Kr�n

Kr�n fejvad�szkl�njai

"Sokf�le hazug �s t�ves sz�besz�d j�rja Ynev emberlakta vid�kein a kr�ni fejvad�szkl�nokr�l. Egyesek v�riv� sz�rnyeknek, v�lik �ket, akik emberi mivoltuk utols� maradv�nyait is r�g maguk m�g�tt hagyt�k m�r, m�sok azt hiszik r�luk, csupa szoborsz�p atl�ta termet� harcost sz�ml�lnak, akik csup�n megszok�sb�l gonoszak, mert ezt dikt�lj�k haz�juk hagyom�nyai. Rebesgetik egy�b dolguk sincsen, minthogy folyton bele�rts�k magukat a k�lvil�gban foly� esem�nyekbe, kalandoz�kkal �s koron�s f�kkel perlekedjenek, kif�rk�szhetetlen uraik akarat�t k�vetve. Mindezen k�vetkeztet�seket �ltal�ban a h�rhedt Anat-Akhan t�rt�net�b�l vonj�k le, amely nevezetes �rul�s�t megel�z�en a jelent�ktelenebb kr�ni hat�rvid�ki kl�nok k�z� tartozott. Val�j�ban a kr�ni fejvad�szokat roppant kev�ss� �rdekli mindaz, ami a birodalom hat�rain k�v�l t�rt�nik, �s szerfelett ritka k�z�tt�k az olyan, aki a k�lvil�gi m�rc�vel sz�pnek volna nevezhet�. Ami pedig azokat a v�dakat illeti, hogy v�riv� sz�rnyetegek lenn�nek - nos nem azok. Sokkal rosszabbak ann�l..."

Raoul Renier- Kr�ni kr�nika

Ynev egyetlen orsz�g�ban, kult�r�j�ban sem jutott akkora szerep a fejvad�sz-szervezeteknek mint Shackallor Birodalm�ban. A fejvad�sz kl�nok t�m�r�tik magukba a gyilkosokat, test�r�ket, elit katon�kat - mindazokat, akik a harci m�v�szeteket �zik. Sz�mtalan s�t�t harcm�v�szeti ir�nyzat honos a Kr�ni Hegys�g b�rcei m�g�tt: aquir harci iskol�k, d�moni id�k hagyat�kai, az �szaki Titkos Szekta s�t�t �tra t�rt szerzeteseinek tan�t�sai. Sok tucat st�lus �s ir�nyzat, melyek t�bb-kevesebb elm�ly�lts�get, �s �ltal�ban k�tes erk�lcsi �rt�krendet k�vetelnek a tan�tv�nyokt�l. C�folhatatlan t�ny azonban, hogy a kr�ni fejvad�szok j�ratosabbak a harcm�v�szetekben gorviki rokonaikn�l: sokkal elm�ly�ltebbek, el�nyben r�szes�tik a medit�ci�s gyakorlatokat, a szellemi felk�sz�lts�get. T�bbet adnak az �si hagyom�nyokra, k�vetkez�sk�ppen j�val szigor�bb kl�n-k�dex szerint �lnek �s v�gzik munk�jukat. Neveltet�s�k szigor� tekint�lytiszteletre, f�ktelen, vad engedelmess�gre szor�tja �ket. Nem hi�ba mondj�k, a kr�nin�l udvariasabb, csendesebb n�ps�g nincs a d�lvid�ken, fokozottan igaz ez a hagyom�nyok szigor�ban �l� fejvad�szokra. Hab�r veszedelmes gyilkosok, tudom�nyukkal sosem b�szk�lkednek, m�r csak ez�rt sem, mert a feleslegesen k�rked�t hamar jeltelen s�rba temetik �vatosabb t�rsai. K�tf�le rend l�tezik Kr�nban Szabad �s K�teles.

