A Slan �tja - legend�k �s val�s�g

Harcmûv�szek... Ynev sz�mos titk�nak ismerõi, az akarat, a l�lek �s a test t�k�lyre fejlesztõi. Tudom�nyukat sohasem foglalt�k k�tetekbe, nem osztj�k meg arra m�ltatlannal. A mûv�szetet csak ezzel foglalkoz� iskol�k �s mag�nyos mesterek oktatj�k. Ennek eredm�nyek�pp az �tlagemberek semmit sem tudnak r�luk, megk�zel�thetetlen, k�l�n�s alakoknak tartj�k õket. A harcmûv�szek maguk is ennek a misztikus k�pnek kialakul�s�t seg�tik elõ viselked�s�kkel. Szinte sohasem l�tj�k õket harcolni, v�gtelen nyugalmukkal �s fegyelm�kkel ink�bb a k�zdelem elker�l�se a c�ljuk. Persze, nem j�rnak mindig sikerrel. Idõrõl idõre elker�lhetetlen �sszecsapniuk igazi ellens�geikkel - nem nagyhang� kocsmai neh�zfi�kkal, hanem val�di hatalommal b�r� ellenfelekkel. �m ezeknek a csat�knak a legt�bb esetben kev�s szemtan�ja akad - marad h�t a v�geredm�ny �s a rejt�ly.

Jelentõs k�l�nbs�get fedezhet�nk fel a nagy harcmûv�sz-iskol�kban �s a mag�nyos mestern�l nevelkedett tan�tv�nyok k�zt. Az iskol�k tan�tv�nyai szinte testv�ri k�zels�gû kapcsolatba ker�lnek egym�ssal, a hossz� �vek alatt ac�lkem�nny� kov�csol�dik k�zt�k az egys�g. Tudj�k, hogy ak�rhol vannak is, minden k�r�lm�nyek k�zt sz�m�thatnak egym�sra. Az iskol�k vasfegyelmet k�vetelnek meg tõl�k, melyet a harcmûv�szek �let�k v�g�ig megõriznek. Sohasem k�rkednek harci tud�sukkal, igyekeznek ker�lni a feltûn�st. A tan�tv�nyok nem csup�n harci k�pz�sben r�szes�lnek, minden�tt megismerkednek a sebgy�gy�t�s alapjaival is. Mindamellett, az egyes rendszerek nem csup�n technikai m�dszereik alapj�n ismerhetõek fel - avatott szem a szem�lyis�gjegyekbõl is k�vetkeztethet a k�pz�s hely�re. A sokszor �vezredes m�ltra visszatekintõ, gondosan fel�p�tett rendszer szerint mûk�dõ int�zm�nyek �hatatlanul azonos "nyom�st" gyakorolnak minden egyes tan�tv�nyra - a kialakul� hat�s persze az egy�nis�g szerint v�ltozik. Egyes iskol�k komoly hangs�lyt fektetnek a tudom�nyos k�pz�sre, az innen kiker�lõ harcmûv�szeknek K�pzetts�g pontjaikb�l meg kell tanulniuk legal�bb az �r�s/olvas�s k�pzetts�get - b�r erre el�g az 5 helyett 3 pontot �ldozniuk. Ezen k�v�l a KM m�s tudom�nyok elsaj�t�t�s�t is k�telezõv� teheti a karakter sz�m�ra, azonban mindig kedvezm�nyt illik adnia az erre felhaszn�land� Kp-k mennyis�g�bõl.

A mag�nyos mestern�l tanul�k �ltal�ban m�s t�pus� egy�nis�gg� �rnek. Az igazi mesterek maguk v�lasztj�k ki tan�tv�nyaikat, gondosan ir�ny�tva testi �s lelki fejlõd�s�ket. Legt�bben a tan�t�s idej�t a civiliz�ci�t�l t�vol t�ltik, hatalmas erdõs�gben, ember nem lakta hegys�gekben. Tal�n ennek a hossz�, szem�lyes kapcsolatnak k�sz�nhetõ, hogy az ilyen harcmûv�szek az iskol�kban tanultakn�l z�rk�zottabbak, sokkal nehezebben k�tnek bar�ts�got. Nehezebben illeszkednek be a "nagyvil�gi" �letbe, sok�ig maradnak mag�nyosak - lelk�kben �s elm�j�kben azonban sokszor hihetetlen �rt�keket õriznek; egy letisztult �let, a mester�k b�lcsess�geit. Hozz�tartozik az igazs�ghoz, hogy a z�rk�zotts�g ellen�re l�trej�tt bar�ts�g a legt�bb esetben nagyon szoros lesz; ha az idegen egyszer �tjut a harcmûv�sz szem�lyis�g�t �vezõ falon, �lete v�g�ig tart� bar�ts�g a jutalma.

