Beriquelr�l �ltal�ban

A kontinenst�l megk�zel�t�leg k�tezer tengeri m�rf�ldnyire fekv� szigetr�l vajmi keveset tudnak a tud�s magiszterek. Partjain b�r t�bb exped�ci� is megvetette l�b�t, a sziget belsej�be egyiknek sem siker�lt bejutnia. Azt hogy a Sheral hegys�ggel �s a kr�ni b�rcekkel veteked� hegyvonulatok m�g�tt mi tal�lhat� eleddig szinte senkinek sem siker�lt kider�tenie. Szinte…
T�rt�nt egyszer ugyanis, hogy egy dorani magIszter hatodmag�val indult �tnak Khaan - imm�ron a harmadik exped�ci� �ltal - �jj��p�tett er�dv�ros�b�l a P.sz. 3723. Esztend�ben a sziget belseje fel�.
P.sz 3729-ben egy negyedik exped�ci� is indult Ilanor �szaki partjair�l. Az ok egyszer� volt: ut�np�tl�st �s k�szleteket sz�ll�tottak a hat �vvel kor�bban �tnak indul�, �s az �ta koloniz�l� Beriquel exped�ci� sz�m�ra. Khaan er�dv�ros�ban azonban az �j j�vev�nyek nem tal�ltak senkit �s semmit. Egy l�lek, de annyi sem, s�t m�g az �ce�nj�r� haj�k - vagy roncsaik - sem maradtak Khaan �bl�ben. Rajta�t�snek, harcnak semmi nyoma nem volt - val�j�ban j�llehet az eltelt �vek alatt nem is volt erre es�ly. Egyetlen el� emberre bukkantak, aki az er�dv�ros �szaki hat�r�n�l egy kunyh�ban lakott. A testileg �s lelkileg megt�rt v�ns�get azt�n a dorani V�r�s Hold rend egyik beavatottja azonos�totta, Marcer Heron a neves id�m�gus szem�ly�ben.
Miut�n mag�ra hagyt�k a k�s�rtetv�rost �s visszat�rtek a kontinensre, csak ekkor ny�lott meg - a minden bizonnyal elmeh�borodott - Marcer sz�ja. A t�rt�netek pedig - melyek elmes�lt - alapj�ban rengette meg az �szakfoki szigetr�l eddig kialakult hagym�zos felt�telez�seket. Mindazon�ltal sokan k�tkednek a t�rt�netek val�dis�g�ban.

Mindazon t�nyeket, melyeket most itt megosztunk a kedves olvas�val, Marcer Heron hatsz�z oldalas �ti le�r�s�b�l tudjuk, melyet most a dorani V�r�s Hold rend �s a M.A.G.U.S. �riz, �v� v�d k�r�k �s lakatok alatt.


A Legenda

Az Id�k Kezdet�n, mid�n a V�lgy m�g �ppoly kem�ny volt, mint a hegyek k�z�tt b�rmelyik, �mb�r sz�ps�ges �s er�vel teli, s az elarok holdez�st haj� n�pe m�g nem is �lmodott r�la, a faonok m�r akkor is ezen a f�ld�n �ltek. A s�m�nok kitudt�k a szellemekt�l, mif�le v�ltoz�s k�sz�l a vil�gban, �m ellen�ben semmit sem tehettek… meglehet, nem is akartak.
Az elarok b�szke n�pe viharok sz�rny�n �rkezett, nyomukban a ghorok fekete serege �z�nl�tt. V�res h�bor� d�lt �gen �s f�ld�n… V�r�sek voltak a fellegek �s v�r�sek voltak a foly�k; fegyverek vasa �s var�zshatalmak ereje csapott �ssze a faonok felett. A ghorokat d�monok hercege, s�t�t, roppant hatalom seg�tette. Az elarok mellett k�l�n�s istenl�ny k�zd�tt. �gy nevezt�k, A Feh�r L�ng H�lgye.
Beriquel nagy r�sze, v�rbe �s l�ngba borult, a faon n�pnek m�r-m�r �rmagja sem maradt. Tombolt felett�k a h�bor�, a f�ny �s a s�t�ts�g serege oly puszt�t� csat�t v�vott, amiket kor�bban sosem l�thatott a V�lgy. Azt�n, hogy mik�nt, nem �rzi a k�z�s eml�kezet, A Feh�r L�ng H�lgye v�gre gy�zedelmeskedett a d�mon�r felett, aki akkor Manu’Nang�nak neveztetett. Ereje v�g�n j�rt m�r az istenl�ny is… meggyeng�teni, beb�rt�n�zni tudta csup�n ellenfel�t, s miel�tt �j er�re kapott volna, csapd�ba ejtett�k a ghorok �rny�kpapjai.