Szabad Rendek

Mindazon kr�ni fejvad�sz-kl�nok �sszefoglal� elnevez�se, amelyek nincsenek al�rendelve a birodalmi korm�nyzatnak, �s �n�ll�an tev�kenykednek, az �ltaluk v�lasztott megb�z�kkal k�tve mag�nkontraktusokat. A legt�bb Szabad Rend egy-k�t nemzed�ken �t l�tezik csup�n, azt�n kiirtj�k a riv�lisok: ezek jobb�ra k�z�ns�ges utcai vereked�k szervezetlen band�i, akiknek fogalmuk sincs r�la, hogy mekkora f�ba v�gt�k a fejsz�j�ket. Hasonl�an amorf strukt�r�t mutat p�ld�ul az �rdemein fel�l m�lt�nyolt Messeni Fejvad�sz-kl�n, amelyek kocsmaasztal mellett hirdetett hadisikerei t�lnyom�r�szt hazug koholm�nyok. Igaz, hogy siker�lt fennmaradniuk, s�t terjeszkedni�k, de csak a birodalom perif�ri�j�n, a K�ls� Tartom�nyok hat�rvid�k�n. Valah�nyszor tapogat�zni kezdtek befel�, gyorsan �s k�m�letlen�l les�jtottak r�juk olyan kl�nok, mint a Holl�sz�rnyak vagy a Fekete �zvegyek. Vel�k szembe nem �llhattak meg a messeniek; t�l esend�ek voltak, t�l ingatagok, nem z�rt�k el�gg� a sz�v�kbe a Kosfejes �r tan�t�sait. �s azokt�l a Szabad Rendekt�l, amelyek m�g beljebb, k�zvetlen�l a Tiltott Hat�r szomsz�ds�g�ban sz�kelnek, m�g a Holl�sz�rnyak �s a Fekete �zvegyek is tartanak. A csupa elf vad�szb�l �ll� Shi-shiquan; az alakv�lt�k Sz�val Sz�l� Sz�vets�ge; K�osz-Raddaq fanatikus V�gvet�i; s mind k�z�l a legf�lelmetesebb, a s�t�t rejt�lyek �vezte Shien-Gorr. Aligha akad olyan kr�ni a K�z�ps� Tartom�nyban, akinek ne futna v�gig a hideg a h�t�n ezeknek a neveknek a hallat�n.

K�teles Rendek

Mindazon kr�ni fejvad�sz-kl�nok gy�jt�neve, amelyek k�zvetlen�l a birodalmat szolg�lj�k, �s nem fogadnak el mag�nmegb�z�sokat. Egyeseket k�z�l�k a Tizenh�rmak alap�tottak, m�sok hossz� t�vra sz�l� kontraktusra l�ptek vel�k. Ide szok�s sorolni azokat a rendeket is, amelyek valamilyen consularnak �s ut�dainak esk�dtek engedelmess�get, b�r �k r�sz�rdeket k�pviselnek: szerz�d�s�k nem mag�hoz a birodalomhoz, csup�n az egyik tartom�ny�hoz k�ti �ket. A legnevezetesebb K�teles Rend minden bizonnyal a Birodalmi Fejvad�szok�, akik senkinek nem tartoznak elsz�mol�ssal a Tizenh�rmakon k�v�l. H�s�gb�lyeggel megjel�lt vad�szaik joggal k�vetelnek helyet maguknak a vil�g legf�lelmetesebb harcosai k�z�tt, ez�rt azonban egy�nis�g�k �s �n�ll� �nj�k felad�s�val kell fizetni�k. H�rn�v tekintet�ben nem sokkal marad el m�g�tt�k a Gy�szkehely Testv�ris�g, amely a k�oszfattyak �s a magasabb rend� �l�holtak soraib�l toborozza vad�szait, var�zstud�i pedig vulagharok, s�t�t m�gi�t �z� d�mon-ember hibridek. Ez a szervezet a Tizenh�rmak k�z�l kiz�r�lag Gabhurgathol parancsainak engedelmeskedik, m�g akkor is, ha ez esetleg s�rti a t�bbiek �rdekeit. V�gezet�l mindenk�ppen meg kell eml�teni, hogy K�teles Rend volt az �rul� AhanNata'Khan is, amelynek a k�lvil�g a kr�ni fejvad�szokkal kapcsolatos gy�r inform�ci�i legjav�t k�sz�nheti.