Elõfordulhat persze, hogy a gondos k�pz�s ellen�re sem t�rt�nik minden az elk�pzel�seknek megfelelõen, net�n (ne adj�k az istenek!) torz lelkû tan�t� kez�be ker�l az ifj� - hiszen az eszme makul�tlanul tiszta lehet, az emberek azonban oly ritk�n folttalanok. A nevelõdõ harcmûv�sz szem�lyis�ge teh�t nem a fentiek szerint v�ltozik meg, s a fent le�rtak ellent�t�v� v�lik. Az ilyen alakok percrõl percre tud�sukat bizony�tj�k, nem hagynak ki egyetlen alkalmat sem, ha k�zdeni lehet. Ezt t�bbnyire addig folytatj�k, m�g egy n�luk erõsebbet nem vez�rel �tjukba a sors - egy cs�f veres�gnek komoly pedag�giai �rt�ke lehet. Åmb�r az is megt�rt�nhet, hogy a legyõz�tt lelke m�g jobban eltorzul, csak az elj�vendõ bossz� �lteti, a k�vetkezõ n�h�ny �vben csup�n ennek sikeres v�grehajt�sa foglalkoztatja. Az eff�le �k�lharcosokat hamar megtal�lj�k a S�t�t �t k�pviselõi.

Rengeteg val�sz�nûtlen mendemonda sz�l a harcmûv�szek minden k�pzeletet fel�lm�l� harci k�pess�geirõl. Ezeknek a mes�be illõ felt�telez�seknek persze ritk�n van val�s alapjuk, de legal�bbis alaposan elt�lzottak. Az egyik legelterjedtebb t�vhit p�ld�ul, hogy a magas szintû harcmûv�szek k�pesek ak�r 200-szor is t�madni egy k�r alatt. Ez sajnos egy�ltal�n nem igaz, maguk a harcmûv�szek �r�ln�nek a legink�bb, ha ez lenne az igazs�g. Val�s, b�r sokakat �mulatba ejtõ k�pess�g�k, a Chi-harc csak maxim�lis koncentr�l�ssal alkalmazhat�, mialatt semmif�le m�s diszcipl�na - ak�r akt�v, ak�r passz�v - nem haszn�lhat�, kiv�ve az Asztr�l �s Ment�l pajzsok fenntart�s�t. A fenti szab�ly al�l egyetlen kiv�tel l�tezik, m�gpedig az Aranyharang. Sok �v kondicion�l�ssal saj�t�tj�k el a technik�t, mely lehetõv� teszi e k�t harci diszcipl�na egy�ttes alkalmaz�s�t. Mivel a Belsõ idõ nem haszn�lhat� egy�tt a Chi-harccal, a k�r�nk�nti korl�tlan sz�m� t�mad�s is kivitelezhetetlen.

Egy m�sik legenda arr�l besz�l, hogy a tapasztalt harcmûv�sz k�pes egyfolyt�ban 5-6 percen �t is Chi-harcot folytatni. Ez val�ban �gy van, de csak igaz�n magas szinten (a 11. el�r�se ut�n). A Chi-harc ugyanis nem m�s, mint a belsõ erõ viszonylag gyors, egy c�lra f�kusz�lt kirobbant�sa. A haszn�lat ut�n teh�t el kell telnie bizonyos idõnek, m�g a szervezet felk�sz�l egy �jabb rohamszerû energiakit�r�sre. Min�l tapasztaltabb - azaz magasabb szintû - egy Slan, ann�l hosszabb ideig k�pes folyamatosan haszn�lni ezt az energi�t. Ezt jelzi a Chi-harcn�l szereplõ t�bl�zatban az Idõtartam. Ez alapj�n teh�t egy 4. szintû harcmûv�sz 1 k�rig harcolhat Chi-harcban, ut�na "pihennie" kell. Az energia visszat�rt�nek hossza megegyezik azzal az idõtartammal, mely alatt a harcmûv�sz Chi-harcban k�zd�tt. P�ld�nkban teh�t hõs�nknek egy k�r�n �t k�z�ns�ges harcot kell folytatnia, csak azut�n alkalmazhatja ism�t a diszcipl�n�t. Magasabb szinten a Chi-harcban t�lthetõ idõ egyre hosszabb� v�lik, m�g a harcmûv�szet igaz�n magas fok�n m�r elvileg korl�tlan lesz, csak a karakter Pszi-pontjai szabj�k meg a hat�r�t. Meghosszabb�that� persze a TSZ-bõl ad�d� idõ, amit az illetõ Slan megszak�t�s n�lk�l Chi-harcban t�lthet, ehhez azonban ar�nytalanul nagy mennyis�gû Pszi-pontot kell felhaszn�lnia. Az erre ford�tand� Pszi-pontok mennyis�ge:

