Szl�dok

A k�osz s�kjain az anyag kis darabjai h�nykol�dnak a v�letlenszer� energiakit�r�sek k�z�tt. Ezen f�ny- �s hangzavarban �shonosak a szl�dok. Legink�bb humanoid b�k�hoz hasonl�tanak, de ez a hasonlat kor�ntsem tartalmazza hatalmukat �s a f�lelmetes k�pess�feiket. Mindegyik�ksz�let�sekor a saj�t nyelv�ket, a szli�dot besz�li, melyet rajtuk k�v�l senki sem k�pes elsaj�t�tani. A z�ld, a sz�rke �s a hal�l-szl�dok besz�lik a k�z�st is. A hal�l szl�dok emelledtt k�pesek a telepatiku kommunik�ci�ra. A szl�dok ritk�n alkalmasak arra, hogy elk�telezz�k magukat valamely kaszt mellett, �m n�ha m�gis megt�rt�nik e –Ynev-lak�k sz�m�ra – baleset.

A szl�dok �let�k sor�n k�l�nleges fejl�d�sen mennek kereszt�l. E fejl�d�s els� �llom�sa a

V�r�s Szl�d

                A szl�dok k�z�tt a leggyeng�bb alfaj. A v�r�s mag�nmyosan j�r �s n�ha bek�lt�zik egy- egy rejtekbe m�s s�kokon hogy elb�jhassanak a n�luk sokkal er�ssebb �s kegyetlenebb fajt�rsak el�l. A v�r�s szl�d csak akkor j�r csapatban, amikor egy nagyob hatalom ereje alatt szolg�l, amely valahogyan �sszegy�jt�tte a csapatot. �m m�g ekkor sem k�pes t�k�letesen egy�ttm�k�dni t�rsaival. Ha a j�t�kos karakter szl�d karaktert szeretne kezdeni, 1. Tsz-en mindig ebbe az alfajba tartozik. A v�r�s szl�d csak akkor t�mad, ha �hes vagy ha k�l�n�sen nagy vesz�lyben �rzi mag�t. Azonban, ha egyszer nekikezdett, akkor a v�gs�kig harcol.

                K�l�nleges k�pess�gek:

Ha a harc els� k�r�ben a v�r�s szl�d az ellenfel�re ugrik, sikeres t�mad�st hajt v�gre majd sikeres er�pr�b�t tesz, akkor abban a k�rben kap 2 extra t�mad�st, holott m�r elhaszn�lta t�mad�s�t (t�mad�sai 1 r�sz�t).

 Ha sikeresen r�ugrott ellenfel�re, akkor megpr�b�lhatja  egy toj�s�t az ellenfel�be rakni, melyhez sikeres �gyess�gpr�b�ra van sz�ks�g. Az ellenfel�nek sikertelennek kell lennie az �ll�k�pess�g- pr�b�j�nak (-5-tel nehez�tve), k�l�nben a toj�st nem k�pes kil�kni a szervezete. A v�r�s szl�d gyakran magatehetetlen, alv� vagy eszm�letlen l�nybe rakjka a toj�s�t, mivel ekkor az nem tehet �ll�k�pess�g- pr�b�t. A pet�t ak�r egy kisebb eml�sbe, mondjuk egy macsk�ba is rakhatja. A pete lerak�sa ut�n a szl�d megtudja, hogy az �ldozata befogadja a toj�st. Ekkor egy cselekedetk�nt egy szegmens alatt a lelk�t a toj�sba teszi �t, az eredeti teste elpusztul. A pete egy h�t alatt kifejl�dik, ami ut�n gyakorlatilag kir�gja mag�t a gazdatestb�l, �gy meg�li azt. 24 �r�val a pete tel�jes kifejl�d�se el�tt a gazdatest k�l�n�sen betegnek �rzi mag�t. A pet�t el lehet puszt�tani egy 100 mana- pontos gy�gy�t�ssal, ami k�s�bb �r�l�kk�nt t�vozik a testb�l. A v�r�s szl�d �gy meghal v�gleg, lelke �r�kre k�s�rteni fog. Ha a pete egy var�zshaszn�l�ba, de nem b�rdba ker�l, annak test�b�l z�ld szl�d fejl�dik ki.

Naponta egyszer a v�r�s szl�d brekeg� hangja b�n�t� hat�ssal lehet  azokra, akik hallj�k. Ekkor 50 m�teren bel�l mindenkinek sikeres akarater�-pr�b�t kell tenni�k –5-tel nehetz�tve, k�l�nben 1k6 k�rre elvesztik eszm�let�ket. Az elm�sebb szl�dok  ilyenkor szoktak lepet�zni.

Naponta egyszer 40 % es�llyel pr�b�lkozhat egy m�sik v�r�s szl�d megid�z�s�vel.

