A Fajt�k

�rz� V�d� kuty�k

1.1 A Carrede

A Carrede z�m�k, k�z�p nagy- nagy kutya, sem elnehez�lt, sem k�nny�, magasra �ll�tott �s nem leveg�s. Helyes ar�nyaib�l, enyh�n ny�jtott z�m�k �s er�teljes alakj�b�l nagy er�re, mozg�konys�gra �s kitart�sra lehet k�vetkeztetni.

�ltal�nos le�r�s:

A t�rzs hossz�s�ga, melyet a v�llb�b �s az �l�gum� k�z�tt kell lem�rni, maxim�lisan 15%-kal haladhatja meg a marmagass�got. A kanok marmagass�ga 63- 68 cm, a szuk�k� 58- 63 cm. Sz�ne hasonl� a yshes�hez fekete, helyenk�nt cser- vagy mahag�nibarna rajzolattal amely azonban legfeljebb a test egytized�re terjedhet ki.

�rdekess�g a fajt�r�l:

Ennek a fajt�nak az �s�t eredetileg harcra, illetve terel� valamint haj�n munkakutya c�lra teny�sztett�k ki. Toronban a mai napig az egyik legelterjedtebb kutya fajta, b�r a Tengeri haj�z�sok kereskedelem Abaszisz �s a k�rnyez� vid�keken is a fajta elterjed�s�hez vezetett. Az id�k folyam�n �shely�re beker�lt, illetve �shonos kuty�kkal keresztezve j�tt l�tre mai form�j�ban.

Sz�rmaz�s, el�fordul�s:

Ez a fajta Toroni m�ltra tekint vissza, de �szakon, els�sorban a v�zi orsz�gokban el�gg� elterjedt.

1.2 Sher�lhegyi

Akit a sher�lhegyi �gy l�tszik, hogy nem szeret, azt t�nyleg ut�lja. S ha net�n az k�zeledni akar, vagy bizalmaskodni, akkor kem�nyen l�p f�l vele szemben. �s erre a reakci�ra a rossz ember bizton sz�m�that, hiszen a sher�lhegyi �rzelmei mindig stabilak. Kitart�an gy�l�l �s kitart�an szeret. Kedves k�szikla. �s �r�k�sen mosolyog azokra akiket kedvel. Nevel�se, kik�pz�se k�zben igazi hegyi sanyrederhez val� b�n�sm�dot ig�nyel. A parancsokat el�sz�r �gy kell kezdeni, hogy l�gy sz�ves! Gyerekekkel szemben v�gtelen�l b�ket�r�, �s pomp�s h�zi kedvenc, felt�ve, hogy elegend� mozg�stere van, a mozg�sban nem korl�tozz�k �s ennival�ban sem szenved hi�nyt.

�ltal�nos le�r�s: Sz�ne: v�r�s �s feh�r. Marmagass�ga 70-85 cm (kan), illetve 65-75cm (szuka). S�lya: 50-80 kg.

�rdekess�g a fajt�r�l:

H�rom �vsz�zad alatt a sher�lhegyik k�zel 3000 ember �let�t mentett�k meg �s v�ltak m�lt�n elismert hegyi ment�kk�. Ritka az a hegyi vezet� a Sheralban, aki ez a pomp�s fajta n�lk�l v�gna neki hossz�, vesz�lyes �tjainak.

Sz�rmaz�s, el�fordul�s:

Els� sorban a Sheral hegys�g lak�i k�z�tt terjedt el, de k�l�nb�z� keresked�k, kalandoz�k Ynev k�l�nb�z� t�jaira vitt�k magukkal �ket.

