Karakterek elj�tsz�s�r�l �s a szerepj�tsz� j�t�kr�l

(A R�n�ban indult mes�l�knek sz�l� sorozatom II., soha meg nem jelent r�sze)

Mint oly sok minden, ez az �r�som is egy (sok) internetes lev�l, illetve vita kapcs�n sz�letett - valaki felvetett valamit, amit el�g �rdekes k�rd�snek tartottam ahhoz, hogy foglalkozni kezdjek vele... �s ami tal�n el�g �rdekes ahhoz, hogy m�lt� legyen most a kedves olvas� figyelm�re is.

> De amit �rt�l, az megd�bbentett. Sohasem k�pzeltem volna, hogy t�nyleg
> tud ennyire "komolyban" menni egy RPG. Igaz�b�l �n fiatal
> unokatestv�reimmel j�tszom mindig, s eddig nem haragudtam, ha
> itt-ott a t�poss�gra mentek r�. B�r mostan�ban az�rt ny�zom �ket,
> hogy m�r nagyok, tess�k akkor figyelni a jellemre, meg ilyesmikre.

Hm, hogy ki mit �lvez a j�t�kban, az v�ltoz� - att�l is f�gg, hogy milyen id�s, att�l is, hogy mennyi ideje j�tszik - de ezernyi egy�b t�nyez�t�l is.

> T�nyleg k�pes valaki ennyire m�s szem�lyis�get kij�tszani?
> Tud valaki ennyire nem �nmaga lenni?
> Amir�l Te �rt�l, az m�r szinte megk�veteli a skizofr�ni�t, nem?

Hm, j� k�rd�s. Egy sz�n�sz bele tudja �lni mag�t annak a szerep�be, akit alak�t?

Egy szerepj�t�kosnak elve ilyesfajta c�lja van - �t�lni valaki m�s �lm�nyeit. Tulajdonk�ppen, amikor az ember reg�nyt olvas, vagy filmet n�z, ugyancsak hasonl� �lm�nyt tapasztal meg: azonosul a 'f�h�ssel', �t�li mindazt, amit a film-, reg�ny- vagy sz�m�t�g�pes j�t�k(!) f�h�se �t�l...

Mi�rt k�l�nb�zne mindett�l szignifik�nsan a szerepj�t�k?

Tal�n az egyetlen komoly k�l�nbs�g, hogy a szerepj�t�kos �ltal�ban egy �nmaga �ltal kital�lt figur�val, illetve szem�lyis�ggel azonosul, ellent�tben a reg�nnyel, melynek f�h�se m�giscsak adott szem�lyis�g, vagy a filmmel (sz�nh�zzal), ahol a sz�n�sz szerepe meglehet�sen k�t�tt.

Mindenesetre a megform�l�shoz sz�ks�ges, illetve az abb�l fakad� azonosul�s, �s az illet� �lm�nyeinek az �t�l�se mindenk�pp megvan - �gy ezt nem �rzem annyira nagy k�l�nbs�gnek. Tulajdonk�ppen a szerepj�t�kban is el lehet j�tszani “el�re gener�lt” karaktert. Persze a j�t�kos is beleviszi a saj�t kreativit�s�t, elk�pzel�seit egy ilyenbe is - �pp �gy, ahogy egy sz�n�sz is egyedi m�don form�lja meg a szerepl�t, akit alak�t.

Skizofr�nia? A szerepj�t�kos - ak�rcsak a sz�n�sz - nem �r�lt: � d�nti el, mikor “megy �t” a karakter�be, �s hogy mikor j�n vissza. A skizofr�nnel pont az a probl�ma, hogy ez a dolog n�la spont�n t�rt�nik: mag�t�l �tesik, �s nem k�pes visszaj�nni, nem k�pes ezt szab�lyozni...

Igaz�b�l nem is a skizofr�nia kialakul�sa a legnagyobb vesz�ly, ami egy szerepj�t�kosra leselkedhet - ilyet m�g nem l�ttam, pedig j� sok �ve j�tszom. P�r m�sik lehets�ges vesz�lyt ellenben felvetn�k.

Az egyik egyfajta f�gg�s�g kialakul�sa - b�r ugyanilyen alapon a TV-sorozatokat vagy a sz�m�t�g�pes j�t�kokat is el lehetne marasztalni.