K�k Szl�d

                A k�k szl�d a v�r�s szl�d kikelt pet�je. A kis k�k szl�dnak 5 h�napra van sz�ks�ge, hogy kifejl�dj�n s el�rje a k�zel k�t �s f�l m�teres testmagass�g�t. Ez alatt csup�n k�tszer kell t�pl�lkoznia, melynek m�rete egy k�zepes m�ret� kuty�val kell megegyeznie. Ha nem t�pl�lkozik, meg�ll a fejl�d�sben k�t �s f�l h�napra, amikor ism�t t�pl�lkoznia kell. Ez a folyamat mindig �gy ism�tl�dik. A kifejletlen k�k szl�d maximum t�z ilyen alkalmat b�r ki, k�l�mben kiszenved. A t�pl�lkoz�sok k�zti id�t �talussza, mely �lomb�l nem �breszthet� fel, �gy ekkor teljesen v�dtelen. A legt�bben ilyenkor pusztulnak meg a v�roslak�k k�m�letlens�ge miatt. Kifejletten minden szl�d karakter 2. Tsz-� kalandoz�. A k�k szl�d karakter hamar bed�h�dik �s szinte b�rmilyen l�nyt megt�mad, csak hogy hatalm�t bizonygassa csapatt�rsai el�tt.A karmain k�v�l a k�lzfej�n l�v� k�t kamp�val is igen hat�sosan t�mad: v�gigh�zza azokat ellenfele test�n. A kamp� �rt�kei: K�: 10; T�: 20; V�: 5; Sebz�s: 2k6+2+ Er� 12 feletti r�sze; T�m/k�r:2+2. Ezen kamp�k haszn�lat�ban minden kifejlett k�k szl�d mesterfokon k�pzett, melyre nemv kell a j�t�kosnak Kp-t �getni, az �szt�neikben van. �           K�ly�nleges k�pess�gek:

                A k�k szl�d harap�sa iszonytat� betegs�get hordoz mag�ban. Akit megharap, annak sikeres eg�szs�g �s �ll�k�pess�g- pr�b�t kell tennie, -2-vel nehez�tve, k�l�nben megkapja a betegs�get. A betegs�g 1 h�t alatt v�r�s szl�dd� v�ltoztatja az �ldozatot. Ha a megharapott karakter var�zshaszn�l�, kiv�tel b�rd, a kifejl�d�tt szl�d z�ld lesz nem pedig v�r�s.

                Naponta 40 % es�llyel k�pes egy m�sik k�k szl�dot megid�zni a k�osz egyik s�kj�r�l.

Z�ld szl�d

                Ha a v�r�s szl�d pet�je vagy a k�k szl�d okozta betegs�g egy var�zshaszn�l�ba, de nem b�rdba ker�l, akkor z�ld szl�d sz�letik. A z�ld kifejezetten �nk�zpont�, arrog�ns, �s minden helyzetben csak mag�ra k�pes gondolni. A lehet� legnagyobb m�gikus hatalomra v�gyik, �s azut�n, hogy mikor megszerzi, sz�rke szl�dd� v�ltozz�k. A z�ld szl�d csak a legv�gs� esetben dolgozik fajt�rsaival, m�gis ilyenkor csapatuk hal�losan �t�k�pes.

                Minden indul� z�ld szl�d 1. Tsz-�var�zshaszn�l�k�nt kezdi a kalandoz�st, b�rmennyi is volt azel�tt az �t l�trehoz� k�k vagy v�r�s. Harcban sz�vesebben haszn�lja a var�zslatszer� k�pess�geit, mint karmait, s ha var�zshatalma megcsappan, akkor is ink�bnb alakot v�lt, s csak v�gs� esetben haszn�lja karmait. Ha elker�lhet�, sosem harcol a v�gs�kig, ink�bb elmenek�l.

                A z�ld szl�d akarat�t�l f�gg�en k�pes felvenni b�rmilyen m�sik alakot, mintha csak 9. Tsz-� var�zsl� lenne. A szl�d b�rmedig maradhat a felvett alakj�ban.Ha a z�ld szl�d tulajdon�ban olyan hasznos t�rgyak vannak, mint p�ld�ul var�zst�rgyak, akkor humanoid alakj�ban els�k�nt azokat fogja haszn�lni.

                Naponta k�tszer 40 % es�llyel k�pes megid�zni egy m�sik z�ld szl�dot.

Sz�rke Szl�d

                Az a z�ld szl�d, mely legal�bb 10. Tsz-�, az legal�bb egy esztend�re visszavonulhat. Ezut�n �gy t�r vissza, mint egy kisebb, v�konyabb sz�rke szl�d, mely elk�telezi mag�t valamely var�zsl�i formula t�pus mellett, leggyakrabban a boszork�nymesteri vagy a t�zvar�zsl�i trad�ci�k mellett. Ekkor 1. Tsz-� var�zshaszn�l�v� lesz. A sz�rke szl�d el�szeretettel alkot var�zst�rgyakat, hogy azokkal is n�velje a hatalm�t. A sz�rke szl�d �ltal�ban a h�tt�rben szeret var�zsolni �m sz�ks�g eset�n nem riad vissza a k�zelharct�l sem.

