Az ynevi magia

A magia valamikeppen mindig a dolgok lenyegerol valo tudason alapszik.
Magia csak egy van, bar annak aspektusai kulonbozoek aszerint, hogy a
tudast ki birtokolja. Altalanosan a tudas birtoklasa nem eleg, az
csak a kepesseget adja, amellyel a vilagot megvaltoztathassuk. A
tudast valahogy ki kell nyilvanitani, format kell neki adni, hogy a
termeszet mukodesen modosithassunk. A magia ezert mindenkeppen
kapcsolodik a gesztusokhoz, a beszedhez, az irashoz, illetve bizonyos
esetekben csak a szellemi energiak koncentralasahoz.

Ilyen modon a legosibb magikus formulakat a az osnepek nyelvei
hordozzak. Az aquir, elf vagy eppen hil nyelvu hatalomszavak erejet
mindenki rettegi, megis nemely bolcs alabbvalonak tartja a
mozaikmagianal, mert nem foglalhato olyan atlathato rendszerbe. Nos
ez az erv egyaltalan nem tamasztja ala azt hogy a hatalomszavak,
amelyek kozismerten a leghatekonyabb magikus formulak, alsobbrenduek
lennenek. A latszolagos rendszertelenseg egyreszt az emberi
gondolkodokat minositi, akik nem kepesek atlatni az od-magia
rendszeret, masreszt viszont arra utal, hogy a hatalomszavak, mivel
hangsulyozatlan alakjukban mindannyian egy beszelt nyelv szavai, a
mozaikmagia kyr rendszerenel sokkal termeszetesebb alapra epultek. A
hatekonysaguk pedig csak azt is mutatja, hogy ez a struktura
valoszinuleg sokkal inkabb fedi a magia valosagat.

Az odot termelo szervezetu lenyeknek az emberhez viszonyitott magikus
folenyet jelzi az a teny is, hogy a hatalomszavakkal a rengeteg manat
kovetelo varazslatokat is konnyeden el lehet oszlatni.

Magia tehat egy van, de annak tobbfele megnyilvanulasa ismeretes.
Altalaban a "magia" szot a beavatottak mindegyike a sajat
varazslataira erti, mig a tudatlan nepek minden, altaluk
felfoghatatlan dologra rasutik ezt a belyeget, amely
osszetevesztesnek neha igen kellemetlen kovetkezmenyei lehetnek arra
a szemelyre, aki varazslatot vagy magikus eszkozt hasznal. Irasunkban
a tovabbiakban a bolcsek felosztasat fogjuk kovetni es beszelunk majd
bardmagiarol, szakralis magiarol, samanmagiarol, boszorkanymagiarol,
tuzvarazsloi magiarol valamint a mozaikmagiarol.

Bardmagia
A bardok a legkulonosebb varazshasznalok, nehez elfogadni egy
kimuvelt fo szamara, hogy egy ennyire felszines es nagyvilagi eletet
elo ember, mint Ynev bardjainak nagy resze, kepes varazsolni. Ugyan
ezek a varazslatok sokszor nem egyebek szemfenyvesztesnel, megis a
bardok kezeben roppant hatasos eszkozok. Mindazonaltal a bardok
tapasztalati varazshasznaloknak minosulnek, meg legnagyobbjaik sem
ertenek sokat a vilagot atszovo harmoniabol - amelybol a manat
kinyerik. A varazslataikat mestereiktol tanuljak. Az igy atadott
tudas nem egyseges, koszonhetoen talan annak, hogy a bardok soha
semmifele szervezetbe vagy iskolaba nem tomorultek. Letezik
ugyanakkor Erigowban a Legendak Tornya, amelynek legfelso emeleten
orzik Enika Gwonnak, a hajdani idok nagyhiru bardjanak konyvet, amely
gyujtemenye a varazslatoknak es a legendaknak, szerelmes daloknak es
hosi enekeknek. Minden bard eleteben egyszer 2 oran lapozhatja e
konyvet, azt tanulhat belole, amit csak akar. A nagyhatalmu bardok
maguk is kepesek varazslatokat alkotni, ehhez azonban a varazslat
fajtajatol fuggo mennyisegu ido es sok probalkozas szukseges.