Tov�bbi k�r sz�ma                       Pszi-pont

1.                                                                       4

2.                                                                       9

3.                                                                       16

4.                                                                       25

5.                                                                       36

6.                                                                       49

Eszerint az elsõ plusz k�r�rt 4, a m�sodik�rt m�r 9, a harmadik�rt pedig 16 - �sszesen teh�t 4+9+16=29 - Pszi-pontot kell fel�ldozni. A Chi-harc idõtartam�nak lej�rt�val persze annyi ideig tart a k�nyszerpihenõ ("norm�l harc"), ah�ny k�rt a harcmûv�sz Chi-harcban t�lt�tt.

Hasonl� koncentr�ci�t ig�nyel a Belsõ idõ alkalmaz�sa is. Ennek haszn�lata ut�n is pihennie kell az alkalmaz�nak, hiszen teljesen val�szerûtlen sebess�ggel mer�tette ki a test�ben felhalmozott energi�t. Ez ebben az esetben teljes kimer�l�st jelent, a harcmûv�sz a diszcipl�na haszn�lata ut�n annyi k�r�n �t pr�b�l erõt gyûjteni, ah�ny k�rt - szegmenst - Belsõ idõvel felgyors�tott �llapotban t�lt�tt. Ez a kimer�l�s semmif�le Pszi tev�kenys�get nem tesz lehetõv�, a pajzsok fenntart�s�n k�v�l. A harc, vagy b�rmely megerõltetõ tev�kenys�g csak -25-�s negat�v m�dos�t�val v�gezhetõ, mely minden, a cselekv�ssel �sszef�ggõ �rt�ket s�jt - harcn�l p�ld�ul a Kezdem�nyezõ, T�mad�, V�dõ �s C�lz� �rt�ket egyar�nt.

Az Aranyharang diszcipl�na szint�n sok t�lz�s t�rgya. Val� igaz, haszn�lata ak�rha emberfeletti k�pess�gekkel ruh�zn� fel a Slant, �m nem szabad elfelejteni, hogy igen veszedelmes technika, melynek t�lz�sba vitele igen komoly k�rokat okozhat haszn�l�j�nak. Ez annyit tesz, hogy az Aranyharangot elm�letileg a pszi-pontok sz�m�t�l f�ggõen viszonylag sok�ig lehet alkalmazni, de ha valaki t�ll�pi a 3k�r/szint hat�rt, az annyi idõre, am�g haszn�lta az Aranyharangot, elvesz�t annyi �ll�k�pess�g pontot, amennyivel t�ll�pte az idõhat�rt. Azaz, ha egy elsõ szintû harcmûv�sz 6 k�rig alkalmazott Aranyharangot, akkor 3 k�rrel l�pte t�l a hat�rt, teh�t a k�vetkezõ hat k�rre -3 j�rul az �ll�k�pess�g�hez.

M�sik sz�les k�rben elterjedt t�lz�s, hogy a harcmûv�szek minden fegyverrel k�pesek alkalmazni a Chi-harcot. Ez sem igaz. A harcmûv�szek csak puszta k�zzel, a kardmûv�szek pedig kiz�r�lag Slan kardjukkal avagy Slan tõr�kkel haszn�lhatj�k a diszcipl�n�t. Itt �jabb probl�ma mer�lhet fel a t�mad�sok sz�m�val kapcsolatban, mivel puszta k�zzel minden k�z�ns�ges ember k�tszer k�s�relhet meg tal�latot el�rni egy azonos k�rben. A Chi-harcn�l felsorolt �rt�kek a Slan karddal t�rt�nõ t�mad�sra vonatkoznak. Slan tõrrel �s puszta k�zzel a t�mad�sok sz�ma eggyel nagyobb, azaz 1. szinten 2, 3. szinten 3, 5. szinten 4, 7. szinten 5, 9. szinten 6, 11. szinten 7. A harcmûv�sz puszta kez�nek T�mad� �s V�dõ �rt�ke is elt�r az �k�ln�l le�rtt�l, ez�rt haszn�lja kez�t fegyverek helyett. A k�l�nb�zõ, Yneven honos harcmûv�szeti technik�k k�l�nb�zõ harci �rt�keket adnak a puszta kezes k�zdelemre - egyik ink�bb t�mad�s, m�sik v�delemcentrikus. T�bb sz�z st�lus ismert a kontinensen, ezekbõl most csak n�gy ker�l ismertet�sre. A KM maga is dolgozhat ki ilyen vagy ehhez hasonl� ir�nyzatokat. Ehhez elõsz�r mindenk�pp meg kell tal�lnia azt a jelens�get, anyagi form�t, �llatot, elvet, mely a technik�k kidolgoz�s�nak alapj�ul szolg�lt. Az itt le�rt, n�gy õselem tulajdons�gain alapul� st�lus el�g egyszerû filoz�fiai alapra �p�lt, a sokkal finomabb �tmenetek �pp�gy elk�pzelhetõk, mint a vad sz�lsõs�gek. A harci st�lusok k�z�l minden harcmûv�sz egyet kap meg elsõ szinten - iskol�ja vagy mestere erre oktatta t�bb �ven kereszt�l. �j st�lus megismer�s�re is lehetõs�g van, de ehhez minden esetben keresnie kell egy mestert, aki a megtanulni k�v�nt technik�kban j�ratos. Egy st�lus megtanul�s�ra 8 Kp-t kell ford�tania a harcmûv�sznek, s a technika t�k�letes elsaj�t�t�sa m�g kiemelkedõ k�pess�gû tan�tv�ny eset�n sem lehet r�videbb 3-4 h�napn�l.

