Mit kell tudni Ynev id�j�r�s�r�l?

Dics�s�g Kradnak, a legnagyobbnak, az istenek uralkod�j�nak, akit�l az ember legszebb tulajdons�ga sz�rmazik: a kiv�ncsis�g.

Yneven t�bb �vezredes m�ltra tekinthet vissza az id�j�sl�s mûv�szete, sokfel� sokf�le m�don ûzik, de az id�j�r�s alapos megfigyel�s�n alapul� m�dszert term�szetesen mi, Krad felszentelt szolg�i, ismerj�k a legjobban.Rajtunk k�v�l kevesek pr�b�lkoznak az id� eff�le j�sl�s�val, de siker�k � f�leg Ynev id�j�r�s�nak eg�sz�t tekintve � er�sen megk�rd�jelezhet�.Arra az�rt m�r t�bben r�j�ttek, hogy a Sheral fens�ges b�rceit�l t�volodva fokozatosan hûl az id�, �s m�s hasonl�, val�ban helyes t�nyekre, de az igazi j�sl�s az�rt nem ilyen egyszerû.Az �vezredek sor�n Krad tud�sainak siker�lt a felhalmozott feljegyz�sek alapj�n olyan ter�leteket le�rni, amelyek nagyj�b�l azonos id�j�r�si jelens�geket produk�lnak, �s hat�raikat kijel�lni a t�rk�pen.B�r vannak m�g vitatott k�rd�sek, de a Krad rendje �ltal kidolgozott id�j�r�si rendszer alapjait mindenki elfogadja azon kiv�lasztottak k�z�l, akik egy�ltal�n megismerkedhetnek rend�nk bels� titkaival.

Most pedig bemutatom ezt a rendszert, ami gyakorlott id�j�sok �s azok sz�m�ra, akik legal�bb az id�j�sl�s alapjaiban j�ratosak, lenyûg�z� �lm�nyt ny�jt, �s a tud�s �j t�vlatait nyitja meg.A laikusoknak azonban val�sz�n�leg nem nagy haszonnal j�r, mert k�pzetleneknek teljess�ggel �rthetetlen.

Tizenhatf�le fontosabb id�j�r�si z�n�t k�l�nb�ztethet�nk meg, �s m�g ezen bel�l �jabb alt�pusokat.Ezeket els�sorban az �vszakok rendszere �s az es�s �vszakok hossza k�l�nb�zteti meg egym�st�l.A dolog Krad adta �rdekess�ge az, hogy a Sheralt�l t�volodva innen �s t�l is k�r�lbel�l ugyanolyan az id�j�r�s.�ppen csak az �vszakok cser�l�dnek fel, att�l f�gg�en, hogy a Sheralon inneni vagy a Sheralon t�li ter�letekr�l van sz� (a szerz� Sheralon inneni ter�leten term�szetesen D�l-Ynevet �rti).Miel�tt m�g a rendszert r�szletesebben bemutatn�m, felh�vom minden olvas�m figyelm�t, hogy Ynev id�j�r�s�t a term�szet �s a m�gia egy�ttesen alak�tj�k, �s mi most els�sorban a term�szet hat�sait vessz�k figyelembe.

A t�bl�zatok haszn�lata: Minden t�jegys�g minden �vszak�hoz k�l�n t�bl�zatot haszn�lunk. A megfelel� t�bl�zatot a t�jegys�g �s a d�tum ismeret�ben v�laszthatjuk ki.Az el�bb megadott d�tumok a Sheralt�l d�lre (Sheralon innen) fekv� vid�kekre �rtend�k, a m�sodikk�nt megadottak a Sheralt�l �szakra (Sheralon t�l) �rv�nyesek.A t�bl�zatnak t�bb oszlopa van, �s minden napra a megfelel� t�bl�zat minden oszlop�b�l k�l�n-k�l�n, vagyis egym�st� f�ggetlen�l, dobunk ki �rt�keket (az �jszakai h�m�rs�klethez is dobunk a h�m�rs�klet t�bl�zatb�l dobunk, azt�n eredm�nyb�l levonjuk az �jszak�ra vonatkoz� m�nuszokat).A t�bl�zat seg�ts�g�vel azt�n m�r k�nnyû a mes�l�nek n�h�ny sz�ban lefesteni az aznapi id�j�r�st.�s m�g egy fontos dolog!Az id�j�r�s hat�sair�l se feledkezz�nk meg: nagy es�z�sek ut�n a fel�zott utak szinte j�rhatatlanok, aki ilyenkor nekiindul, annak k�nkeserves minden m�rf�ld, est�re hulla f�radt, �s alig haladt valamit el�re.Ilyenkor p�ld�ul dobassunk mindenf�le pr�b�kat, �s ha a karakterek rontanak, akkor bizony huszadszor is beleesnek a s�rba, stb.�s ne int�zz�k el mindig �gy, hogy esett az es�, nehezen haladtatok, 10 m�rf�ld. Igy nem lehet �rezni azt a megpr�b�ltat�st, amit ez a 10 m�rf�ld jelent.

