A Kal�z (M.A.G.U.S.-kaszt) (RPG-cikk)
   Kiss Zolt�n  

Most egy olyan kasztr�l lesz sz�, mely a Miracle Adeptia els� kiad�sa �ta - azaz csaknem tizenh�rom �ve - az el nem ismerts�g m�lt�nytalan hom�ly�ban teng�dik. Tal�n f�lelmetes h�r�k az oka, hogy a Shanice b�rcei k�zt komorl� kolostor b�lcs szerzetesei mell�zt�k k�dexeikb�l e kaszt k�pvisel�inek tetteit, tal�n csak nem volt senki, ki megb�zhat� szemtan�k�nt sz�mot adott volna cselekedeteikr�l - �m a titkokr�l, v�gre, lehull a lepel. Ki ne hallott volna a tengerek harami�ir�l, a haj�sok r�m�lmaiban szerepl� v�zi tolvajokr�l - a h�rhedt kal�zokr�l? A v�zi kereskedelem s�pszed�i, az egyszer� tenger�szek �let�nek megkeser�t�i (vagy �pp kiolt�i(, rabl�k, csal�k, gyilkosok. Igaz, nem dolgoznak oly �vatos m�dszerekkel, mint a tolvajok, a b�rdok finom modor�t�l �s st�lus�t�l pedig meglehet�sen t�vol �llnak, az�rt �zig-v�rig szerencsevad�szok �k (s h�t az egyszer�, durva martal�cokon k�v�l vannak k�z�tt�k sz�p sz�mmal igaz�n d�rzs�lt kik�t�i vag�nyok, piperk�c tenger�szkapit�nyok, elszeg�nyedett nemesifjak �s ki tudja m�g h�nyf�le kalandoz�l�lek(. Ak�rcsak a t�bbi szerencsevad�sznak, az � meg�lhet�s�k is a m�sok �ltal �sszegy�jt�tt javakt�l f�gg; ismerni�k kell a v�zi �tvonalakat, a kik�t�k megb�zhat� inform�ci�-forr�sait �s orgazd�it. Legfontosabb �rtes�l�seiket �ltal�ban tengerparti v�rosok matr�zkocsm�iban, rakpartokhoz k�zeli lebujaiban szerzik - nem v�letlen, hogy gyakorta fordulnak meg eff�le helyeken. Jellemz�en heves v�rm�rs�klet�ek, folytonos vesz�lyben �lnek (kisz�m�thatatlan viharok, r�juk vad�sz� igazs�gszolg�ltat�s, legend�nak hitt, �m ann�l val�sabb tengeri sz�rnyetegek stb.(, �gy nem sok lelk�kb�l fakad� akad�lya van, hogy r�szt vegyenek b�rmin� mulats�gban, melynek lehet�s�ge felk�n�lkozik sz�mukra - legyen az egy kincses g�lya kifoszt�sa, egy sz�lt�l is �vott nemeskisasszony elcs�b�t�sa, vagy csak egy j� kis kocsmai hirig. �let�k java r�sz�t a tengereken (esetleg egy�b fontos v�zi utak ment�n, p�ld�ul a Lar-doron vagy a Fendor-tengeren( t�ltik, k�pess�geik gyakran el�rik, nemritk�n meghaladj�k a tengerparti orsz�gok haditenger�szet�nek tagjai�t - ami nem csoda, hisz gyakran p�rtolnak �t k�z�l�k a kal�zokhoz a k�nnyebb meggazdagod�s, a szabadabb �let rem�ny�ben, vagy puszt�n a kalandok kedv��rt. Ebb�l l�tszik, hogy a tengeri harami�k nem lebecs�lend� ellenfelek, s�t: Antoh �vjon t�le, hogy kal�zokkal akadj �ssze v�zi utaz�said sor�n! A kaszt legt�bb k�pvisel�je az emberek k�z�l ker�l ki, de el�fordulnak k�zt�k kalandv�gy� f�lelfek, egykori gazd�ikt�l sz�k� nemes orkok, mindenhol felbukkan�, sors�ld�z�tt wierek, s�t, elv�tve, reneg�t