Az ir�nyzatok:

Shien-ka-to

Az egyik legõsibb harci ir�nyzat, az iskola alap�t�s�t a P.sz.-i XXII. �vsz�zadra teszik. Legh�resebb mestere Twien Loo Ka, Niar�bõl sz�rmazott, harminc �vesen telepedett le Tiadlanban. Itt ismerkedett meg a Shien-ka-to st�lussal, s hamarosan a legtehets�gesebb tan�tv�nynak sz�m�tott. �tven �ves kor�ra õ lett az iskola nagymestere, ekkor l�tott hozz� a technik�k megreform�l�s�hoz �s bõv�t�sehez. Az addigi st�lusjegyekhez igaz�totta Niar�bõl sz�rmaz� tud�s�t, s majd t�z �v t�k�letes�t�s �s csiszol�s ut�n l�trej�tt az a tud�sanyag, amit ma Shien-ka-to n�ven ismer a vil�g.

Szimb�lumuk s�rga k�r alapon fekete l�ngnyelv, s ezt elõszeretettel viselik fejk�tõiken, vagy tunik�juk h�t�n. Fegyvereket nem sz�vesen haszn�lnak, ha m�gis, �gy a botot r�szes�tik elõnyben. A kem�ny, �m k�nnyû drakfa hus�ngj�b�l csiszolj�k e botot, amelynek erezete v�r�ses sz�nû, s igen ellen�ll� - egy k�pzett Shien-ka-to kez�ben m�lt� ellenfele b�rmely ac�lb�l kov�csolt fegyvernek. Elt�rni, elv�gni nem k�nnyû, sebz�se, amennyiben a megfelelõ technik�kkal forgatj�k 2k6. Ez az egyetlen fegyver, amelyet egy Shien-ka-to harcos Chi-harc k�zepette is tud haszn�lni.

A technik�k sokkal ink�bb t�mad�s-, semmint v�delemcentrikusak. A c�l min�l gyorsabban �rtalmatlann� tenni az ellenfelet, k�nnyed mozg�ssal, mintha a harcmûv�sz val�ban sz�lben lobog� l�ngnyelvk�nt t�ncolna. Viszonylag sz�les, lend�letes mozdulatok jellemzik, az �t�sek �s r�g�sok erej�t ink�bb gyorsas�guk �s pontoss�guk adja. Szeretik t�vol tartani ellenfeleiket, a k�zelharc idegen a Shien-ka-to-t�l. Kez�ket �s l�bukat k�zel azonos ar�nyban haszn�lj�k harc k�zben, �ll�saik magasak, s kiv�ll� az egyens�ly�rz�k�k.

Harc�rt�kek

                         K�       T�        V�           Sp           T�m.

K�z                   10        15         9              1k6-1          2

L�b                   11        15         5              1k6             2

Hossz� bot     4          10         16            2k6             1

Dart-nid-kinito

Kelet-Tiadlan legnevesebb st�lusir�nyzata, szinte �rintetlen�l õrizte meg a Niarei kolostorokb�l sz�rmaz� hagyom�nyokat. Mag�nyos, kev�s tan�tv�nyt oktat� mesterek jellemzik, akik a szellem �p�l�s�re nagyobb gondot ford�tanak, mint mag�ra a harcra. A k�zdelem mintegy mell�kterm�kk�nt jelentkezik a szellemi �t mellett, igaz e mell�kterm�ket messze f�ld�n emlegetik kiv�ll�s�ga ok�n. A Dart-nid-kinito k�vetõi semmif�le fegyvert nem haszn�lnak, a harcot ink�bb megpr�b�lj�k elker�lni, �m ha ez nem lehets�ges ink�bb legyõzni k�v�nj�k, semmint megsemmis�teni. Miut�n a szellemi �tra �sszpontos�tanak - vagyis a Slan-pszi alkalmaz�s�ra - mindenkin�l kiv�l�bbak e t�ren. Ez sz�mszerûs�gekben �gy nyilv�nul meg, hogy szintenk�nt +1 Pszi-pontot kapnak a Dart-nid-kinito k�vetõi.