A Sheral lank�it dzsungel bor�tja, de ha valaki feljebb mer�szkedik a hegy�ri�son, akkor hamarosan a Fendor-tengerihez hasonl� viszonyok k�zt tal�lja mag�t. A hegys�g m�g magasabb r�szein pedig, ott, ahol m�r felh�k is k�borolnak a cs�csok k�z�tt, v�ge�rhetetlen fenyvesesek suhognak a sz�lben, ak�rha Elfendel puha avarj�n l�pkedne a mer�sz felfedez�. Azt�n a d�lceg feny�k mind alacsonyabb� v�lnak, m�g v�g�l a zordon b�rcek m�r h�val bor�tottan, vagy �ppen kop�ran merednek az �g fel�. �s hogy a Sheral mennyire nem szereti, ha betolakod�k zavarj�k meg mag�ny�t, az is mutatja, hogy az ormok k�zt �lland�an hatalmas h�viharok tombolnak, �s bennsz�l�ttek szerint, ha valaki nem tiszteli a "Hegy Szellem�t", k�nnyen el�fordulhat, hogy egy lez�dul� lavina t�nteti el nyomtalanul.

Itt megadjuk a hegys�gek �ghajlat�nak kisz�m�t�si m�dj�t:

 

M�s magashegys�gekn�l, ha az mondjuk a Fendor tengeri �vben h�z�dik, akkor ott kimarad a dzsungel �s az erd�s szavanna, �s a h�hat�r 3000 m�ter magasan kezd�dik.

Megjegyzend�, hogy a k�t metropolisz, Erion �s Ordan 1500 l�b k�r�li magass�gon helyezkednek el.

A Sheral dzsungelei

Els�k�nt a Sheral k�rny�ki dzsungelek id�j�r�s�t eml�tem: az itt �l�k j�l tudj�k, hogy ezen a t�jon h�rom napb�l legal�bb kett�n zuhog.F�leg d�lut�n j�nnek a z�porok, felh�szakad�sok.Az �g �lland�an felh�s, a leveg� annyira nedves, hogy a fegyvereink pillanatok alatt megrozsd�sodnak.�ppen ez�rt a Sheral cs�csai csak ritk�n l�that�k, szinte �lland�an felh�koszor�ba rejt�znek.Az a botor, aki itt lemezp�nc�lba burkol�zik, hamar szomor� v�get �r, �gyhogy m�g a Rend tagjainak sem aj�nlott teljes v�rtet �lteni�k.Mindezek mellett olyan �ri�si a forr�s�g, hogy az ember szinte megf�.Ha olyan szem�ly vezet�s�re b�zzuk magunkat akinek gyenge a helyismerete, szinte garant�lt, hogy elt�ved�nk.De ez nem minden, mert ha nem ismerj�k az ehet� n�v�nyeket, csek�ly az es�ly a t�l�l�sre.�s akkor a r�nk leselked� vad�llatokr�l m�g nem is besz�lt�nk!Szinte mindig lesb�l t�madnak, �gyhogy m�g Rend�nk tagjait is kell� �vatoss�gra intj�k.

Ilyen id�j�r�s csak a Sheral lejt�in uralkodik.

Es�s �vszak

 

Ideje: Foh�szok 5. � Tengercsend 20. �s Peng�k 14.� �lmok 7.

 

Az es�t �ltal�ban a Napnyugati szelek hozz�k, a kicsit sz�razabb id�szakban pedig ink�bb a Sherali szelek f�jnak.Az es� nagy r�sze d�lut�ni z�por form�j�ban esik, szinte egy kahrei szerkezet pontoss�g�val �rkeznek �gy k�t �ra k�r�l.Ha esetleg m�gis elmarad akkor sem k�nnyebb�lhet meg senki, hiszen a k�vetkez� napon neh�z lesz elmenek�lni "Es�isten" haragja el�l, akit a dzsungelben lak� bennsz�l�ttek im�dnak.Na �s az az �rk�s cs�p�g�s az erd�ben a levelekr�l, �gakr�l, t�rgyakr�l felett�bb kikezdi m�g a pall�rozott elm�t is.Az �jszaka d�monokra eml�keztet� �llathangjai pedig teljesen t�nkre tudj�k tenni az olyan idegeneket, akik nem igaz�n rettenthetetlenek.Az ember �gy �rzi mag�t itt, mint egy g�zf�rd�ben, egyfolyt�ban ver�t�kezik, liheg (kiv�tel az ideval�siak), �s az sem ritkas�g ha megcs�szik az �lland�an nedves talajon.Az �lland� nedvess�g miatt az �teleleink j�val gyorsabban megromlanak, mint m�shol. A sebek pedig rettent� gyorsan elfert�z�dnek, a gondatlans�guk�rt sokan fizettek m�r v�gtagjaikkal a rejt�lyes dzsungelnek.A hegyoldalakon vezet� n�lk�l halad�k alatt k�nnyen megmozdulhat a f�ld, ilyenkor az eg�sz hegyoldal megindul lefel�, �s csak Krad tudja hol �ll meg.Viharok eset�n nem ritkas�g, hogy az �r elvisz mindent, �s az ember a m�g a hatalmas fa�ri�sokon sincs biztons�gban, hiszen csak az �giek tudj�k, melyiket fogja a sz�l a k�vetkez� pillanatban t�vest�l kicsavarni.

