�lata. �ppen ez�rt elk�pzelhetetlen, hogy egy lovag ne tartana ki a legv�gs�kig az �ltala legt�k�letesebbnek v�lt ide�k, szem�lyek, vezet�k mellett, m�g abban az esetben is, ha ez�ltal az �let�t teszi kock�ra.

 

Neh�zlovas harcmodor. Ez a harmadik szempont, amely megk�l�nb�zteti �ket  m�s harcosokt�l. Akadnak ugyan, akik szint�n hasonl� v�rtezetben, vagy fegyverzetben k�zdenek, �m ett�l �nmag�ban m�g nem lesznek lovagg�. Ha nem teljes�lnek r�juk a tov�bbi k�vetelm�nyek, akkor alogha tekintheti �ket b�rki is annak.

 

Erk�lcs, becs�let, elhivatotts�g. Ez a negyedik felt�tele annak, hogy valaki val�ban a kaszthoz tartoz�nak nevezhesse mag�t. Szorosan �sszef�gg mindazzal, amit a h�s�g kapcs�n m�r felemlegett�nk. Minden lovagrendnek l�tezik egy �rott, vagy iratlan erk�lcsi k�dexe, amelyhez mindannyian szigor�an tartj�k magukat. Ennek megs�rt�s�n�l nem v�thet nagyobbat b�rki is.

 

Term�szetesenezek a „parancsolatok” vid�kenk�nt, kult�r�nk�nt m�st �s m�st tartalmaznak, att�l f�gg�en, hogy az adott helyen mik�nt v�lekednek a vil�g dolgair�l. �gy azut�n k�nnyen elk�pzelhet�, hogy m�g valamit az egyik lovagrend a legnemesebb feladatai k�z� sorol, az m�sutt meg sem fordul a kasztbeliek fej�ben. B�rhogy is v�lekedjen erk�lcsr�l, �s becs�letr�l egy piarronita, hiba lenne azt hinnie, hogy ugyanezen elveket tekinti mag��nek egy gorviki lovag is. S j�llehet m�sk�nt it�lik meg a m�rgek haszn�lat�t vagy m�s elvek alapj�n d�ntenek arr�l, hogy ki a m�lt� ellenf�l, akad n�h�ny pontja ezeknek a k�dexeknek, ahol m�g a legt�volabb n�zetek is megegyeznek.

Ezek egyik az adott sz� szents�ge. Ha egy lovag val�ban a szav�t adja valamire, ahhoz minden k�r�lm�nyek k�z�tt tartani fogja mag�t. Meglehet, hogy Gorvik, vagy Toron lovagjai hazugs�gon kaphat�k, ez azonban m�gsem jelenti azt, hogy ha  valakinek lovagi szavukat adj�k, azt azok ut�n nem tartanak be.

Az ellenf�l tisztelete is szint�gy azon elvek k�z� tartozik, amelyeket minden lovag mag�ra n�zve k�telez�nek tekint. Persze eg�szen m�s elvek alapj�n d�ntik el Kr�nban �s Erenben, hogy ki sz�m�t ellenf�lnek, viszont mindenki bizonyos lehet abban, hogy mihelyt m�lt�nak tal�ltatott r�, az adott lovagrend szab�lyait betartva fognak vele k�zdeni.

Szint�n hasonl� a meg�t�l�se a bajt�rsakkal val� viszonynak. Minden lovag gondolkod�s n�lk�l seg�ti azokat a t�rsait, akik haosnl� hitelveket vallanak. Ez�rt lehet, hogy az egyes lovagrendeken bel�l olyan nagy az �sszetart�s. Esetenk�nt az is el�fordulhat, hogy akkor is t�rsuk mell� �llnak, ha ez sokaknak rosszall�s�t kiv�ltja.

Akadnak persze m�s hasonl�s�gok is, melyek nem k�thet�k �szbeli, vagy erk�lcsi megfontol�sokhoz, m�gi szorosan kapcsol�dnak a lovagokhoz. Mindegyik�k rendk�v�l b�szke, esetenk�nt a h��s�g sem �ll t�vol t�l�k. Mindez annak a neveltet�snek k�sz�nhet�, melyet a nemesi udvarokban kapnak. Sz�mukra a viselked�s�k soha nem p�z – �k val�ban vallj�k, hogy ez a helyes, �s egyed�l �dv�z�t� magatart�s. Ugyanakkor aligha akad k�z�tt�k olyan, amelyik megel�gedne azzal a t�nnyel, hogy egy lovagrend a tagjai k�z� fogadta. Akad, ahol ezt tal�n �nhitts�gnek, t�rtet�snek nevezik, lovagi k�r�kben egyszer�en azt l�tj�k benne, hogy egy t�rsuk az eg�sz vil�gnak meg szeretn� mutatni, hogy m�lt� a bizalomra, hogy k�pes olyan h�si tetteket v�grehajtani, amelyek �regb�tik az � �s a rend h�rnev�t. Az �gy kiv�vott megbecs�l�st azut�n sokan sokf�lek�ppen pr�b�lj�k felhaszn�lni. Akadnak vid�kek, ahol a mihamarabbi el�rejut�s szolg�lat�ba �ll�tj�k, m�sutt csak az egy�ni h�rn�v hangs�lyoz�s�t tartj�k fontosnak. Sokan csup�n szem�lyes p�ld�t szeretn�nek �ll�tani t�rsaik – �s az elj�vend� lovagok – el�, a rendben bet�lt�tt poz�ci�juk nem �rdekli �ket, s ezt �ltal�ban az indokolja, hogy feletteseiket, vezet�iket sokkal p�ldamutat�bbnak, �rdemesebbnek tartj�k az adott feladatra.