Szakralis magia
Mig a bardok ugy hozzak letre varazslataikat, hogy a harmoniat hivjak
segitsegul kozvetlenul, addig a papoknak - legalabbis tobbseguknek -
errol a harmoniarol (amit nyugodtan tekinthetunk a vilagot osszefogo
erok egyuttesenek) csak istenen keresztul van tudomasa es igy
hatalmat is csak annak segitsegevel gyakorolhatja. Legalabbis ami a
nagy arkanum varazslatait, vagyis a csodakat illeti. Hisz
koztudomasu, hogy gyengebb magiakat pusztan a hituk erejevel kepesek
letrehozni azok is, akik nem igazi istent, hanem akarcsak valami
nagyhatalmu demont imadnak (lasd peldaul Felice hiveit). A szakralis
magia bizonyos mertekben fuggetlen a klasszikus magiatol, nincs hozza
szukseg hosszadalmas tanulasra, magas intelligenciara, elegendo a
puszta hit es a Szent Szimbolum (szerzeteseknel a meditacos
keztartas), amely utobbi manafokuszkent mukodik es lehetove teszi az
istennek, hogy hatalmat kinyilvanitsa.
Ugyanakkor mivel a magia egy, ezert a vilag keletkezeserol, okarol,
celjarol es valosagarol szolo tudas, amelybol a magia letrejon, itt
is jelen van, megpedig az isten birtokolja. Ezert van az, hogy a pap
soha nem varazsolhat istene ellenere. Ugyanakkor le kell szogeznunk,
hogy egyes bolcsek szerint az istenek a kovetoik hitebol meritik
hatalmukat. Ennek alatamasztasara azt szoktak emlegetni, hogy egy
isten elveszti hatalmat, befolyasat egy sikon, ha hivei mind
elpusztulnak. Ezen ervet eddig megcafolni nem sikerult. A fenti
elmelet szerint tovabba az istenek csak a felejuk iranyitott energia
toredeket juttatjak vissza a papoknak mana formajaban.
Ynev torteneteben nagyon sok istent ismerunk, es nyilvan meg tobb
azoknak a szama, akiknek hivei mar olyan regen kihaltak, hogy mar
nevuk is a feledes homalyaba merult. Mivel minden istennek vannak
egyedi varazslatai, amelyeket csak az o papjai hasznalhatnak, ezert
nyilvanvaloan rengeteg elfeledett varazslat van. A papok ugyanakkor
istenuk segitsegevel es beleegyezesevel termeszetesen uj
varazslatokat is letrehozhatnak. Az isten segitsege abban nyilvanul
meg, hogy biztositja a pap hite es cselekedetei altal kierdemelt
hatast a pap altal kidolgozott formulahoz. Az isten sokszor a formula
okidolgozasabanoe is reszt. Ugyanakkor a papok varazslatainak egy
resze bizonyos csoportokba sorolhato a hatasuk szerint.
Ezeket a csoportokat szferaknak nevezzuk. Az istenek hatalma csak a
szferak bizonyos hanyadara terjed ki. A papok hatalma
osszehasonlithato aszerint, hogy istenuk mely szferak felett biztosit
uralmat szamukra. A kulonbozo istenek papjai altalaban
kulonbozokeppen erik el ugyanazt a hatast, ambar egy istencsaladon
belul gyakran elofordulnak egyezesek. Mivel ugyanaz a hatas tobbfele
invokacioval is elerheto, lehetoseg van arra, hogy egy pap
megtanuljon egy elotte addig ismeretlen, de az altala uralt szferak
valamelyikebe tartozo varazslatot. Ehhez persze az istene
beleegyezese is szukseges.

