Id�m�r�s Yneven

1. Naporak
a,  fali naporak: Elegge elterjedtnek szamitott. Egy foldbe/falba
rogzitett rud arnyeka mutatja az ido mulasat. Arnyekveto palcajukat az
foldrajzi elhelyezkedese szerint tajolni kellett, hozza kellett
igazitani a foldrajzi szelesseghez. Hatranya: Nem mozgathato, sotetben
nem mukodik, napkozben valtozik a sebessege (reggel lassul, este
gyorsul az arnyek mozgasa)
b,  hordozhato naporak: 'Fabol faragott, nagyjabol T alaku eszkozuk
felso reszenek az arnyeka a hosszabb nyulvanyra esett, s az odavesett
szamokon jelezte az idot.' Masik fajtaja az un. napgyuru. Ezt egy
femszalag gyuruve hajlitasaval keszitettek. Az orak es percek
jelolesere szolgalo skalazas a szalag belsejen volt, amit a femszalag
kozepen levo nyilason bevetodo feny megvilagitott. Kis lancra
fuggesztve hasznaltak.

2. Csillagorak
a,  Az allocsillagok latszolagos mozgasanak megfigyelesen alalpul. A
csillagok akkor delelnek, mikor arra a kepzeletbeli vonalra jutnak,
amely eszak-deli iranyban a fejunk felett haladva ket reszre metszi az
egboltot. Csak ejszaka hasznalhato...
b,  Asztrolabium: Csillagaszati meresekre szolgal. Nem csak
idomeghatarozasra, hanem a delelo Napnak a zenittol valo tavolsaganak
meresere is hasznaltak, ami a foldrajzi szelesseg meghatarozasat is
lehetove tette. Igen diszes darabokat keszitettek az okori arabok
finom rezmuvesmunkaval.

3. Vizorak
a,  ki- es becsurgo vizora: Ket edenybol allt. A felso edenybol egy
lyukon keresztul az also edenybe folyt a viz. A felso edeny belso
falara felfestett jelzesek mutattak az ido mulasat az ora elinditasa
utan. Az also edenyben mas skala volt (a jelzesek tavolsaga eltert a
felso edenyetol), igy az ora mas idotartamokat is tudott mutatni.
b,  Merulo ora: Vizen uszo, alul lyukas edeny lassan megtelik
folyadekkal es alamerul, a vizre helyezes es az elmerules kozotti
idotartam egy egyseg (muhurta), ami Ceylonon a nap egyhatod resze
volt.

4. Tuzorak
a,  Gyertyaora: igen szeles korben hasznaltak (kolostorok). A gyertyat
megfestettek es a szinek idoegyseget jeleztek. 'Egy gyertyanyi ido
telt el./Kormere egett a munka.'
b,  Tuzora:  szinten gyertyaval mukodott. A gyertya fenye egy
vizszintes lecre esett es ahogy a gyertya leegett, fenye tovabbkuszott
a lecen.
c,  Lampaora: olajjal mukodo lampakban az olaj szintjenek csokkenese
jelezte az ido mulasat
d,  Tuz-illat ora: Lazan sodrott, saletrommal atitatott zsinoron a
parazs egyenletes sebessegggel kuszik vegig. A kuszas sebesseget
ismerve csomokat kotottek a zsinorra es a csomokat kulonbozo
vegyszerekkel/illatszerekkel ataztattak. Ahogy a parazs a csomohoz
ert, a felszabadulo illat - mely az orara jellemzo volt - tudatta az
(sotetben is) emberekkel a� idot.
e, Kinai sarkanyhajo: Hajo alaku hosszukas melyedes folott keresztben
golyok voltak felkotve. Ahogy a melyedesben a tuz az ido mulasaval
egyre tovabb haladt, sorra elegette a madzagokat es a kulonbozo
sulyu/anyagu golyok leestek mas-mas hangot adva ezzel.

5. Homokorak
a,  homokora: ket uvegedeny kozul a felsobol az alsoba egy apro
nyilason at finom szemu homok (olompor, higany) aramlik. Mikor a homok
lepergett, az orat meg kellett forditani. Keszitesehez az uvegfuvas
ismerete szukseges. Keszitettek negyed-, fel-, haromnegyed es egesz
orak mulasat jelzo homokora-sorozatokat is...

Meg egy erdekesseg: Laterna magica/Vetito ora
Korvonalai egy vazara emlekeztetnek. Mechanikus ora, melynek
belsejeben olajlampa egett es bonyolult tukor- es lencserendszeren
keresztul az ora szamlapjanak a kepet a falra vetitette.

Ennyi lett volna, amit elkepzelhetonek tartok az istenek foldjen.
Esetleg nehany darab elofordulhat mechanikus orakbol is (kharei
orasmesterek remekei), de azok beszerezhetetlenek es
megfizethetetlenek  - kiveve egy igen szuk reteget...
 

Sherowen toll�b�l!