A Kobra t�nca

Sogron isten letekint Ynevre, homlok�t bossz�san r�ncolja. Tekintete v�gigs�p�r a r�n�kon, hegyeken, erd�k�n - inger�lten �llap�tja meg, hogy ez a vil�g sem a r�gi m�r. Egyre t�bb idegen istent im�dnak, j�ttment senkiket. Pillant�sa meg�llapodik egy v�ros�llamon �szak �s d�l hat�r�n, �s megenyh�l. Igen, itt m�g �llnak a neki szentelt szent�lyek �s templomok. Ordan n�pe tudja, milyen az igaz �let. Tudja, hogy minden fontos dolognak �, Sogron az ura. �v� a T�z, a F�ny, a Tud�s, �s igen, �v� a Bossz� is.

A t�z h�napjaiban j�runk. Ez a v�ros legn�pszer�bb id�szaka. Egym�st �rik az �nneps�gek, t�zvar�zsl�k ezrei gy�lnek Ordanba, hogy egy�t k�sz�nts�k isten�ket... Ebben az id�ben tilos k�gy�t �lni. Aki b�ntani mer�szeli e n�ma l�nyeket, azt Sogron, a T�zkobra k�ny�rtelen�l megb�nteti. Errefel� b�rki ink�bb hal�lra maratja mag�t, semhogy t�lvil�gi boldogs�g�t fel�ldozza.

Ha eltelnek a T�z h�napjai, Sogron k�gy�it legk�zelebb a Hatalom �s a Szertart�sok hav�ban �nneplik, ekkor azonban igen l�tv�nyosan. Ezekben a h�napokban nem tilos �rinteni az �llatokat, s�t, k�telez� a k�gy��ldozat Sogron tisztelet�re.

K�gy�t csak beavatott, hozz��rt� �ldozhat; ez F�k�nt a t�zm�gusok feladata, szigor� szertart�si rend szerint.

A szolg�k fonott kos�rban hozz�k a k�gy�kat, leteszik a f�ldre, majd h�tral�pnek. Bevonul a szertart�st v�gz� k�gy��l�: egyik kez�ben ez�st, m�sikban aranyt�ny�r. az ed�nyeket a f�ldre helyezi, s k�nt�l�sba kezd, k�zben leveti cip�it. Felnyitja a kos�r tetej�t, kiemel egy s�t�ts�gt�l k�bult k�gy�t, a f�ldre teszi, �s v�r. A k�gy� rendszerint hamar mag�hoz t�r, �s nyomban t�mad. A k�gy��l� gyakorlott mozdulattal megragadja a h�ll� fark�t, felr�ntja az �llatot, majd elkapja �s megszor�tja a nyak�t, k�zvetlen�l a fej alatt. Azut�n leguggol, meztelen bal l�b�val a k�gy� fark�ra, jobbal pedig a fej�re l�p. Mutat�- �s h�velykujj�t v�gigfuttatja a h�ll� h�t�n, kitapintja azt a helyet, ahol a m�j �s az epeh�lyag tal�lkozik. �les k�st h�z el�, melynek markolat�t k�gy�k d�sz�tik, r�vid v�g�st ejt az �llat b�r�n, kih�zza az epeh�lyagot, az ez�stt�lba helyezi, majd egy mozdulattal lemetszi a fejet, �s az aranyt�lba teszi. Amikor v�gzett, �jabb k�gy�t h�z el� a kos�rb�l, �s el�lr�l kezdi az eg�szet, a k�gy�fejeket k�s�bb ritu�lisan el�getik, az ep�kb�l pedig italt k�sz�tenek a szertart�sokra. Mivel a vall�s nem tiltja a fel�ldozott k�gy�k elfogyaszt�s�t, ilyenkor szinte az eg�sz v�ros k�gy�h�son �l. Azt mondj�k, ett�l izmaikba k�lt�zik a T�zkobra ereje.

A k�vetkez� �nnepi h�nap a Harc hava. Ekkor k�gy�viadalokat rendeznek. ahol kedv�re fogadhat a n�p. L�pten-nyomon k�gy�-mong��z, k�gy�-kutya. vagy �ppen k�gy�-ember k�zdelembe botlik a j�r�kel�. Ezekben term�szetesen a legvesz�lyesebb k�gy�k m�rik �ssze erej�ket kik�pzett k�gy�-harcosokkal: mindk�t f�l egyenl� es�llyel harcol. A Harc hav�t kiv�ltk�ppen a harcosok kedvelik, m�g a tolvajok �s orgyilkosok sz�v�hez a Bossz� hava �ll legk�zelebb. Aki ezekben a h�napokban k�gy�m�rget haszn�l jogos bossz�ja beteljes�t�s�hez – ak�r felb�relt szem�lyen kereszt�l is –, bizton rem�lheti Sogron t�mogat�s�t. Ilyenkor a m�rgek ereje t�bbsz�r�z�dik; egy gyenge m�reg szak�rt� kezekben k�nnyen v�lhat hal�los fegyverr�.

