Ugyeb�r ezek: "Erõsen stiliz�lt, helyenk�nt absztrakt �br�k, amelyeket a kr�ni elfek tetov�ltatnak az arcukra, hõstetteik �s hadisikereik eml�k�re. Az �rtõ szem az elf eg�sz �lett�rt�net�t leolvashatja az arc�r�l, ez azonban nem k�nnyû feladat, mert a kr�nik�s jelek szimbolik�ja rendk�v�l sokr�tû, s k�sz�tõiken k�v�l kevesen igazodnak el k�z�tt�k." - mint ahogy egyn�mely reg�ny F�ggel�k�ben olvashat�.
Egy p�ran k�rt�k a m�ltkor, (j� m�ltkor�ban volt…) hogy �rjak m�r az elfek tetov�l�sair�l. Ez�rt �gy gondoltam ki�tl�k n�h�ny rajzolatot. Valamennyi egyszer� tetov�l�s, semmi m�gikus hat�s nem kapcsol�dik hozz�juk, azonban ha �jra megsz�ll az ihlet, akkor tal�n j�n majd folytat�s is, melyek m�r m�gikus hat�st is ki tudnak v�ltani. Gondolkodom p�ld�ul a t�rp�k m�gikus rajzolatain is.

A kr�nik�sjelek

A kr�ni elfek jellegzetes ismertet�jegyei. Az arcukra tetov�lt, n�ha sz�nes, de �ltal�ban valamilyen vil�gos sz�n� absztrakt �br�k. (Tekintettel arra, hogy j�val s�t�tebb b�rsz�n�k van, mint a Kr�non k�v�l �l� "fajt�rsaikn�l".) Nem ritk�n felt�nnek �llat�br�zol�sok is, azonban azok is er�sen elnagyoltak. Sokkal gyakoribbak az egyenes, hull�m �s g�rbe vonalak sz�mtalan fajta kombin�ci�i. Gyakorlatilag lehetetlen minden �br�t megfejteni, igen gyakran csak maga a visel�je tudja, hogy mit jelent. �ltal�ban t�k�r el�tt, saj�t maguknak k�sz�tik �ket, meglehet�sen ritka, hogy m�s seg�ts�g�t vegye ig�nybe. Mindig olyankor veszik el� a fest�kes t�gelyeiket �s a hozz� val� t�ket, amikor nagyobb jelent�s�g� esem�ny t�rt�nt vel�k. Az els� nyugodt alkalomal ilyenkor szertart�sos el�k�sz�letek ut�n beletetov�lja arc�ba, hogy mi t�rt�nt.
Mint mondtam, rengeteg f�le rajzolat l�tezik, gyakorlatilag ah�ny elf, annyif�le. Azonban vannak bizonyos tradicion�lis rajzolatok, melyeket mindenki ugyanolyanra k�sz�t, vagy legal�bbis van egy alap, amelyet a konkr�t esem�nyhez "igaz�tanak". Ilyen p�ld�ul a k�s�bb t�rgyaland� vir�g jel. Az al�bb felsoroltakon k�v�l term�szetesen ezer m�s rajzolat l�tezik, ezek felsorol�sa lehetetlen - egyr�szt sz�muk, m�sr�szt k�sz�t�ik sz�ma miatt.
Most pedig n�zz�k a rajzokat:

f�rfiv� avat�s - Az egyik legegyszer�bb rajz, gyakorlatilag minden kr�ni elf ezt a jelet haszn�lja. Trad�cion�lis jel, ami�ta az elfek Kr�nba j�ttek, az�ta ugyanolyan maradt. N�gy darab pont, nagyj�b�l egy rombusz n�gy sarka hely�n. �s a n�gy pontt�l kis t�vols�gra balra lenn egy v�kony holdsarl�. Igen gyakran egysz�n� az eg�sz rajzolat, de nem kiz�r�lag. El�fordul hogy minden pont m�s-m�s sz�n�, de �ltal�ban csak a holdsarl� az ami sz�nben k�l�nb�zik. Mondjuk k�k, vagy v�r�s a k�t holdnak megfelel�en.