Birodalmi Fejvad�szkl�n

A rettegett szervezetet P.sz. 1224-ben alap�tott�k a Kr�ni Tizenh�rmak. Feladata a kezdetekt�l fogva a legfels�bb birodalmi �rdek foganatos�t�sa volt a Fekete Hat�r mindk�t oldal�n. A kl�n nyolcvan fejvad�szt �s h�sz szabadvad�szt sz�ml�l. El�bbiek csoportban vagy var�zstud�k k�s�ret�ben tev�kenykednek, ut�bbiak �n�ll� k�ldet�seket teljes�tenek, vagy Meridi�nk�nt ir�ny�tj�k t�rsaikat. A birodalmi fejvad�szkl�n nem foglalkoztat transcepseket, azt minden bevet�s sor�n a Birodalom rendeli ki a fejvad�szok mell�.

                A Birodalmi Fejvad�szkl�n, c�mer�k k�rbe foglalt h�rom sarl�t�r, nem �n�ll� fejvad�sz szervezet, nem k�pez gyerekeket, nem foglalkoztat k�meket, k�l�nf�le mesterembereket, bels� szab�lyai az ynevi lovagrendek�t id�zik. K�zvetlen�l a Tizenh�rmak ir�ny�t�sa alatt �ll� k�l�nleges alakulat ez, tagjai kirendelt transcepsek (var�zstud�k) �s magas rang� birodalmi tisztvisel�k mellett teljes�tenek szolg�latot.

                A kl�n tagjai a Birodalom - �s az ut�bbi �vezredben Gorvik - kl�njaib�l v�lasztott fejvad�szok, hivat�suk legjobbjai, minden esetben emberek. A t�bb �vtizedes kik�pz�s sor�n a birodalmi fejvad�szok p�ratlan ment�lis csiszolts�gra, sz�mtalan k�l�nleges k�pess�gre tesznek szert. Mindannyian ismerik a m�gi�t, nem ritka k�z�tt�k, aki alkalmazza is; harcmodorukat d�monokt�l �s aquirokt�l lest�k el, test�ket �vsz�zados gyakorl�ssal �s var�zstud�k seg�ts�g�vel k�sz�tik fel az emberpr�b�l� harcm�v�szetre. Szigor� fegyelemben �lnek, a kl�n t�rv�nyei �n�ll� szem�lyis�g�k levetk�z�s�t is megk�veteli t�l�k. A kl�n fejvad�sza a Birodalom�rt, a tud�s��rt �l �s hal, egy�ni c�ljai, v�gyai nincsenek. El�deik tetteit eml�kezet�kbe v�sik, de neveket, arcokat nem jegyeznek fel.

                A Birodalmi Kl�nba csak az ker�lhet be, aki m�r sz�mtalan sikeres k�ldet�ssel bizony�totta r�termetts�g�t �s Kr�n ir�nti h�s�g�t. Ekkor csaknem �vsz�zados kik�pz�sen esik �t, melynek sor�n elsaj�t�tja a Birodalmi Kl�n titkos harcm�v�szet�t, s felker�l lelk�re a Birodalom b�lyege. Ez egyfajta igazol� jelk�nt �s h�s�g-kondicion�l�k�nt szolg�l, mely f�jdalommal, s alkalmank�nt hal�llal b�nteti az engedetlens�get �s a birodalomellenes gondolatokat, cselekedeteket.

Megjegyz�sek a KM figyelm�be

Ha a JK Birodalmi fejvad�sszal j�tszik, akkor nem lehet reneg�t, a KM-nek �gy kell bemes�lnie, hogy a Birodalom megb�z�s�b�l keveredik bele a kalandba. Term�szetesen minden esetben a Birodalom �rdekeit kell, hogy szolg�lja, nem motiv�lhatja szem�lyes �rz�s vagy ok. Ha fejvad�szk�nt j�tszik, akkor m�g legal�bb 2 t�rsa is kell, hogy legyen, ha mag�nyos, akkor mindenf�le k�pen szabadvad�sznak (13.Tsz.) kell lennie, hisz mag�nyos k�ldet�seken csak �ket alkalmazz�k. Term�szetesen ilyen karakterrel csak arra alkalmas modulban j�tszhat a JK.