A k�gy�khoz rengeteg babona �s f�lelem k�t�dik, amelyek elterjedtek eg�sz Yneven. Azt mondj�k, a k�gy��l�k k�ptelenek fi�·gycrrneket nemzeni, ez�rt a n�k nem igaz�n rajonganak �rt�k. Aki lek�p egy k�gy�t, az k�gy� �ltal hal meg, m�ghozz� r�vid id�n bel�l. Ha valakit megdobnak k�gy�szemmcl, az megvakul: aki bizonyos hold�ll�sban k�gy�nyelvet eszik, az meg�rti az �llatok besz�d�t; a levedlett k�gy�b�r szerencs�t hoz; az �r�lt k�gy�pikkelyt szerelmi b�jitalokhoz haszn�lj�k; akit k�gy� l�togat meg �lm�ban, azzal k�l�n�s dolgok t�rt�nnek.

Szomor� legenda j�rja egy ordani hercegn�r�l, aki mindig igyekezett Sogron kedv�t keresni, s az isten nem is feledkezett meg r�la. H�zass�ga alkalm�b�l, amit a Hatalom �s a Szertart�sok hav�ban tartott, k�tezer k�gy�t �ldozott saj�t kez�leg az istennek, hogy szerencs�s legyen a n�sz. Hamarosan �lmot l�tott, amelyben egy z�ld k�gy� l�togatta meg, �s fi�gyermeket �g�rt neki – aki kilenc h�nap m�lva meg is sz�letett. Teljes boldogs�gban �lt f�rj�vel �s kisfi�val. m�gnem egyszer, a'I'�z h�napjaiban ellens�g t�madt r�juk. Kongott a kincst�r, a zsoldosok h�napok �ta nem kapt�k meg b�r�ket parancsnokuk �gy hat�rozott, elhagyj�k a hercegn�t, ha nem fizet.

A hercegn� megkerestette a birodalom legnagyobb kobr�j�t, egy pinc�be vitette, arany k�gy�kkal d�sz�tett ruh�t �lt�tt, �s seg�ts�g�rt cser�be �nmag�t aj�nlotta Sogronnak – v�dtelen�l bez�rk�zott a k�gy� mell�. A fcld�h�tett �llat nyomban fel�gaskodott, s az asszony fel� lend�lt, �m miel�tt megmarta volna, hirtelen visszah�k�lt. Nem b�ntotta a hercegn�t. Az asszonyra ezut�n �lom sz�llt, amelyben egy arany-feh�r pikkely� k�gy� jelent rneg. Reggelre kelv�n, amikor fel�bredt �s a kobr�ra tekintett, j�kora l�d�t l�tott a k�gy� v�delm�ben. Tem�rdek kincs hevert ott, melyhez a h�ll� csak a hercegn�t engedte hozz�f�rni – a T�zkobra aj�nd�ka, mellyel kifizethettek a zsoldosokat �s legy�zhett�k az ellens�get.

Ha ezek ut�n azt hinn�nk, hogy Sogron az emberek k�ny�r�letes j�tev�je, keservesen t�vedn�nk kell. Mi sem bizony�tja ezt jobban, mint hogy a hercegn� – aki a reg�l�k szerint tov�bbra is az isten lelkes h�ve maradt – ut�bb sz�rny� hal�lt halt. Egy �jjel, nem sokkal negyedik gyermeke sz�let�se ut�n, fekete-ez�st k�gy�val �lmodott, ami a karj�ba mart. Amikor fel�bredt, val�di k�gy�harap�s nyom�t fedezte fel mag�n. Hamarosan egy kegyetlen m�reg hat�sai �tk�ztek ki rajta. Elvesztette j�zan esz�t, �lland� f�jdalmak gy�t�rt�k, hetekig szenvedett, majd leb�nult �s teljes �ntudatlans�gban lehelte ki lelk�t. Senki nem tudja, mi lehetett a b�ne. T�rt�nete �kesen bizony�tja: jobb nem zavarni az isteneket.

Ak�rmilyen k�nos hal�lt is halt, a hercegn�nek k�vet�i t�madtak. Megalap�tott�k a “T�zkobra feh�r asszonyai" szekt�t, amelybe csakis �rintetlen fiatal l�nyok l�phetnek be. Ezeket rendszerint sz�leik adj�k a hegyekben megbt�v� kolostorok valamelyik�nek. a falak m�g�tt n�h�ny �ven �t a szertart�sok �s a tiszta �let rendj�t tanulj�k, majd k�vetkezik a pr�ba �s a beavat�s, mely az Ordani Nagy Szertart�sk�nyv szerint a k�vetkez�k�pp zajlik:

"A Kobra Feh�r menyasszonya, a hamvas, tavaszi bimb�. Pomp�s t�zr�zs�k vezetik m�tk�ja el�be, t�ncolnak, lobognak a sz�lben.

A Nagy�r kiterjeszti l�ngol� k�peny�t: mag�hoz h�vja jegyes�t, egy�tt hajlik a vir�gokkal, szeme mint fagyott t�li csillag. S �t�leli asszony�t. Cs�kra ny�jtja ajka szirmait az �rtatlan vir�gsz�l...elfogadja-� a haragv� Nagy�r? Asszonya l�szen e f�ld�n, avagy, jaj, �r�k �lomba zuhan, hogy egy �j �letben, tiszt�bb l�lekkel �jra pr�b�lkozz�k?"