 

Magass�g	Tipus	Megjegyz�s
� 1000 l�b	Dzsungel	Nagyon csapad�kos
1000 l�b � 2000 l�b	Erd�s szavanna	Nagyon csapad�kos
2000 l�b � 3000 l�b	Fendor-tengeri	Nagyon csapad�kos
3000 l�b � 4000 l�b	Tajga	Nagyon csapad�kos
4000 l�b � 5000 l�b	Alpesi r�t	Nagyon csapad�kos sztyepp
5000 l�b �	�lland� j�g	Nagyon csapad�kos

Itt jegyezz�k meg, hogy Yneven a szeleket nem csak a z �gt�jakr�l nevezt�k el: van Napkeleti, Napnyugati sz�l � eddig ismer�s. Van m�g a Sherali, ami annyit jelent, hogy Sheral fel�l f�j�, �s az Assherali, amelyik a Sheral fel� f�j. P�ld�ul �szak-Yneven a Sherali sz�l a d�li.

Sz�raz �vszak

 

Ideje: Zivatar 1.- Peng�k 13. �s �lmok 8.- Foh�szok 4.

 

A sz�raz �vszakra is vonatkozik mindaz, ami az es�sre, b�r az ideval�siak szerint ekkorra m�r "Es�isten" kitombolja mag�t, kicsit ritk�bban esik.�gy a nagyobb �nnepeket is ekkor tartj�k a helyb�li t�rzsek.M�g a tapasztaltabb kalandoz�k sem szeretnek �jat h�zni a term�szettel, ez�rt ha m�r sorsuk erre vez�rli �ket, akkor igyekeznek a sz�razabb id�szakok idej�n dolgaikat rendezni.Ugyanis Ynev-szerte j�rja mond�s: �Sheral dzsungelein�l csak a v�g�h�d biztosabb!�.A bennsz�l�ttek �gy tartj�k, a t�l sok es�z�s "Es�isten" haragj�nak biztos jele, �s Es�isten haragj�nak oka csak az idegenek istentelen viselked�se lehet, ez�rt aj�nlatos a t�rzsi szok�sok ismerete, mert nagyon sok f�re�rt�st�l, k�nyelmetlens�gt�l �s v�ront�st�l menek�lhet meg az ember.Sajnos ennek ellen�re is vannak t�rzsek, akik nem hajland�ak sz�ba �llni Krad t�relmes �s �rdekl�d� szolg�ival.

A Sheral dzsungeleib�l sz�rmaz�kat nagyon k�nnyû felismerni viszonylag alacsony termet�kr�l, �s m�g a dzsadokn�l is s�t�tebb a b�r�kr�l.

 

	Sz�l	Csapad�k	H�m�rs�klet
2		K�l�nleges Id�j�r�s	(�jjel -10 � C)
3-4	Napkeleti	Nem esik	20 � C
4-5	Napnyugati	Z�por, d�lel�tt (2-3 �ra)	23 � C
6-7	Gyenge Napnyugati	Z�por, k�s�d�lut�n (2 �ra)	24 � C
8- 9	Sz�lcsend	Z�por, korad�lut�n (1 �ra)	24 � C
10-11	K�zepes Napnyugati	Z�por, d�lut�n (2-3 �ra)	25 � C
12-13	K�zepes Sherali-Napnyugati	Z�por, d�lut�n (4-5 �ra)	25 � C
14-15	K�zepes Sherali-Napnyugati	Z�por, d�lut�n (3-4 �ra)	25 � C
16-17	Viharos Napnyugati	Z�por, d�lut�n (2-3 �ra)	26 � C
18-19	K�zepes Assherali	Z�por, d�lut�n (1-2 �ra)	30 � C
20	Lengedez� Sherali	Z�por, eg�sz nap zuhog	35 � C

 