Kiv�rzett mindk�t n�p, seg�t�ik n�lk�l nem folytathatt�k a harcot. Az elarok meg�rizt�k a V�lgyet, a ghorok a k�rnyez� hegyekbe szorultak. De mert tudt�k, a k�nyszer� b�ke nem tarthat sok�, nagyjaik megtett�k l�p�seiket, hogy hatalmuknak t�voztuk ut�n is nyoma maradjon. A ghorok oldal�n nagytud�s� �rny�kpapok, az elarok�n az istenl�ny lesz�rmazottai, az �lmod�k munk�lkodtak. Ut�bbiak f�radoz�s�nak gy�m�lcs a V�lgyet k�r�l�lel�, mindent �titat� m�gikus v�delem, az el�bbiek� az �tkok k�m�letlen l�ncolata, melyeknek v�gs� c�lj�ul a d�mon�r megszabad�t�sa jel�ltetett. A k�t er� �sid�k �ta k�zd, k�lcs�n�sen gyeng�tve egym�s hatalm�t. Ha a d�mon�r rabs�g�b�l megszabadul, a V�lgy �s az elarok n�pe menthetetlen�l elpusztul. Sz�letett akkoriban egy j�slat. Hogy honnan val�, kit�l ered, nem tudja ma m�r senki. Sz�l pedig a k�vetkez�k�ppen:

A k�be z�rt lelket k�z�nk hozz�k �jra
Szabads�ga szav�t �rny�kpap m�r tudja
Elszabadulv�n pedig a rettenet
Az �jbe z�rt Sz�ps�g m�r semmit nem tehet.
�bredj h�t, �lmod�, m�g �bredned lehet
Lelj r� t�rsaidra, �s puszt�tsd el v�gzeted!

Magyar�zata egyszer� �s vil�gos, puszt�n az els� k�t sor �rtelme hom�lyos kiss�. Ez nyilv�nval�an valamif�le �s-ghor pap szunnyad� lelk�re utal, aki elegend� er�vel b�r a d�mon�r megszabad�t�s�hoz. El�bb azonban �t kell fel�breszteni.
A Feh�r L�ng H�lgye ezred�vek �ta fogoly volt valahol, ez�ttal nem seg�thetett az �j er�re kap� sz�rnyeteg ellen. A v�gzet ellen�ben a j�slat az �lmod�k t�voli lesz�rmazottait, elveszett fiait k�v��nja �ll�tani… csakhogy r�luk ezer esztendeje nem hallott senki sem. Elker�lhetetlennek l�tszott h�t a pusztul�s.
Tudt�k ezt a faonok s�m�njai is. Sorra mer�szkedtek h�t a szellemek vil�g�ba, hogy v�laszt, menekv�st leljenek. Egyik�k, Anak na Kal Lo Tien, a K�k Szem� Szarvas L�lek azt�n sikerrel j�rt… Elhozott egy verset, emyl v�laszt adott nek�nk. Hossz� �s zavaros vers ma m�r nem maradt fenn, j�llehet az �zenete a fontos.

Eszerint az elaroknak v�rniuk kellet, m�g Faone erdeibe smaragdszem� gyermek nem sz�letik. Ha meg tudj�k �t �vni, m�g felcseperedik, megmenthetik otthonukat a v�gpusztul�st�l.
Faone erdeiben ritka az �kk�z�ld-szem� gyermek, m�g manaps�g is, amikor a faonok n�pe egyre jobban elkeveredik az elarokkal. A sz�zadok sor�n azonban m�gis t�bb tucat sz�letett, s el�bb-ut�bb mindr�l tudom�st szereztek a s�m�nok. Egyetlen �tj�t sugallt�k a szellemek, mik�nt is lehet �ket kimenek�teni a ghor papok gyilkos figyelme el�l.
A Moel-Ialur, az igazs�g sz�ja voltak�ppen egy hatalmas barlang, odalenn d�len. A Lavonnai, a V�lgyet �tszel� hatalmas folyam t�nik el benne, bukik a hegyek al�. Senki nem tudja, mi t�rt�nik vele a m�lyben, de �gy tartj�k, akinek �lnie kell, �lni fog oda�t is. Az istenek vigy�znak r�.
Ki tudja h�ny gyermeket nyelt el a sz�zadok sor�n? Ki tudja h�ny csal�d eml�koszlopj�n jelent meg a felirat: Siol - Rem�ny. Ki tudja, h�ny s�m�n v�rta �ket vissza hi�ba? De az �si t�rv�nyt elt�r�lni nem merte senki. A s�m�nok szava a szellemek szava…a szellemek szava pedig maga az igazs�g. Az �lmod�k pedig visszat�rtek… a t�bbi pedig m�r t�rt�nelem.