A m�sik probl�ma �rdekesebb. Ez pedig a k�vetkez�: bizonyos gyakran megform�lt szem�lyis�gek egyn�mely jellemz�i �tsziv�roghatnak a j�t�kos val�s �letbeli szem�lyis�g�be. Er�s, kialakult szem�lyis�gn�l nem kell ilyesmit�l tartani - csak h�t 12-16 �ves gyerekek pont hogy ritk�n ilyenek. Ez az �tsziv�rg�s probl�m�t okozhat: abban az esetben, ha a j�t�kban beteges, destrukt�v szem�lyis�get form�l meg �s j�tszik valaki.

Tegy�k hozz�: nem felt�tlen�l �s nem sz�ks�gszer�en okoz probl�m�t: egy norm�lis szem�lyis�g - azaz olyasvalaki, aki szil�rdan k�t�dik valamely, a t�rsadalom sz�m�ra elfogadhat� �rt�krendhez (legyen az ak�r a kereszt�nys�g, ak�r a menedzserfiloz�fia, ak�r a csal�dja biztos�totta szellemis�g) el tudja k�l�n�teni a karakter j�t�kbeli dolgait az � val�s vil�gbeli �rt�krendj�t�l �s szem�lyis�g�t�l. Azaz mindig is tiszt�ban lesz azzal, hogy � most nem Mersant, a gonosz m�gus, hanem Kov�cs Robika 11/b oszt�lyos eminens tanul� - �mde egy befoly�solhat�, szil�rd �rt�krendi k�t�d�ssel nem rendelkez� vagy m�s egy�b okb�l gyenge szem�lyis�g nem biztos, hogy nem haszn�lja kapaszkod�nak a j�t�kbeli �nj�t - k�l�n�sen, ha azt a saj�tj�n�l er�sebbnek, sikeresebbnek, vonz�bbnak �li meg. Ez akkor jelenthet gondot, ha a j�tszott figura egy, a mi val�s vil�gunkban nem elfogadott �rt�krend vagy filoz�fia k�vet�je, net�n m�segy�b okb�l a t�rsadalomt�l idegen, abba beilleszkedni k�ptelen figura.

Csakhogy az �let nem j�t�k! �s ami a j�t�k vil�g�ban, egy elborult, vagy legal�bbis a mi�nkt�l gy�keresen k�l�nb�z� vil�gban, illetve egy k�l�n�s �zl�svil�g� mes�l�n�l (vagy: mes�ben) sikeres viselked�smodell lehet, az nem biztos, hogy szerencs�s v�laszt�s lesz a val� �letben is!

Menek�l�s a val� vil�g probl�m�i el�l - ez is egy gyakori v�d, �s egy lehets�ges pszichol�giai jelens�g, ami a szerepj�t�kkal kapcsolatban fel szokott mer�lni. Erre k�t dolgot tudok mondani: egyr�szt, hogy ilyen alapon pi�hoz, droghoz, szekt�hoz, �rfelv�g�sra haszn�latos zsilettpeng�hez is ny�lhat „menek�l�sk�pp” valaki. M�sr�szt, hogy egy dolog a szabadid� kellemes elt�lt�se valami hobbival a j�l v�gzett munka ut�n, �s egy m�sik, ett�l k�l�nb�z� dolog az, amikor valaki k�nyszercselekv�sekbe menek�l az �let dolgai el�l.

***

Szerencs�re mindezek persze ink�bb csak hipotetikus lehet�s�gek - az elm�lt 15 �vben egyetlen olyan j�t�kost sem l�ttam, aki a szerepj�t�kba 'belebolondult' volna. S�t megvallom, olyanhoz se volt szerencs�m, aki egy�b probl�mai �s a val�s �let el�l a szerepj�t�kba menek�lt volna. Ezzel szemben ismerek t�bb orvost, �gyv�det, k�zgazd�szt, sikeres v�llalkoz�t �s magas beoszt�s� k�zalkalmazottat, akik mind-mind j�tszanak, �vek �ta, s�t egy-m�sf�l �vtizede. �s ez a jelek szerint sem szem�lyis�g�knek, sem pedig “karrierj�knek” nem v�lt az �rtalm�ra. A sz�rakoz�snak egy kellemes, �rtelmes �s �ltaluk v�lasztott form�ja mind�ssze.