A Sheral d�li oldala

Nagyon hasonl�t az �szaki oldalhoz, de ez a t�j sz�razabb, �s csak 4�5 naponta kap az erre t�vedt utaz� egy igaz�n kiad�s d�lut�ni forr� felh�szakad�st a nyak�ba.A t�j meglehet�sen gazdag az es� mellett dr�gak�vekben is, ez�rt azt�n rengeteg a kincsvad�sz, aki hajland� v�llalni a vesz�lyeket, de szinte mind egy sz�lig odavesznek.Abban persze senki sem biztos, hol is vannak pontosan ezek a csod�latos lel�helyek, �s akivel nem v�gez a dzsungel ezer vesz�lye, annak m�g szembe kell n�znie az itt �l�, tal�n m�g az �szakiakn�l is bar�ts�gtalanabb t�rzsekkel �s s�m�njaikkal.Ez�rt nem ritkas�g rejt�lyesen meghalt utaz�k gyorsan porlad� csontv�zaira akadni.M�g nek�nk, Krad felavatott szolg�inak sem siker�lt azoknak a mes�s barlangoknak a nyom�ra bukkanni, amelyekr�l olyan utaz�k elbesz�l�sei sz�lnak, akik t�l�lt�k a kalandokat, �s term�szetesen az�ta Ynev leggazdagabb embereinek soraiban tartj�k �ket sz�mon.Ha valaki m�r egyszer �pen kikeveredett innen (Yneven alig vannak n�h�nyan akik ezzel dicsekedhetnek), soha t�bb� nem pr�b�lkozik meg azzal, hogy valaha is visszat�rjen.

N�h�ny Sheralhoz k�zeli kapzsi uralkod� hal�lra �t�lt alattval�it sz�mûzi ide, �s a szerencs�tlen otthon maradt hozz�tartoz�i is csak akkor rem�lhetnek kegyelmet, ha az el�t�lt egy �ven bel�l megszerezi az uralkod� �ltal rem�lt kincseket, k�l�nben �ket is szomor� k�nhal�l v�rja. Ezt a b�ntet�st h�vj�k Yneven �Sherali es�ly�-nek.

 

Erd�s szavann�k

Tov�bb t�volodva Ynev leghatalmasabb hegys�g�t�l egy �jabb vid�kre �r�nk, melynek neve erd�s (boz�tos) szavanna.Ezen a ter�leten az es�s �vszak k�r�lbel�l f�l �vig tart, m�g a m�sik f�l�v meglehet�sen sz�raz.Az es�s �vszak idej�n a dzsungelekhez hasonl� k�r�lm�nyekre akad az utaz�, ellenben a sz�raz �vszakban j�, ha minden negyedik nap l�t egy-k�t elt�vedt felh�csk�t az �gen.A bennsz�l�tt t�rzsek m�r ak�r bar�ts�gosnak is nevezhet�k a dzsungelbeliekhez k�pest.

Ilyen vid�kek K'wyn Lior d�li szeg�lye �s Godorai tengerpart �szaki szeg�lye.

 

Es�s �vszak

Sheralon innen: �bred�s 18. � Foh�szok 4.

Sheralon t�l: K�k Ac�l 8. � Peng�k 13.

 

Az es�s �vszakban gyakran �rad�sokkal kell megk�zdenie az ilyenkor erre t�ved�knek. Az �r �ltal�ban 2-3 h�tig vonul �s addig a k�zleked�s teljesen rem�nytelen. Mivel ilyenkor az utaz�sok megrekednek, rengeteg furcsa hist�ri�t ismerhet meg az ember a k�rny�k id�sebb lak�it�l, akik ak�r n�h�ny �veg bor�rt cser�be b�besz�dûek tudnak lenni. A v�z a forr�sok kiv�tel�vel meglehet�sen ihatatlan.

 

	Sz�l	Csapad�k	H�m�rs�klet
2		K�l�nleges id�j�r�s	(�jjel -12 � C)
3-4	Gyenge Napkeleti	Nem esik	20 � C
4-5	Gyenge Assherali-Napkeleti	Nem esik	23 � C
6-7	K�zepes Assherali-Napnyugati	Z�por, d�lel�tt (2-3 �ra)	25 � C
8- 9	Sz�lcsend	Z�por, k�s�d�lut�n (2 �ra)	26 � C
10-11	K�zepes Assherali	Z�por, korad�lut�n (1 �ra)	27 � C
12-13	K�zepes Assherali	Z�por, d�lut�n (1-2 �ra)	28 � C
14-15	K�zepes Assherali-Napnyugati	Z�por, d�lut�n (2-3 �ra)	29 � C
16-17	K�zepes Napnyugati	Z�por, d�lut�n (3-4 �ra)	30 � C
18-19	Viharos Assherali	Z�por, d�lut�n (4-5 �ra)	32 � C
20	K�zepes Sherali	Z�por, eg�sz nap zuhog	35 � C

 

Sz�raz �vszak

Sheralon innen: Foh�szok 5. � �bred�s 17.