R�vid f�ldrajzi �ttekint�s

A V�lgyet �szakon a Csill�mhegyek d�len pedig a Smaragdhegys�g hatalmas vonulatai fogj�k k�zre. �szakkeleten a Hom�ly hegyl�nc b�rcei �rzik a V�lgy egyetlen keleti kij�rat�t, a Hom�ly-h�g�t.
Beriquel d�li partjait t�bbnyire s�r� erd� bor�tja. A d�li f�lszigetet �tszel� foly�, a Megsz�let� torkolat�n�l ott, ahol a folyam tal�lkozik a tengerrel �ll az ynevi telepesek er�dv�rosa, Khaan.
Az �szaki partvid�k j�r�szt felder�tetlen, csak�gy, mint a nyugati vagy a keleti part. B�r egyes telepes h�d�t�k vallj�k, hogy a b�rcek l�bain�l elter�l� Smaragderd�b�l bizonytalan eredet� m�gia k�szteti �ket megh�tr�l�sra…

A V�lgy, Larredan
A V�lgyet a Lavonnai, a K�db�l Sz�let� szeli kett�. A hatalmas folyam �szakon a Csill�mhegyek j�rhatatlan magas�ban indul �tnak, s d�len, az Igazs�g Sz�jak�nt ismert barlangban t�nik el, kiismerhetetlen titkok k�z�tt. A m�sik k�t �ri�s a Lavonnaib�l sz�letik. Nahalea hatalmas v�zes�s k�p�ben a T�nd�r T�kr�be, Ain-Rill hatalmas, szigetekkel szabdalt tav�ba �mlik, hogy azt�n tov�bb h�mp�ly�gj�n �s j� n�h�ny m�rf�lddel lentebb az Arfaonba, a Hazah�v�ba torkollj�k. A v�zes�s csod�latos l�tv�ny�t Aranyberek teszi m�g felejthetetlenebb�.
T�nd�r T�kr�nek nyugati partjait�l nem messze, Yanuta elhagyatott er�dv�rosa szunnyad ugyanolyan nyugalommal �vsz�zadok �ta… A keleti oldalon, a kicsiny Sirakosse, az Utols� V�ros �ll.
Az elar t�vid�k legnagyobb szigete az Alv� Medve Sziget Enema Ajora ron Alieva �s a nagy m�lt� Aleiva csal�d sz�khelye embereml�kezet �ta. Az elar t�vid�kt�l nyugatra Faone �si erdei z�ldellnek. Faonvel, a faonok nagyv�rosa misztikus hely, mely h�s�gesen �rzi a V�lgy titkait.

Sel’aiar az elarok f�v�rosa a birodalom sz�v�ben �p�lt Lorinn-na-Larredan: Larredan Sz�ve nev� hegys�g d�li l�b�n�l. Innen keletre �ll Kalwe h�res-h�rhedt v�rosa, a T�zk�gy� lovagjainak vezet�se alatt. A Smaragds�k a f�v�rost�l eg�szen az Arfaon folyam�ig terjed - a legnagyobb kiterjed�s� s�k ter�let Larredanban. A Smaragds�k d�li ny�lv�nyai a Smaragdhegys�g l�b�ig �rnek. Ez m�r a ghorok birodalm�nak hat�r�t jelzi. Az itt �ll� szellemm�gikus oszlop figyelmezteti az �vatlan utaz�t erre. A Khilkenna-v�lgyi kolostor-�s er�drendszer az elar birodalom d�li hat�r�t is jelk�pezi. Az id�k sor�n - valami�rt - mindig fontos szerepet t�lt�tt be, mindig a V�lgy sors�t form�l� esem�nyek otthona volt.

A Smaragdhegys�g t�bb ezer m�ter magass�g� b�rcei k�z�tt �ll a ghorok f�v�rosa Kalian, a Fellegv�ros. Keletebbre haladva el�rj�k a Sycont, Larredan m�sodik legnagyobb foly�j�t, mely meg�ll�thatatlanul robajlik a V�lgy fel�. A v�rosr�l, melyr�l j�l lel�tni a Sycon torkolat�ra, s�t�t titkok keringenek. Gran Garian, a ghorok d�li er�ss�ge. A Narraken - a Sycon mell�kfoly�ja - m�r a v�lgyben folytatja �tj�t. Halen Malm�t �s a P�ri�k V�lgy�t innen m�r csak n�h�ny m�rf�ld. A cs�nakkal k�zleked�knek azonban a legrosszabbra kell sz�m�taniuk: a szikl�kkal �s sziklafalakkal szabdalt foly�meder m�g a legtapasztaltabb cs�nakost is megh�tr�l�sra k�sztetheti. A Narraken a V�r�s erd�k m�ly�n t�nik el a szem�nk el�l. Az erd�r�l �s lak�ir�l mes�s t�rt�neteket hallani szerte Larredanban.

A ghorok er�dv�rosai a d�li b�rcek rejtett v�lgyeiben h�z�dnak meg. A Csill�mhegy vonulatain csak f�l tucat er�ss�g�k �ll.

A Beriquelt �vez� nagyobb szigetekr�l �s lakosaikr�l - ha vannak egy�ltal�n - semmit nem tudni. B�r meglehet, jobb az erret�ved� k�bor kalandornak nem f�rk�szni ezeket a partokat…


(K�sz�net Hawkwood mesternek a Farkas�nek c�m� reg�ny�rt!)

Aj Larkin toll�b�l!