Viszont tal�lkoztam - 15 �v alatt 4 alkalommal - olyannal, aki szerintem el�g s�lyos lelki beteg volt, �s akinek legink�bb kezel�sre vagy legal�bbis valamif�le lelki gondoz�sra lett volna sz�ks�ge - egy ilyen valakinek, az eg�szs�ges emberekkel ellent�tben a szerepj�t�k t�nyleg �rtalmukra lehet, azt hiszem.

I. r�sz


Ha a szerepj�t�kot a karakter �s az �t k�r�lvev� vil�g kapcsolat�nak szempontj�b�l vizsg�ljuk, akkor h�rom, egym�st�l j�l elk�l�n�thet� elem�t figyelhetj�k meg:

- els�nek azt, amikor a j�t�kos csak mag�t a karaktert pr�b�lgatja

- m�sodiknak a karakter viselked�s�t a t�rsai k�z�tt

- v�g�l pedig a beilleszked�s�t az �t k�r�lvev� vil�gba.


N�zz�k most meg ezeket k�zelebbr�l!


1. J�t�k �nmagadnak

Ez a fajta “szerepj�t�k” akkor is folyik, hogyha a karakter egy �res b�rt�ncell�ban cs�cs�l, vagy ha egyed�li utasa egy, a v�gtelen tengeren h�nykol�d� ment�cs�naknak, s�t akkor is, ha netal�nt�n testetlen�l lebeg a semmiben.

Csak � van, �s a gondolatai, �rz�sei... Meglehet, hogy cselekv�si lehet�s�ge a karakternek tulajdonk�ppen nincs is - csak �rzetek, �rz�sek �s gondolatok vannak, amiket �t�lhet, �s amiket meg�lhet - �s a lehet�s�g, hogy a j�t�kos maga is v�gig�lje ezeket. Itt kezd�dik a szerepj�t�k. (*)

Term�szetesen megfelel� mes�l�i eszk�z�kkel elkezdhet�nk k�rnyezetet teremteni a karakternek, amit megismerhet, aminek milyens�g�re �s t�rt�n�seire reag�lhat: �rezhet �hs�get, f�jdalmat, kelthet�nk hangulatokat. V�ltozhatnak a f�nyviszonyok, a b�rt�nben meghallhat hangokat, tal�lkozhat pincebogarakkal, tal�n egy lyukon kereszt�l kikukucsk�lhat a v�rudvarra is, a tengeren gy�ny�rk�dhet a naplement�ben, b�mulhatja a rep�l�halakat, vagy �pp azt a h�romsz�glet� uszonyt, mely oly kitart�an k�r�z a cs�nakja k�r�l. Megpillanthat a l�t�hat�r alj�n egy vitorl�t - �s megfigyelheti, amint az tovat�nik a t�volban. �s a j�t�kos maga is meg�lheti, amit a karakter �rez mindek�zben.
A karakter tal�lkozhat itt a vil�ggal �s annak egyn�mely dolgaival - m�g nem mindegyikkel, a vil�g itt m�g csak, mint „d�szlet” van jelen, nem interakt�v, nem igaz�n reag�l, jelez vissza a karakter cselekedetei okozta v�ltoz�sokra.

Ugyancsak j� alkalom ez a “mag�nyos” j�t�k arra, hogy a j�t�kos maga is jobban megismerkedjen a saj�t - esetleg �jdonat�j - karakter�vel,
- hogy bele�lje mag�t a karakter szerep�be �s vil�gban elfoglalt helyzet�be,
- hogy tiszt�ba j�jj�n karaktere k�pess�geivel,
- �s avval is, hogy a k�rnyezete v�ltoz�saira, t�rt�n�seire lelkileg �s fizikailag is mik�pp reag�l,
- hogy elsaj�t�tsa, �s a k�s�bbiekben b�rmikor fel tudja venni annak �rt�krendj�t,
- hogy belej�jj�n a vil�ghoz �s m�sokhoz val� viszonyul�snak abba a m�dj�ba, ami a karakter�re jellemz� lesz,
- hogy megszokja gondolkod�sm�dj�t �s �nkifejez�s�nek majdan megszokott mik�ntjeit,
- �s hogy beletanuljon abba a viselked�sm�dba, modorba �s hanghordoz�sba, amit a karaktert j�tszva ezt�n k�vetni fog.