Sheralon t�l: Peng�k 14. � K�k Ac�l 7.

 

A sz�raz �vszak eg�szen kellemes az utaz�sra, b�r a sz�r�s, t�vises erd� meg nehez�ti az ember dolg�t. A d�li �r�kban �rdemes pihenni egy-k�t �r�t a nagy h�s�g miatt, mert ha nem, az ember est�re teljesen kitikkad. Ilyenkor legt�bbsz�r az Assherali-keleti sz�l f�j.

 

	Sz�l	Csapad�k	H�m�rs�klet
2		K�l�nleges id�j�r�s	(�jjel -10 � C)
3-4	Napkeleti	Nem esik	12
4-5	Napnyugati	D�lut�ni z�por	18
6-7	Napnyugati szell�	Nem esik	22
8- 9	Sz�lcsend	D�lel�tti z�por	23
10-11	K�zepes Napnyugati	K�s�d�lut�ni z�por	24
12-13	K�zepes Napnyugati	Korad�lut�ni z�por	25
14-15	K�zepes Napnyugati	D�lut�ni nagy z�por	27
16-17	Viharos Napnyugati	D�lut�ni kis z�por	30
18-19	K�zepes Assherali	D�lut�ni �ri�si z�por	35
20	Lengedez� Sherali	Eg�sz nap zuhog	40

 

Sz�raz szavann�k

A sz�raz magasf�vû boz�tos (szavanna) nemcsak gazdag �llatvil�g�r�l h�res, hanem a viharos napnyugati szelekkel bek�sz�nt� es�s �vszakr�l is. Ha net�n az es�s �vszak kimarad, ami 5-10 �vente megt�rt�nik, akkor olyan nagy �hins�g d�l a vid�ken, hogy az emberh�s is megfelelel� az ott �l�knek. J� n�h�ny szerencs�tlen eset bizony�tja, hogy f�leg az idegenek�.

Ilyen vid�kek a Sheral �s az Onpor hegys�g k�zti medence �s a K'wyn Lior alf�ld k�z�ps� ter�letei.

 

Es�s �vszak

 

Sheralon innen: Feloldoz�s 16. � Fogadalmak 19.

Sheralon t�l: Akarat 6. � Kacaj 10.

 

Az es�s �vszakban az �rad�sok �ri�si m�reteket �lthetnek, ilyenkor csak az menek�l meg, aki a magasabb dombokra h�z�dik, mert a v�z minden m�st el�nt �s elmos. Egy ilyen �radatban hi�ba az �szni tud�s, a megvadult vizek sodra senkivel sem kiv�telez! Nem egy �vatlan �s vakmer� lovagunk vesz�tette m�r el �gy a felszerel�s�t: v�lasztaniuk kellett a v�rtj�k �s az �let�k k�z�tt. Az es�k meg�rkezt�vel azt�n a laposabb ter�letek teljesen elmocsarasodnak, �gy a foly�k ment�n kib�rhatalanul sok a sz�nyog, r�ad�sul az itt �l� vaj�kosok szerint n�melyik�k hal�los k�rt terjeszt.

Ezen a t�jon j�n�h�ny olyan mocs�r �s foly� akad, amiben csak �gy hemzsegnek a krokdilok. Itt csak a helyi r�v�szek seg�ts�g�vel aj�nlatos �tkelni. Olyanokkal, akik tudj�k, hol biztons�gos a k�zleked�s. B�r f�l�tt�bb borsos �rat szoktak elk�rni, megfontoland� a dolog, mert j� n�h�nyan lettek m�r kapzsis�guk �ldozatai, amikor az �ltaluk fabrik�lt tutajjal maguk pr�b�ltak �tkelni.

Egy�bk�nt az eg�sz vid�ken nagyon kev�s fa van, �s ezt a n�h�nyat a helyiek szentk�nt tisztelik. �gy azt�n kiv�g�suk nem javasolt Krad egyetlen v�ndor�nak sem, hiszen tartsuk tiszteletben m�sok hiedelmeit, �s ker�lj�k a felesleges v�ront�st. Hab�r van m�r n�h�ny olyan hely, ahol Pyarron isteneit tisztelik, ezeken a vid�keken az utaz�nak �rdemes vezet�ket, teherhord�kat, esetleg nyomolvas�kat b�relni. Krad szolg�inak pedig nagyon gondosan v�gig kell hallgatnia azokat az intelmeket �s tan�csokat, amelyeket a m�r ezen vid�keket bej�rt, �rt�kes tapasztalatokat szerzett el�deinkt�l a Rend lejegyzett.