1.3 Dalleraen

Az al�rendelts�gre val� hajland�s�g�nak, vakmer�s�g�nek �s b�tors�g�nak, term�szetes kem�nys�g�nek �s szagl�s�nak k�sz�nhet�en k�nnyen kik�pezhet� fajta. Ig�nytelens�ge �s tisztas�ga miatt egyform�n kellemes �s �rt�kes a csal�dban �rz�-v�d� vagy munkakutyak�nt. Jelleme becs�letes, nem hamis �s alattomos, el�rehaladott kor�ban sem. Gyorsan alkalmazkod�, csendes, kiegyens�lyozott. Nem ugat�s, t�bbnyire hetekig a hangj�t sem hallani

Sz�n: S�rga vagy tigriscs�kos. A s�rga k�l�nb�z� �rnyalatai fordulnak el� a vil�goss�rg�t�l a s�t�t szarvasv�r�sig, de a k�zepes sz�nezet�ek a legszebbek. Mindk�t sz�nn�l megengedhet�ek szimmetrikusan elhelyezked� feh�r jegyek, de ezek a test fel�let�nek egyharmad�n�l nagyobb ter�letre nem terjedhetnek.

 

�rdekess�g a fajt�r�l:

 

Az erdei nom�dok is rendelkeztek m�r a z�szl�s h�bor�k idej�n neh�z, nagym�ret� harci kuty�kkal. Ezt a fajt�t haszn�lj�k a vaddiszn�k �s medv�k vad�szat�hoz is. Alkalmaz�suk szerint kisebb, vagy nagyobb termet�ek. A nagy kuty�t, f�k�nt Abaszisz �szaki r�sz�n a nagyvadak vad�szat�n�l, m�g a Sheral erd�s, �szaki szeg�ly�n a kis, bikat�p�ket alkalmazz�k ink�bb, mivel k�zepes m�rete miatt mozg�konyabb volt.

 

Sz�rmaz�s, el�fordul�s:

Sz�raz�s�t tekintve Illanori kutyafajt�r�l besz�l�nk, de Mogorva Chei �tja sor�n ezt a fajt eg�sz Yneven kereszt�l vitte mag�val, �gy egy elterjedt fajr�l kell besz�lni.

1.4 sanyrder

Megb�zhat� �s �ber �rkutya, ugyanakkor v�gtelen�l nyugalmas �s cs�ndes, melynek r�v�n nagyszer� csal�dtag v�lik bel�le. A sanyrder az egyik legnagyszer�bb dadus, akit csak k�v�nni lehet. A gyerekekkel nagyon t�relmes �s eln�z�. Az idegenekkel szemben �ltal�ban bar�ts�gos vagy k�z�mb�s, s higgadts�ga, t�relme eg�szen addig tart, am�g szeretteit, otthon�t vesz�ly nem fenyegeti. Rendk�v�li el�nye, hogy ellenfel�t nem marcangolja, hanem hatalmas erej�vel a f�ldre viszi, �s ott tartja. �ltal�ban hasonl�an t�relmes az idegen kuty�kkal is. Am�g nem fenyegetik biztons�g�t vagy tekint�ly�t, addig rendk�v�l eln�z� fajt�rsaival.

Egyszer�en nem t�ri, hogy b�rki megk�rd�jelezze els�bbs�g�t. K�l�n�sen �rtelmesek, b�r er�s egy�nis�g�k hagyat�ka k�nt n�ha t�ls�gosan is akaratosak.

 

�ltal�nos le�r�sa:

Er�s testfel�p�t�s�, ar�nyos termet�, nagy er�t mutat� kutya, amely azonban nem neh�zkes.
Term�szet�t �l�nks�g, megb�zhat�s�g, kitart�s �s �bers�g jellemzi.
Marmagass�g:
kanok: 63,5-68,5 cm;

szuk�k: 61-66 cm

S�ly: kanok: 50-59 kg;

szuk�k: 41-50 kg

Sz�n: A cs�kos minden �rnyalata, a s�rga k�l�nb�z� �rnyalatai, csak a sz�n tiszta, egy�ntet� �s hat�rozott legyen. Kis feh�r jegy a mellkason megengedett, m�s feh�r jegy nem k�v�natos. N�lk�l�zhetetlen a s�t�t pofa, ugyan�gy a s�t�t t�nus eg�szen a szemekig, tov�bb� a s�t�t jegyek a szem k�r�l, amelyek egy�ttesen a k�v�natos kifejez�st biztos�tj�k.