2. J�t�k a t�bbiekkel

Ez az, amikor a karakter m�s j�tsz� karakterekkel tal�lkozik, ismerkedik meg. Kommunik�l �s viselkedik, igyekszik megismerni �ket, interakci�k �s t�rsas viselked�si form�k jelennek meg. Tal�n mag�b�l is megmutat valamit nekik - vagy �ppen eltitkol dolgokat. Lehet, hogy az egym�ssal „interakci�z�” karakterek igazat mondanak, de az is lehet, hogy hazudnak egym�snak. V�lhatnak bar�tokk�, de az is lehet hogy riv�lisok, net�n ellens�gek lesznek. De m�r nincs egyed�l egyik karakter sem.

Ez a fajta a karakterek k�z�tti j�t�k a mes�l� sz�m�ra az�rt k�nyelmes, mert szinte semmit nem kell tennie - el�g, ha h�trad�l a sz�ken, �sszefonja a karj�t, �s figyelmesen szeml�li, hogy mit csin�lnak a karakterek. Hogy mik�pp mozgatj�k �ket j�t�kosaik. Sok olyan apr�s�got, amit hasznos tudnia, csak ekkor tudhat meg r�luk: ekkor figyelheti meg kommunik�ci�s szok�saikat, p�ld�ul azt, hogy mik�pp ismerkednek - hajland�k-e ismerkedni egy�ltal�n - m�sokkal, hogyan viselkednek vel�k szemben, stb.

�rdemes odafigyelni arra, hogy azt a figur�t j�tssza-e a j�t�kos a karakter�vel, amit az el�t�rt�net �s a karakterrel val� el�zetes ismerked�s alapj�n mes�l�k�nt v�rtunk volna - vagy ha nem, akkor att�l miben k�l�nb�z� valakit j�tszik a j�t�kos.

(Ne feledj�k el: mint ahogy a val� vil�gban is sokszor a sz�ks�gben ismerszik meg az ember, �gy a j�tsz� karakterekr�l is gyakorta �lesben, j�t�k k�zben der�l ki, hogy igaz�b�l mi lakik benn�k... azaz, hogy mik�pp interpret�lja �ket j�t�kosuk. Nom�rmost: nek�nk ennek az �l�-l�tez�, a maga vil�g�ban h�s-v�r figur�nak kell mes�ln�nk, nem pedig a csak elvben �s pap�ron l�tez�, eredetileg tervezett-elgondolt vagy v�lelmezett karakternek!)

Mindezek az apr�s�gok fontosak lesznek majd akkor, amikor szitu�ci�kat, probl�m�kat �s NJK-kat akar nekik mes�lni, hisz nem �rt, ha a mes�l� felk�sz�l �s sz�m�t valamennyire a j�t�kos karakterek v�rhat� reakci�ira.

Hm, nem hagyhatom ki: a karakterek egym�s k�z�tti szabad “interakci�z�sa” bizonyos konfliktusvesz�lyt rejt mag�ban, k�l�n�sen nem teljesen �rett j�t�kosok eset�ben - erre a probl�m�ra az�rt �gyelni kell ilyenkor a mes�l�nek.

3. NJK-k k�z�tt

Ez az a pillanat, amikor a karakter igaz�n kil�p a "nagyvil�gba" - ahol azt�n sz�mos �j benyom�s �ri - �s ahol megjelennek v�gre a Nem-J�tsz� Karakterek.

Akikkel ugyancsak kommunik�l, viselkedik, “interakci�zik”, bar�tkozik, rivaliz�l vagy ellens�geskedik, �zletel �s intrik�l stb.

***

S v�g�l a szerepj�t�k fenti h�rom aspektus�b�l �ll �ssze a karakter, illetve a szerepj�t�k.


II. r�sz

...�s most n�zz�nk meg egy m�sik megk�zel�t�st: a t�rt�neti megk�zel�t�st, azaz a szerepj�t�kosok fejl�d�s�t p�r gondolatban.


1. J�tsszunk valamit...

Amikor valaki el�sz�r �l le j�tszani - na j�, akkor tal�n m�g nem. De ut�na, amikor a kezdeti �nfeledt lelkesed�st felv�ltja a szab�lyokkal val� g�l�szem� ismerked�s, �s sorra sz�letnek meg az egyre ink�bb pap�r-�z� karakterek, az �n�ll� �rz�sek �s gondolatok h�j�n val� sz�mhalmazok.