Lopakod�

"Emberfejnyi, fekete g�mb gurult az �gytakar�ra. A f�nyek hom�lyba vesz�n, op�losan csillantak �vegsima fel�let�n; amikor meg�rintette, m�gis f�met �rzett, �si, gonosz helyek anyagba s�r�tett s�t�tj�t, a szent k�nyvben eml�tett gig�szi d�monok szemgoly�j�t k�pzelte ilyennek.

�jsz�n �rnyak, f�mb�l �nt�tt, fekete szobrok. Titokzatos f�m�lt�zet�k nem lemezekb�l vagy szemekb�l, szegecsekb�l �s sz�jakb�l �llt, �sszef�gg� �ntv�nyk�nt �lelte k�r�l test�ket. Mikor mozdultak, nem csusszantak egym�son alkot�r�szek, nem gy�r�dtek red�kbe a k�l�nleges anyag, �ppoly sima �s egyenletes maradt, mint kor�bban. Ak�r a b�rre kent s�t�ten csillan� olaj, ak�r az �letre kelt obszidi�n."

Dela Avery - A Reneg�t

Egy lopakod� t�bb puszta t�rgyn�l, j�llehet �l�l�nyn�l kevesebb. M�gia alkotta, �n�ll� l�tformak�nt emlegetik a var�zstud�k. Saj�t akarattal nem rendelkezett, de asztr�l- �s ment�ltesttel igen, igaz, csak cs�ra form�j�ban. A sz�besz�d szerint az els� Lopakod�t a Tizenh�rmak teremtett�k seg�ts�g�l a legveszedelmesebb aquir fajok megzabol�s�hoz; a Birodalom fejvad�szai m�sk�nt aligha sz�llhattak al� Fray-Grimonar aquir j�rataiba. A foly�kony f�mv�rtezet n�lk�l nem vehett�k fel a versenyt az odalent lak� vad�szokkal.

                A Birodalmi Fejvad�szok k�l�nleges v�rtezete. Ez a k�l�nlegess�g mind harc�rt�keiben (SF�: 10, MGT: 0), mind egy�b tulajdons�gaiban megmutatkozik. A Lopakod�t csak a m�gikus fegyverek sebzik teljes sebz�s�ket, nem m�gikus fegyver csak a fel�t sebzi. Ezenk�v�l k�pes haszn�l�j�t 4 �r�ra l�thatatlann� tenni, amit nem kell egyhuzamban elhaszn�lnia. A Lopakod�val l�thatatlans�g�ba burkol�zott fejvad�sz l�tja saj�t test�t, valamint az azonos m�don l�thatatlann� v�lt m�s fejvad�szokat. Alapesetben a Lopakod� +30%-ot ad a Rejt�zk�d�sre �s a Lop�z�sra. M�gikus tulajdons�gokkal is b�r. 30 E-nyi var�zslatot tud semleges�teni. Ezt nem teheti korl�tlanul. Minden elhaszn�lt E 4 �ra ut�n t�r vissza. Az Asztr�l- illetve Ment�l t�pus� var�zslatok els�nek a Lopakod�t t�madj�k. Ezek ellen a ME-sa 45. A Lopakod� emocion�lis kapcsolatban van visel�j�vel, ez�rt tud a Lopakod� l�thatatlann� v�lni, majd �jra l�that�v�. Ezenk�v�l aquir hatalomszavakat is tud semleges�teni. Erre naponta 15 Op-je van. Ebb�l is szembet�n�, mi�rt olyan f�lelmetes harcos a Lopakod�t visel� fejvad�sz.

                Ebb�l a k�l�nleges v�rtezetb�l mind�ssze harminc l�tezik, mind a kl�n birtok�ban. Az ellopott, elt�nt (ilyesmi felett�bb ritk�n esik meg) Lopakod�k azonnal haszn�lhatatlann� v�lnak.