 

	Sz�l	Csapad�k	H�m�rs�klet
2		K�l�nleges id�j�r�s	(�jjel -15 � C)
3-4	Assherali szell�	Sz�raz	12
4-5	Gyenge Assherali	Sz�raz	18
6-7	K�zepes Assherali	Sz�raz	25
8- 9	Sz�lcsend	Sz�raz	28
10-11	K�zepes Assherali-Napkeleti	Sz�raz	30
12-13	K�zepes Assherali	Sz�raz	33
14-15	K�zepes Assherali-Napnyugati	Sz�raz	36
16-17	Viharos Napnyugati	D�lut�ni z�por	40
18-19	Viharos Assherali	D�lut�ni z�por	43
20	K�zepes Sherali	Eg�sz napos felh�szakad�s	45

Sz�raz �vszak

Sheralon innen: Fogadalmak 18. � Feloldoz�s 15.

Sheralon t�l: Kacaj 11. � Akarat 5.

 

Ez az �vszak sem a legkellemesebb az utaz�knak. A sz�l �lland�an �s kitart�an f�j. A tavak, m�g a legnagyobbak is, �s a patakok teljesen kisz�radnak, csak a nagy foly�k medr�ben cs�rgedez egy kis �letet ad� v�z.

�ppen ez�rt az utak nagy r�sze a foly�k ment�n halad, vagy forr�sok �rint�s�vel, hiszen csak �gy lehet folyamatosan haladni, ha minden harmadik-negyedik �r�ban v�zhez juthat ember �s �llat. A nagy h�s�g miatt a d�li �r�kban szinte elengedhetetlen a pihen� egy, lehet�leg �rny�kos helyen. Ha valamelyik is nem teljes�l, hamarosan mindenkin er�t vesz a k�bulat.

A v�z �ra vetekszik a legfinomabb predoci �bor�val, �s ilyenkor �r�lhet�nk igaz�n, hogy Krad erej�b�l k�pesek vagyunk legal�bb a nek�nk sz�ks�ges vizet el�teremteni. A helyiek legfeljebb a foly�kban tiszt�lkodnak, �gyhogy a d�zs�s forr� f�rd�ket elfelejthetj�k, hacsak nincs nagyon sok p�nz�nk. A s�t�t ruh�zatot �rdemes vil�gosra cser�lni, �s j� tudni, hogy a szok�sos p�nc�lban az ember a saj�t b�r�t kock�ztatja.

A vadb�s�g miatt a vad�szok, �s �gy az Arel-papok egyik kedvelt ter�lete a vid�k, vel�k pedig, mint tudjuk, jobb �vatosnak lenni. Itt tal�lhat� Arel szent ligete is, ahov� nem l�phet be m�s, csak Arel-pap. Neve: Rewelion Ravin. Minden �vben egy h�napig tart� vad�szversenyt tartanak a k�rny�ken, amelynek a v�g�n a zs�km�nyt �ldozatk�nt bemutatj�k Arelnek.Ilyenkor a rend tagjain k�v�l szigor�an tilos mindenki m�snak a vad�szat.A versenyen a gy�ztesek megkapj�k az egyik elejtett �llat fog�t, belev�sve Arel �s a verseny szimb�lum�t. Ezek a t�rgyak Arel k�l�n�s kegyek�nt mindig szerencs�t hoznak, ha a nyertes, vagy az viseli, akinek j�sz�nt�b�l odaaj�nd�kozza.Az ilyen tr�fe�val rendelkez�k vad�szok val�ban mûv�szei a vadejt�snek.

 

	Sz�l	Csapad�k	H�m�rs�klet
2		K�l�nleges id�j�r�s	(�jjel -10 � C)
3-4	Napkeleti	Nem esik	12
4-5	Napnyugati	D�lut�ni z�por	15
6-7	Gyenge Napnyugati	Nem esik	18
8- 9	Sz�lcsend	D�lut�ni z�por	22
10-11	K�zepes Napnyugati	K�s�d�lut�ni z�por	23
12-13	K�zepes Assherali-Napnyugati	Korad�lut�ni z�por	24
14-15	K�zepes Sherali-Napnyugati	D�lel�tti z�por	26
16-17	Viharos Napnyugati	D�li z�por	28
18-19	K�zepes Assherali	D�lut�ni z�por	32
20	Lengedez� Sherali	Eg�sz nap zuhog	40

 

 

