Stella Prosylens boszork�ny rend

�szak-Yneven sz�mtalan kisebb-nagyobb boszork�nyrend �s gy�lekezet m�k�dik, de ezek t�bbs�ge Toronban �s Abasziszban vir�gzik. Azonban nem szabad elfeledkezn�nk a V�r�s Hadurak f�ldj�nek gy�lekezeteir�l sem. Az �szaki Sz�vets�g lak�inak jelent�s r�sze nem is sejti, h�ny titkos rend m�k�dik haz�j�ban. A legnagyobb �s legbefoly�sosabb szervezet, a Livinai Gy�lekezet neve bizony�ra nem cseng ismeretlen�l a politik�ban egy kicsit is j�rtas polg�r f�l�ben, de komoly t�ved�s lenne azt �ll�tanunk, hogy nincs m�s jelent�s boszork�ny tev�kenys�g a Sz�vets�g ter�let�n.

Az itt m�k�d� rendeket t�bb szempontb�l is vizsg�lhatjuk - vizsg�l�d�sunk t�rgya lehet a tagok sz�ma vagy a szervezet titkoss�ga, de c�ljai �s befoly�s�nak nagys�ga is. A fentieket term�szetesen nem lehet egym�st�l teljesen f�ggetlen�l szeml�ln�nk, nagy �ltal�noss�gban a k�vetkez� h�rom csoportot k�l�nb�ztethetj�k meg:

• Helyi gy�lekezetek. Ezek kiz�r�lag egy nagy, vagy t�bb kisebb telep�l�st �rint� szervezetek, a boszork�nyok m�gi�j�nak �s tud�s�nak csup�n az alapjait alkalmazz�k. �ltal�ban r�vid �let�ek, a vezet�n� hal�l�val a legt�bbsz�r maga a gy�lekezet is sz�thullik. Sokszor t�ves eszm�kre �p�lnek, eg�szen torz szekt�kat is tal�lhatunk. Szerep�k nem jelent�s, ink�bb unatkoz� asszonyok k�tes haszn� id�t�lt�s�nek min�s�thet�, de alkalmasint vesz�lyess� is v�lhatnak. Ritk�n okoznak olyan k�rokat, melyekre az Inkviz�torok Sz�vets�ge felfigyelne, �gy legfeljebb v�letlen�l akadhatnak a nyomukra. A legt�bb teljess�ggel �rtalmatlan, csak a vezet�k rendelkeznek m�gikus ismeretekkel, emellett szinte soha nem v�tenek a Pyarroni Paktumban foglaltak ellen. N�h�ny szerelmi b�b�j, gy�gy�t�s, a gy�gyf�vek kiemelked� ismerete �s alacsony szint� asztr�lis k�pess�gek jellemzik tud�sukat.

• Kisebb iskol�k, rendek. Itt m�r figyelemre m�lt� tud�s� boszork�nyokat tal�lhatunk, akik gondosan �gyelnek az ut�dok k�pz�s�re is. Nagys�guk ritk�n elegend� ahhoz, hogy k�zpontjuk v�ros�n k�v�l is befoly�ssal rendelkezzenek. A legt�bb nagyon �vatos, tagjait rendk�v�li k�r�ltekint�ssel v�lasztja ki - gyakran a boszork�nyok le�nygyermekeire sz�ll a mesters�g. M�k�d�s�ket megpr�b�lj�k felt�n�smentesen v�gezni, minden tekintetben. B�r a legt�bb nem v�t a Pyarroni Paktum szab�lyai ellen, vezet�i k�nosan �gyelnek a szervezet rejtve marad�s�ra - f�lnek att�l, hogy a Sz�vets�g megb�zottai hajlamosak el�sz�r cselekedni, �s csak ut�na megvizsg�lni a k�r�lm�nyeket. C�ljaik tekintet�ben ez a csoport a legink�bb heterog�n. Vannak olyanok, melyek istenek, istenn�k szolg�lat�nak szentelik tud�suk, m�gsem papok. Sok Ellana �s Noir, tov�bb� Orwella, �s elv�tve egy-egy meglehet�sen k�l�n�s filoz�fi�t vall� Adron-k�vet� rendet tal�lhatunk. N�h�ny rend komolyabb befoly�s el�r�s��rt k�zd, de nem t�l sok sikerrel. Elk�pzel�seik mellett ugyanakkor ismeretlenek is k�v�nnak maradni, f�lnek a l�tv�nyos eredm�nyekt�l, �s csup�n egyetlen k�zpontjuk van, nincs ki�p�lt h�l�zatuk. L�teznek egy-egy speci�lis ter�letre szakosodott rendek is; k�zt�k sokan b�jitalok k�sz�t�s�vel vagy j�sl�ssal foglalkoznak magas szinten. Ez ut�bbiak t�bbs�ge nyilv�nos, teh�t b�rki seg�ts�g�ket k�rheti, mivel semmif�le vall�si vagy politikai gondot nem jelentenek.