�rny�kmozg�s

Ha l�thatatlan vagy, gyakorlatot ig�nyel tudom�st sem venned az egyenest r�d szegez�d� tekintetekr�l, ugyanakkor m�gis figyelni m�sok mozdulatait. Hozz�szokt�l, hogy l�tezel a k�lvil�g sz�m�ra: figyelnek r�d, kit�rnek az utadb�l. Ha lankad az �bers�ged, egy sz�nd�kolatlan mozdulat eltal�l, az oldaladba k�ny�k�lnek, neked �tk�znek h�tulr�l. Nem csak a magad szem�vel kell l�tnod, hanem mindazok�val, akik nem l�tnak t�ged.

                A k�pzetts�gre akkor van sz�ks�g, ha l�thatatlann� v�lik a fejvad�sz a Lopakod�val, b�r haszn�lat�nak nem el�felt�tele, hogy lopakod�val alkalmazz�k, az a l�nyeg, hogy a fejvad�sz l�thatatlan legyen. Haszn�latakor nem �tk�zik bele senkibe �s semmibe. Tulajdonk�ppen akrobatikus elhajl�sokb�l �s egy�b ruganyos mozg�sokb�l �ll. Ezenk�v�l azt is megtanulj�k, hogy a szem�k sark�b�l figyeljenek meg mindenkit, hisz ha valakit meredten n�znek, az gyan�t fog. A k�pzetts�g +30-ot ad az Ugr�s/akrobatika k�pzetts�ghez. Ha nem kr�ni karakter pr�b�lja meg elsaj�t�tani valamilyen m�don, akkor 15 Kp-ra van sz�ks�ge ehhez.

A Karakter tulajdons�gai

Teh�t a Birodalmi kl�nba ker�l� fejvad�sz egy m�sik kl�n tagja volt, ahol tud�sa r�v�n figyelt fel r� a birodalom. Ez minimum 6.Tsz.-et jelent. A kl�n, amib�l �tker�lt, csak kr�ni vagy gorviki lehet.  Ekkor �tker�l a Birodalmi Fejvad�szkl�nba, ahol kezdet�t veszi a t�bb �vtizedes kik�pz�s. A fejvad�sz mentalit�s�t�l f�gg�en k�pezik tov�bb, h�romf�le szakir�ny valamelyik�re: Sequator, Messor, Mortel. Ekkor kap 25 HM-et, 90%-ot, +1 Sebz�sj�rul�kot, + 15 C�-t �s 20 Fp-t. �j szab�lyrendszer szerint kap +1 Sebz�sj�rul�kot, �s 3000 Tp-t. Mindegyik�ket oktatj�k m�gi�ra, abban az esetben mindenf�lek�ppen, ha az �si nyelvben lappang� er�t nem tudj�k hasznukra ford�tani. Erre gorviki kl�n eset�n 5 %-uk van. (Kr�ni kl�n eset�n n�zd lentebb). Az sem ritka, hogy a fejvad�sz mindk�t m�giaform�ba beavat�st nyer. A kik�pz�s v�g�re 2 szinttel magasabb szint�nek sz�m�t. Szintenk�nt nem kap Kp-t, hisz nincs arra lehet�s�ge, hogy saj�t akarata szerint k�pezze mag�t. Test�t is megedzik, Ereje �s Eg�szs�ge 1-el n�. Minden szinten kapnak +1 K�-t �s Sebz�sj�rul�kot.

Harc�rt�keik a tov�bbi szinten:

HM/Szint: 12(4)

Fp/Szint: k6+6

%/Szint: 40%

Az al�bbi k�pzetts�geket kapja meg, b�r ezek nagy r�sz�vel m�r rendelkezni�k kell.