 

�rdekess�g a fajt�r�l:

 

A d�l�s ut�n az orvvad�szat sokak sz�m�ra az egyetlen meg�lhet�si forr�s volt. Mivel elfog�suk eset�n igen szigor� b�ntet�s v�rt r�juk sokszor att�l sem riadtak vissza, hogy a vad�r�kre is r�t�madjanak. �rthet� h�t, mi�rt pr�b�lkoztak a vad�r�k olyan kutyafajta kiteny�szt�s�vel, amely vesz�lyes munk�juk sor�n k�pes megv�deni �ket. Olyan kuty�kra v�gytak, amely cs�ndben, ak�r �r�kig is mozdulatlanul lapul rejtekhely�n, majd gazd�ja parancs�ra azonnal a vadorz�ra rohan �s hatalmas erej�vel f�ldh�z szegezi. Mivel feladata rendk�v�l vesz�lyes volt, a fajta kiteny�szt�s�be csak a legjobb fizikum� �s idegrendszer� egyedeket vett�k be. Felt�tel volt m�g a s�t�t sz�n, mivel a vadorz�kat jellemz�en �jszakai t�nyked�s�k k�zben kellett tetten �rni �s elfogni.

 

Sz�rmaz�s, el�fordul�s:

A Fajta tiszta v�rvonala Kr�nban tal�lhat� meg. Azonban a  d�l�skor ez a fajta is Kr�n gyep�in k�v�lre ker�lt, �gy p�r sebes�lt p�ld�ny felnevel�se �r�n a nemesek egy sz�k r�tege rendelkezik a fajt�val.

1.5 cerosder

 

Furcsa k�lleme el�g ahhoz, hogy az utca embere v�rszomjas fenevadat l�sson benne. �gy l�tszik, a m�ltat semmi sem feledtetheti, a Cerosder egykori harcikutya mivolta m�g sok�ig r�nyomja b�lyeg�t a fajta sors�ra, hi�ba telt el az�ta egy eg�sz �vsz�zad.

Rendk�v�l b�tor a f�lelmet nem ismeri, r�men�s kutya. Harap�sa legend�san er�s.   

 

 

Ha egyszer valamibe vagy valakibe belek�stol sokszor csak fesz�t�f�val lehet "r�besz�lni" annak elenged�s�re. Erre a fajt�ra is jellemz� az akaratoss�g, nem k�nnyen nevelhet�. Egy cerosder rengeteg szeretet ig�nyel, �gy k�l�n�sen megszenvedi a rossz gazd�t. A cerosder vid�m emberek vid�m kuty�ja.

 

�ltal�nos le�r�sa:

Sz�ne feh�r vagy feh�r alapon foltos, de egy�b sz�n �s cs�kozotts�g is el�fordulhat. K�zepes termet�, z�m�k, nagyon er�s kutya. Feje k�l�nleges form�j�: hossz�, toj�sdad alak�.

Marmagass�ga 40-50 cm

s�lya �ltal�ban 20-30 kg.

 

�rdekess�g a fajt�r�l:

 

A cerosdert Psz: 3500 k�r�l, Gorwikban teny�sztett�k ki k�l�nb�z� harckuty�k keresztez�s�b�l. A 3500-as �vek v�g�re tov�bbi terrier fajt�kkal keresztezve csiszolt�k k�ls� �s bels� tulajdons�gait, hogy el�rje azt, ami�rt kiteny�sztett�k. Gyors �s harcias kutya lett a kutyaviadalok �lland� f�szerepl�je. B�r a kutyaviadalokat k�s�bbi �vekben betiltott�k a fajta kem�nys�g�b�l sokat meg�rz�tt.

 

Sz�rmaz�s, el�fordul�s:

 

A fajta Gowrikon k�v�l nem nagyon honosodott meg. Aki harci kuty�t szeretne tartani, az nem felt�tlen ezt a fajt�t v�lasztja.