Pr�zai szavakra ford�tva mindez annyit tesz, hogy a jel�ltnek meg kell cs�kolnia Ordan legveszedelmesebb k�gy�inak egyik�t, a t�zkobr�t. Ezt a szinte lehetetlen pr�b�t nagyon kevesen �llj�k ki, ezzel magyar�zhat�, hogy olyan kev�s papn�je van a szekt�nak. Ezt a szertart�st a k�znyelv a "k�gy� cs�kja"-k�nt emlegeti. Befejez�sk�nt pedig eml�ts�nk meg n�h�ny, Ordanon elterjedt k�gy�fajt�t.

Ordan k�gy�i

Mosolyg� k�gy�

K�ves, szikl�s ter�leteken �l, 60-70 cm hossz�. k�z�psz�rke alapon vil�gosk�k, vil�gosz�ld kcreszts�vokat visel. vack�b�l d�lut�n, estefel� b�jik el�, szem bogar�t sz�k�teni, t�g�tani tudja. Nev�t rendk�v�l b�jos mosoly�r�l kapta – sz�les sz�ja a fejtet� fel� g�rb�l –, amit nem tan�csos k�zelebbr�l megszeml�lni. K�lseje nem t�l felt�n�, de szerencsere nem igen lchet �sszet�veszteni egy�b, �rtalmatlan k�gy�kkal. Ncm t�mad meg boldog-boldogtalant. csak azt, aki mcgijeszti. M�rge f�l �r�n bel�l �1. Tapasztalt erd�j�r�k e h�ll� arckifejez�s�t tal�l�an "hal�lmosoly"-nak nevezik.

T�zkobra

Ordan k�rny�k�n az egyik legcltcrjedtebb k�gy�faj, Sogron legszentebb �llata. Ha egy Sogron-h�v� �szreveszi, hogy valaki meg akar �lni egy I'�zkohr�t – an�lk�l. hogy erre joga lenne –, k�teles ak�r �lete �r�n is megv�delmezni a szent �llatot. A T�zkobra rendk�v�l pomp�s, kir�lyi megjelen�s� h�ll�. Eg�sz teste l�ngv�r�s a hasa s�rga. T�mad� helyzetben l�that�v� v�lik sz�les csukly�ja, amely szint�n izz�-v�r�s. V�zsz�n szem�nek pillant�sa r�miszt�en hideg, m�gsem e v�rfagyaszt� tekintetr�l a legh�rhedtebb. A T�zkobra Ordan legveszedelmesebb m�rgesk�gy�ja, mar�sa azonnal hal�lt okoz. A homokos, sz�ra helyeket kedveli.

Hinolk�gy�

Kicsiny, mind�ssze 20 cm-es �llat. a z�ld, a k�k �s a z�ldesk�k k�l�nf�le �rnyalataiban fordul el�. A s�t�tebb p�ld�nyok tavakban, a vil�gosabbak pedig foly�vizekben �lnek. A f�rd�z�knek aj�nlatos vigy�zni a k�gy� esetleg r�tekeredhet a bok�jukra, s mar�sa b�nul�st okoz. A m�reg hat�sa egy �r�n bel�l elm�lik, �m ez egy m�ly t� vagy foly� k�zep�n m�r oly mindegy.

R�mk�gy�

Ink�bb ijeszt�, semmint veszedelmes l�ny, hab�r megjelen�se val�ban trag�di�hoz vezethet. Gy�m�lcsf�kon �l, narancss�rga alapon z�ld foltokat visel, de l�tezik barna sz�nv�ltozata is. Feje rendk�v�l keskeny, sz�ja k�r�l a pikkelyek vicsorg� fogakat mint�znak. Szeme rik�t�an v�r�s, Fej�b�l szarvak �llnak ki, amelyek csup�n gyenge szaruk�pletek, semmire sem haszn�lhat�k. Mindez csup�n ijeszt�sre szolg�l, gyakorta sikerrel. Nemegyszer el�fordult m�r, hogy a gyan�tlan sz�retel� �gy megr�m�lt egy ilyen �llatt�l, hogy a m�lybe zuhant �s nyak�t szegte. M�rge nem t�l �rtalmas, mar�sa gyenges�get, majd p�r �ra alv�st okoz. Probl�m�t csak az jelenthet, ha az elgyeng�lt �ldozat elfelejt kapaszkodni...

Fekete h�h�r

Igaz�n sz�p megjelen�s� �llat, ha siker�l elejteni, b�r�b�l tetszet�s �vek, hat�sos homlokp�ntok k�sz�thet�ek. Csillog� k�kesfekete sz�n�, fej�t s�rga p�tty�k tark�tj�k. Hossz�s�ga �tlagos, 60-70 cm. �jjel indul porty�ra. M�rge rendk�v�l er�s, a megmart �ldozat sz�rny� k�nok k�zt leheli ki lelk�t. El�sz�r sz�d�lni kezd, majd heves g�rcs�k lepik meg. A m�reg megt�madja az idegrendszert, a v�gtagok r�ngat�zni kezdenek, majd leb�nulnak. Az �ldozat meg�r�l, v�g�l be�ll a hal�l.

