A toroni viadalokr�l egy kis ismertet�, b�r a cikk m�r r�gi, gondolom akad k�ztetek olyan is, aki m�g nem ismeri. �rdemes vetni r� egy pillant�st. Ekhos

Toroni P�rbajk�dex
   (Slam)

"A p�rbaj a legnemesebb megm�rettet�s.
A tisztelet �s a megbecs�l�s jele.
A gy�ztes bebizony�tja, hogy �rt�kesebb,
hasznosabb �j-Kyria megteremt�s�hez, mint
ellenfele.Teh�t igaza van."

A toroni p�rbajk�dex (Codex Annochrie) az egyik legr�gibb p�rbajform�kat �sszefoglal� etikett-zab�lyrendszer. Nem sokkal a kyr birodalom �sszeoml�sa ut�n csontosodtak meg ezek a szok�sok.
Az egyik legfontosabb k�l�nbs�g Ynev t�bbi ter�let�vel szemben, hogy,p�r kiv�telt�l eltekintve, sohasem hal�lig v�vj�k ezeket a p�rbajokat. P�rbajhoz csak a Famoroknak van joga, a nemes v�r pedig t�l �rt�kes ahhoz, hogy ne �j-Kyria �rdek�ben onts�k ki.
Ezek a viadalok l�tv�nyoss�gban felveszik a versenyt mind a shadoni bajv�v�k tr�kkjeivel, mind az abbasziszi gladi�tork�zdelmekkel. Ezt akkor �rthetj�k meg, ha figyelembe vessz�k a p�rbajok helysz�neit, amelyek szinte k�v�tel n�lk�l a h�res toroni b�lok.
A l�tv�nyoss�g, a t�rsas�g sz�rakoztat�sa fontos szempont.
A nemesi h�zon bel�l a csal�df� rendezi a probl�m�kat, a k�l�nb�z� h�zakhoz tartoz�k k�zti vit�k megold�s�ra pedig �ltal�ban a b�lokon ker�l sor. A h�zak k�zti vit�k a legritk�bb esetben j�tszanak szerepet a kih�v�sokban.
A p�rbaj szem�lyes konfliktust oldhat csak meg!
(A hal�lig tart� p�rviadal ez al�l is kiv�tel.)

L�ssuk h�t a bonyolult p�rbajszok�sok egyszer�s�tett, a k�lvil�g sz�m�ra is �rthet�, r�vid �sszefoglal�j�t.

A kih�v�s
Ha egy Famor �gy �rzi egy �sszej�vetelen, hogy �t komoly s�rt�s �rte, amit nem tud sz�ban viszonozni a "Sihed Fame" (k�nny� a te becs�leted) ritu�lis s�rt�ssel p�rbajra h�vhatja az �t megs�rt�t. A kih�vott elutas�thatja a viadalt valamilyen indokkal, de ezt csak akkor teheti, ha sokkal magasabb rang� a kih�v�n�l. A formula erre "Sihed Qorra" (k�nny� a te szavad).
Amennyiben elfogadja a kih�v�st a v�lasza a k�vetkez� "Fah'mer Spagas" (a kard a becs�letem). A kih�v� v�lasztja a p�rbajform�t, a kih�vott pedig a fegyvereket. Mindketten v�lasztanak egy-egy seg�det ("Shadis"). A seg�dek megegyeznek, hogy kit k�rnek fel a p�rbaj v�dn�k�nek.
A v�dn�k val�sz�n�leg az egyik legmagasabb rang� vend�g a b�lon, esetleg valamelyik ifj� h�lgy. A seg�dek el�sz�r felsz�l�tj�k a k�t felet a kib�k�l�sre. Ez �ltal�ban sikertelen.