• T�bb v�rost fel�lel� rendek. Ezek a szervezetek hasonl�tanak a legink�bb Toron vagy Kr�n igazi boszork�ny rendjeire. A legnagyobb v�rosokban - vagy legal�bbis egy t�jegys�g v�rosaiban - vannak gy�lekez� helyeik, k�pvisel�ik. Gyakran kisebb-nagyobb befoly�ssal rendelkeznek a v�ros vezet�s�ben, de hatalmukkal igyekeznek nem t�l l�tv�nyosan �lni �s vissza�lni. Kev�sb� rettegnek az Inkviz�torokt�l, mint a kisebb szekt�k, de eset�kben is fontos az �vatoss�g. Azok, melyek val�ban feketem�gi�t alkalmaznak, vagy m�s m�don harag�tj�k magukra a Sz�vets�get, nem lehetnek hossz� �let�ek. A legt�bb szervezet vezet�i ennek t�k�letesen tudat�ban vannak, eszerint igazgatj�k tev�kenys�g�ket is. Gyakran ny�jtanak seg�ts�get a v�rosoknak, term�szetesen kell� ellenszolg�ltat�s fej�ben. Egyesek egy�ttm�k�dnek tolvaj vagy fejvad�sz kl�nokkal, de az is megesett m�r, hogy egy-egy rend az embervad�szoknak ny�jtott t�mogat�st. Ezen szervezetek k�zt sem ritka az istenn�t k�vet�, de Orwella h�v�k csak elv�tve akadnak.

A fentiek ismeret�ben a KM k�nnyen kidolgozhat az elk�pzelt kalandhoz ill� boszork�ny rendet, k�l�n�sen az els� k�t csoportb�l. A harmadik csoport, a t�bb v�rost fel�lel� szervezetek jobb megismer�se c�lj�b�l ker�l le�r�sra az Eren hercegs�g�ben m�k�d� Stella Prosylens rend.