Fojt�k�gy�

Az Ordan k�rny�k�n �l� leghatalmasabb �ri�sk�gy�; 8-10 m�terre is megn�het. R�tekeredik �ldozat�ra �s �sszeroppantja. Az embert is gyakran megt�madja. Nappal vad�szik, az erd�s r�szeket kedveli. Alapsz�ne z�ld; barna, s�rga, fekete �s feh�r foltok tark�tj�k.

Ostork�gy�

Karcs� �s hossz�, vill�mgyorsan, �gyesen m�szik a f�k �gai k�zt, kisebb t�vols�gokon �tugrik, szinte �trep�l.

A z�ld ostork�gy� hasa s�rga, h�ta f�z�ld k�t s�t�tz�ld cs�kkal. Emberre vesz�lytelen, toj�sokkal t�pl�lkozik.

Szemet gy�ny�rk�dtet� l�tv�ny a s�vos ostork�gy�. V�kony piros, feh�r, s�rga, fekete s�vjai s�r�n v�ltogatj�k egym�st, hasa h�feh�r. Rovarokkal t�pl�lkozik.

J�val vesz�lyesebb az az ostork�gy�, melynek eg�sz teste m�lybarna, s v�kony piros �s arany har�nts�vok d�sz�tik. Mar�sa vaks�got okoz.

1., �ll�t�s szerint minden t�zvar�zsl� Sogron hit� – ez ellen sz�lnak a reneg�t t�zvar�zsl�k, akik tov�bbra is �zik tudom�nyukat. Persze a Rend megpr�b�lkozik levad�sz�sukkal, ami �rthet� a titkaik v�delm�ben. De mi�rt vad�szn�nak le valakit, aki elhagyja Ordant, ha annak hitbeli h�s�ge �gyis biztos�tva van. Tov�bb� a t�zvar�zsl�k betekint�st engedtek m�r egy neves m�gusnak is titkaikba, �s �gy azonnal kider�lt volna a szer�fi eredet. De mivel a m�gusnak siker�lt r�szben meg�rtenie az ordaniak m�gi�j�t: val�sz�n�s�thetj�k annak godoni, eredet�t szemben a szer�fi alkuval.

2., Minden rendh�z kell�ke a Sogron szent�ly – El is v�rhat�, hiszen annak idej�n Ardae Magnus tudatosan v�lasztotta ki a Sogron szent�lyt a t�bbi k�z�l. Ez teljesen �rthet�.

3., Sogron, t�zisten �s az ordani m�gia kiz�r�lag ezzel az �selemmel foglalkozik – Sogron t�zISTEN, teh�t nem val�sz�n�, hogy szer�fi alkukra lenne sz�ks�ge. S�t ez er�sen Diar magiszter elm�lete ellen sz�l� t�ny. Am�gy persze mi sem ismerj�k Ardae pontos c�ljait, de ha m�r a Sogron egyh�zat v�lasztotta furcsa is lenne, ha pl. v�zvar�zslatokat m�veln�nek Ordanban. Teh�t ez az �rv sem tekinthet� hathat�snak.

4., A t�zm�gi�t nem lehet r�szekre szedni vagy �sszef�zni �s kvantitat�v term�szet�. Ellenben pl. a BM �s a boszork�nyok k�z�l egyesek k�pesek var�zslataikat �sszef�zni, ak�r a mozaikokat – Nos Magnus meg�rta Phoenix Triumphat�t, benne elrejtve a godoni m�gi�t. A t�zvar�zsl�k nem kaphatnak olyan k�pz�st, amelyet esetleg kiv�teles boszork�nyok �s boszork�nymesterek kaphatnak, egyszer�en nincs kit�l, �s tudom�nyuk alapk�nyve megszabja tud�suk hat�rait. Csak akkor tudn�nak tov�bbfejl�dni, ha megtal�ln�k a kulcsot, amely a titokhoz vezet. Ez�rt vannak korl�tok k�z� szor�tva l�tsz�lag.

5., T�zvar�zsl� csak Ordanban szertart�sosan felavattak az el�lj�r�k – ebben nincs semmi k�l�nleges, mert csak annak fogj�k tov�bbadni a tud�sukat, akit alkalmasnak tal�ltak �s felavattak. Am�gy lehet reneg�t mestert�l is tanulni, erre sz�mos p�ld�t ismer�nk.

6., �letm�d �s erk�lcs ter�n, Sogron dogm�in alapul� el��r�sok k�tik a t�zvar�zsl�kat – ez szint�n teljesen �rthet�, ak�r Diar magiszter elm�let�nek ismerete n�lk�l is. Hiszen minden „var�zsl� iskola”, a maga szigor� erk�lcsei szerint nevel, m�g pl. Kr�nban is.

Ezut�n Diar felhoz n�h�ny ellen�rvet a saj�t elm�let�vel szemben, ezeket nem ism�telj�k meg itt.