elfek is, kiknek megzavarta elm�j�t Wyddan, a hamis kalahora - nem is besz�lve a Riegoy-�b�l kal�zkod� t�rp�ir�l, valamint az orkok tengermell�ki t�rzseinek tagjair�l! (A kh�lok, macsk�k l�v�n, eleve irt�znak a kiterjedt vizekt�l, a dzsennekre �s az amundokra pedig k�r is a sz�t vesztegetni…) A tengerek martal�cai nem szervez�dnek kl�nokba, mint a tolvajok, �m az el�fordul, hogy n�h�ny kal�zkapit�ny sz�vetkezz�k egy nagyobb zs�km�ny megszerz�se �rdek�ben. �ppen ez�rt kl�nh�zaik, k�zpontjaik sincsenek, �m olykor-olykor sz�rnyra kapnak k�sza h�resztel�sek eldugott �bl�kben, t�rk�pen nem szerepl� szigeteken rejt�z� kal�ztany�kr�l, s�t, par�nyi, szabadelv� kal�zk�zt�rsas�gokr�l - gondoljunk csak Talavr�ra! Elhanyagolhat�an kevesen jutnak el a kal�zok k�z�l addig, hogy saj�t haj�juk f�l�tt parancsnokoljanak, s m�g kevesebben, kinek nev�t �s tetteit az igazs�gszolg�ltat�s h� szolg�in k�v�l b�rki megjegyezze. E “kr�mbe” tartozik p�ld�ul a Quironeia legrettegettebb tengeri rabl�ja, a K�k Kal�z, az aszisz Calyon, ki h�rhedt haj�j�val, a k�l�nleges, k�k vitorl�zat� Kardhallal sz�mtalan sikeres rajta�t�st hajtott v�gre. Mikor �vekig tart� �ld�z�s ut�n sem siker�lt elfognia senkinek - pedig m�r �zt�k nemcsak Toron, Abaszisz �s Tiadlan flott�i, hanem a Quiron-tenger minden rend�-rang� v�ros�llam�nak haj�i is, nem is besz�lve a szabad vad�szokr�l, s�t, az ork �rny�kj�r�kr�l �s a Viharkelt�kr�l, valamint a korgok tengeri porty�z�ir�l -, a legk�l�nf�l�bb hatalmak pr�b�lt�k meg oldalukra cs�b�tani. Calyon azonban senkinek sem volt hajland� beadni a derek�t - ann�l sokkal t�bbre becs�lte a szabads�got -; hogy a rettegett Csal�dnak v�g�l m�gis siker�lt beh�l�znia, az annak tudhat� be, hogy k�pesek voltak t�szul ejteni a K�k Kal�z kedves�t, a dwoon Mirellt, kit az�ta is Obrat bevehetetlen er�dj�ben “l�tnak vend�g�l” j� �zleti kapcsolatuk z�logak�nt. Teh�t ha valakit a P. sz.-i XXXVII-ik �s XXXVIII-ik sz�zad fordul�j�n egy duzzad� k�k vitorl�kt�l hajtott, karcs� haj� kal�zai fosztanak ki a Quiron-tengeren, az biztos lehet benne, hogy eltulajdon�tott javainak egy (nagyobb) r�sze a Kobr�k szervezet�t fogja gazdag�tani… E r�pke h�tt�rismertet�s ut�n most l�ssuk a Kal�z, mint Szerencsevad�sz alkaszt j�t�ktechnikai le�r�s�t az Els� T�rv�nyk�nyv szerint! (Az�rt e szab�lyrendszert v�lasztottam, mert magam is ezzel j�tszom a megjelen�se �ta.) K�PESS�GEK A kal�zok legink�bb f�rges�g�kre, �gyess�g�kre hagyatkoznak, �m a kem�ny tenger�sz�let gyakran fizikai erej�ket is kiv�telesre edzi. �ll�k�pess�g�k �tlag feletti, s b�r alapvet�en er�s szervezetre van sz�ks�g e neh�z �letm�d folytat�s�hoz, eg�szs�g�ket meglehet�sen kikezdik