A Stella Prosylens t�rt�nete

A boszork�ny rend P.sz. 3251-ben sz�letett, Masgar v�ros�ban. Alap�t�ja egy k�l�n�s kalandoz�n�, Velyen Aralea volt. A nemesi sz�rmaz�s� l�ny Eren f�v�rosa mellett l�tta meg a napvil�got, P.sz.3214-ben. Apja t�bbsz�ri ellenkez�se ellen�re kardforgat�st tanult a csal�d egyik v�r�nak fegyvermester�t�l. Hamarosan maga is a v�v�s mester�v� v�lt, sok f�rfi is megirigyelhette volna tehets�g�t. Idegen volt sz�m�ra az unatkoz� udvarh�lgyek �lete, r�termetts�ge �s kalandoz� v�re nem hagyta nyugodni egy pillanatra sem. 19 �vesen hagyta el el�sz�r hosszabb id�re a csal�d birtok�t, hogy felkeresse a legend�s v�rost, Eriont. T�bb h�ten kereszt�l csak a v�rossal �s lak�ival ismerkedett, majd �gy d�nt�tt, pr�b�ra teszi k�pess�geit, �s elszeg�d�tt egy t�bbsz�r hal�losan megfenyegetett gr�fn� test�r��l. Sz�rmaz�s�t megk�s�relte titokban tartani, de semmik�pp sem tudta leplezni nemesi neveltet�s�t. K�t esem�nytelen h�t ut�n a gr�fn� kezdett k�telkedni a fenyeget�s val�ss�g�ban - a fejvad�sz ekkor l�pett sz�nre. Velyen szerencs�j�re, a t�mad� meglehet�sen tapasztalatlan volt, a megb�z�nak nem futotta alkalmasabb b�rencre. A l�ny az utols� pillanatban csapott le az orgyilkosra, a gr�fn� h�l�term�ben. A szerencs�tlen�l j�rt t�mad�t saj�t v�r�be fagyva vitt�k el, de ezzel az esem�nyek m�g nem �rtek v�get. A k�vetkez� t�mad�s egy h�ttel ezut�n k�vetkezett, ezt a gr�fi test�rs�g hi�s�totta meg. A fejvad�szt a kast�lykertben fogt�k el, �s cseppet sem k�m�letes eszk�z�kkel vallatt�k ki. F�ny der�lt a megb�z� kil�t�re, aki a gr�fn�t valamif�le hom�lyos m�ltb�li esem�ny miatt szerette volna holtan l�tni. A gr�fn� jelen volt a vallat�son, a n�v hallat�n els�padt, majd f�lrevonult lakoszt�ly�ba. Miut�n hosszasan besz�lt f�rj�vel n�gyszemk�zt, �tnak indult a megb�z�hoz, k�t test�rrel �s Velyennel. Az ereni l�ny tudta, hogy k�l�n�s dolgok zajlanak k�r�l�tte. A gr�fn� l�that�an r�gi, �m k�nyelmes ùti ruh�t viselt, �v�be hossz�, keskeny peng�j� t�rt t�z�tt; levedlette a k�nyelmes nemesasszony �larc�t, teljesen megv�ltozott. F�rfim�dra �lte meg a lovat, viseltes h�tizs�kban rendezte el felszerel�s�t, szeme k�l�n�s f�nnyel csillogott. A test�rl�ny ekkor m�r tudta, hogy v�gre igazi kalandban lesz r�sze. Alig egy nap utaz�s ut�n �rt�k el a kisv�rost, ahol a gr�fn� m�ltj�b�l felbukkan� gyilkos lakott. N�gyen lovagoltak a h�zhoz, majd a gr�fn� el�rek�ldte egyik test�r�t. Az �p�letb�l n�mi v�rakoz�s ut�n fegyveres alak l�pett el�, kardj�n a lev�gott test�r v�re v�r�sl�tt. A gr�fn� j�ghideg tekintettel m�rte v�gig a f�rfit; l�that�an felismerte, akit keresett. A h�z gazd�ja nem vesztegette az id�t, azonnal a t�mad�kra rontott. Velyen l�tta, hogy a test�r alig n�h�ny pillanat leforg�sa alatt elveszti a p�rbajt, a seg�ts�g�re sietett. Ezalatt a gr�fn� ajk�t k�l�n�s szavak hagyt�k el, a nemesasszony bal kez�nek mutat�ujj�t az ellenf�lre szegezte. Hirtelen sz�guld� t�zforgatag sz�letett a semmib�l, �s a test�rrel �ppen v�gz� f�rfi fel� indult. Velyen nagyot sikoltva ugrott h�tra, �ppen id�ben, hogy megmenek�lj�n a hatalmas robban�st�l, mely embermagas l�ngoszlopokba vonta ellenfel�t. A gr�fn� megvet� pillant�ssal fordult meg, nem l�thatta, hogy