Ismeretes m�g n�h�ny olyan t�tel is, amelyben Diar „c�folhatatlan” �rvekkel szolg�l, l�ssuk most ezeket:

1., Azt elemzi, hogy a t�zvar�zsl�kn�l ismert vakmer�, �vatlan, lobban�kony magatart�s �s hogy hajlamosak k�pess�geik t�lbecs�l�s�re, egy�rtelm�en szerafista von�sokat mutat – Nos ez ellen besz�l, ha megn�zz�k Ordan politik�j�t. Ami nem ezeket a t�neteket mutatja. �s nem val�sz�n�, hogy megt�madn�k Kr�nt, ahogy azt a – sokkal val�sz�n�bben – szerafista D�monikus �birodalom tette. Ez a pont semmit sem bizony�t.

2., A t�zm�gia meghaladja a mozaikm�gusok tud�s�t a t�zzel kapcsolatban, ilyenre haland� ember nem k�pes mag�t�l – Persze, hiszen a godoni �r�ks�gb�l jutott nekik. Az pedig j�val a mai mozaikm�gusok tud�sa felett �llt. Teljesen �rthet�, hogy nem tudj�k lem�solni egyes hat�sait a mai var�zsl�k. �rthetetlen, hogy ez mi�rt okoz neh�zs�get r��bredni erre a t�nyre Diarnak

3., A dorani Nagytan�cs birtok�ba ker�lt fejezetek (Phoenix Triumphata) alapj�n, metam�gusok �s kriptogr�fusok kimutatt�k a m� k�ts�gtelen�l a Sogronnal k�t�tt szer�fi esk� sz�vege �s Sogron igazi nev�t is rejti – A doraniak ismerik Sogron igazi nev�t? Ha mondjuk �s ismerek egy sz�t�red�ket: H…�…E. Az jelenthet H�LY�T, de H�DEOKOS-at is. Tov�bb� mi�rt nem veszik sz�m�t�sba azt, hogy Ardae gondosan �rta meg m�v�t, idegeneknek �rtelmezhetetlen�l. Teh�t csak egy f�lrevezet�s. �s hogyan mernek k�vetkeztet�seket levonni k�t fejezet alapj�n az eg�sz m�re (a toroni nyelv� kivonattal nem is foglalkozn�k)? �s mi�rt csapn� be Sogron �ll�t�lagos avat�rja az �t k�vet�ket? Ez m�g esetleg Dartont�l �rthet� lenne, de a Sogron kicsit m�s.

4., Ardae Magnus nem godoni n�v – „Magnus”: a Lingua Dominib�l val�. Val�sz�n�leg igen, de ha ismerj�k a Domvik hit alakul�s�t, f�leg a Godoni hit r�hat�s�val kapcsolatban, akkor nem t�l mer�sz elk�pzel�s, hogy a Magnus sz�alak a godonib�l sz�rmazott �t a Lingua Dominibe. Nem gyan�s, Hogy Shadon �s Godon milyen k�zel volt egym�shoz? „Ardae”: ma is ismer�nk t�bb olyan nevet (pl. Inaiz – am�gy err�l a n�vr�l Diarnak is tudom�sa van) amely tartalmaz mag�nhangz�-halmoz�st, teh�t az Ardae sz�alak nem kiv�teles a godoniban. Az pedig, hogy az „ae” diftongus votl, vagy nem arr�l a godoniakat kellene megk�rdezni, mik�nt ejten�k Mi�rt ne lehetne az Ianizban, az „ai” is diftongus? Az �-shadoni nyelvre tett utal�sok pedig �rthet� v�lhatnak, ha megn�zz�k a k�t birodalom egykori elhelyezked�s�t �s kapcsolat�t.
Az ordaniak ismerni v�lik a Bels� Iskola legt�bb mester�nek nev�t, �s nem tudnak k�z�tt�k hasonl�t. Ezzel a gyenge �rvvel, nem k�v�nok jobban foglalkozni, hiszen lehet, hogy pont az �ltaluk nem ismertek k�z�l volt, de ak�r az is: a godoni m�gusoknak voltak nyilv�nos �s egym�s k�z�tt ismeretes, un. m�gusneveik…

Tov�bb�, hogy Ardae, Sogron avat�rja lett volna esetlegesen a kiz�r�lag emberekb�l �ll� t�zvar�zsl� rend alap�t�ja nem is ember volt…

Ezzel szemben:

- A t�zvar�zsl�k pszije �s a godoni managy�jt�s
- A t�zvar�zsl�k godoni nyelvet is tanulnak �si nyelvk�nt
- Godon �s Ordan (t�zvar�zsl�k) is csupa emberekb�l �ll. Sogron pedig valami h�ll�forma l�nyek istene volt eredetileg

Csak n�h�ny t�ny(az tucatnyi k�z�l), ami Ardae godoni sz�rmaz�s�t bizony�tja.


P.sz. 3697.