Samanmagia
A samanok magiajat szinten tapasztalati magianak tekintjuk, bar
elemeit es hatekonysagat tekintve valoszinuleg egy, talan meg a
demonikus birodalmaknal is regebbi magiarendszer elkorcsosulasa.
Hiaba azonban az osi eredet, a maig nagy hatalom, ha a samanok nem
ertik sajat magiajukat, rettegve felik azokat a szellemeket es
demonokat, akik hasonlo felelemmel borultak legendakba veszo oseik
laba ele. A samanmagia a alapja a szellemek segitsege, vagyis a
samanok magiajahoz szukseges tudast ezek az osi lenyek birtokoljak.
Nemelyikuk maga sem tudja, mily kincset oriz, szamara csak egy fokkal
vilagosabb a magia mibenlete, mint a samannak, de akadnak rettento
hatalmu entitasok is, kik a magiat igazan erto modjara forgatjak, sot
az annyira hozzatartozik letukhoz, mint a mienkhez a lelegzes. A
samanok szinten alkotnak varazslatokat, megpedig ehhez nem a
szellemek segitseget kerik, hanem a un. "kozos samantudathoz"
fordulnak. A kozos samantudatrol azt mondjak, hogy az osszes valaha
elt saman elmejenek kivetulese. Arrol vitak folynak, hogy letezne-e
akkor is, ha, tegyuk fol a pelda kedveert, egyetlen pillanat alatt
Ynev osszes samanja elhalalozna, de az ketsegtelen, hogy lete
osszefugg a samanok letevel. Ok taplaljak es felhasznaljak, amit
belole kinyernek. Ekeppen tarthatjuk a magia alapjaul szolgalo tudas
egy korcs, tudattalan, de igen osi formajanak. Valoszinunek latszik,
hogy egy felkeszult szellemu probalkozo (peldaul egy nagyhatalamu
magus) igen sok mindent megtudhatna belole a magia valosagarol, mar
persze abban a gyakorlatilag kizartnak tekintheto esetben, ha kepes
lenne a kozos samantudathoz hozzaferni. Ez a lehetoseg azonban
legjobb ismereteink szerint csak a samanok elott nyitott, oket
viszont a magia csak mint a hatalom eszkoze es mint a szellemek
ajandeka erdekli.

Boszorkanymagia
Ebben a reszben egyutt targyaljuk a boszorkanyok es a
boszorkanymesterek magiajat. Ez sokakat meglephet, hiszen a ketfele
magia jelentosen kulonbozik. Mig a boszorkanyok leginkabb masok
manipulalasaval erik el, hogy az esemenyek az o kedvuk szerint
forduljanak es magiajuk is erre szolgal, addig a boszorkanymesterek a
pusztitas nagymestereinek tekinthetok. Tovabbi kulonbseg, hogy a
boszorkanymesterek magiaja igazi rendszert alkot (megha toredekeset
is), a boszorkanyok varazslatai kozott pedig teljesen egyediek
tobbnyire, alig nehany, egymassal rokonithato varazslatuk van.
Ugyancsak eltero a ket magiaforma uzoinek a halalhoz, a tulvilagi
lenyekhez, a demonokhoz valo viszonyulasa. A boszorkanymesterek
sokszor uralnak ilyen lenyeket, neha maguk is hozzak letre oket,
viszont a boszorkanyok kozul a leghatalmasabbakat is valamifele
viszolygas fogja el, ha ilyenekkel talalkoznak.
A sok kulonbsegen azonban felulemelkedik egy szembetuno azonossag,
amely kiindulva a magia egyseges mivoltabol, a ket magiaformat vegulis
rokonitja. Ez pedig nem mas mint az a forras, ahonnan a manat
meritik, vagyis az eleterejuk. Ugyanis, mint a vilag elemei kozul
barmelyik, az emberi test is magaban hordozza a vilag eredeterol,
celjarol, igaz valosagarol szolo tudas paranyi morzsait. Marpedig
ezen a tudason alapszik a magia. A boszorkanymagia uzoi nem tesznek
mast, mint testukbol, eleterejukbol ennek a tudasnak egy reszet
kinyerik es ebbol formazzak a kivant magikus hatasokat. Hogy ennek a
tudasnak mekkora a hatalma, azt mindenki eszebe veheti, ha
vegiggondolja, hogy nemely boszorkanymester pusztito foldrengeseket
vagy szokoarokat kepes megidezni.
Az olvasoban sok kerdes felmerulhet. Elsokent is rogton az, hogy vajon
obenne is megvannak-e a Tudas eme kicsiny morzsai. Nos erre egyszeru
a valasz: termeszetesen megvannak, sot nem csak benne, hanem minden
ertelmes es ertelemmel nem rendelkezo elolenyben, minden targyban,
azt utolso porszemben is; emellett a mozdulatokban, tevekenysegben,
sot a hangokban, az erzesekben es a gondolatokban is - ha valaki
ketelkedne az utobbiakban, gondoljon csak arra, hogyan hozzak letre
magiajukat a korcssarkanyok es emlekezzek az osi fajok
hatalomszavaira -; hiszen ezen a Tudason alapszik a let. Vigyazat,
nem azt irtam, hogy az elet, hiszen egy holttestbe idezet lelekrol
mondhatja-e valaki, hogy el? Bizony nem, de az megis kepes lehet
erzesekre, gondolatok, beszedre, akar meg pszi es magia hasznalatara
is. Egy kovetkezo kerdes lehet, hogy a boszorkanymagia uzoi vajon csak
sajat eleterejuket tudjak-e felhasznalni? Sajnos nem valaszolhatunk
igennel erre a kerdesre. Bizony a boszorkanymesterek kepesek masok
eleterejebol manat kinyerni, akar ugy, hogy sajat elmejukbe gyujtik,
de meg ugy is, hogy varazslataik manautanpotlasat biztositjak vele.
A boszorkanyok es a boszorkanymesterek magiaja, bar hatasaiban Yneven
egysegesnek tekintheto, a foldresz kulonbozo reszein kulonbozo
gyokerekkel rendelkezik. Eszakon a kyr hagyomanyok mindkettore erosen
ranyomjak belyeguket. Peldakeppen csak a Livinai Gyulekezetet es az
Ascens Morga iskolat emlitenem. Ugyanakkor nehany csoport tortenete
csak Ryek koraig nyulik vissza, nehol viszont crantai gyokerek is
kimutathatoak. A boszorkanyszektak tobbnyire Morgenat tisztelik,
persze mind maskeppen, nemelyek a Kitaszitottat, a boszorkanymesteri
rendek Tharr hivei esetleg ranagolistak (inkabb csak Erionban vagy
Abasziszban), vagy eppenseggel vallastalanok. Delen elsosorban Kran
es Gorvik a meghatarozo, de nem feledkezhetunk meg Shadon
inkvizitorokkal haboruzo sotet rendjeirol es a Demonikus Obirodalom
nomadok kozt tovabbelo magikus hagyomanyairol sem.
A boszorkanyok es boszorkanymesterek tapasztalati magiat uznek,
vagyis uj varazslatokat probalkozassal, kiserletezessel hozhatnak
letre. Ezek a kiserletek meglehetosen veszelyesek, meg akkor is, ha a
probalkozo kelloen tapasztalt. Ez a teny azonban e hatalomra ehes
magiauzoket nem szokta visszatartani.

