HAL�L-ISTENEK

Hal�l-isten sokf�le van. Egyesek k�z�l�k az emberek legvadabb f�lelmeit testes�tik meg. Hiszen a hal�l egy olyan ismeretlen tartom�ny, ahonnan nincs visszat�r�s - s ha m�gis, abban nincs k�sz�net. Az ilyen isteneknek �ltal�ban m�r k�lseje is sz�rnyû, rettenetes, az emberi f�lelem m�lys�geib�l t�pl�lkozik. Hatalma van a halottak, a holtak lelkei felett, �s akarata, sz�nd�kai, szesz�lyei szerint k�nozza azokat. Birodalma a s�hajok, sikolyok, v�r �s k�nny hona. Az ilyen, kegyetlen istenek �s istenn�k az emberis�g kezdeti koraira jellemz�k, amikor m�g kell� tud�s �s ismeretek h�j�n a f�lelem szabadabban csaponghatott. Azonban Orwella, a Kitasz�tott, a Roml�s �rn�je sokban �rzi eme kor�bbi istenek eml�k�t, s birodalm�val, a F�rtelem Bugyraival.

Szint�gy korai hal�l-istens�gnek teinthet�ek a F�ldanya- szerû, khtonikus istenn�k. �k egyszem�lyben testes�tett�k meg a Term�szetet, az �let �s a Hal�l, a Pusztul�s �s Meg�jul�s �lland� k�rforg�s�val. Azonk�v�l nagyon gyakori, hogy a halottakat visszaadjak a f�ldnek - eltemetik -, s �gy �jra a F�ldanya birtok�ba ker�lnek. Ezek az Anya-istenek m�r nem olyan kegyetlenek, mint a fentebb eml�tett istens�gek, de alakjukban m�g sz�mos s�t�t von�s fellelhet� - a f�lelem m�g er�sen �lt az emberekben. Az id�k m�lt�val ezen istenn�k tisztelete legink�bb eleny�szett, a matriarchatusban t�lt�tt korok minden eml�k�vel egy�tt - csup�n Emrealban, s m�g n�h�ny, a vil�gt�l elz�rt helyen lelhet�ek fel nyomaik. (Korai Demeter, Magna Mater, stb.)

A harmadik t�pus� istens�gekb�l m�r minden kegyetlens�g hi�nyzik. Szigor� istenek �k, f�lelmetesek tov�bbra is, de igazs�gosak. A f�lelem tov�bbra is a hal�l megismerhetetlens�g�b�l, kiker�lhetetlens�g�b�l ered. S mert a H�lal nem v�logat, mindenkit elvisz, ezen istenek �ltal�ban nem rendelkeznek �rzelmekkel. A halottak b�r�i �k, akik meg�t�lik a l�lek �let�ben elk�vetett tetteit, s az alapj�n lesz a l�lek oszt�lyr�sze k�n �s buk�s, avagy f�ny �s felemelked�s. (Pl. Hadesz/Pluto)

Darton ezen harmadik t�pus rendhagy� tagja. Mik�nt a Pyarroni Pantheon tagjai igen emberk�zeliek, �gy Darton is az - amennyire ez lehets�ges. Megmaradt tov�bbra is az igazs�gos b�r�nak, de j�indulata �s humora - legyen b�r n�mik�pp morbid �s s�t�t - kev�sbe f�lelmetess� teszi alakj�t.

Darton hatalma a Hal�lra, a T�lvil�gra, a Halottakra �s a Humorra terjed ki.

Az �ltal�nosan elterjedt pyarroni felfog�s szerint Darton az, aki az Els�dleges Anyagi S�kr�l t�voz� lelket megm�ri, meg�t�li, s annak v�tkei szerint a Rettenet Asszony�hoz sz�mûzi �r�k id�kre a F�rtelem Bugyraiba; birodalm�ba, a K�rhozat Sivatag�ba k�ldi, hogy ott bolyongjon hossz� id�k�n �t, m�g �jra testet nyerve �jra nem pr�b�lkozhat; s v�g�l, ha a l�lek arra �rdemes, istene s�kj�ra engedi.

Ebben a szerep�ben Darton alakj�ban az Igazs�gos B�r�t hangs�lyozz�k ki, azt az istent, aki fogadja �s meg�t�li a halottak lelkeit, isteni tud�ssal �s j�indulattal d�nt sorsuk fel�l, vigy�zza a l�lek �tj�t a Hal�lon T�li Id�kben.

Ezzel szemben eg�sz m�s oldal�t hangs�lyozza ki az al Marem pr�f�ta �ltal k�pviselt �j ir�nyzat. N�luk - b�r persze a fenti szerep�t tov�bbra is megtartja - Dartonn�l a hangs�ly a Hal�lon �s a Humoron van. Darton sokkal ink�bb a Halottak Ura, mintsem B�r�ja; s b�r Darton tov�bbra is j�sz�vû, el�terbe kerul s�t�t humora, minden szent �s komoly dolog ir�nti ellen�rz�se; kiemeltebb a hal�l okoz�sa, mint a halottakkal val� t�r�d�s.

E k�t Darton-felfog�s h�vei is elt�r�ek. Ynev pyarroni hitû n�pe Dartonban az Igazs�gos B�r�t tiszteli, s az � papjait, akik legink�bb a temet�sekkel, halottakkal kapcsolatos dolgokkal foglalkoznak; m�g a m�sodik felfog�snak nemigen vannak egyszerû h�vei, csak papjai: �k viszont sokkal ink�bb n�velik a halottak sz�m�t, mint foglalkozn�nak vel�k...