Mervur Ellimar
(Jarin elt Dormin �r�sainak felhaszn�l�s�val)

Az ordani Kutat�k rendje

"Kutass �s Rombolj"
Az Ordani tuzvar�zsl�k egyik legfontosabb kapcsolat�t a k�lvil�g fel� a Kutat�k jelentik. Ezek a tuzvar�zsl�k arra vannak kik�pezve, hogy egy r�gi� kult�r�j�t �s nyelv�t megismerve v�ndoroljon/kalandozzon az adott orsz�g(ok)ban. Feladatuk a reneg�tok felkutat�sa, mindenf�le tuzm�gia vizsg�lata, Tharr �s a szakad�r Sogronita ir�nyzatok h�veinek �ld�z�se �s elpuszt�t�sa valamint folyamatos inform�l�d�s az adott r�gi� politikai/diplom�ciai viszonyainak nyomon k�vet�se. K�ldet�s�k tov�bb� a Godoni kult�ra elfelejtett, elveszett, esetleg eltulajdon�tott eml�keinek felkutat�sa �s Ordanba juttat�sa. Minden r�gi�nak van egy vezetoje, a legnagyobb hatalm�, a r�gi�t a legjobban ismero Kutat�, aki m�r rendszerint a nemesi h�zakhoz �s az udvarhoz is bej�ratos mint Ordan k�ld�tte, diplomat�ja. O felelos a r�gi�ban tev�kenykedo t�bbi Kutat��rt, akik viszont felt�tlen engedelmess�ggel tartoznak neki. O d�nti el, mikor jutott el valaki arra a szintre, hogy magasabb rangba l�pjen �s visszat�rhessen Ordanba tanulni.

A Kutat�k nyolcparancsolata
1. Felt�tlen hus�ggel szolg�ld Sogront, a Tuzkobr�t!
2. El�lj�r�id parancsait felt�tlen engedelmess�ggel teljes�tsd, m�g akkor is, ha az �leted fel�ldoz�s�val j�r!
3. Minden eroddel �ld�zd Tharr �tkozott h�veit �s puszt�ts el mindenkit, aki a Tuzkobr�t Tharr szolg�jak�nt ismeri el!
4. �lj meg mindenkit, aki Sogron m�gi�j�t arra illet�ktelennek tan�tja! Illet�ktelen mindenki, akit a Nagytan�cs nem ismer el. Puszt�tsd el azon reneg�tokat, akik megtagadva az engedelmess�get elmenek�ltek k�teless�geik elol!
5. Kutass az os�k elfeledett hagyat�kai ut�n! Minden ismeret �s t�rgy mely a birtokodba jut Ordant illeti meg, legyen sz� a legegyszerubb var�zst�rgyr�l, vagy a leghatalmasabb erekly�rol.
6. Ismerd meg a leheto legjobban r�gi�d kult�r�j�t, nyelv�t, n�peit, szok�sait, legend�it, t�rt�nelm�t, hogy sz�ks�g eset�n Ordant a leheto leghat�konyabban szolg�ld! Szerezz min�l befoly�sosabb kapcsolatokat!
7. Ha Ordant t�mad�s �ri vagy fenyegeti azonnal t�rj vissza a v�ros v�delm�re!
8. Sohase hozz sz�gyent eszm�inkre, iskol�nkra �s �nmagadra! Hatalmaddal ne k�rkedj, ha kinyilv�n�tod akkor annak alapos oka legyen, s ha megtetted mindenki rettegje azt. Kutass �s rombolj!

Jellemzo, hogy a Kutat�k valamely kalandoz�-csapat tagjak�nt j�rnak egy-egy orsz�got, �s a kalandok k�zti idot t�ltik keres�ssel, tanul�ssal. A csapattagok seg�ts�get jelenthetnek Ordan ellens�geinek elpuszt�t�s�ban is, hisz m�s seg�ts�gre nem igen sz�m�that a Kutat�. A renden bel�l rangok vannak, amelyek jelzik az egyes tagok tud�s�t, meghat�rozza feladataikat, �s hogy az Ordanban felhalmozott tud�shoz mily m�rt�kben f�rhetnek hozz�.

V�ndorok (1-3 szint): Ok azok akik m�g csak �ppen kiker�ltek az iskola v�dosz�rnya al�l. Tud�suk �ppen csak arra elegendo, hogy r�gi�jukban valamelyest kiismerj�k magukat. Feladatokat m�g nem b�znak r�juk. Az orsz�got j�rva figyelnek, tanulnak, �s k�pess�geikhez m�rten pr�b�lj�k a m�lt �s jelen titkait kif�rk�szni. Ordan fel� csak akkor tartoznak jelent�si k�telezetts�ggel, ha valami olyan tud�s vagy relikvia jut birtokukba amelyre a v�ros ig�nyt tarthat. Mikor �gy �rzik, hogy el�gg� ismerik r�gi�jukat fel kell keress�k r�gi�vezetoj�ket, akinek besz�molnak a megszerzett tapasztalatokr�l. Persze a vezeto felkutat�sa sem mindig k�nnyu feladat, hiszen a nev�n k�v�l semmit nem tudnak r�la. A besz�mol� ut�n valamely feladat elv�gz�s�vel bizony�tj�k r�termetts�g�ket, ami lehet egy reneg�t felkutat�sa, vagy valamely rejt�ly kibogoz�sa, megold�sa. Ha siker�l a feladatot elv�gezni, akkor a r�gi�vezeto aj�nl�s�val visszat�rhetnek Ordanba tanulni, �s elobbre l�pnek a rangl�tr�n.