1.6 yshes

 

V�rbeli �rz�kutya. Egyes szakk�nyvek szerint a szakter�let�n � a vil�gbajnok. Z�rt ter�letek �rz�s�t kiv�l�an l�tja el. Rendk�v�l mozg�kony sokszor harcias kutya. Intelligenci�ja r�v�n k�nnyen �s gyorsan tanul. Szeret dolgozni, a mindennapos mozg�st ig�nyli. A hat�rozatlans�got, f�lelmet azonnal meg�rzi �s kihaszn�lja. Ez�rt sz�ks�ges a kem�ny, hat�rozott fell�p�s a gazda r�sz�r�l. Mindamellett megfelel� b�n�sm�d mellett egy engedelmes �s h�s�ges t�rsra lelhet�nk benne. A fajta megv�s�rl�sa el�tt vegy�k figyelembe, hogy az Yshest �ltal�ban az ugat�s fajt�j� kuty�k k�z� sorolj�k.

 

�ltal�nos le�r�sa:

A kutya szik�r fel�p�t�s�, nemess�g �s er� sug�rzik bel�le. Egyes orsz�gokban a f�l�t �s fark�t kurt�tj�k, m�g m�s r�gi�kban ezt tiltj�k. Sz�ne: fekete, barna, k�k �lesen k�r�lhat�rolhat� rozsdav�r�s sz�nnel.

Marmagass�ga: 65-70 cm (kan), illetve 63-65 cm (szuka).

S�lya: 30-40 kg.

 

�rdekess�g a fajt�r�l:

 

A fajta n�pszer�s�ge nincsen ar�nyba a fajta kialakul�s�nak kor�val, hiszen a dobermannr�l, mint fajt�r�l csup�n az elm�lt f�l �vsz�zadban besz�lhet�nk. Egy Haonweli idom�r Caramir Yshes azonban igaz�n j� munk�t v�gzett. B�r a fajta kialak�t�s�r�l feljegyz�seket nem k�sz�tett azt val�sz�n�s�tik, hogy a dobermann kialakul�s�ban k�zrej�tszott a carrede a k�k dog a Cirnecos valamint nem fajtatiszta ebek is.

 

Sz�rmaz�s, el�fordul�s:

Els�sorban az �szaki v�ros�llamokban honosodott meg Erigow, Eren, Haonwel, Doran, b�r Erionban is sz�mos p�ld�ny tal�lhat�.

 

2. P�sztorkuty�k

 

2.1 sherar

�s, hogy milyen mentalit�s� a sherar? Ez az a fajta, amin�l rossz tulajdons�gokat nem igen lehet tal�lni. E kuty�k �rt�k�t �vsz�zadokon kereszt�l kiz�r�lag a haszn�lhat�s�guk hat�rozta meg. Ennek vetettek al� mindent, �s a szigor� szelekci�nak k�sz�nhet�en a fontos tulajdons�gok egyre m�lyebben r�gz�dtek a fajt�ban. A fajta m�g ma is �rzi a j� parasztkutya jellemz�it. Ter�let�t, gazd�j�t �szt�n�sen v�di, erre nem kell tan�tani. Ha idegen �rkezik a h�zhoz, figyeli, hogyan fogadja a gazda �s ennek megfelel�en reag�l � is. Nem ugat�s vagy vad, de hat�rozott �s f�lelmet nem ismer. Nem egygazd�s, ink�bb igazi csal�di kutya. Rendk�v�l intelligens �s k�nnyen kezelhet�. Fontos, hogy �rezze sz�ks�g van r�. Ne hagyjuk unatkozni, szereti a t�rsas�got, szeret mindig ott lenni, ahol t�rt�nik valami.

