Lelksz
Tlzs lenne azt lltani, hogy Ynev minden eldugott falvacskjban lenne egy templom, pappal vagy papokkal. Ez korntsincs gy. Valban vannak olyan, nagy llekszm falvak, ahol ll egy - netn tbb - templom, egy-kt pappal, de ez nem ltalnos. A legkisebb, legeldugodtabb falvakban semmifle szent plet s pap nincsen. vente egy-kt alkalommal rkeznek ide papok, amikor is a a szabadban, hordozhat eszkzk segtsgvel celebrljk a misket. Ilyenkor vgeznek el mindent, a fldek megldstl a gygytsig, esketstõl nvadsig, s ezutn a falu jabb harmad-, fl- vagy akr egsz ven t mindenfle "isteni" tmogats nlkl marad. Nagyobb falvak mr ptenek valamifle "istenhzt", s tartanak egy lelkszt is. A lelksz flig-meddig papnak szmt. Tudsa, hatalma ugyan erõsen korltozott, de gy is az egsz vben biztostja a falu szakrlis vdelmt.
A lelkszek szintgy egy istensget imdnak klnsen, mint a papok, de - ha vannak ilyenek - a pantheon tbbi istent is kpviselik. A pyarroni hitet pol vidkeken elsõsorban Dreina, Krad vagy Kyel az, akit a lelkszek legfõkppen tisztelnek. A lelkszek - habr nagyon alacsony rangban - tagjai az adott isten papi rendjnek, s e szervezetek lehetõsgeikhez mrten gondoskodnak is rluk.
A lelkszek gyakorta abbl a falul szrmaznak, ahol lnek. Idõvel maguk mell vesznek egy-egy klnsen rtelmes gyermeket, akit 4-5 v alatt mindarra megtantanak, amit ismernek; s aki ksõbb tveszi a helyket. Vizitcijuk sorn a papok ellenõrzik e gyermekek fejlõdst, s õk iktatjk be vglegesen a posztjukra. Ha egy faluban hirtelen megrlne egy lelkszi poszt, a papi rend gondoskodik annak betltsrõl - pldul a buzg, de papnak alkalmatlan tanoncokat kldik oda. A lelksz a falu egyik legtiszteltebb embere - ha nem a legtiszteltebb. Elltsrl a falu gondoskodik, br a fiatalabb lelkszek gyakorta maguk is kertszkednek, fldet mûvelnek vagy valamifle mestersget ûznek. A papi rend segtsge az olyan trgyakra, anyagokra s eszkzkre terjed ki, amelyek helyben beszerezhetetlenek, de szksgesek (papr, knyvek, szent trgyak, egyebek).
A lelksz feladata a szakrlis cselekedetek elltsa - vagyis a fldek, pletek, llatok s emberek megldsa, nvads, eskets, temets, misk s imdsgok celebrlsa; a szemlyes pldamutats erklcsi tren (br ezek az erklcsk egsz msok Pyarron s Krn falvaiban), lelki tmasz nyjtsa; valamint, mint a falu legtanultabb embere termszetesen a falu tancsnak is tagja.
A lelkszek mindig tiszta, br csak ritkn dszes ruhban jrnak. Nyakukban mindig ott fgg istenk Szent Szimbluma, foglalkozsuk jelkpe.
HARCRTKEK
A lelkszek harcrtke megfelel a velk azonos kor tlagos kzember harcrtknek. Ritkn tanulnak meg fegyverekkel bnni, minthogy csak a falu vdelmben szoktak harcbaszllni.
LETER S FJDALOMTRS
Miknt harcrtkeikben, ebben sem kzelthetik meg a kalandozkat. letvitelk nem edzi meg klnsen õket, br nem is gytri meg tlsgosan. Ezen rtkeik is megegyeznek ms kzemberek rtkeivel.
KPZETTSGEK
Br az tlaghoz kpest mûveltek, tudsuk alatta marad a papoknak. ltalban a kvetkezõ kpzettsgekkel brnak:
- Irs/olvass Af
- Vallsismeret Af
Esetlegesen mg a kvetkezõ Kpzettsgekkel is brhatnak:
- Pszi Af (ritkn)
- Trtnelemismeret Af
- nek/zene Af
- Sebgygyts Af
- Legendaismeret Af
- Herbalizmus Af
- Emberismeret Af
Minthogy falvakban lnek, gyakorta rendelkeznek valamifle Szakmval, lehetnek jrtasak Vadszat/Halszatban, s ms ilyesfle Kpzettsgben. Ezekhez jrulhatnak mg olyan ltalnosan ismert Kpzettsgek is, mint az szs, a Lovagls, s ms efflk.
KLNLEGES KPESSGEK
A lelkszek hatalma s tudsa erõsen korltozott, mg a ifjan felavatott papokt sem igen ri el. Mana- pontjaik szma 6+k3. Csak alig egy-kt varzslatot ismenek aKis Arknumbl, ezek a kvetkezõk (ha istenk szfri engedik): lds, Gygyts, Szent Fny, Szertarts; valamint esetleg az lelem teremtse s a Vzfakaszts. (Lthatjuk, hogy csak knnyebb sebeket s enyhe lefolys betegsgek tudnak meggygytani.) Mana-pontjaikat a szoksos ton, imval nyerik vissza, de naponta mindssze hromszor fordulhatnak istenkhz. TSz-k - ha szksg van a szmolsra - 1-nek szmt.
A lelksz - mint a fentiekbõl is kivilglik - NJK kaszt, tagjai nem kalandoznak, de tudsukkal, tancsaikkal segtsgre - vagy rtalmra - lehetnek kalandozknak is.
|