Szimb�lumuk a v�z, s mesterektõl, iskol�t�l f�ggõen, a v�z valamely stiliz�lt �br�zol�s�t hordj�k ruh�jukon.

A st�lusok k�z�tt ez a legl�gyabb. Egyetlen sz�gletes mozdulatot sem tal�lhatunk benne, a kezek �s l�bak - mi t�bb, maga a test - ink�bb k�r�vek ment�n mozog. A technika nagy hangs�lyt fektet a v�delemre, az ellenf�l saj�t t�mad�s�nak lend�let�t pr�b�lja elvezetni, ezt a maga jav�ra kihaszn�lni. A Dart-nid-kinito megtanul�sa meglehetõsen idõig�nyes feladat, kev�s harcmûv�sz v�lasztja. Miut�n technik�ik egyar�nt haszn�lj�k a kezet �s l�bat, gyakran ugyanabban a mozdulatsorban, �gy nincs �rtelme a k�z vagy l�b harc�rt�keit k�l�nbontani. Test�k �ltal�nos harc�rt�kei:

K�: 7 T�: 10 V�: 19 Sebz�s: 1k3+1.

Avad-ka-kinito

Eredeti Niar�bõl sz�rmaz� st�lus, v�ltoztat�s n�lk�l tan�tja a S�rga Kolostorok technikai anyag�t. Gyakran ma is Niar�bõl �rkezett mesterek oktatj�k, igen magas sz�nvonalon. A nõi tan�tv�nyok igen ritk�k, hisz elsõsorban a fizikai erõre �s �ll�k�pess�gre �p�lõ technik�kb�l �ll. Egyform�n, �s tal�n a legmagasabb sz�nvonalon tan�tja a kilenc alapfegyver forgat�s�t, igaz a fegyvereket Chi-harc k�zepette nem tudj�k haszn�lni.

Jelk�p�k a Sidar hegy stiliz�lt k�rvonala, ezt �ltal�ban a tunik�jukra h�mezve viselik.

Meglehetõsen stabil �ll�sokat tartalmaz, rombol� erejû �t�sekkel. A harcmûv�sz nem csak karj�nak erej�t, hanem szinte eg�sz tests�ly�t beleadja a j�l kisz�m�tott pillanatban leadott �t�sbe. Ez�rt a technika sebz�se nagyobb a t�bbi�n�l, nem k6, hanem 2k6+1, viszont k�r�nk�nt csak egy t�mad�sra ny�lik lehetõs�g, mivel a sebz�s nagys�ga a j� idõz�t�sen m�lik. Rug�sokat csak ritk�n �s csak igen alacsony szekci�ban - teh�t der�k alatt - alkalmaznak.

Harc�rt�kek

                K�       T�        V�           Sp           T�m.

K�z         2           18         5              2k6+1     1

L�b         3           8           5              k6+1       2

Nisen-nid-to

Vien wri Dara, tiadlani Dorcha �ltal kidolgozott st�lus, az�ta is a Dorcha testõrs�g�nek fõ ir�nyzata. Megtanul�s�ra egyed�l Par-Elyaban vagy Di'Maremben van m�d. A gyeng�bbik nem k�r�ben tal�n ez a legink�bb kedvelt harci met�dus, �m a Nisen-nid-to iskol�k j�n�h�ny f�rfi h�ress�get is adtak Ynevnek. A legharcosabbnak tartott st�lus, eleg�ns, l�tv�nyos �s igen hat�kony. Oktat�s�t n�mely mester egybek�ti - egy Niar�bõl sz�rmaz�, igen ritka �s igen speci�lis - m�giafajta tan�t�s�val, s ez�rt a Nisen-nid-to tan�tv�nyair�l kering a legt�bb legenda.
E st�lus a kilenc alapfegyvert haszn�lat�t is oktatja, a legnagyobb hangs�lyt azonban egy k�l�nlegesen kik�pzett, egykezes, �n. Nisen-kard forgat�s�nak tan�t�s�ra ford�tja. A Nisen-kardot a tan�tv�nyok Chi-harc k�zben is k�pesek haszn�lni.