a var�zslat nem v�gzett az �ldozattat. A l�ngol� f�rfi utols� erej�b�l a boszork�ny fel� vetette mag�t, el�reszegezett kardja a n� sz�v�t kereste. Velyen, zavarodotts�g�b�l felocs�dva, m�g �ppen f�lre tudta �tni a t�mad� peng�j�t, �gy a gr�fn� csup�n a v�ll�n s�r�lt meg. A test�rl�ny felvette a harcot a m�g mindig kem�ny ellenf�lnek bizonyul� f�rfival. Ezalatt a boszork�ny �jra m�gikus lit�ni�ba kezdett, melynek v�gezt�vel a f�rfi f�jdalmasat ord�tva rogyott a porba, elejtve kardj�t. Velyen szinte gondolkod�s n�lk�l haszn�lta ki a pillanatot, peng�je bev�gezte a m�gia munk�j�t. Velyen elk�pedve meredt a gr�fn�re, aki csak halov�ny mosollyal viszonozta a l�ny megr�k�ny�d�s�t. A visszafel� vezet� �t sor�n sok mindenre f�ny der�lt, a gr�fn� hosszan mes�lte el esem�nytelennek semmik�pp sem nevezhet� �lete t�rt�net�t. A kast�lyba �rve Velyen a kialkudott fizets�g helyett azt k�rte a gr�fn�t�l, hogy tan�tsa meg neki az �ltala haszn�lt m�gikus formul�kat. A boszork�ny el�sz�r tiltakozott, mondv�n, �let�nek ez a szakasza m�r �vekkel ezel�tt lez�rult, csup�n a k�r�lm�nyek k�nyszer�tett�k r�vid visszaeml�kez�sre. Velyen azonban makacs volt, a gr�fn� pedig bel�tta, hogy az �let�t k�sz�nheti neki - gondatlans�ga k�nnyen v�gzetes l�p�snek bizonyulhatott volna. �gy vett�k kezdet�ket a tanul��vek. N�gy esztend� kellett az alapok elsaj�t�t�s�hoz, mialatt Velyen csak az �v egy-k�t het�t t�lt�tte Erenben. A gr�fn� lelkiismeretes tan�t�, a l�ny lelkes tan�tv�ny volt. Velyen, miut�n maga is elsaj�t�totta a boszork�nym�gia m�v�szet�t, tov�bb kalandozott. �vekkel k�s�bb t�rt csak vissza sz�l�haz�j�ba, de nem a csal�di birtokra. Masgar v�ros�ban telepedett le, �s hozz�kezdett egy saj�t rend ki�p�t�s�hez. Velyen Noir istenn� tisztelet�re k�v�nta l�trehozni a boszork�ny iskol�t, mert �gy �rezte, �let�t t�bbsz�r k�sz�nhette az �lmok Istenn�j�nek. Nemegyszer megesett, hogy a r� leselked� vesz�lyeket el�z� �jszaka el�re l�tta �lm�ban, �s megtanulta felhaszn�lni a l�tom�sokat. Egyre t�bbsz�r kapott seg�ts�get az istenn�t�l, ez�rt d�nt�tt �gy, hogy az �ltala alap�tott rend is Noirt szolg�lja majd. Ez a k�pess�g a rend �sszes beavatottj�nak megadatott, a boszork�nyok az igaz�n fontos veszedelmekr�l, ha el�tte kimagasl�an szolg�lt�k istenn�j�ket, �lmukban tudom�st szerezhetnek, k�l�n�s l�tom�sok form�j�ban. Masgar v�ros�nak beh�l�z�sa ut�n a rend terjeszkedni kezdett, egyszerre k�t m�don. ùjabb gy�lekezeteket hoztak l�tre Eren legnagyobb v�rosaiban, a f�v�rosban �s Raveenben. Emellett a Masgar k�rny�ki kisebb v�rosokban is k�zpontokat l�tes�tettek, egy�ttm�k�dve a helyi tolvajkl�nokkal �s Noir papokkal. K�lcs�n�sen seg�tett�k egym�s tev�kenys�g�t, a Noir papok v�delmet �s t�mogat�st, a tolvajok inform�ci�t �s fegyvereseket k�n�ltak a boszork�nyok b�jitalai�rt �s m�gikus seg�ts�g�k�rt. Minden t�k�letes �sszhangban m�k�d�tt; amit a nyers f�rfier� vagy a besurran� tolvajok sem �rhettek el, ott a boszork�nyok �rzelmeket manipul�l� m�gi�ja megtette a mag��t. A Stella Prosylens, mely erv nyelven hull�csillagot jelent, az�ta is viszonylagos nyugalomban m�k�dik. Eren nagyobb v�rosaiban vannak gy�lekezetei, de az orsz�ghat�rokon t�lra egyel�re nem k�v�n terjeszkedni.