A fegyverek
A b�lokon viselt fegyverek min�s�g�kben �s d�sz�t�s�kben is kit�nnek a k�z�ns�ges harceszk�z�k k�z�l. Tradicion�lisan hossz�kard �s t�r a b�li harci viselet. A p�rbajban ezek kombin�ci�ja szerepelhet (egy t�r, k�t t�r, hossz�kard, hossz�kard+ t�r).
Egy toroni nemes nem v�v p�rbajt pusztak�zzel. Ha lefegyverzik, �s nem ez a viadal c�lja, akkor felveheti elejtett fegyver�t.
Fegyver p�rbajra val� k�lcs�nk�r�se a legnagyobb megbecs�l�s �s tisztelet jele, m�g adom�nyoz�sa, az adom�nyoz� rangj�t�l f�gg�en, a bar�ts�g�, vagy az elismer�s�.
V�rtezetet nem szok�s viselni. Ez al�l egyed�l a h�bor�s h�s�k kiv�telek, akik el�szeretettel l�gnak ki �gy a sorb�l.

Harcmodor
A toroni p�rbaj (a hal�los p�rbaj itt is kiv�tel) pengev�lt�sokb�l �ll.
Kilenc �sszecsap�s ut�n a v�dn�k "Fame Hewie Mequas" (Becs�leted "f�nyes csillag", �rtsd makul�tlan) szavakkal fordul a gy�zteshez. Ha nem siker�lt eld�nteni ki a gy�ztes kijelentik, hogy mindk�t f�l becs�lete makul�tlan �s b�k�l�sre sz�l�tj�k fel a p�rbajoz�kat.
Ezt a legt�bb esetben elfogadja mindk�t f�l el�gt�telk�nt.
Ha nem, folytatj�k a p�rbajt, �jabb kilenc �sszecsap�sig, amikor �jra b�k�l�sre sz�l�tj�k fel �ket. Ha a huszonhetedik �sszecsap�s sem hoz d�nt�st, a felek ritu�lisan testv�rr� fogadj�k egym�st egy �vre.
Eddig az id�tartamig, nem p�rbajozhatnak �jra.

H�lgyek p�rbaja
A n�k elm�letileg nem p�rbajozhatnak, ez�rt becs�letbeli �gyeik rendez�s�hez egy bajnokra van sz�ks�g�k.
Ezt a szem�lyt vagy m�g a b�l kezdet�n jel�lik meg, vagy a szok�sos p�rbajra h�v�s ut�n hangosan s�hajtozva kell egy nemes f�rfi� seg�ts�g�t k�rni�k. A ritu�lis seg�ts�gk�r�s v�ge, hogy mesterk�ltem a kiv�lasztott karjaiba �jul. A legnagyobb sz�gyen, ha senki sem ny�l a h�lgy ut�n. Ilyenkor automatikusan veres�get szenvedett. Gyakran hossz� percekig kell m�melni�k az �juldoz�st.
Egyr�szt, m�g a jelentkez�k �rtes�lnek a kih�v�sr�l, m�sr�szt az esetleg felmer�l� probl�m�k miatt.
El�fordult, hogy h�rom �r�n kereszt�l kellett gyenges�get sz�nlelnie egy el�kel� �s sz�p h�lgynek mert a seg�ts�g�re siet� sz�mos ifj� �sszeveszett , hogy melyik�k� lehet a megtisztel�s �s meg kellett v�rni az �gy kialakult p�rbajok eredm�ny�t.
A jelentkez�k k�z�l kiv�lasztott bajnokot a h�lgy b�li ruh�j�nak egy dr�maian let�pett darabj�val aj�nd�kozza meg. A toroni szab�k �gy tervezik a ruh�kat, hogy legyen benne egy olyan r�sz, ami k�nnyen elt�vol�that� �s hi�nya izgalmasabb� teszi a ruh�t.


