I. A varazshasznalo fokaszt magiaja
Roviditesek b* : boszorkany es/vagy boszorkanymester
A varazslok egy egyseges elmeletre epulo magiat hasznalnak, amely elmelet teljes mertekben meghatarozza varazslataik letrejottet. A mozaikmagia ezen elvek alapjan mukodik, de ezt nem jelenti azt, hogy a nagybetus MAGIA is teljes mertekben igy mukodne. Ez akkor tunik fel, ha a mozaikmagiat a tobbi tapasztalati magiahasznalo varazslataival osszehasonlitjuk. A mozaikmagia megalkotoi nem egy abszolut hatekony magiarend- szert kivantak megalkotni, hanem egy egyseges elmeletre epulo egyseges gyakorlati magiarendszert. Ez az egysegesseg a mozaikok kombinalhatosaga, osszekapcsolhatosaga miatt szukse- geltetik, azert, hogy a mozaikok osszekapcsolasa mar ne igenyeljen tovabbi kotoelemeket. Jo pelda erre a Kagylo mozaik, amelybol kitunik, hogyha egy, a mozaikmagia egyseget megbonto varazslat kerul a mozaikok koze, az mennyi plusz energiat es idot igenyel. Ezert szuletett ez az egyseges rendszer, amelynek mozaikjairol senki, de senki sem allitja, meg a varazslok sem, hogy a leghate- konyabbak. Ezzel szemben a teljes rendszer, a szabad kombinal- hatosag miatt mar az. A varazslok tudjak, hogy egy akaratkozpont iras 1E-je 4 mana-pontnal "olcsobban" is megoldhato, de az mar "inkompatibilis" lesz az ido-, a ter- es a szimpatikus magiaval, es egy varazslo mar szakmai onteltsegbol sem fog pl. kifejleszteni egy sokkal hatekonyabb mozaikot, hogy aztan "bekagylozza" a varazs- lataba. Ha mar ennyit beszeltunk a kagylorol, akkor hozza kell azt is fuznom, hogy ez a mozaik kozismert es barmely varazslo meg- tanulhatja, DE a szakmai buszkeseguk miatt nem szokasuk. Lenezik ezt a mozaikot, mintahogy a tapasztalati magiat is. A magiat, es nem az alkalmazoit! Nagy kulonbseg ez. Egy varazslo nem fog lekezeloen banni egy boszorkannyal, sem egy boszorkanymesterrel, csak a magiajukat tartja alacsonyabb rendunek. Tobbkasztu, varazslo/b* ritka, mint a feher hollo, ezzel szemben a b*/varazslo mar gyakrabban elofordul (de meg igy is eleg ritka), de ez is ugy, hogy egy tapasztalati magiahasznalo utolag veszi fel a varazsloi kasztot. Ezek a "delikvensek" mar szivesen hasznaljak a kagylot is.
A varazslok szakmai buszkeseget az is noveli, hogy a mozaik- magia magusok alkotta mu, mig a tapasztalati magiahasznalok varazslatairol ez mar korantsem mondhato el. Arra viszont mar nem szeretnek gondolni, hogy uj mozaikok letrehozasara is csak magusok kepesek (a formazasokat kiveve), mig a tapasztalati magiahasznalok elegendo tudas birtokaban maguk is kepesek uj varazslatok alkotasara. A specialista varazslok egyik elorelepese, hogy miutan sokat foglal- koznak sajat magiafejezetukkel, idovel javithatnak annak hatekony- sagan. Ez a T.A.M., az Asztral/Mentalmagia eseteben szamottevo hatasu is lehet. Az Elemi Magia a mozaikmagia leghatekonyabb fejezete, ezen mar nem lehet javitani, de uj formazasokkal lehet boviteni.
Most pedig szoljunk a tapasztalati magiahasznalokrol, azon belul is a boszorkanyrol es a boszorkanymesterrol (ezentul b*), mert a tuzvarazslo "mas teszta". A b* evezredek alatt fejlesztettek ki varazslataikat, hosszas kiserletezesek soran. Megha ismerik is, fittyet hanynak a varazslok altal lefektetett elmeletre, csak a sajat fejuket kovetik. Magara valamit is ado tapasztalt b* azert megtanul- ja a magiahasznalat alapfokat, mert igy legalabb tudja, mire kepes egy varazslo, es "ihletet" kaphat, hogy hol erdemes kijatszani a szepen kidolgozott elmeletet uj varazslatok alkotasanal, es azert az az elmeleti tudas sem jon rosszul. A b* varazslatai teljesen mas modon hatnak, mint a varazsloke. Az asztral- es a mentaltest erzekenyebb reszeit tamadjak, a misztikus kepessegek es a termeszeti magia varazslatai pedig a magiaelmeletet teljesen megcsufoljak. A magusokon (es az isteneken) kivul senki sem erti, hogyan is mukodnek a b* varazslatai, de mukodnek, es ez a lenyeg. A b* idovel rajonnek, hogy varazslataik hogyan is epulnek fel, tehat mely mozdulatok es hangok befolyasoljak az idotartamot, az erosseget, es magat a hatast. Igy idovel kepesek uj varazslatok alkotasara, de csak hosszas kutato- munkaval, es kiserletek tucatjaival. A tuzvarazslok kulonleges kategoria, mert magiajuk a varazs- lokehoz hasonloan egy alaposan kidolgozott elmeletre epul (godoni magia), de ok maguk ezt nem ismerik. Ezert a tuzvarazslok varazslatait csak az kepes boviteni, aki a godoni magiat is ismeri, akikbol ugye, nem igazan van Yneven. A varazslok tuzmagiahoz valo viszonya ambivalens. Lenezik azert, mert nagyon egysiku, de nagyra tartjak a mogotte meg- huzodo elmelet miatt.