az egyhang� t�pl�lkoz�s k�vetkezt�ben fell�p� betegs�gek �s a kik�t�i tivorny�k, ez�rt nem is �rheti el a faji maximumot. Szellemi k�pess�geik �ltal�ban �tlagosak, b�r m�r sz�t ejtett�nk heves v�rm�rs�klet�kr�l, mely az alacsonyabb Asztr�l-k�pess�gben mutatkozik meg. Kal�z kaszt karakteralkot�s I. t�bl�zat K�pess�gek Kal�z Er� 2k6+6+kf �ll�k�pess�g k10+10 Gyorsas�g k10+8 �gyess�g k6+12+kf Eg�szs�g k10+8 Sz�ps�g 3k6(2x) Intelligencia 3k6(2x) Akarater� 3k6(2x) Asztr�l 3k6 Kal�z kaszt karakteralkot�s II. t�bl�zat K� 10 T� 20 V� 75 C� 10 HM/szint 9(3) Kp alap 6 Kp/szint 8 �p alap 6 Fp alap 6 Fp/szint k6+3 HARC�RT�K A kal�zok a h�borg� tengereken vagy a rohan� foly�kon h�nyk�d� haj�kon v�vott csat�iknak k�sz�nhet�en igen �gyes �s er�s harcosok. Nem vetik meg a ny�lt harcot s az ellenf�l h�tulr�l val� lesz�r�s�t sem. Harc�rt�k�k tal�n a legjobb a Szerencsevad�szok k�z�tt: K� alapjuk 10, T� alapjuk 20, V� alapjuk 75 �s C� alapjuk 10. Minden Tapasztalati Szinten 9 Harc�rt�k M�dos�t�t kapnak, melyb�l k�telesek 3-3 pontot T�-j�kre �s V�-j�kre �ldozni, a t�bbit szabadon sz�toszthatj�k K�-j�k, T�-j�k, V�-j�k �s C�-j�k k�z�tt. Ezen fel�l a kal�z K�-je minden Tapasztalati Szinten 1-gyel n�, m�g akkor is, ha nem �ldoz r� k�l�n Harc�rt�k M�dos�t�ib�l. �LETER� �S F�JDALOMT�R�S A friss leveg�n sok testmozg�ssal elt�lt�tt id�nek k�sz�nhet�en a kal�zok igen �leter�sek �s a f�jdalmat is meglehet�sen j�l t�rik. �p alapjuk 6, Fp alapjuk szint�n 6, amelyhez szintenk�nt (m�r 1. szinten is!) m�g k6+3 Fp j�rul. K�PZETTS�GEK A kal�zoknak sok k�pzetts�get kell ismerni�k v�zi �letm�djukb�l kifoly�lag, s emellett m�g rengetegre van sz�ks�g�k ahhoz, hogy az alvil�gba egyenrang� f�lk�nt beilleszkedhessenek. Ezen k�pzetts�gek egy r�sz�t eleve megkapj�k, a t�bbi elsaj�t�t�s�hoz pedig Kp-ik viszonylag magas sz�ma biztos�tja a lehet�s�get: Kp alapjuk 6, amihez szintenk�nt tov�bbi 8 Kp j�rul. K�pzetts�geik 1. szinten: K�pzetts�g fok/% 2 fegyverhaszn�lat Af 1 fegyverdob�s Af �k�lharc Af belharc Af harc helyhez k�tve Af id�j�sl�s Af 3 nyelvtud�s Af 3. 2. 2. haj�z�s Af �rt�kbecsl�s Af csom�z�s Af tengerj�r�s Af �sz�s Af kocsmai vereked�s Af m�sz�s 45%* es�s 20%* ugr�s 20%* k�t�lt�nc 25%* *A kal�z szintenk�nt 20%-ot kap, amit sz�toszthat sz�zal�kos j�rtass�gai k�z�tt, de egyre szintenk�nt maximum 15%-ot �ldozhat. Egy kal�z a f�nn felsoroltak mellett m�s k�pzetts�geket is megtanulhatott el��lete sor�n; amennyiben El�t�rt�net�ben kell�en megindokolja (s a Mes�l� beleegyezik), a J�t�kos v�laszthat az al�bbi t�bl�zatb�l k�t k�pzetts�get, melyeket karaktere INGYEN megkap az els� Tapasztalati Szinten. E k�t k�pzetts�gen