Term�szetes �s m�gikus sivatagok

Id�j�r�s szempontj�b�l a term�szetes sivatagok abban k�l�nb�znek m�gikus �ton l�trej�tt t�rsaikt�l, hogy itt sokkal ritk�bbak a homokviharok � mivel ott a term�szet �lland� harcban �ll a minden nedvess�get felem�szt� m�gi�val � , hab�r az erre j�r� utaz�k szerint m�g �gy is t�l sokszor fordulnak el�.A karav�nokat az �lland� Assherali sz�l seg�ti abban, hogy a v�ltoz� dombok-v�lgyek k�z�tt el ne t�vedjenek.Az es�t errefel� csak h�rb�l ismerik.Szinte minden, ezen a t�jon �l� gyerek �gy �ri meg az �t�dik-hatodik "tavaszt", hogy m�g nem l�tott es�t.Ha m�gis esik, akkor egy �rdekes t�nem�ny lepi meg a gyan�tlan v�ndort: az eg�sz sivatag vir�gba borul.

Enn�l sokkal komorabb meglepet�sek is �rhetik a tapasztalatlan utaz�t, ez pedig a v�zhi�ny �s az �jszakai fagyok, amelyek m�r t�bb nagy harcos m�ltatlan hal�l�t okozt�k.Az utak o�zist�l-o�zisig futnak.Vezet� �s tev�k n�lk�l nekiv�gni a sivatagnak k�sz �ngyilkoss�g.N�lk�l�k lehetetlen el�re l�tni a k�sz�l� homokvihart!Pedig ha felk�sz�letlen�l �ri el a karav�nt, sz�tsz�rhatja a m�lh�kat �s a tapasztalatlanokat elnyeli a homok, legt�bbsz�r �r�kre.Pyarroni f�lnek tal�n borzaszt�, de a v�z olyan dr�ga, hogy tiszt�lkod�sra az �llatok vizelet�t haszn�lj�k.

Itt a forr�sokat tisztelik szentk�nt, hiszen �k hozz�k l�tre, �s tartj�k �letben az o�zisokat. K�r�l�tt�k meghat�rozott t�vols�gon bel�l mindenkinek tilos egym�sra kezet emelni.(Min�l nagyobb az o�zis uralkod�j�nak hatalma, ann�l nagyobb ez a t�vols�g.)Amennyiben b�rki is lenne olyan botor, hogy ezt megs�rten�, sz�m�that az o�zis minden lak�j�nak gyûl�let�re.Ez�rt a n�zetelt�r�sek elint�z�s�nek sz�nhelye a sivatag.

A vad�llatok � k�gy�k, skorpi�k � az�rt �rdemelnek eml�t�st, mert legt�bbj�k cs�p�se, mar�sa m�rgez�, �s a m�reg az esetek t�bbs�g�ben hal�los �s gyorsan hat. Rengeteg h�s hal�l�t okozta m�r skorpi�cs�p�s, vagy k�gy�mar�s.

K�l�n sz�t �rdemelnek a tengerpartokon l�trej�tt sivatagok. Ezek l�te el�tt �rtetlen�l �llnak a kimûvelt f�k is, sokan �gy hiszik, tal�n a m�gikus egyens�ly megboml�sa id�zhette el� kialakul�sukat, ak�rcsak a Taba-el-Ibar��t.Egy biztos: ezeken a ter�leteken Antoh k�l�n�s akarata szerint a tenger j�val hidegebb, mint az v�rhat� lenne.A m�sik furcsas�g a reggeli �s �jszakai k�d, amelynek tapasztalatnul nekiv�gni egyet jelent az elt�ved�ssel.

Ide tartozik, vagy tartozna a Vinisila s�ks�g d�li r�sze, Taba el Ibara, a sejks�gek, Abaszisz d�li r�szei, �s a Kr�ni medence.

 

Eg�sz esztend�ben

 

	Sz�l	Csapad�k	H�m�rs�klet
2		K�l�nleges id�j�r�s	(�jjel -15 � C)
3-4	Viharos Assherali	Sz�raz	16
4-5	Gyenge Assherali	Sz�raz	20
6-7	Sz�lcsend	Sz�raz	26
8- 9	Sz�lcsend	Sz�raz	32
10-11	K�zepes Assherali	Sz�raz	35
12-13	Vad Assherali	Sz�raz	35
14-15	K�zepes Assherali	Sz�raz	38
16-17	Viharos Napnyugati	Sz�raz	42
18-19	Viharos Assherali	Sz�raz	45
20	K�zepes Sherali	D�lut�ni z�porocska	48

 