II. Szakralis magia
Eloljaroban meg kell jegyeznem, hogy az ebben a fejezetben leirtak abszolut a sajat szubjektiv maganvelemenyemet tukrozik, mig az elozo azert valamennyire a M*-on alapszik. A papi es szerzetesi magiaval kapcsolatban az a legnagyobb bajom, hogy nincs igazan elvalasztva a varazshasznalok magiajatol, igy jonnek elo olyan teves elkepzelesek, hogy a papok varazslatokat fejlesztenek ki. No, meg csak az kellene. A masik problemam magaval a varazslatokkal van, mert a M*-ban nincs igazan kiemelve, hogy a 4 szferaba azon varazs- latok tartoznak, amelyek HATASUKban megegyeznek, de emellett minden isten jonehany sajat varazslatot is ad papjainak. ----------------------------------------------------------------- | Ebbol kovetkezik az elso megallapitas: ugyanazt a varazslatot | | ket kulonbozo isten papja nem ugyanugy hozza letre, ezert | | a magiaismeret kepzettseg minden papra mas es mas. Ha | | valaki ismeri az egyik isten papjainak varazslatait, attol meg| | nem ismeri fel egy masik isten papjaiet. A magiaismeretbe | | viszont az adott pap specialis varazslatai is beletartoznak. | ----------------------------------------------------------------- A pap istenetol kapja varazslatait. Ez ugy nez ki, hogy a vallas alapitoja kapta meg a varazslatokat, es o adta tovabb e tudast. A papnovendek megtanulja azt, hogyan kell ezeket a varazs- latokat letrehozni. A szintlepesek soran egyre tobb hatalmat kap istenetol, igy egyre komolyabb varazslatokat tud letrehozni. Termeszetesen ez a hatalom konnyeden vissza is vonhato, ha a pap istenenek nem tetszo dolgot tesz. ------------------------------------------------------------------- | A papok maximalis mana-pontja, cselekedeteiktol fuggoen, | | barmikor novekedhet vagy csokkenhet. A szintlepeskor kaphato | | mana-pontot a KM, mint a pap istene, barmikor felulbiralhatja. | ------------------------------------------------------------------- A papok manapontja semmifele kapcsolatban nem all a varazshasznalok manapontjaval. Jobb lett volna mas nevet adni neki, de mar mindegy. Egy papi varazslat erossege es mana-igenye kozott nincs olyan jellegu kapcsolat, mint a varazshasznaloknal. A papok varazslatainak minden jellemzojet a pap istene szabalyozza, amibe az is beletartozik, hogy az isten csokkentheti, vagy novelheti papjai varazslatainak mana- igenyet, erosseget, hatotavat, idotartamat, stb. ------------------------------------------------------------------- | A pap istene csokkentheti vagy novelheti barmely varazslatanak | | barmely jellemzojet ideiglenesen vagy permanensen. Mindez a pap | | cselekedeitol fugg. | ------------------------------------------------------------------- A papok nem "fejlesztenek ki" uj varazslatokat, hanem istenuktol kapjak oket. Ez egyszeruen ugy tortenik, hogy a pap imaban keri a varazslatot, pontosan leirva, a kert varazslat mukodeset. Az isten, vagyis a KM, merlegel, majd dont. Ha tul szemtelen a keres, akkor a pap buntetest kap istenetol. Ha csak feleslegesnek iteli az isten, akkor semmi sem tortenik, de he helyenvalonak, akkor megkapja a varazslatot. Ez esetben az isten termeszetesen modosithatja a kert varazslatot, gyengitheti vagy erositheti, vagy teljesen mast is adhat. A kerttol teljesen mas, latszolag felesleges varazslatnak is orul minden pap, mert tudja, istene tobbet tud, mint o, es lehetseges, hogy egyszer nagy szuksege lesz erre a varazslatra. A papok keres nelkul is kapnak varazslatot, ha az istene ugy latja jonak.
|