f�l�l, term�szetesen, b�rmelyiket megtanulhatja a t�bl�zatban szerepl�k k�z�l, illetve elsaj�t�that b�rmilyen j�rtass�got azon k�v�l is, azok�rt azonban a szok�sos m�don Kp-ival kell fizetnie. Ez a v�laszt�s nem k�telez� - arra val�, hogy sz�nes�ts�k karakter�nket! -, a J�t�kos ak�r d�nthet �gy is, hogy nem �l vele (hisz kal�z karaktere az alapb�l megkapott k�pzetts�gekkel is �letk�pes), s�t, a KM-mel megegyezve hat�rozhatnak a k�pzetts�gek v�letlenszer� meg�llap�t�s�r�l is. Ez ut�bbi esetben 2k6-tal kell k�tszer dobni, �s a kapott eredm�nyek alapj�n lehet a t�bl�zatb�l a b�nusz k�pzetts�geket kiolvasni - ekkor, persze, az El�t�rt�netet kell a k�pzetts�gekhez igaz�tani. K�t azonos dob�s eset�n a m�sodikat meg kell ism�telni. 2k6 K�pzetts�g fok/% 2 t�rk�p�szet �s �r�s/olvas�s1 Af 3 hamisk�rtya Af 4 etikett Af 5 szexu�lis kult�ra Af 6 mell�besz�l�s2 Af 7 szakma3 Af 8 hal�szat Af 9 zsebmetsz�s 15% 10 idom�t�s4 Af 11 legendaismeret5 Af 12 �lc�z�s/�lruha Af 1 Ezt a k�t k�pzetts�get csak p�rban lehet v�lasztani, �m a fenti szab�ly szerint egynek sz�m�tanak; term�szetesen, ezeket is meg lehet tanulni k�l�n-k�l�n, �m akkor a szok�sos m�don kell r�juk Kp-t �ldozni 2 A k�pzetts�g elsaj�t�t�s�hoz a karakternek minimum 10-es Intelligenci�val kell rendelkeznie 3 Valamely haj�z�shoz, tenger�szethez kapcsol�d� mesters�g, p�ld�ul: haj��cs, k�t�lver�, vitorlak�sz�t� stb. 4 Egyetlen, tenger�szek �ltal kedvenck�nt tartott �llatfaj idom�t�sa, p�ld�ul: majom, papag�j stb. 5 Csak tenger�szlegend�kra vonatkozik K�pzetts�gek a tov�bbi szinteken: TSZ K�pzetts�g fok/% 2. k�tel�kb�l szabadul�s Af 3. belharc Mf 3. csom�z�s Mf 4. harc helyhez k�tve Mf 4. kocsmai vereked�s Mf 5. fegyverdob�s Mf 6. hadvezet�s (tengeren) Af 10. tengerj�r�s Mf MEGJEGYZ�S: Term�szetesen a kal�zok is rendelkeznek a mindenkit megillet� alapk�pzetts�gekkel, �gymint Kult�ra, Helyismeret �s �bers�g. A tolvajokhoz hasonl�an m�r 1. szinten Mf-� helyismerettel b�rnak vad�szter�let�k�n (ld. M�sodik T�rv�nyk�nyv), illetve, ha sz�zal�kos k�pzetts�gk�nt haszn�lj�tok a helyismeretet, a kal�zoknak is j�r a szerencsevad�szok 4k6+6%-os b�nusza (ld. R�na IV./5.). �bers�g�k megegyezik a tolvajok�val, azaz: alapb�l 15%, melyhez hozz�ad�dik a kal�z Tapasztalati Szintj�nek k�tszerese, valamint annyi sz�zal�k, amennyit K�pzetts�g-pontjaib�l erre �ldoz (szintenk�nt maximum 15%). K�L�NLEGES K�PESS�GEK A kal�zok, mivel szinte eg�sz �let�ket haj�n t�ltik, imbolyg� fed�lzeten jobban harcolnak, mint a “sz�razf�ldi patk�nyok”. A tengerhez nem szokott l�nyeket ugyan nem zavarja a harcban a nyugodt tenger hull�mz�sa (ti. harc�rt�keiket nem s�jtj�k levon�sok), �m a kal�zok k�pesek el�nyt