“N�zd, milyen power karakterem van! ”

Olyan figur�k szoktak sorban megsz�letni ilyenkor, amikkel - �s nem, akikkel! - a J�t�kos "j�tszik": m�gpedig legink�bb valamif�le strat�giai-m�szk�l�s-harcol�s-karakterfejlesztget�s j�t�kot - an�lk�l, hogy egy emberi tulajdons�gokkal felruh�zott, c�lokkal, �rz�sekkel �s �rzelmekkel rendelkez�, speci�lis �lethelyzeteken �tbotladoz� figur�ba - a karakter�be... - �gy igaz�n bele�ln� mag�t.

Legfeljebb egyetlen �let�rz�st �l meg: azt, hogy h�, de t�pos vagyok, ebben a vil�gban “�n vagyok a jani”...

Olcs� szellemi k�b�t�szer ez csup�n - �s sajnos van, akinek itt kezd�dik, �s itt is �r v�get a szerepj�t�k. Ez sz�momra szomor�.

2. A Sablonok �tja

Ez a k�vetkez� szint. Meglehet, hogy eddigre "szerepj�t�kosunk" elolvasott p�r alapk�nyvet, kieg�sz�t�t, reg�nyt, miegyebet - �s elkezd azonosulni bizonyos, azokban megismert h�s�kkel. Azokat a figur�kat pr�b�lja meg "megcsin�lni", �jrateremteni �s elj�tszani a karaktereiben - rossz esetben �jra �s �jra.

Megpr�b�l �gy viselkedni, �gy j�tszani a karakter�vel - s�t tal�n m�g azonosul is vele... - mintha az a 'nagy p�ldak�p' lenne. �s ezt ak�r val�di �s m�ly �t�l�ssel is teheti, ilyen szempontb�l teh�t ez m�r igazi szerepj�t�k. Valami m�gis hi�nyzik m�g bel�le ahhoz, hogy t�nyleg az legyen: nincs m�g ott az �n�ll�s�g, az alkot� gondolat. Egy saj�t karakterhez saj�t karakter�tlet kell!

Egy jellegzetes �s tipikus sablon-alkalmaz�s, amikor a j�t�kos elkezd harcost, var�zsl�t, tolvajt, fejvad�szt, elfet, t�rp�t, lovagot stb. j�tszani - ekkor sem �n�ll� karaktert csin�l, hanem egy sz�m�ra szimpatikus - �s l�ssuk be, meglehet�sen egyszer� - sablont val�s�t meg a karakter�vel.

Egy�bk�nt a sablon-alkalmaz� j�t�kosok egyik gyakori �s jellegzetes ismertet�jegye az egy kaptaf�ra k�sz�l� karakterek sora, illetve az, hogy ha az illet� csin�l is valamif�le el�t�rt�netet a karaktereinek, akkor az mindegyikn�l meglehet�sen egyform�cska lesz. Tov�bb� minden ilyen el�t�rt�net-szer�s�gen �rz�dik, hogy az el�t�rt�net annak megmagyar�z�sa c�lj�b�l �r�dott, hogy mi�rt is lett ez a karakter pont ilyen, ami mell�kesen pont ugyanolyan, mint amilyen az el�z� karaktere is volt, vagy mint egy sz�m�ra kedves reg�ny azon f�h�se, akir�l karakterei sor�t az adott j�t�kos megmint�zza.

�jra �s �jra ugyanazt elj�tszani persze nem t�l nagy b�n - �s mi, emberek olykor bizony szeretn�nk �jra �s �jra meghallgatni ugyanazt a mes�t. L�thatjuk ezt Vavyan Fable �s Leslie L. Lawrence k�nyveinek siker�b�l is. Ennek ellen�re ez a sablon-elj�tsz� szerepj�t�k sz�momra nem t�nik igaz�n el�remutat� tendenci�nak.

3. Szem�lyis�g

Ez az a szint, amikort�l a j�t�kos kil�p a sablonok vil�g�b�l, �s egy �n�ll�, szuver�n, �lettel teli, saj�tos eddigi �lm�nyekre (el�t�rt�netre) alapozott, a nagy �tlagt�l k�l�nb�z� figur�t teremt meg, �s j�tszik is majd el, rem�lhet�leg.