Sequator

"A sequator t�k�letesen kihaszn�lta a meglepet�sb�l �s a l�thatatlans�gb�l fakad� el�nyeit. A m�gi�t�l megzavarodott test�r�k nem �rz�kelt�k a r�juk t�r� veszedelmet; mire mozdultak, csak ketten maradtak k�z�l�k. Elkeseredetten kaszabolt�k maguk k�r�l a leveg�t, de a sequator m�r visszah�z�dott, majd miel�tt ellenfelei visszanyert�k volna nyugalmukat, hogy higgadtan, a hall�sukra �s a hatodik �rz�k�kre t�maszkodva harcoljanak, �jra lecsapott. Egyed�l Jadis l�tta, milyen kim�rt pontoss�ggal v�gzi a munk�j�t, milyen k�z�ny�sen l�p el a holttestek mell�l."

�k alkotj�k a birodalmi sequadion gerinc�t. Min�l magasabb a fejvad�sz Szintje, ann�l kevesebb a csapat l�tsz�ma, amelyben dolgozik. Mikor el�ri a Szabadvad�sz rangot, akkor m�r mag�nyosan is teljes�thet feladatokat. Nagyon j�l k�pzett harcosok, b�r harcmodoruk nem nevezhet� harcm�v�szetnek. Nagyon sok mindenhez �rtenek, k�pesek ell�tni a Mortelek vagy a Messorok feladat�t, de nem olyan profi szinten. Kp n�lk�l megkapj�k a Mos-quin cs�pja nev� ir�nyzatot, valamint egy m�sik �ltaluk v�lasztott ir�nyzatot, de elvesztik az eddig tanult m�s ir�nyzatokat. A tov�bbi k�pzetts�gek az �j szab�lyrendszerben az A1 t�bl�zat szerint .

 

X: Az a szint, amit a fejvad�sz a kik�pz�s v�g�n el�r

 

Mortel

 

"Az �ldozatok egyszerre omlottak l�baihoz. �tkozottul f�rg�n �s saj�tosan forgatta a sequort. A mortelek mindig is titokban tartott�k tudom�nyuk fog�sait - b�r a t�bbi fejvad�sz gyan�totta, k�v�l�ll� am�gy sem ut�nozhatn� �ket. Az � Uruk hatalmat ad nekik - �let �s hal�l felett."

 

Dale Avery - A reneg�t

 

Az � feladatuk a felder�t�s, kis csapatokban t�rt�n� behatol�s �s a terep megtiszt�t�sa. �k a Sequatorok el�csapata. Nagyon kegyetlenek �s ak�r sportb�l is meg�lnek b�rkit, aki ellen�k mer szeg�lni. Megkapj�k a Hal�los full�nk nev� ir�nyzatot, valamint m�g egy �ltaluk v�lasztott m�sik ir�nyzatot. de ha rendelkeztek az "el��let�kb�l" m�sik ir�nyzattal, azt elvesz�tik. (A mortel mentalit�s�t l�sd: lentebb). Tov�bbi k�pzetts�gek tanul�sa az �j szab�lyrendszerben az A4 t�bl�zat szerint.

 

Tsz.	K�pzetts�g	fok/%
X.	�k�lharc	Mf
X.	Belharc	Mf
X.	Etikett	Af
X.	1 fegyverhaszn�lat (sequor)	Mf
X.	7 fegyverhaszn�lat	Af
X.	2 fegyverdob�s	Af
X.	Hadvezet�s (sequadion)	Af
X.	K�tkezes harc	Af
X.	Puszt�t�s	Af
X.	Hadrend	Af
X.	Pszi	Mf
X.	M�giahaszn�lat	Af
X.	�sz�s	Mf
X.	Fut�s	Mf
X.	Lovagl�s	Mf
X.	H�tbasz�r�s	Mf
X.	K�nz�s elvisel�se	Mf
X.	K�tel�kb�l szabadul�s	Mf
X.	�lc�z�s/�lruha	Mf
X.	Vakharc	Af
X.	Nyomolvas�s/elt�ntet�s	Mf
X+1.	Puszt�t�s	Mf
X+2.	Vakharc	Mf
X+3.	K�tkezes harc	Mf
X+4.	M�giahaszn�lat	Mf
X+4.	Hadvezet�s (sequadion)	Mf