kov�csolni a csatat�r himb�l�z�s�b�l; egy v�zi �tk�zetben a k�vetkez� b�nuszok illetik meg �ket: K�: +5, T�: +5, V�: +5, C�: +5. Term�szetesen, ha a tenger viharos, s a fed�lzeten k�zd�knek m�r levon�sokkal kell harcolniok, a kal�zok m�g mindig jobb helyzetben vannak, mert az �ket s�jt� negat�v m�dos�t�kb�l kivonhatj�k a fent eml�tett b�nuszokat. Amennyiben egy kal�z van olyan �gyes, lelem�nyes vagy szerencs�s, hogy idejekor�n ne v�gezz�k ki, k�ldj�k hull�ms�rba vagy vess�k �letfogytiglani g�lyarabs�gba, �s siker�l annyi tapasztalatot gy�jtenie, hogy magas szintre l�pjen, akkor a tapasztalatszerz�s folyam�n v�grehajtott cselekedetei miatt m�r bizonyosan igen nagy h�rn�vre tett szert. J�t�ktechnikailag ez a k�vetkez�t jelenti: amennyiben haszn�lj�tok az Ismerts�g Es�lye opcion�lis szab�lyt (ld. R�na II./3.), a kal�z a 13. Tapasztalati Szintre l�pve automatikusan kap 10 IP-t, mellyel r�gt�n l�p egy Ismerts�gi Szintet is; ha nem haszn�lj�tok a fenti szab�lyt, akkor egy kal�z h�ress�ge - vagy h�rhedts�ge - a 13. TSZ-re l�pve az al�bbi k�vetkezm�nyekkel j�r: ha felismerik, szem�lye retteg�st vagy hajb�kol�st v�lt ki az �tlagemberekb�l, kik nem is nagyon mernek ellentmondani neki; �d�z fejvad�szok �s a t�rv�ny szolg�i kutatj�k nyom�t; ha egy csat�ban nyilv�nval�v� v�lik kil�te, az oldal�n harcol�k B�tors�g�hoz +2, ellenfelei�hez pedig -2 j�r. TAPASZTALATI SZINT (TSZ) Tapasztalati Pont Tapasztalati Szint 0-165 1 166-340 2 341-700 3 701-1520 4 1521-3200 5 3201-6400 6 6401-12000 7 12001-23500 8 23501-47000 9 47001-69000 10 69001-91000 11 91001-135000 12 Minden tov�bbi szinthez +34000 TP kell FELSZEREL�S, FEGYVERT�R A kal�zok indul� p�nz�sszege megegyezik a t�bbi szerencsevad�sz�val (azaz k10 arany, m�r ha haszn�lja m�g valaki ezt az �sk�v�lett� merevedett szab�lyt). A fegyverek k�z�l legink�bb a kisebb m�ret�, �m m�gis nagy s�r�l�st okoz� eszk�z�ket kedvelik: �ltal�nosan elterjedt a k�l�nf�le k�sek, t�r�k, haj�t�b�rdok �s -d�rd�k, valamint a fegyverk�nt is bevethet� kamp�k, cs�kly�k haszn�lata; a Quironei�n el�szeretettel forgatj�k a r�vidkardot �s a szigonyt, m�g a G�ly�k Tenger�n ink�bb a kagyl�bont�t (ld. R�na V./1.) �s a r�vid tenger�szszably�t r�szes�tik el�nyben. (A tenger�szkard a lovasszably�n�l r�videbb, t�m�rebb fegyver, �m sz�les, s�lyos peng�je csaknem akkora sebz�st k�pes okozni, mint sz�razf�ldi rokona, j�kora kosara pedig hat�konyan seg�ti forgat�j�t a v�dekez�sben. �rt�kei: T�m.: 1, Sebz�s: k6+1, K�: 7, T�: 14, V�: 16, S�ly: 1,8, �r: 1a 2e.) A kal�zok soha nem viselnek neh�zv�rtet (hogyisne!), a k�nny�ek k�z�l is ink�bb csak a nemesebb testr�szeiket s v�gtagjaikat v�d� p�nc�lokat hordj�k.