F�lsivatagok

A sivatagok szeg�lyei �tmeneti vid�kek.Ezeket nevezz�k f�lsivatagoknak.A f�lsivatagokban csak a fel-felbukkan� gyepfoltok �s a foly�partok k�pviselik az �letet a nom�dokon k�v�l.Minden m�sodik-harmadik �vben asz�ly d�l.A v�z term�szetesen �ri�si kincs.A t�rzsek gazdas�g�t egyetlen dologgal m�rik, a n�gyl�b� j�sz�gok sz�m�val.�gy nem ritka, hogy az utaz�t arra k�nyszer�tik, hogy az �thalad�s�rt cser�be hagyja n�luk egyik lov�t, vagy ha m�g moh�bbak az �sszes lov�t!Rend�nk j� n�h�ny lovagj�nak kellett m�r visszat�rnie remek neh�z harci parip�ja n�lk�l nagy sz�gyen�re.Szerencs�tlen �llatok persze nem b�rj�k az ottani mostoha k�r�lm�nyeket, �gyhogy r�vid id�n bel�l kim�lnak.Visszav�lt�sukban sajnos nem is rem�nykedhet�nk, hiszen a p�nz errefel� j�form�n nem �r semmit.A t�rzsek k�z�tt rendszeresek a kisebb-nagyobb rajta�t�sek, csetepat�k, amelyek c�lja egym�s j�sz�gainak elbitorl�sa.

A sivatagok Sheralt�l t�volabbi szeg�lyein elter�l� puszt�k abban k�l�nb�znek a sivatag m�sik oldal�n elter�l� t�rsaikt�l, hogy itt t�len szinte mindig jelentkezik az es�s �vszak (olyan, mint a sz�raz szavann�kon), �gyhogy az asz�ly az itt �l� n�pek szerencs�j�re csak nagyritk�n jelentkezik.Az es�s �vszak k�t h�napj�ban az eg�sz �vben f�v� Sherali-Napkeleti szeleket az es�felh�kkel terhes Napnyugati szelek v�ltj�k fel.Ny�ron pedig n�ha Assherali szelek is lengedeznek.Az itt �l� n�pek figyelemre m�lt�an j� lovasok �s nagyon j�l b�nnak az �jjal.

N�h�ny t�rzs s�ban gazdag ter�leteket b�r.Ez a sivataghoz k�zel �ri�si kincsnek sz�m�t, �gy ezek a n�pek er�sebbek mint a k�rnyez�ek, gyakran t�bb kisebb k�rnyez� nemzets�get is az uralmuk alatt k�pesek tartani, hiszen a s� egyfajta p�nznek sz�m�t errefel�.

 

Eg�sz esztend�ben

 

	Sz�l	Csapad�k	H�m�rs�klet
2		K�l�nleges id�j�r�s	(�jjel -30 � C)
3-4	Viharos Assherali	Sz�raz	15
4-5	Gyenge Assherali	Sz�raz	20
6-7	K�zepes Assherali	Sz�raz	26
8- 9	Sz�lcsend	Sz�raz	32
10-11	Sz�lcsend	Sz�raz	35
12-13	Viharos Assherali	Sz�raz	40
14-15	K�zepes Assherali	Sz�raz	40
16-17	K�zepes Napnyugati	Sz�raz	45
18-19	K�zepes Assherali	Sz�raz	50
20	K�zepes Sherali	Sz�raz	55

 

Ilyenek a sivatagok szeg�lyei, Ediomadi hegyvid�k Quirron tenger fel�li r�sze.

Quirron-tengeri id�j�r�s

A meleg �ghajlatok k�z� tartozik m�g a Barb�r es�s �v �s a Quirron-tengeri id�j�r�s is.N�zz�k el�bb a Quirron tenger partjait.Ezen a vid�ken a ny�r �s a tavasz forr� �s sz�raz, m�g a t�l �s az �sz enyhe �s nedves.Ny�ron, de m�g tavasszal is csak elv�tve tal�lunk felh�t az �gbolton, ellenben t�len �s �sszel csak harmad-negyednaponta s�t ki nap.H� csak n�gy-�t �vente fordul el�, �s akkor is hamar elolvad.A Quirron-tengerihez hasonl� �ghajlat az �ce�nok mell�k�n is kialakulhat, de itt a ny�r sokkal hûv�sebb, �s a tenger vize is meglep�en hideg.Az

	Sz�l	Csapad�k	H�m�rs�klet
2		K�l�nleges id�j�r�s	(�jjel -30 � C)
3	Gyenge Assherali	Sz�raz	10
4 - 5	Gyenge Assherali-Napnyugati	Sz�raz	15
6 - 7	K�zepes Assherali	Sz�raz	20
8 - 9	Sz�lcsend	Sz�raz	25
10 - 11	Sz�lcsend	Sz�raz	30
12 - 13	Viharos Assherali	Sz�raz	35
14 - 15	K�zepes Assherali	Sz�raz	40
16 - 17	K�zepes Napnyugati	Sz�raz	45
18 - 19	K�zepes Assherali-Napnyugati	Sz�raz	48
20	K�zepes Sherali	Z�por	52