A Nisen-nid-to jelk�p��l a szelet v�lasztott�k, �m a tan�tv�nyok nem hordanak ruh�zatukon jeleket, m�gis jellegzetes l�b �s k�ztart�sukr�l azonnal felismerhetõ st�lusuk.

A k�zelharc szint�n nem erõss�g�k, �m l�bs�pr�seik, legv�ratlanabb helyzetekben v�grehajtott g�ncsaik messzef�ld�n h�resek. Nagy gyorsas�got �s �gyess�get k�v�n, viszont nem �p�t t�ls�gosan a testi erõre. Az alkalmaz� harcmûv�sz sz�lsebesen mozog, vill�mk�nt csap le, de a t�mad�sok gyorsas�ga miatt viszonylag kev�s erõ vihetõ bele egy-egy csap�sba. Ink�bb a l�b haszn�lata domin�l, de a k�l�nbs�g nem t�l nagy: 60%-40% a l�btechnik�k jav�ra. A technika rengeteg ugr�st, kit�r�st foglal mag�ba, �gy a v�dekez�s sem szenved csorb�t.

Harc�rt�kek

                            K�       T�        V�           Sp              T�m.

K�z                      11         13         14            k6-2               2

L�b                      12         15         9              k6-1               2

Nisen-kard         7           12         11            k6+1              1

Hagai-nid-kinito

A st�lus Laerel C'hoken f�lelf nev�hez f�z�dik, aki Psz.3562-ben apja �szt�k�l�s�re egy a s�t�t utat j�r� harcm�v�sz mester tanul�ja lett. K�l�nlegesen tehets�gesnek bizonyult, �gy hamar elsaj�t�totta a harcm�v�szetet, harminc �vvel k�s�bb m�r mesterr� avatt�k. C'hoken nem el�gedett meg ezzel a tud�ssal, � hat�konyabban akart harcolni. Kereste azt a lehet�s�get, amellyel a leggyorsabban lehet az ellenfelet verg�d� h�smassz�v� v�ltoztatni. Elsaj�t�totta az anat�mi�t, hogy tudja, melyek azok a szervek, amelyek roncsol�d�sa folyt�n az emberi test harck�ptelenn� v�lik. Gyakorlatai �s harcai alatt kitapasztalta, mely pontokon kell �t�st m�rni a testre, hogy az r�szben, s�t teljesen leb�nuljon. Egy k�l�n e c�lra kialak�tott ter�leten, a vil�gt�l elz�rtan kezdett k�s�rletezni, �s t�bb tucat �ldozat �r�n felt�rk�pezte az emberi test idegpontjait. Ezek ismeret�ben olyan st�lus �s medit�ci�s gyakorlatok kidolgoz�s�ba kezdett, amelyek a harcost a Chi-harchoz hasonl� el�ny�kh�z juttatj�k, de nem mer�tik ki a szellem energi�it. Fokozatosan haladt, n�gy �ves gyakorlatoz�s ut�n m�r alkalmazni tudta erej�t, �m nem a v�rt eredm�nnyel: �t�sei gyorsak, ac�losak �s pontosak lettek, ugyanakkor ez az �llapot er�teljes koncentr�l�st ig�nyelt, �s nagym�rt�kben ig�nybe vette test�nek energi�it. A technika megtanul�sa a legjobbaknak is 5 �vbe �s 20 Kp-be ker�l.

Az iskola jelk�pe egy stiliz�lt f�lhold. Ez l�that� az iskola kapuj�n, �s r� van tetov�lva minden halad� mellkas�ra. A tetov�l�st �s az �nnep�lyes avat�st megel�zi egy vizsga, amin a n�vend�kek bebizony�thatj�k r�termetts�g�ket. C'hoken mester ellen kell ugyanis talpon maradniuk. A halad�k teh�t - �rthet� m�don - b�szk�k a jelre, no �s mindenek el�tt �nmagukra.

 

A Fogy� Hold technika

Szintenk�nt: (1,2,3...)

K�: +1

T�: +2

V�: +2

K�t szintenk�nt: (1,3,5...)

SP: +1

id�tartam: +1 k�r

T�mad�sok sz�ma:

TSZ:       1        3       6       10      15

T�m.:      +1     +2     +3     +4     +5

Id�tartam:

1 k�r / 1 Akarater� pont

Az Akarater� pontok k�t TSZ-enk�nt egy k�rrel k�s�bb kezdenek el fogyni. Teh�t 1. TSZ-en az 1. k�r v�g�n t�nik el az els� Akarater� pont, 3. TSZ-en a 2. k�r v�g�n, 5. TSZ-en a 3. k�r v�g�n, �s �gy tov�bb.