becs�letgyermek - Az a rajz, amelyre a legink�bb b�szk�k a visel�ik. Minden sura'shtak j�l l�that� helyre tetov�lj�k, p�ld�ul az orruk valamelyik oldal�ra, vagy az �llukra. Ezzel jelezve, hogy �k voltak a kiirtott kl�n legjobb ifjai. Ez sem t�l bonyolult rajzolat, k�t k�z�ppont� egym�sba fon�d� koncentrikus k�r�k. K�t legkisebb, k�z�ps� k�r alkotja az alapot, amelyek mind�ssze egyetlen m�sik k�rt metszenek, a m�sik k�z�ppont� k�r�k legnagyobbik�t. Minden egyes k�r 20 �vet jelent, att�l f�gg�en, hogy h�ny �ves korban vette mag�hoz a riv�lis kl�n.

szem - Szint�n el�g gyakori rajzolat, �s k�nny� tetov�lni is. Egyetlen szemet form�z, kicsit hasonl� a niarei n�k sz�k szem�hez. Az �risz a szem k�zep�n van, �s f�lig eltakarja a fels� szemh�j, ami egy picit lefel� �vel. Olyan az eg�sz, mintha egy haragos niarei n� n�zne vele. Ezt a jelet olyankor szokt�k haszn�lni, ha valami nagy esem�nynek tan�i voltak. T�zb�l kilencen a D�l�sra eml�keznek ezzel a jellel. De nem kiz�rt, hogy m�st jelent a jel, p�ld�ul egy nagy csat�t, vagy m�s jelent�s esem�nyt.

vir�g - Ez egy meglehet�sen bonyolult jel, azonban minden elfn�l ugyanazt jelenti: kl�ncsat�t. M�ghozz� olyan csat�t, amelyb�l gy�ztesen ker�lt ki a visel�je. (A vesztes csat�kat ink�bb elfelejten�k, minthogy magukra tetov�lj�k.) Egy er�sen stiliz�lt, nagy szirm�, sokfel� �gaz� sz�r� vir�g. A szirmok magukba foglalj�k a vesztes kl�n c�mer�t. �gy lehet tudni, hogy melyik kl�nt gy�zt�k le. Gyakorlatilag mindenki azonos m�don rajzolja - csak a c�merek m�sok ugyeb�r…

aquir�l� - Azon rajzolatok egyike, amelyiket nem egyetlen alkalommal rajzolnak az elfek, �s r�ad�sul nem az arcra. Valah�nyszor meg�lnek egy aquirt, egy rov�tk�t rajzolnak bele. Kicsit hasonl�t egy halcsontv�zra. Egy f�gg�leges ir�nyban elny�jtott "s"-bet�vel kezd�dik. Azut�n k�vetkeznek az f�gg�leges rov�tk�k p�rhuzamosan. Az alkar bels� fel�re tetov�lj�k, a k�ny�khajlatt�l kezdve. Amikor a csukl�hoz �rnek, akkor az eg�szet egy v�zszintesen elny�jtott hull�mvonallal �th�zz�k, �s egy csigavonallal z�rj�k. A csigavonal olyasmi, mint egy ford�tott "@"-jel. Ha a bal kez�k "betelt", akkor a jobb alkaron kezdik el�lr�l. Ha az is betelt, akkor a bal l�bsz�ron folytatj�k �s v�g�l a jobb l�bon. A kr�nik�k mind�ssze egyetlen elfr�l sz�lnak, akinek m�r a jobb l�bsz�r�n is v�gig�rt a rajzolat, de a leg�ltal�nosabb, hogy mind�ssze az egyik kez�k�n tal�lhat� ez a fajta jel.

elf�l� - Rendk�v�l ritka �s bonyolult �bra. Azok tetov�lj�k - �ltal�ban - a nyak oldals� r�sz�re, akik m�r �ltek meg s�t�t elfet. Egy meglehet�sen furcsa �j rajza tulajdonk�ppen. Az�rt furcsa, mert kicsit hasonl�t egy visszacsap� �jra (pedig az elfek �ltal�ban nem ilyeneket haszn�lnak, hanem saj�t k�sz�t�s� �jaikat), �s a ny�l sem mindennapi, ami a h�ron van. Mindk�t ir�nyba hegyes, de �rtelemszer�en a "t�mad�si ir�ny" fel� jobban. S�t, nem csak egy egyszer� egyenes ny�lvessz�, hanem oldalra is t�sk�k �llnak ki bel�le. Kisebbek-nagyobbak, a ny�lhegyn�l pedig h�romsz�g alakban cs�kken� m�ret� oldalt�sk�k vannak. N�melyik t�ske visszafel� hajlik, de a legt�bb egyenes.