Tuzvarazsloi magia
A tuzvarazslok egy rendkivul szuk spektrumu, de ugyanakkor nagyon
hatasos magiat uznek. Ez a magia ugyanakkor tapasztalati magianak
minosul, mivel a tuzvarazslok nincsenek tisztaban a godoni
magiarendszerrel, amely alapjaul szolgal magiajuknak. Ugyanakkor
magiajuk, akarcsak a boszorkanymestereke, csonka rendszert alkot,
viszont itt ez a rendszer onmagaban zart. Ez bizonyos mertekben
nehezseget is jelent. A tuzvarazslok nem hoznak letre uj
varazslatokat, hanem csak a godoni rendszer addig rejtett
osszefuggeseit ismerik fel. Viszont teruletukon belul sokkal nagyobb
biztonsaggal mozognak, mint a boszorkanymesterek a maguk magiajaval.
A boszorkanymestereknek sokkal nagyobb lehetoseguk van ujabb magiak
kifejlesztesere, de mivel legtobb esetben elrugaszkodtak a rendszer
nyujtotta biztonsagtol, ez a kiserletezes eleg veszelyes.
A tuzvarazslok, mint a nevuk is mutatja, a minden varazslatukkal a
tuzhoz vagy annak valamely hatasahoz (ho, feny) kotodnek,
valamennyire azt is mondhatjuk, hogy a tuzbol, mint a vilag egyik
alkotoelemebol meritik a Tudast.
Mas szempontbol azt is mondhatjuk, hogy magiajuk alapjaul szolgalo
Tudast reszben birtokoljak, reszben pedig az osi godoni rendszer
alapjan a kornyezetukbol meritik. Mit is jelent az, hogy reszben
birtokoljak? Nem mast, minthogy kepesek sajat szellemi energiajukat
manava alakitani, de csak bizonyos korulmenyek kozott, egeszen
pontosan tuz jelenlete kell hozza. Ugyanakkor a godoni iskola erejet
jelzi, hogy at tudtak orokiteni kesei kovetoikre is a sajat
modszeruket, amellyel a tuzvarazslok mindenfele koncentralas nelkul
kapjak vissza a manapontjaikat.