A rend fel�p�t�se, m�k�d�se

A boszork�ny rend vezet�je a Nagyasszony, aki a Masgar v�ros�ban m�k�d�, legnagyobb gy�lekezet feje. A kisebb �s nagyobb v�rosok gy�lekezeteinek is egy-egy vezet�je van, ezek a Tisztelend�k. A Tisztelend�k felel�sek saj�t gy�lekezet�k�rt, be kell sz�molniuk tev�kenys�g�kr�l a Nagyasszonynak. A Nagyasszony feladata egys�get teremteni a rend k�l�nb�z� gy�lekezetei k�zt, melyek legink�bb a helyi �rdekeknek megfelel�en m�k�dnek. A Nagyasszony akkor jut igaz�n fontos szerephez, ha olyan d�nt�s meghozatala v�lik sz�ks�gess�, mely t�bb gy�lekezetet is �rint. Amennyiben a k�rd�s legal�bb a gy�lekezetek h�romnegyed�vel kapcsolatos, a Tisztelend�k �sszegy�lnek, megvitatni a felmer�l� probl�m�kat - term�szetesen a Nagyasszonynak is jelen kell lennie, hiszen egy szem�lyben a Masgari Gy�lekezet Tisztelend�je is. A k�rd�s eld�nt�se szavaz�ssal t�rt�nik, ahol a Nagyasszonynak v�t�joga van - teh�t ha azt mondja, nem, akkor a javaslat semmik�pp sem ker�lhet elfogad�sra. Egyszer� m�dszer szolg�l alapj�ul, hogy minden Tisztelend� szava nagyj�b�l annyit sz�m�tson a szavaz�sok alkalm�val - �s m�s esetekben is -, ah�ny taggal az adott gy�lekezet rendelkezik. A gy�lekezeteket tagsz�m szerint n�vekv� sorrendbe �ll�tva, megkapjuk azt a sz�mot, amennyit az adott gy�lekezet Tisztelend�j�nek szava sz�m�t. Ez els�re �sszetettnek t�nhet, de �tgondolva nem az. ìgy a legkisebb gy�lekezet - n�vekv� sorrend els� hely�n - Tisztelend�j�nek szava csup�n 1-et sz�m�t, m�g a sorrendben 10-� term�szetesen t�zet. Ez - amellett, hogy kedvez a nagyobb k�z�ss�gek d�nt�seinek - motiv�lja is a kisebb gy�lekezetek Tisztelend�it a tagok sz�m�nak n�vel�s�re. A tagok - helyesebben Beavatottak - h�rom csoportra oszthat�ak. Azok, akik csak tanulm�nyaik els� l�p�seit teszik meg, a K�ls� K�r tagjai. A tapasztaltabbak a Bels� K�r Beavatottjai, a Tisztelend�t k�zvetlen seg�t�, legnagyobb tud�s� boszork�nyok pedig a Legbels� K�r Beavatottjai. Ez a hierarchia minden gy�lekezetben fenn�ll, b�r megeshet, hogy Beavatottak m�g oly kevesen vannak, vagy annyira �j az alakult k�r, hogy nincsenek sem a Bels�, sem a Legbels� K�rh�z tartoz� Beavatottak.

A gy�lekezetekben a feladatok k�t r�szre oszthat�ak. Mindenkinek vannak �ltal�nos teend�i, �s szem�lyre sz�l� feladatai. A rend sok szempontb�l hasonl�an m�k�dik, mint egy tolvaj kl�n. A felmer�l� feladat elv�gz�s�re az abban legj�rtasabbat jel�li ki a Tisztelend�, ha komoly neh�zs�gek v�rhat�ak. Amennyiben ett�l nem kell tartani, ink�bb a tapasztalatok h�j�n l�v�, els� vagy m�sodik k�ldet�s�ket teljes�t� K�ls� K�r Beavatottjai ker�lnek sorra. Ez k�nnyen el�rhet� sikereket biztos�t sz�mukra, �s a m�lyebb tud�s�ak idej�t sem k�ti le. A gy�lekezetek minden helyen j� kapcsolatban vannak a tolvajok, �s egyes v�rosokban a fejvad�szok kl�njaival, tov�bb� Noir papjaival. Term�szetesen �k is fontos szerephez jutnak a rend m�k�d�s�ben. A boszork�nyok sohasem fegyverforgat�sban val� j�rtass�gukr�l voltak h�resek, viszont olykor sz�ks�g mutatkozik eff�le v�delemre is. Ezt hivatottak ell�tni a tolvajok vagy fejvad�szok fegyveresei. A boszork�nyok ez�rt cser�be m�gikus t�rgyakkal vagy elv�gzett szolg�latokkal fizetnek. Noir papjaihoz eg�szen m�s viszony f�zi a rendet. Az istenn� tolvaj-csemp�sz-�letm�v�sz papjai m�lt� t�rsakra leltek az asztr�lm�gia haszn�lat�ban j�rtas boszork�nyokban. ìgy sokkal k�nnyebben juthatnak a megfelel� inform�ci�khoz, �s alkalmank�nt egy-egy kellemetlen �rdekl�d� is k�nnyebben t�nhet el.