v�rbossz� - Az elfekn�l sem ritka a khayness, �s ezt jelzik is a k�lvil�g fel�. Egy viszonylag egyszer� tetov�l�s, ami az aquir�l�h�z hasonl�an befejezetlen - legal�bbis mindaddig, am�g a khayness meg nem t�rt�nt. K�t szembeford�tott "s" bet�, melyeknek a fels� sz�ra csigavonalban tekeredik befel�. Amikor siker�lt a v�rbossz�t beteljes�teni�k, akkor ezt a k�t rajzot egy hull�mvonallal �th�zz�k az "s" bet�k als� r�sz�n. A hull�mvonal hasonl�t egy elfektetett visszacsap� �jhoz.

reneg�t - Azon kev�s rajzolatok egyike, amelyiket kiz�r�lag m�sok tetov�lnak r� az elf arc�ra. Felt�ve, hogy ha valaki elfogja, �s a sz�k�tt elf m�lt�nak tal�ltatik az �letre… Mert ha nem, akkor nincs sz�ks�ge tov�bbi jelekre az arc�ra. �ltal�ban azokra tetov�lj�k r�, akiknek megbocs�tottak ugyan a sz�k�s miatt, azonban vissza m�r nem fogadj�k - �s megk�m�lik �let�t. Vil�gosan l�that� helyre rajzolj�k, mondjuk a homlok k�zep�re, vagy az orrnyeregre, esetleg az orr �s a sz�j k�z�. Nem m�s, mint egy k�r k�z�pen k�t metsz� vonallal �th�zva (mint egy n�gy k�ll�s ker�k). �s mindig �l�nk sz�nnel k�sz�tik, hogy vil�gosan l�that� legyen. A visel�ik b�szk�k is r�, �s nem is. B�szk�k az�rt, mert m�lt�ak voltak az �letbenmarad�sra, �s nem azok, mivel kitasz�tottak lettek, �s r�ad�sul nem is tudtak megl�gni az �ld�z�ik el�l. Meglehet�sen ritka rajzolat egy�bk�nt.

p�k - Er�sen stiliz�lt p�k rajza, csak a kl�nf�k viselhetik. Jelent�se: nagy hatalm� elf, aki egy eg�sz kl�nt igazgat. Keze mindenhova el�r, szeme mindent l�t. Nem minden kl�nf�n�k tetov�lja az arc�ra, n�h�nyan hivalkod�snak veszik, �s r�ad�sul csat�ban nem biztos, hogy j� az, hogy r�gt�n kider�l ki is a vezet�.

medve - Yllinort jelk�pezi. �ltal�ban akkor k�sz�tik, ha megj�rt�k Yllinort, vagy net�n onnan val� katon�kkal harcoltak, vagy b�rmi hasonl�. Rengeteg alkalommal kombin�lj�k m�s, egy�ni jelk�pekkel, amely a vel�k t�rt�nt esem�nyt jelk�pezik.

patk�ny - Pyarront jelk�pezi. Tipikusan az�rt ezt az �llatot v�lasztott�k, mert len�zik, undorodnak t�le, de ugyanakkor tud nagyot is harapni, ha rosszul ny�l hozz� az ember. Ilyen Pyarron is: r�hellik, m�lys�ges megvet�st �reznek ir�nta - m�r amelyik hallott m�r fel�le valamit, esetleg m�g j�rt is a k�rny�k�nt… -, de az�rt le nem becs�lik. F�leg a manifeszt�ci�s h�bor� alatt szaporodtak meg ezek a tetov�l�sok. Hasonl�an a medv�hez, ezt is rengetegszer kombin�lj�k m�s rajzolatokkal.

�gi haj� - A legritk�bb rajzolat, csak az �s�reg elfeken tal�lhatunk elv�tve egyet-egyet. De azok meg m�r kevesen is vannak, �s nem nagyon mozdulnak ki a kl�nv�rakb�l. Azt jelk�pezni, hogy visel�je valaha utazott m�r a legend�s elf-aquir h�bor�k korabeli �gi haj�kon. (Az m�r m�s k�rd�s, hogy a r�giek haj�i j�val er�sebbek voltak. Felett�bb ritka az az elf, aki a 3600-as �vek v�g�n elmondhatja mag�r�l, hogy egy�ltal�n tal�lt m�r �gi haj�t - r�ad�sul m�k�d�k�peset…) A legbonyolultabb rajzolatok egyike. Az alapa egy "v" bet�, melynek v�gei kisebb k�r�kben v�gz�dnek. A "v" k�t sz�r�n lefel� t�sk�k �llnak ki, a "v" cs�cspontj�ban pedig k�t trap�z forma tal�lhat�. A "v" belseje fel� h�rom vonal ir�nyul - egy a "v" cs�cs�b�l, kett� a sz�r�b�l. Ezek a vonalak egy t�glalapba csatlakoznak - kett� (ami a sz�rb�l indult) a t�glalap cs�cs�ba, egy pedig az als� oldal k�zep�be. �s r�ad�sul a t�glalap tetej�n egy "t" bet�t form�z� alakzat tal�lhat�. (Rem�lem siker�l elk�pzelni…)