Mozaikmagia
A beavatottak es a bulcsek sokszor csak magianak mondjak. Tanulhato
magiatipusok kozul ketsegkivul ez adja a legtobb szabadsagot, pedig
elso ranezesre csak haszontalan elemek gyujtemenye. Am mikent az
osszehordott kovekbol sem lehet meg kivenni a majdani var formajat,
ugy a mozaikok ismerete sem jelenti a varazslas nemes muveszetenek
elsajatitasat. A varazsloi let nem hatalommal valo elest jelenti,
hanem elsosorban felelosseg es szolgalat. Ezt valamennyire meg azokon
a helyeken is belatjak a varazslas alatt a pusztitast, a hatalom
gyakorlasat ertik. Egy varazslobol csak a legritkabb esetben lesz
uralkodo. Nem mintha a bolcsesseg hianyozna belole, inkabb a kepesseg
a parancsolasra. Mielott valaki Daumyr Hatalamasait hozna fel
peldanak, mint Eszak leghatalmasabb birodalmanak tenyleges vezetoit,
hadd emlekeztessek arra, hogy a Kyria vezeteseben ok csak masodik
helyen allhattak volna az istenek anyrjai mogott.
De terjunk csak vissza a magiara. A magia egy. Ezzel kezdtuk, erre
alapoztuk minden eddigi megallapitasunkat. Ez az alapigazsag
leginkabb a mozaikmagia eseteben mutatkozik meg. A mozaikok ugyanis
rendszert alkotnak, elvileg barmelyik barmelyikkel kombinalhato,
oriasi szabadsagot nyujtva ezzel a magiaforgatonak. Mindazonaltal a
rendszer nem teljes, ez megmutatkozik azon is, hogy mas
magiahasznalok varazslatai kozul nemelyek nem allithatok ossze
mozaikokbol. Ennek az az oka, hogy az ember nem kepessegkent
hasznalja a magiat, hanem tanulas eredmenye keppen, vagyis a magia
valosaganak csak egy folterkepezett, bejart reszet ismeri meg a
jelolt. Vannak felig feltart reszek, ahol a bolcsessegben
elorehaladottak kutakodnak nagy ovatossaggal a jovo nemzedekeinek
hasznara - ilyen peldaul a villam alapmozaikjanak megalkotasa -, de
vannak teljesen ismeretlen teruletek is (legalabbis most es szamunkra
ismeretlenek), amelyeket ezeddig mindeki elkerult.
Latszik tehat, hogy uj varazslatot alkotni semmi nehezseget nem
jelent, csak egy uj otlet kell hozza, nincs kiserletezes es a siker
elsore is teljesen bizonyos. Az uj mozaikok alkotasa - vagyis a magia
vegtelen birodalmabol egy ujabb resz meghoditasa - viszont nagyon
nagy tudast igenylo feladat.
A varazslok azok, akik egeszen birtokoljak a Tudast. Sajat szellemi
energiajukbol nyerik ki a manat, maskent nem is tudnak ahhoz
hozzajutni. A magia egy, de annak kulonbozo megjelenesi formai
vannak. A mozaikmagia - bar Ynev-szerte azonos mozaikokat hasznal, a
kontinens kulonbozo teruletein mas-mas magikus hagyomanyra epul.
Sajnos azt kell mondjuk, hogy ezen magikus hagyomanyok valoszinuleg
joval fejlettebbek voltak, mint ami folott ma rendelkezunk, de
Eszakon a Kitaszitottal vivott haboru, Delen Godon pusztulasa nemcsak
embereletben es anyagi javakban jelentettek nagy veszteseget, hanem a
tudomanyok teren is.
Az eszak-ynevi iskolak nagy resze kyr maradvanyokra epul, a crantai
magiarendszer gyakorlatilag nem maradt fenn. Ez a kyreket nyilvan nem
zavarta, hiszen az oaltaluk hasznalt magia sokkal erosebb volt, mint
a meghoditott Crantae, nekunk, utakat kereso nemzedekeknek azonban
felbecsulhetetlen segitseget jelentene egy ilyen, a magiat mas
nezopontbol is megvilagito forras. Delen az Allamkozosseggel jo
viszonyt fenntarto iskolakban a keverednek a godoni es a kyr
hagyomanyok, bar a godoni rendszerbol joval tobbet oriz az Ordani
Rend magiaja. A Hetarcu birodalmaban csak kivalasztottak
tanulmanyozhatjak a magiat, ismeretunk szinte semmi nincs arra
vonatkozolag, hogy ezt mi alapjan teszik. Kranban a demonikus
birodalmak magiaja fejlodott tovabb. Elofordulhat, hogy az osi godoni
foliansok nemelyiket is ok birtokoljak, ez a lehetoseg pedig a
legnagyobb ovatossagra int bennunket.