 

�ltal�nos le�r�sa:
Sz�ne: h�rmas sz�n�, fekete-v�r�s-feh�r.
Marmagass�ga:
64-70 cm (kan),
58-66 cm (szuka).
S�lya: 35-50 kg

 

�rdekess�g a fajt�r�l:

B�r Chei ezt a fajt is meg k�v�nta honos�tani az �j haz�ban, m�gsem arathatott igazi sikert, mivel a hossz� utaz�s sor�n a n�st�nyek k�z�tt valami k�r �t�tte fel a fej�t, �gy tizedelve meg az �r�k�tend� vonalat. A mai napig sem heverte ki teljesen az utaz�st a fajta.

 

Sz�rmaz�s, el�fordul�s:

Els�sorban Ilanor hegyei k�z�tt tal�lhat� meg a fajta, de D�len is fellelhet�ek.

 

 

2.2 Wigo

A feln�tt wigo nyugodt, kimondottan kellemes t�rs. A gyerekekkel szemben is t�relmes, f�radhatatlan j�tsz�partner, rettenthetetlen test�r, r�ad�sul akkor sem reag�l agressz�van, ha a kicsik a sz�r�t h�zz�k, vagy az orr�t piszk�lj�k.

Gazd�j�nak h�s�ges t�rsa, idegenekkel szemben ink�bb k�z�mb�s, s�t bizalmatlan.

A fajta a mag�nyt rosszul viseli, legjobban a gazd�ja mellett �rzi j�l mag�t. Gyermekszeret� �rz�kutya. Hossz� sz�rzet�r�l mely hetente k�t-h�rom �ra �pol�st ig�nyel.

 

A wigo m�s n�ven ��szaki juh�szkutya - ha sz�rzete megfelel�en �polt- k�l�nleges �s impoz�ns l�tv�ny. Rettenthetetlen juh�szkutya, melynek nemcsak az �llatokat kell kiv�l�an terelnie, de egyben a veszedelmes ragadoz�kt�l is neki kell megv�denie a r�b�zott j�sz�got.

Els�sorban Marha csord�kra vigy�znak.

 

�ltal�nos le�r�sa:
Sz�ne: A wigo k�lyk�k fekete-feh�r sz�n�en sz�letnek, kb. 12 hetesen kezdenek el a fekete ter�letek sz�rk�lni. 6-9 h�napos korra m�r �ltal�ban teljesen kisz�rk�lnek, de a v�gleges sz�nezet csak 2-4 �ves korra alakul ki. A feln�tt kutya nem lehet fekete, s�t a barna sz�n sem k�v�natos.
Marmagass�ga: a kan 56 cm feletti, a szuka 56 cm alatti. S�lya: 28-36 kg.

 

 

Sz�rmaz�s, el�fordul�s:

Sz�rmaz�s�t tekintve az �szaki V�ros�llamokban teny�sztett�k ki a fajt�t, de kedvez� tulajdons�gai miatt a Marha teny�szt� gazd�k szerte Yneven sz�vesen alkalmazz�k.

 

2.3 Cadayli

 

V�rbeli p�sztorkutya. Terel�si st�lusa egyed�l�ll�, tekintet�vel �s k�l�nleges lopakod� macsk�ra hasonl�t� mozg�s�val k�pes ir�ny�tani a r� b�zott �llatokat, a baromfikt�l eg�szen a szarvasmarh�ig. Terel�si �szt�ne szinte ki�lhetetlen. Nem ugat�s, kiv�l� t�rs de hatalmas mozg�sig�ny�t mindenk�pp ki kell el�g�ten�nk. A cadayli rendk�v�l gyorsan tanul, de �tlag feletti intelligenci�ja miatt ig�nyli a rendszeres foglalkoz�st. Aki ezt az id�t nem sajn�lja kuty�j�t�l egy igaz�n h�s�ges t�rsra �s j� bar�tra tal�lhat a Cadayliban

 

 

 

�ltal�nos le�r�sa:

Kiv�l� munkakutya, ez�rt teny�szt�s�ben nem az egys�ges k�llem az els�dleges c�l.
Sz�re k�z�phossz� f�nyes,nem ig�nyel sok �pol�st .