A technika alkalmaz�sa folyamatos medit�ci�t ig�nyel, ez�rt csak olyan diszciplin�kat lehet k�zben alkalmazni, melyeket Chi-harc k�zben is.

Az els� k�rben nincs +K�. Ha egy kapott �P sebz�s �rt�ke magasabb, mint a harcm�v�sz maxim�lis �P-j�nek egyharmada, megszakad a koncentr�ci�. A k�r h�tralev� r�sz�ben �s a k�vetkez� k�rben a harcm�v�sz nem k�pes medit�lni. A medit�ci� megszakad�sa nem jelent st�lusv�lt�st, mind�ssze a harcm�v�sz harc�rt�kei �s sebz�se cs�kken le valamelyest. A koncentr�ci� enn�l az iskol�n�l (a hagyom�nyos Chi-harccal ellent�tben) nem lesz nehezebb a harcm�v�sz FP-inek fogyt�val. Ennek magyar�zata a harcm�v�szek k�pz�s�ben �s a st�lusban keresend�: a harcm�v�sz ugyanis a st�lus alkalmaz�sa sor�n folyamatosan fizikai f�jdalmat �rez.

A harcm�v�szek, kihaszn�lva anat�miai tud�sukat, az ellenf�l idegpontjaira, s�r�l�kenyebb testr�szeire m�rnek �t�st, �gy az ellenf�l fokozatosan leb�nul. Az �t�sek hat�konys�g�t a Chi-harccal ellent�tben nem csup�n szellemi, hanem f�k�nt testi energi�ik alkalmaz�s�val n�velik. Hatalmas akarater� kell a koncentr�ci� fenntart�s�hoz, �gy a st�lus haszn�lat�nak maxim�lis id�tartama a harcm�v�sz tapasztalati szintj�n k�v�l annak Akaraterej�t�l is f�gg. Az Akarater� minden egyes k�r v�g�n eggyel cs�kken, ez�rt a harcm�v�sz FP-i is folyamatosan cs�kkennek. Ha a harcm�v�sz Akaratereje 10 al� esett, akkor a k�vetkez� k�rben m�r nem tudja folytatni ezt a harcmodort.

Az elvesztett Akarater� pontok a medit�ci� befejez�se ut�n hat k�rrel kezdenek visszat�rni. Az els� a hatodik k�r v�g�n, a t�bbi pedig att�l kezdve k�t k�r�nk�nt. Az Akarater� pontok visszat�r�se ak�r harc k�zben is folyamatos. Ha a harcm�v�sz harc k�zben el�jult, akkor az �gy visszat�r� FP-k hat�s�ra mag�hoz t�r.

A technika humanoidok ellen alkalmazva harc�rt�kcs�kken�st is eredm�nyez. Nem humanoid l�nyek, illetve minimum 2 SF�-vel rendelkez� p�nc�losok ellen csup�n a harcm�v�sz magasabb harc�rt�ke, �s nagyobb sebz�se �rv�nyes�l. P�nc�los ellenfelek eset�ben a technika hat�stalans�ga azzal magyar�zhat�, hogy a v�rt megv�di az idegpontokat, �z�leteket.

Harc�rt�kcs�kken�s

Levon�s          TSZ                 SP

1                       1 – 2                 1 - 3

2                       3 – 4                 4 - 6

3                       5 – 6                 7 – 9

4                       7 – 8                 10 - 12

5                       9 -                     13 -

 

A st�lus alkalmaz�sa sor�n minden sikeres (teh�t �P, vagy FP veszt�st okoz�) tal�latkor a harcm�v�sz ellenfele ideiglenesen vesz�t harc�rt�keib�l. A levon�s a harcm�v�sz Tapasztalati Szintj�t�l �s az okozott �sszes s�r�l�s (�P+FP) nagys�g�t�l f�gg, �s ezek az �rt�kek �sszead�dnak. Azt, hogy mely harc�rt�k fog cs�kkenni, egy k6-os dob�s hivatott eld�nteni:

K�: 1-2,  T� �s C�: 3-4,  V�: 5-6

A harc�rt�kek nem cs�kkenhetnek nulla al�. Az �ldozat 15 elvesztett harc�rt�k pontonk�nt vesz�t egyet k�r�nk�nti t�mad�sainak sz�m�b�l. A t�mad�sok sz�ma nem cs�kkenhet null�ra. A Hal�l jellem� harcm�v�sz egy�ltal�n nem biztos, hogy abbahagyja a k�zdelmet (vagyis ink�bb a k�nz�st) az ellenf�l leb�nul�sa ut�n! S�t, a harcm�v�sz b�rmikor �gy d�nthet, hogy visszafogja �t�s�t, �s csup�n minim�lis sebz�st okoz ellenfel�nek (1FP, ill. 1�P+2FP) hogy tov�bb ny�jtsa annak szenved�s�t.