Mindig �j �s �j kih�v�sokat, megm�rettet�seket keresnek, s ez kiv�l� kalandoz�v� teszi �ket. Mindez term�szetesen egyfajta k�nyszerp�ly�ra k�ldi a lovagokat, akik egyszer�en nem cselekedhetnek m�sk�nt, mint ahogy a rend, annak regul�i, erk�lcsi eszm�i, �s gyakran a k�v�lem�ny elv�rja t�l�k. Akadnak vid�kek, ahol nem csup�n a lovagok, de az �ltal�nos v�leked�s szerint is �k k�pviselik a l�tez� legt�k�letesebb harcosokat, akik mindig az �len �llnak, �s p�ld�t kell mutassanak az adott orsz�g t�bbi fegyveres�nek is.

�ppen ez az, ami a lovagok sz�m�ra lehetetlenn� teszi, hogy olyan dolgokba �rts�k magukat, amelyeket m�ltatlannak �t�lnek lovagi eszm�nyeikhez, amelyek nem jelentenek kih�v�st, ahol nincsenek megfelel� ellenfeleik, ahol nem �regb�thatik maguk �s a rend h�rnev�t, ami nem hoz megbecs�l�st, tiszteletet sz�mukra – m�gha csak t�rsaik k�r�ben is. B�rhogy alakuln�nak is a dolgok, a legritk�bb esetben tehetik meg azt, hogy a maguk feje ut�n menjenek. Mindig a rend, az �ltala k�pviselt �rt�kek, az elfogadott erk�lcsi norm�k szerint kell cselekedni�k – f�ggetlen�l att�l, hogy egy�bk�nt nekik maguknak milyen terveik lenn�nek. (Neveltet�s�k, gondolkod�suk �ltla�ban nem is teszi lehet�v�, hogy kiz�r�lag a saj�z �rdekeiket szem el�tt tartva cselekedjenek. Meglehet esz�kbe sem jut.)

Ha egy lovag valami m�don m�gis elt�rne a fentiekt�l, ha sz�gyenben marad, ha v�t a rend t�rv�nyei ellen, ha el�rulja �ket vagy elveiket, akkor a t�bbiek – s gyakorta az eg�sz �ltaluk k�pviselt eszmerendszer sz�m�ra �rul� lesz. Enn�l nagyobb sz�gyen lovagot nem �rhet, hisz ezzel mindenfajta jog�t elvesz�ti, nem sz�m�t t�bbnek egyszer� harcosn�l, t�rsai elfordulnak t�le, nem tekintik maguk k�z�l val�nak, gyakorta m�g arra sem tartj�k �rdemesnek, hogy egy leveg�t sz�vjon vel�k. Nem lesz t�bb, mint egy felkapaszkodott p�r, aki m�ltatlan arra, hogy lovagi fegyverei legyenek. Bizonyos k�r�kben az ilyesfajta �rul�snak s�lyosabb k�vetkezm�nyei is vannak, s az illet� �r�lhet, ha valamim�d egy�ltal�n �letben marad.

Ha a fentieket a j�t�ktechnika vonatkoz�s�ban vizsg�ljuk, nem nagyon lehet konkr�tan sz�mokat, �s m�dos�t�kat tal�ln. Ha valaki m�gis ezekhez ragaszkodik, akkor c�lszer� a Papok, paplovagok I. - ben le�rt Erk�lcs k�pzetts�get megn�znie. Ez is kapaszkod�t jelenthet, a KM-ek azonban m�s, mes�l�i eszk�z�kkel is hathatnak a j�t�kosok lovag kaszt� karaktereire.

Tal�ljanak ki sz�mukra megfelel� kih�v�sokat, igazi feladatokat, melyek megold�sa dics�s�get, megbecs�l�st, el�rel�p�st hozhat sz�mukra a lovagrenden bel�l.

�g�retesek lehetnek azok a feladatok, szitu�ci�k, amelyek sor�n a karaktert ellentmond�sba keverhetik saj�t elvei �s a t�rsai k�pviselte eszm�k. �rdemes megfigyelni, hatott-e r� a sok�ves nevel�s, a gondoskod�s, megv�ltozott-e a v�lem�nye az erk�lcsi ir�nyelvekr�l, s ha igen, mi�rt.

Ha pedig a j�t�kosok sikeresen megfelelnek a vizsg�n – ak�r �gy, hogy a meghat�roz� eszm�ket k�vetik, ak�r �gy, hogy r�d�bbenve azok helytelens�g�t felv�llalj�k az ezzel j�r� k�vetkezm�nyeket – a KM nyugodt sz�vvel jutalmazza meg �ket.

 

 

 

Tapasztalati Pont	Tapasztalati Szint
0-180	1
181-370	2
371-800	3
801-1650	4
1651-3200	5
3201-6400	6
6401-12000	7
12001-25000	8
25001-45000	9
45001-65000	10
65001-90000	11
90001-110000	12