K�l�nleges k�pess�gek:

A sz�rke szl�d k�pes akaratlagosan b�rmely m�s alakot felvenni, ak�r egy 15. Szint� var�zsl� tette volna ugyanezt. A var�zslatszer� k�pess�g id�tartama korl�tlan. Ha a sz�rke szl�d tulajdon�ban olyan hasznos t�rgyak vannak, mint p�ld�ul var�zst�rgyak, akkor humanoid alakj�ban els�k�nt azokat fogja haszn�lni.

                Naponta k�tszer 40 % es�lye van 1-2 v�r�s vagy 1 k�k szl�d megid�z�s�re, vagy 20 % es�llyel pr�b�lozhat 1 z�ld szl�d megid�z�s�vel.

Hal�l- szl�d

                A hal�l-szl�d olyan sz�rke szl�db�l lesz, amely al�veti mag�t egy relyt�lyes ritu�l�nak, ak�r m�r 2. Tsz-en. A sz�rke ekkor m�s szl�d sz�m�ra legy�zhetetlen gyilkol�g�pp� v�lik. Hab�r megtartja az el�z�leg szerzett var�zslatait, a hal�l-szl�d j�val ink�bb �lvezi a gyilkol�s gy�ny�reit, mint a m�gikus hatalmat. F�lnek t�le, ez�rt minden szl�d engedelmeskedik a hal�l-szl�d parancsainak. A hal�l-szl�d testes�ti meg a tiszta k�osz gonosz oldal�t. Hab�r term�szetes fegyvereinek ereje f�lelmetes, ha teheti, ink�bb m�gikus fegyverekkel harcol.

                K�l�nleges k�pess�gek:

                A hal�l-szl�d naponta h�romszor alkalmazhatja a k�nokoz�s (�k�l) mesterfok�t, vagy az �T rendszere szerint az �t�dfokot.

A hal�l-szl�d akaratlagos k�pess�gei k�z� tartozik az �talakul�s. K�pes b�rmely l�tez� form�t felvenni, ak�r egy 20. Tsz-� var�zsl� lenne, melynek id�tartama v�gtelen. Ha a hal�l-szl�d tulajdon�ban olyan hasznos t�rgyak vannak, mint p�ld�ul var�zst�rgyak, akkor humanoid alakj�ban els�k�nt azokat fogja haszn�lni.

                Naponta k�tszer 40% es�lye van 1-3 v�r�s, 1-2 k�k szl�d megid�z�s�hez, vagy 20 % es�llyel pr�b�lkozhat 1-2 z�ld megid�z�s�vel.

K�pes a 100 l�ban bel�li l�nyekkel telepatikusan kommunik�lni. Ha a v�lasz is ilyen form�tumban �rkezik, azt kih�v�snak veszi �s r�ront a gyan�tlanul v�laszol� szerencs�tlenre.

Mivel a szl�dok a k�osz s�kjainak harcosai, var�zsl�i, kiv�teles eset az, ha k�t szl�d ugyanabban az alfajban ugyan�gy n�z ki. A kisebb fizikai k�l�nbs�gek mellett sok szl�d rendelkezik a t�bbiekt�l elt�r� fizikai vgy m�gikus tulajdons�gokkal. Az al�bbi t�bl�zat minden olyan szl�dra alkalmazhat�, mely megjelenhet egy kalandban, ebbe �rtve a j�t�kos karakterek �ltal megszem�lyes�tett torzokat is.

D%	Elv�ltoz�s	Hat�sa	D%	Elv�ltoz�s		Hat�sa
01-40	Nincs v�ltoz�s	-	75-76	Plusz kar		2 karomt�mad�s 1 k�rben
40-42	S�rg�bb b�r	-	77-78	K�gy�szer� haj		K�v�v�lt. (20E) napi 2x
43-44	K�kebb b�r	-	79-80	Szarvak		�klel�s sebz�s: 2k6
45-46	Feh�r b�r	-	81-82	Vastag b�r		+2 SF� (term. v�rtezet)
47-48	Fekete b�r	-	83-84	Pikkelyek		+3 SF� (term. v�rtezet)
49-50	Sz�nes dudorok	-	85-86	Hoszabb l�bak		�gyess�g: +2
51-52	Hossz� hajtincsek	-	87-88	Izmosabb karok		Er�: +2
53-54	Kisebb sz�j	Harap�s-sebz�sre: -2	89-90	Z�m�kebb alkat		�ll�k�pess�g: +2
55-56	Cs�kev�nyes sz�rnyak	-	91	Sz�rnyak		Rep�l (seb: 2x sz�razf�ldi)
57-58	Plusz kar	-	92	Keskeny szemek		K�v�v�lt. (50E) napi 1x
59-60	Farok	-	93