A rend tagjair�l

A Stella Beavatottjai nagy el�vigy�zatoss�ggal ismertetik meg tudom�nyukat k�v�l�ll�kkal, azaz a j�vend� tagokkal. A csatlakozni sz�nd�koz�nak �t kell esnie t�bb pr�b�n is, melyen asztr�lis k�pess�gei �s a m�gia ir�nti fog�konys�ga ker�l felm�r�sre. A pr�b�k �ltal�ban erre kijel�lt helyeken zajlanak, semmik�pp sem a gy�lekezet k�zpontj�ban, �gy elker�lhet�, hogy a rejtekhely k�nnyen felder�thet� legyen. A tagokat gyakran maguk a Beavatottak v�lasztj�k ki, akik k�pesek m�gikus m�dszerekkel letapogatni az elj�vend� jel�ltek Asztr�lis �s Ment�lis aur�j�t. Ha elegend� fog�konys�got tal�lnak az illet�ben a boszork�nyok tudom�nya ir�nt, megpr�b�lnak kapcsolatba ker�lni vele. Term�szetesen a kiszemeltnek sz�p �s fiatal n�nek kell lennie, k�l�nben nem lenne alkalmas a boszork�nyok tud�s�nak �s m�gi�j�nak t�k�letes haszn�lat�ra, elsaj�t�t�s�ra.

Ha a kiszemelt ifj� h�lgy �rdekl�d�nek bizonyult, �s sikeresen teljes�tette a rend vizsg�it, r�videsen elkezdheti m�gikus �s vil�gi tanulm�nyait. E kett�t �rtelmetlen lenne sz�tv�lasztani, hiszen a rend, amellett hogy a legeredm�nyesebben igyekszik kihaszn�lni a m�gia ny�jtotta lehet�s�geket, a vil�gi k�pzetts�gekre, ismeretekre is komoly hangs�lyt fektet. Ez kor�ntsem v�letlen, a rend Beavatottjai pontos ismeretekkel rendelkeznek az etikett, a t�nc, a vil�gi kult�ra, az �lc�z�s �s sz�nj�tsz�s ter�n. Ennek oka, hogy k�ldet�seik sor�n sz�mos alkalommal kell m�s szerep�t, alakj�t felvenni�k, t�k�letesen kell alkalmazkodniuk b�rmilyen k�rnyezethez.