istenek �ltal �rintett - Azon elfek tetov�lj�k magukra, akiket valamely istens�g kegyeiben r�szes�tett. Ezek az elfek �ltal�ban megtart�k is egyben, de nem felt�tlen�l. Az isten sem mindig ugyanaz, lehetett b�rmelyik kr�ni kalahora, s�t m�g Ranagol is, amelyik meg�rintette hatalm�val a jel hordoz�j�t. �ltal�ban valamelyik f�lcimp�ra tetov�lja az elf, vagy legal�bbis a f�l k�rny�k�re. Egy csillag alak az alapja, �s k�t sz�gletes "u" bet� veszi k�r�l. M�ghozz� oly m�don, hogy a k�t "u" alak nem �gy illeszkedik egym�sra, hogy egy n�gyzetet alkosson, hanem egym�sba vannak cs�sztatva, �gy, hogy az egyik sz�r k�v�l van, a m�sik pedig bel�l a m�sik "u" alakhoz k�pest. �s r�ad�sul az �gy kapott n�gyzet-forma a cs�cs�n �ll, �s mindk�t "u" bet� azon sz�ra amelyik k�v�lre esik, az r�videbb, mint amelyik bel�lre. (Ez meglehet�sen bonyolultan lett le�rva, bocs!)

fekete hat�r - Ez a jel meglehet�sen gyakori, �ltal�ban azt jelenti, hogy a visel�je m�r j�rt a Fekete Hat�ron t�l, vagy legal�bbis a k�zel�ben. Ha megrp�b�lom le�rni, akkor egy olyan jelb�l kell kiindulni, mint a f�rfi nem jele (karika, �s ny�l jobbra fel), csak itt nem ny�l ir�nyul jobbra felfel�, hanem egy hosszabb vonal. R�ad�sul ki�llnak oldalra bel�le m�s vonalak. Az els� vonalp�r r�gt�n a kiindul�s ut�n k�vetkezik (jobbra �s balra), k�t k�rben v�gz�dnek. Azut�n a felfel� tart� vonalat egy v�zszintes, elny�jtott "s" bet� keresztezi. V�g�l pedig nem ny�lban v�gz�dik, hanem egy olyan alakzatban, mint egy p�lcikaember der�kt�l felfel�. Csak a k�t keze r�ad�sul enyh�n felfel� �velt.

gy�gyul�s - Ez is el�g gyakori jelk�p, ezt �ltal�ban akkor alkalmazz�k, ha valamilyen rendk�v�l s�lyos s�r�l�sb�l gy�gyultak fel. N�gy koncentrikus k�r alkotja az alapot, a legnagyobb�l pedig vonalak indulnak ki. Jobbra lefel� k�t l�bat form�znak ezek a vonalak, balra lefel� egy "farok-szer�" valamit, felfel� pedig egy mad�rfejet �br�zolnak. �s a mad�rfej alatt jobbra �s balra k�t ny�legyenes vonal h�z�dik, mintha az alak a nyak�n egyens�lyozna egy hossz� botot.


Ezekkel a jelekkel meglehet�sen sok esem�nyt lehet jelk�pezni, a k�l�nb�z� kombin�ci�k is elk�pzelhet�ek. Term�szetesen a kr�nik�sjelek nem felt�tlen�l jelentik azt, hogy az elf teljes arc�t lefedik, csak �s kiz�r�lag a jelent�sebb esem�nyek ut�n fordulnak ehhez a technik�hoz. Apr�-csepr� �gyeiket soha nem �br�zolj�k, �s a nagyobb kudarcokat sem mindig. De p�ld�ul jelent�s sikert vagy trag�di�t szinte biztosan.


Szarvas G�bor toll�b�l!