P�rbajform�k:

-Dalp�rbaj
A dalp�rbaj k�l�nleges esem�ny. �ltal�ban nem konfliktusrendez�sre, hanem a m��rt� k�z�ns�g sz�rakoztat�s�ra szolg�l. Gyakran rokonok, bar�tok v�vnak meg ilyen form�ban ezzel tisztelegve egym�s m�velts�ge �s fegyverforgat� tudom�nya el�tt. A p�rbaj, amely b�r szint�n �sszecsap�sokb�l �ll, egy vers (�ltal�ban ballada) szaval�sa k�zben zajlik. A k�t f�l egy el�re meghat�roz egy m�vet �s mozdulataival �s hanglejt�s�vel pr�b�lja sz�nesebb� tenni azt, mik�zben v�v. A gy�zelem a k�z�ns�gt�l f�gg, akik hangos tetsz�snyilv�n�t�ssal �ltetik az �ltaluk
nyertesnek tartott bajnokot.

-N�ma Sikoly H�lgyei
K�l�nleges ritu�lis p�rbaj, az egyetlen, amelyet n�k v�vnak. A k�t el�kel� nemesi sz�rmaz�s� h�lgy hosszan gyakorol az esem�ny el�tt, el�re koreograf�lva �s �sszehangolva minden mozdulatukat. Fegyverzet�k k�t ez�sttel futtatott t�rb�l �ll, mindketten ugyanolyan aranyozott maszkot viselnek (a h�lgyek kil�t�re k�s�bb sem der�lhet f�ny), �s f�tylakkal takarj�k test�ket. A p�rbaj sor�n a fegyverek nem �rnek sem egym�shoz, sem az ellenf�lhez. Ha ez m�gis megt�rt�nik, akkor az nagy sz�gyent hoz a p�rbajoz�kra.
A harc sor�n teljes n�ma csend uralkodik. Sem a vend�gek, sem a p�rbajoz�k nem sz�lalnak meg. Csak a f�tylak halk suttog�sa hallatszhat. A p�rbaj befejezt�vel a h�lgyek elvonulnak, m�g a vend�gek p�r perc n�ma csenddel ad�znak m�v�szet�knek,
majd folytatj�k, amit a p�rbaj kezdetekor abbahagytak. A nem minden erotik�t n�lk�l�z� ritu�l� nem sokkal Toron alap�t�sa ut�n alakult ki. A legenda szerint a cs�sz�r seregei dics� gy�zelmet arattak �s k�t ikerl�nya megk�zd�tt az alv� uralkod� �gya mellett, hogy melyik�k �dv�z�lhesse atyj�t a j� h�rrel, mikor az fel�bred.

-Fegyverveszt�sig
�nmag��rt besz�l a n�v. Az a f�l, aki hamarabb elvesz�ti fegyver�t vesz�t, a p�rbajnak ekkor v�ge, m�g a kilencedik �sszecsap�s el�tt.

-Els� v�rig
Szint�n nyilv�nval�. Amelyik f�l el�bb ejt sebet a m�sikon gy�z. Egy�bir�nt a fegyverveszt�sig v�vott p�rbaj szab�lyai �rv�nyesek r�.

-Tharr kedv�re
A b�lon v�vhat� p�rbajok legv�resebbike. A gy�ztesnek t�bb v�rz� sebet kell ejtenie ellenfel�n mint az rajta. Logikusan mind a kilenc �sszecsap�sra sz�ks�g van.

-Hal�lig
Ellent�tben a t�bbi p�rbajjal nem �sszecsap�sokb�l �ll, hanem egy egyszer� harcb�l. Toron legv�szterhesebb id�szakaiban a h�zak, amelyek k�zt valamely ellent�t volt kih�vt�k egym�st els�sz�l�tteik p�rbaj�ra �s a gy�ztes beolvasztotta a vesztes h�z�t. Ennek, akkor az�rt volt l�tjogosults�ga, hogy a k�ls� vesz�lyekt�l fenyegetett birodalom er�it ne ossz�k sz�t bels� visz�lyok. A mai id�kben nem haszn�latos.
Egyed�l a h�zn�lk�li famorok k�zt tal�lhat� meg ma is, b�r k�zt�k is csak elv�tve.