H�rom �v tanul�s sz�ks�ges ahhoz, hogy az arra alkalmas tan�tv�nyb�l a K�ls� K�r Beavatottja v�lhass�k. A beavat�s �nnep�lyes szertart�s, melynek sor�n a gy�lekezet Tisztelend�je avatja a sikeres tan�tv�nyt a K�ls� K�r tagj�v�. Ezut�n kezd�dnek el a Beavatott �let�nek kalandos �vei. A rend k�ldet�seib�l el�sz�r csak a k�nny�ekben �s vesz�lytelenekben kell r�szt v�llalnia, k�s�bb azonban kock�zatosabb feladatok teljes�t�s�re is alkalmasnak kell lennie. Ezek alatt az �vek alatt a K�ls� K�r Beavatottai megismerkednek gy�lekezet�k minden tagj�val, nem ritk�n a rend m�s v�rosaiban m�k�d� szervezetekkel is. V�grehajtott k�ldet�seik, feladataik egyre �jabb �s �jabb tapasztalatokat jelentenek, melyek teljess� teszik felk�sz�t�s�ket ahhoz, hogy a Bels� K�r Beavatottjaiv� v�lhassanak. A szertart�s - hasonl�an az els�h�z - r�gi trad�ci�kra �p�l�, �nnep�lyes esem�ny, melynek levezet�se a Tisztelend� joga �s feladata. A Bels� K�r Beavatottai m�r sokkal nagyobb �n�ll�s�ggal rendelkeznek, mint annak el�tte. A K�ls� K�r tagjaik�nt csup�n a gy�lekezet sz�m�ra fontos feladatokban v�llalhattak r�szt, nem indulhattak �n�ll� �tra. Ez a Bels� K�r el�r�s�vel megv�ltozik. A tov�bbiakban is a rend �rdekeit kell szolg�lniuk, de minden tekintetben a sz�mukra megfelel� m�don �s eszk�z�kkel. Szinte teljesen szabadok, csup�n s�rg�s vesz�lyhelyzetben kell visszat�rni�k rendj�kbe, a Tisztelend� h�v� szav�ra. Mivel a Beavatottak mindegyike Pszi alkalmaz�, vesz�ly eset�n a gy�lekezet Tisztelend�je azonnal visszah�vja az idegen f�ld�n tev�kenyked� Beavatottakat, hogy egy�tt vehess�k fel a harcot a fenyeget�ssel. Ez meglehet�sen ritk�n fordul el�, �m k�l�nleges feladatokat sokkal gyakrabban kaphatnak a Bels� K�r boszork�nyai. Mindezek ellen�re a K�r tags�g�nak �veit a kalandoz�s idej�nek is nevezhetj�k. A boszork�ny v�gre lehet�s�get kap, hogy pr�b�ra tegye saj�t k�pess�geit, nem egy szervezet tagjak�nt, hanem �n�ll� er�t k�pviselve. A kalandoz� boszork�nyok t�bbek k�zt Ynev t�k�letesebb megismer�s��rt indulnak �tnak, gyakran bej�rj�k az �szaki birodalmak majd' mindegyik�t, s�t, nem ritk�n D�l-Yneven is tal�lkozhatunk vel�k. Ak�r egyed�l, ak�r kalandoz� csapathoz csatlakozva tev�kenykednek, rendj�k �s istenn�j�k, Noir ellen sohasem cselekszenek. Miut�n a kalandok m�r kell� tapasztalattal ruh�zt�k fel a boszork�nyt, a rendhez visszat�rtekor - ha arra alkalmasnak tal�ltatik - a Legbels� K�r Beavatottj�v� v�lhat. Ilyen tud�s� boszork�nyok kevesen vannak minden gy�lekezetben, m�g Masgarban is csup�n hatan vagy heten. A Legbels� K�r Beavatottjainak vissza kell t�rni�k gy�lekezet�kh�z, ism�t a rend �gyeivel kell foglalkozniuk - most m�r nem mint egyszer� v�grehajt�k, hanem mint ir�ny�t�k. Term�szetesen nekik kell v�grehajtaniuk a legnehezebb, legk�nyesebb, legvesz�lyesebb k�ldet�seket is, melyek m�r nem csak a gy�lekezet, de az eg�sz rend szempontj�b�l fontoss�ggal b�rnak. A legr�termettebb Beavatott ak�r Tisztelend� is lehet, ha a gy�lekezetet vezet� boszork�ny valamilyen okn�l fogva m�r nem k�pes ell�tni feladat�t. Az sem ritkas�g, hogy a Beavatott azt a feladatot kapja, hogy alak�tsa meg saj�t gy�lekezet�t egy eddig a h�l�zatb�l kimaradt v�rosban. Ez h�t a tagok el�menetel�nek, �let�nek lehets�ges �tja. Term�szetesen a boszork�ny el is hagyhatja rendj�t �s gy�lekezet�t. Ez mindaddig nem j�r s�lyosabb k�vetkezm�nyekkel, m�g nem cselekszik egykori t�rsai vagy istenn�je ellen. Ez az �n�ll�s�g csak a Bels� K�r Beavatottjai sz�m�ra adatott meg, a K�ls� K�r tagjai m�g teljesen a rend ir�ny�t�sa alatt �llnak, a Legbels� K�r boszork�nyai pedig vezet� szerep�k �s felel�ss�g�k miatt nem t�vozhatnak egyik napr�l a m�sikra. 

Kovi toll�b�l!