Keresok (4-6 szint): Feladatuk, hogy a leheto legm�lyebben megismerj�k a r�gi� legend�it, a hajdan azon a vid�ken �lt n�pek holtnyelveit �s a t�rt�nelmet. K�ldet�s�k a rejtozk�do szents�gtelen egyh�zak �s reneg�tok felkutat�sa, a m�lt hagyat�kainak felkutat�sa. Ha magukat alkalmasnak �t�lik meg arra, hogy a puszt�t� rangot ki�rdemelj�k, akkor ism�t felkutatj�k a r�gi�vezetot, aki ism�t egy pr�ba el� �ll�tja a Kutat�t, mely a rend egyik ellens�g�nek elpuszt�t�s�t foglalja mag�ban. A pr�ba ut�n ism�t visszat�rhetnek Ordanba tanulni.

Puszt�t�k (7-9 szint): Ordan meghosszab�tott puszt�t� �klei. Feladatuk Sogron ellens�geinek, a reneg�toknak, Tharr h�veinek �s a szakad�r Sogronita ir�nyzatok k�vetoinek elpuszt�t�sa. Ha sz�ks�ges, a r�gi�ban tev�kenykedo v�ndoroknak �s keresoknek teljes joggal parancsolhatnak, ha azok �pp utol�rheto k�zels�gben vannak. Feladatuk m�g a tov�bbi tanul�s. Meg kell ismerni�k a nemesi udvarokban elfogadott etikett szab�lyait, tov�bb� a politika, a diplom�cia fort�lyait, n�mely udvari t�ncokat �s minden egyebet, amely a magasabb k�r�kben val� mozg�st eloseg�ti. Mikor el�rkezettnek v�lik az idot a tov�bbl�p�sre, �jra fel kell keresni�k a r�gi�vezetoj�ket. �jabb pr�b�t kell ki�llniuk, amely politikai, diplom�ciai fontoss�ggal kell, hogy b�rjon, �s pr�b�ra teszi a Kutat�t a nemesi udvarokban val� helyt�ll�sban. A pr�ba v�gezt�vel ism�t visszat�rhetnek Ordanba tanulni. Ekkor a Nagytan�cs nemesi ranggal jutalmazza a tuzvar�zsl�t, mely seg�ti a magasabb k�r�kben val� mozg�st a diplom�ciai feladatok alatt.

Nemesek (10. szint felett): Feladatuk a diplom�cia �s a k�mked�s. Ok ir�ny�tj�k az alacsonyabb rang� Kutat�kat, �s azok nekik tartoznak besz�mol�si k�telezetts�ggel. �ltal�ban m�r helyhez k�t�tt �letet �lnek valamely nagyv�rosban, �s egy kisebb palot�val �lik a nemesek l�tsz�lag nyugodt �s sz�rke �let�t. Jelentos kapcsolatokkal rendelkeznek, bej�ratosak a nemesi h�zakba �s az udvarba is. Az egyes Kutat�knak f�l�vente legal�bb egyszer fel kell keresni�k azt a nemest aki al� tartoznak, �s jelent�st kell tenni�k. Ha ezt nem teszik meg potenci�lisan reneg�tnak minos�lnek. Ha ok keresik fel elobb a nemest, minthogy egy puszt�t� hamarabb r�juk tal�ljon, �s elfogadhat� �rveket hoz fel ments�g�l, akkor megmenek�lhet a b�ntet�s elol. Ments�g�t igazoland� vissza kell t�rnie Ordanba, �s a tuzpr�ba ki�ll�s�val kell bizony�tani. (Itt meg kell jegyezni, hogy egy b�rt�nben raboskod� Kutat�t az ot felkutat� puszt�t� nem fog azonnal l�ngokba bor�tani, hanem nemese el� vezeti, ahol sz�mot adhat r�la, hogyan ker�lt eme becstelen helyzetbe). A nemesek a r�gi�vezeto enged�ly�vel b�rmikor visszat�rhetnek Ordanba tanulni.

R�gi�vezeto: A nemesek k�z�l a legnagyobb hatalm� �s legr�termettebb Kutat�. �ltal�ban o rendelkezik a legnagyobb befoly�ssal �s legjobb kapcsolatokkal az adott r�gi�n bel�l. Megb�z�sa 60 �ves kor�ig, illetve hal�l�ig tart. A 60. �let�vet el�rve vissza kell t�rjen Ordanba ahol az elk�vetkezo nemzed�k kitan�t�s�n f�radozhat, valamint megszerzett ismereteinek pap�rra-vet�s�vel gyarap�thatja a k�nyvt�rakat. Megb�zat�sa alatt, ha sz�ks�gesnek �rzi, b�rmikor visszat�rhet Ordanba tanulni.

Elol�ptet�seiken k�v�l m�g k�tf�le esetben t�rhetnek vissza a Kutat�k Ordanba. Az egyik ilyen lehetos�g a Sogron tisztelet�re rendezett legnagyobb �nneps�geken val� r�szv�tel, a m�sik mikor valamely �ltaluk megszerzett t�rgy vagy inform�ci� Ordanba juttat�s�t nemes�k, r�gi�vezetoj�k r�juk b�zza. Az ut�bbi esetben, ha a megszerzett t�rgy/tud�s t�nyleg nagy jelentos�gu, �s a hozz�jut�s val�ban neh�z munka volt, egy-k�t h�t pihenot kaphatnak, amit tanul�ssal is elt�lthetnek az iskola falai k�z�tt.