Hogy �rthet�bb legyen, mire is gondolok, hozok egy vad p�ld�t: azt tartom ilyen j�t�kosnak, aki le tud �rni �s el is tud j�tszani egy hatf�s, porty�z� barb�r hord�b�l hat, egym�st�l k�l�nb�z� �let�ttal �s szem�lyis�ggel rendelkez� barb�rt harcost is ak�r... Vagy egy viking haj� teljes leg�nys�g�t. Vagy egy var�zsl�iskola azonos „�vfolyamon” tanul� mindegyik n�vend�k�t. Vagy a lovagi rendh�zban tanul� ifj� fegyvern�k�ket.


Kital�lni �s megalkotni mindegyik�ket - �gy, hogy mindny�jan hasonl�ak, �s egym�st�l mindemellett m�giscsak k�l�nb�z�ek legyenek... �s mindemellett a vil�gban elk�pzelhet�, hihet�-hiteles szem�lyis�gek is. Tov�bb� k�pesnek lenni arra, hogy b�rmelyik�k hely�be, �rz�s �s gondolatvil�g�ba, el�t�rt�net�be, �rt�krendj�be bele�lve magunkat k�pesek legy�nk vele szerepj�tsz� j�t�kot j�tszani.

Ami nagy kih�v�s!

Amikor ilyenekr�l �rok, mindig eszembe jutnak azok a j�t�kosok, akik magyar�zgatj�k, hogy mennyire fontos a „karakterlap”, meg az azon szerepl� “�rt�kek”, no meg a “j�t�krendszer” a szerepj�t�khoz.

H�t - mindezeknek a szerepj�tsz� j�t�khoz szerintem olyan nagyon sok k�z�k nincs... - ann�l ink�bb valamif�le szab�ly-j�t�khoz, amiben az a c�l, hogy min�l er�sebb karaktert csin�ljunk, amivel azt�n a c�l, hogy min�l nehezebb 'feladatokat' oldjunk meg, �s min�l gyorsabban 'fejlessz�k' a "karaktert"...

***

Miel�tt tov�bbl�pn�nk, hadd eml�tsek meg egy olyan csapd�t, amibe sok olyan j�t�kos is beleesik, aki eljut a szem�lyis�galkot� szerepj�t�k szintj�re: ez pedig az azonos karakterek probl�m�ja.

Mire is gondolok? Arra, amikor valaki sorban csin�lja meg UGYANAZT a szem�lyis�get, amikor ugyanazt a vil�gn�zetet, �rt�krendet stb. val�s�tja meg a kr�ni elf fejvad�sz�ban, a Shadowrunos utcai szamur�j�ban vagy az Assamita v�mp�rj�ban...

Az azonos st�lus� karakterekkel bizonyos szempontb�l k�nny� j�tszani - tal�n, mert t�l sokat visz�nk bele �nmagunkb�l - �s bizonyos szempontb�l, mint mondtam, �lvezetes is. De hosszabb t�von ez gyorsan oda vezet, hogy r�un az ember. Ak�r a mag�ra a szerepj�t�kra is!

“A v�ltozatoss�g gy�ny�rk�dtet” -tartott�k a r�gi r�maiak.

Pontosabban az azonos karaktereket alkot� �s elj�tsz� j�t�kos �rzi, hogy valami nem stimmel - de nem tudja megfogni, hogy mi is az, amit rosszul csin�l, ami�rt nem olyan a j�t�k �ze, mint amilyen r�gebben volt, �s mint amilyennek lennie kellene... A legfinomabb �tket is meg lehet �m unni, ha nap, mint nap azt essz�k!

(Am�gy bevallom, j�magam is voltam ebben a csapd�ban. )

4. Ki�gett v�n r�k�k

Ha valaki eljut eddig a st�ci�ig, akkor gyakorta s�lyos szerepj�t�kosi v�ls�g k�vetkezik sz�m�ra: vagy abbahagyja a j�t�kot, �gy �rezv�n, hogy az m�r semmi �jat nem tud neki ny�jtani... (pedig dehogynem...), vagy �j j�t�kban, �j rendszerben, �j vil�gban keres �j �lm�nyeket. Nem ritka az sem, hogy valami k�l�nleges �s szokatlan karakterhez, vagy ilyeneket prefer�l� szerepj�t�khoz ny�l - extr�m �lm�nyek megtapasztal�s�nak v�gya vezeti ilyenkor a j�t�kost... nem a vil�got akarja megfigyelni, hanem �j �lm�nyeket szeretne megtapasztalni - de valami roppantul fura (noha a v�lasztott a vil�gba legt�bbsz�r beleill�) figur�val.