Sz�ne �ltal�ban fekete feh�r, de l�tezik k�k, barna �s v�r�s sz�nekben is.

Marmagass�ga: 50-55 cm

S�lya:20-25 kg.

 

�rdekess�g a fajt�r�l:

 

Egy fajta, amir�l reg�ket zengnek. Nincs mese, lehet, hogy nem a vil�g legszebb kuty�ja de, hogy az egyik legokosabb az biztos. P�sztorkod�sra, a ny�j �rz�s�re �s terel�s�re teny�sztett�k ki.

A fajta t�rt�nete kb. k�tezer �ve kezd�d�tt. A szigor� szempontok szerint szelekt�lt kuty�knak az ezernyolcsz�zas �vek v�g�n m�r terel�versenyeket rendeztek. Ezt a hagyom�nyt m�g ma is tartj�k, �s �vi t�bb sz�z versennyel igyekeznek kiv�lasztani a legokosabb kuty�kat.

 

Sz�rmaz�s, el�fordul�s:

Els�sorban a Keresked� hercegs�gekben terjedt el, mivel univerz�lis terel� k�pess�ge nagy karav�nok k�s�rete mellett j�l kamatoztathat�.

 

2.4 naumar

 

Err�l a kuty�r�l el lehet mondani, hogy csak �ppen besz�lni nem tud. Szinte mindent meg�rt! A j�l nevelt naumar nem csak gazd�ja szavait, de int�s�t, s�t szemeivel kifejezett akarat�t is parancsnak veszi, �s felt�tlen teljes�ti. Energikus, mozg�kony, nagyon �l�nk v�rm�rs�klet�, sohasem lusta �llat. B�tor, szinte semmit�l sem f�l. Ugat�s, de kiegyens�lyozott kutya, b�r el�fordulhat, hogy id�sebb kor�ra kicsit kisz�m�thatatlann� v�lik.

 

�ltal�nos le�r�sa:

Sz�re k�ly�kkorban t�m�tt, hull�mos, vagy g�nd�r lefut�s�. K�s�bb f�rt�ket k�pez, majd er�s szerkezet� szalagokat vagy zsin�rokat alkot. Sz�rk�nt�se durv�bb felsz�r�kb�l �s finomabb pehelysz�lakb�l �ll. A k�t sz�rt�pus hat�rozza meg bunda jelleg�t. A szemet erny�szer�en takarja a fej s�r� sz�rzete, �gy a fej g�mb�ly�nek t�nik.

Sz�ne: fekete, feh�r, fak� �s k�l�nb�z� �rnyalatai.

Marmagass�ga: Kanok ide�lis m�rete 41-43 cm.

Szuk�k ide�lis m�rete 38-40 cm

Tests�ly: kanokn�l 13-15 kg, szuk�kn�l 10-13 kg.

Sz�r�t ny�rni nem szabad, mert el�fordulhat, hogy t�bb� nem n� meg.

 

�rdekess�g a fajt�r�l:

 

A naumar �sei nagy val�sz�n�s�ggel �si nom�d p�sztorkuty�k voltak. V�ndorl� nom�dok a ny�jak, kond�k, guly�k �s m�nesek mellett legf�bb seg�t�iket, a p�sztorkuty�kat is magukkal vitt�k szerte Yneven ahol elhaladtak. A nagy test� fajt�k rend�thetetlen�l �rizt�k gazd�ik vagyon�t, m�g a naumar �sszetartotta az �llatokat.

 

Sz�rmaz�s, el�fordul�s:

Els�sorban Sempyerben honosodott meg, de mindazokban az orsz�gokban el�fordul, ahol a lak�k a nom�dokkal kereskednek.

�ltal�nos le�r�s: M�ret A mart�l a k�ny�k mellett a talajig m�rve. Kan: 57 - 63 cm Szuka: 53 - 59 cm S�ly Kan: 30 kg felett ( kb. 60 cm-es marmagass�g eset�n) Szuka: kb. 25 kg (kb. 56 cm-es marmagass�g eset�n