B�r legt�bbj�k kalandoz�sb�l tartja fenn mag�t, a k�telezo f�l�ves jelent�s megt�tele sor�n 10-20 aranyas juttat�st kapnak kiad�saikra. Persze Ordan cser�be elv�rja a teljes�tm�nyt, az elol�ptet�s, �s a hon �h�tott tud�s csak sikerekkel v�lthat� meg. Az iskol�nak beszolg�ltatott var�zst�rgyak a kincst�rak valamelyik�be ker�l. A vezetos�g d�nt sorsukr�l. Van amelyet �gy �t�lnek, a leghasznosabban �gy szolg�lja a rendet, ha a megtal�l�j�n�l marad, �s ot seg�ti a tov�bbi "kutat�sok" sor�n. Van amelyiket az iskol�ban tartanak, �s az igaz�n vesz�lyes k�ldet�sre indul� tuzvar�zsl�knak adj�k oket, a feladat siker�t biztos�tand�. �s akad olyan t�rgy is, amelyet az iskola falai k�z�tt tartanak tov�bbi tanulm�nyoz�sra.

A rend tagjai mind a test�k�n viselnek egy m�gikus tetov�l�st, mely azonos�tja oket a t�bbi tuzvar�zsl� sz�m�ra. A v�ndorok sz�ve felett egy l�ng, a keresok�n egy f�klya, a puszt�t�k�n egy l�ngol� kard, a nemesek�n pedig egy c�merpajzs, amely mag�ba foglalja a l�ngol� kardot is. Az eg�sz egy egyre terjedo tetov�l�s, az egyik k�p az elozo kibov�t�s�vel sz�letik meg. A r�gi�vezetok c�merpajzs�ban egy jogar is tal�lhat�. A tetov�l�sviselot 20m-s k�rben azonos�tja minden olyan embernek, aki ugyanolyan m�gi�val �titatott jelet hord sz�ve felett. A puszt�t�k �s a nemesek tetov�l�s�ba m�g egy extra var�zslat is bele van foglalva. Ezt elszabad�tva a puszt�t�k eset�n 15 m�rf�ldes k�rzetben, a nemesek eset�ben pedig 50 m�rf�ldes k�rzetben seg�ts�g k�rheto az �sszes hat�t�von bel�l tart�zkod� Kutat�t�l. Akiket el�r a seg�ts�gh�v�s, az megtudja a seg�ts�gk�ro rangj�t, ir�ny�t �s t�vols�g�t, ez alapj�n k�telesek legjobb tud�suk szerint a seg�ts�gk�rot felkeresni �s szolg�latukat felaj�nlani.

Ha a tetov�l�s megs�r�l a belefoglalt m�gia elszabadul. Ez egy 5�p-s sebet okoz� m�gikus kis�l�st okoz, �s 40%-s es�llyel a sz�v olyan s�r�l�st szenved el, amely �lettel �sszeegyeztethetetlen muk�d�st eredm�nyez �s a tuzvar�zsl� hal�l�t okozza. Tov�bbi 40% es�llyel a t�do s�r�l meg, mely a bev�rz�sek miatt �r�nk�nt tov�bbi 1�p veszt�st okoz a tuzvar�zsl� hal�l�ig, vagy am�g m�gikus eszk�z�kkel meg nem gy�gy�tj�k. A fennmarad� 20% pedig a legszerencs�sebb lehetos�g, amikor a kis�l�s csak a bord�kat roncsolja sz�t. Ez p�r hetes fekv�ssel kiheverheto s�r�l�st jelent. Ha a seg�lyk�ro var�zslat is benne foglaltatik, akkor az elszenvedett sebz�s 7�p, �s a sz�zal�kok pedig 45-45-10 ar�nyban m�dosulnak.
A r�gi�t csak a nemes�k enged�ly�vel hagyhatj�k el, a nemeseknek pedig a r�gi�vezeto hozz�j�rul�s�t kell k�rni�k, ha m�s orsz�gokba akarnak utazni. Ezt �ltal�ban akkor kapj�k meg, ha valamely fontos kutat�munka m�s r�gi�k ter�let�re is �tny�lik. A kapcsolatot a T�voli tuz var�zslattal tartj�k egym�s k�z�tt. Minden este �s reggel ki van jel�lve egy idopont, amikor a Kutat�k tuz k�zel�ben kell tart�zkodjanak. A nemesek ekkor tudnak �zenni az alacsonyabb rendueknek, �s viszont - ha valami fontos jelentenival� akad, azt ebben az idopontban megtehetik. A k�nnyebb kommunik�ci� �rdek�ben kidolgoztak n�h�ny speci�lis jelent�ssel b�r� form�t, amelyek jelent�s�t minden Kutat� egy�rtelmuen tud ki olvasni a l�ngok hordozta �zenetbol (Vesz�ly, Seg�ts�g k�r�s, Ordan stb).