Az elvesztett harc�rt�kek csak kiad�s pihen�s ut�n kezdenek visszat�rni. M�ly, nyugodt alv�s eset�n 1 �ra alatt regener�l�dik k3-k3 K�, T�, V� �s C� pont. A k�zdelmet k�vet� term�szetes, vagy m�gikus gy�gyul�s sor�n minden egyes �P-vel 5-5, minden egyes FP-vel 2-2 harc�rt�k pont t�r vissza. Ez nem �rv�nyes a F�jdalomcsillap�t�s diszcipl�n�val t�rt�n� gy�gy�t�sra, mert az nem a s�r�l�st, csup�n a f�jdalom�rzetet sz�nteti meg.

Harc�rt�kek

                            K�          T�           V�              SP              T�m

Holdsarl�           8              17            5                 1k5                2

K�z                      10            18            12               1k6                2

L�b                      8              14            8                 1k6+1            2

 

Holdsarl�jukat Chi-harc k�zben nem k�pese haszn�lni, arra az esetre tanulj�k haszn�lat�t, ha kimer�lten ker�ln�nek valakivel �sszet�z�sbe, p�ld�ul egy hosszabb harc vagy gyakorl�s ut�n, mikor a harcm�v�sz szellemileg teljesen elf�radt A st�lus rendszeres gyakorl�st �s medit�l�st k�vetel. Ha a harcos m�r nem k�pes el�gg� �sszpontos�tani, �t�sei vesz�tenek erej�kb�l �s hat�konys�gukb�l. Hogy m�gse legyen kiszolg�ltatva az ellenfel�nek, C'hoken a holdsarl�ra dolgozott ki egy �jfajta, hat�kony v�dekez� harcmodort.

Az Akarater� cs�kken�se

A vil�got j�r�, m�r felszabadult harcm�v�sz ugyanolyan kem�nyen edz, mint iskol�j�ban. Ez nemcsak a harci gyakorlatokra igaz, hanem a ment�lisakra is. A Fogy� Hold �tj�t j�r�k mindennap megk�zel�t�leg egy �r�n �t gyakorolj�k a medit�ci� k�zbeni harcot. Ezen k�v�l rendszeresen kell gyakorolniuk a Fogy� Hold technik�t is. Ha egy h�tig nem gyakorolnak, akkor egy Akarater� pont helyett k�t Akarater� pontba ker�l a technika alkalmaz�sa. �jabb egy h�t sz�net ut�n h�rom pontba, �s �gy tov�bb, eg�szen 10 pontig. Ha �jra elkezdik a gyakorl�st, naponta 2-2 ponttal kevesebb Akarater� pontjuk fogy el k�r�nk�nt.

Mori-mitari-ka-kinito

Troth Reath, e m�v�szet megalkot�ja a Psz. 3639. �vben t�nt fel el�sz�r Tiadlanban. K�l�nleges tehets�gnek sz�m�tott, hihetetlen gyorsan tanulta meg a harcm�v�szet alapjait. Mind�ssze annyi volt az istenek hib�ja, hogy rendk�v�l gyeng�re teremtett�k. �gy azokat a gyakorlatokat, amelyek nagyobb testi er�t k�v�ntak, nem tudta v�grehajtani. Munk�j�ban felhaszn�lta az �llatok kifinomult harc�t �s az emberi test mozg�si hibait. Olyan st�lus kidolgoz�s�ra t�rekedett, amely nem ig�nyel nagy er�t, mind�ssze figyelmet. Nyolc kem�ny �v ut�n, t�bb sz�z harci helyzet kidolgoz�s�val l�pett mesterei el� hogy bemutassa tud�s�t. Mesterei, l�tv�n elhivatotts�g�t �s harci k�pess�geit, t�mogatt�k a tok�letesed�s �tj�n. �jabb h�rom �v eltelt�vel imm�r t�k�letesre csiszolt technik�val alak�totta meg saj�t iskol�j�t. A mozdulatok v�grehajt�s�hoz sz�ks�ges er�t legt�bbsz�r ellenfele lend�let�b�l nyerte. A gyakorlatok sikeress�ge a m�sik f�l hibaira �s lass�s�g�ra �p�lt. A technika megtanul�sa a legjobbaknak is 5 �vbe �s 20 Kp-be ker�l.

Jelk�p�k egy l�tusz�l�sben medit�l� f�rfi, ezt ny�ltan viselik tunik�juk h�t�n.

A L�ngliliom technika

Szintenk�nt: (1,2,3...)

KE: +1

TE: +1

VE: +4

K�t szintenk�nt: (1,3,5...)

SP: +1