Vannak, akik visszat�rnek a r�gi j�t�k �r�m�hez,. rendszerint abban a vil�gban „kalandozva”, �jra, amelyikben a szerepj�tsz� j�t�kkal mag�val megismerkedtek.

Tapasztalatom szerint 8-10 �v ut�n szokott eljutni id�ig valaki... �s h�t err�l mit mondjak m�g? Akiknek sz�lna ez a r�sz, azok m�r �gyis tudj�k, sejtik magukt�l is mindazt, amit err�l lehetne mondani, megvan a maguk kialakult v�lem�nye a t�m�r�l - �gy v�lem, joggal tartok t�le, nekik nem mondhatok �jat.

Itt figyelhet� az meg p�ld�ul, hogy egyre extr�mebb, egyre furcs�bb egy�nekkel vagy dolgokkal �hajtanak j�tszani, nem is a t�p vagy t�ptalans�g miatt, hanem a dolog �jszer�s�g�b�l ad�d� �lm�nyre v�gyva.

Ilyenkor sz�letik azt�n a kleptom�ni�s quesitor, vagy a skizofr�n lovagn�, az ezer�ves �letunt alakv�lt� �s m�s hasonl� figur�k... Illetve gyakran �j rendszerre, vil�gra... net�n �j mes�l�re is t�rnek r� ezek a kiss� ki�regedett csapatok, illetve j�t�kosok. T�n hogy �jra megifjodhassanak... ami nem ritk�n siker�lni is szokott nekik.

5. A v�nek nyomdokain ...

Az az igazs�g, hogy j� ideje �rz�kelem - egyre kifejezettebb tendenciak�nt r�ad�sul -, hogy megjelent egy �j gener�ci� �s egy �j jelens�g. Mindig is voltak fiatalok, akik �ner�b�l ismerekedtek meg a j�t�kkal, �s saj�t erej�kb�l azt�n el is jutottak valameddig - de mostans�g egyre gyakrabban tal�lkozom olyanokkal, akik viszonylag r�vid id� alatt meglep�sen j� j�t�koss�, s�t j� mes�l�v� �rlel�dnek. Legt�bbsz�r valamilyen tapasztalt t�rsas�g fiatal tagjak�nt, vagy egy r�gi-tapasztalt mes�l� keze alatt. �gy v�lem, igen j�t tesz egy fejl�d�k�pes ifjoncnak, ha van megfelel� t�rsas�ga, van seg�ts�ge abban, hogy megtegye azokat a l�p�seket, amik egyed�l tal�n lassabban menn�nek neki...

***

Sics

Ps: No asszem, err�l ennyit, aki v�gig b�rta olvasni, annak aj�nlom a H�bor� �s B�k�t ;-)

B�cs�z�ul �lljon itt p�r p�lda-karakter, �gy, ahogy gazd�juk/alkot�juk / bemutatta �ket.
(A kapcsol�d� anyagok k�z�tt tal�lj�tok meg �ket)

(*: Pontosabban a „szerepj�tsz� j�t�k”, mert a „role-playing game” kifejez�snek m�giscsak ez a pontos ford�t�sa, �s h�t a „szerepj�t�k” mint sz�, �s mint fogalom m�r r�g�ta foglalt…. A pszichol�gia haszn�lja, arra az esetre, amikor egy kisgyerek elj�tssza a papa, mama, rend�rb�csi stb. szerep�t… A gyerekek ilyesfajta szerepj�t�ka fontos a csoport elv�r�sainak megfelel� viselked�s elsaj�t�t�s�ban �s a szocializ�ci� eg�sz�ben.)

**: az eml�tett karakter-el�t�rt�netek asszem megjelentek valamelyik R�n�ban is, �n magam a MAGUS-lista arch�vum�b�l vettem �ket, �s mivel akkoriban, amikor ezek sz�lettek, az �kezetek haszn�lta m�g nem volt elterjedve az interneten (s �n magam meg lusta voltam egyes�vel kijav�tgatni �ket) �gy meg is maradtak ebben a form�jukban.


Sics toll�b�l!