Della pap(n�)

                               
   Della  a  muveszetek  es  muveszek  legfobb  partfogoja.  A
koznep  szamara  talan tulsagosan is elvont, de  mindazonaltal
aki nem sajnalja a faradsagot es hajlando idot szanni ra, hogy
megismerje az  altala sugallt eletfilozofiat, az  mindenkeppen
megkedveli.
   Della a jo ertelemben veve ontorvenyu es ki nem allhatja  a
sablonokat.  Ezert termeszetesnek tunik, hogy  hivei  eloterbe
allitjak  az egyeniseget es a tekintelytisztelet sem  jellemzi
oket.
   Tole   es  kovetoitol  tavol  alnak  a  vilag  gondjai,   a
muveszetet  magaert a muveszetert kedvelik.  Valljak,  hogy  a
legnagyszerubb  mualkotasokban nem tukrozodik vissza  a  valos
vilag.   Talan  ezert  kepesek  ezek  az  alkotasok  mindenkit
lenyugozni.
   Az  istenno kulonos kapcsolatban all hiveivel. Ezt jellemzi
a  meghitt, formalitasoktol mentes bensosegesseg es  a  teljes
szabadsag.  Della - a tobbi istentol elteroen - nem  egyengeti
hivei  utjat,  epp  ezert  biztos lehet  benne,  hogy  a  fele
iranyulo  szeretet  mindenfele erdektol  mentes.  Az  egyetlen
igazi  segitseg, amit az istenno a hiveinek add az, hogy segit
a  gondolatokat  megtisztitani a vilag szennyetol.  Bizony  az
igazi  muveszeket  az  emberek gyakran habokosnak  -  rosszabb
esetben  orultnek  -  tartjak,  annyira  elszakadnak  a   valo
elettol.  Sokszor  lattak  oket keszulo  muveik  elott  orakat
uldogelni,  mikozben magukban beszeltek es  mutogattak.  Pedig
nem  bolondok ok, ilyenkor istennojukkel beszelgethetnek.  Ezt
persze  senki  sem hiszi el nekik es ok nem is torik  magukat,
hogy meggyozzek a ketkedoket.
   Igen,  Della  a  papok  kozvetitese nelkul  is  kapcsolatba
szokott lepni hiveivel. Persze, ez azert keveseknek adatik meg
:  csak  a  legnagyobb muveszek reszesulnek  ebben  a  kulonos
kegyben. Ez a szokas meg a regmultbol ered. Ugyanis Della volt
az  egyetlen  isten, akinek eredetileg nem voltak papjai.  Nem
erezte  szukseget,  hogy  legyenek.  Kevesszamu  hive  ugyanis
megingathatatlanul szerette es tisztelte ot.
   Della egyhaza igy valamivel kesobbre teheti eredetet,  mint
a  pyarroni  panteon  tobbi egyhaza. Az istenno  ugyanis  csak
akkor dontott megalapitasa mellet, amikor nyilvanvalova valt :
a  koznep  egyszeruen  nem erti meg  a  dellai  muveszeket  es
alkotasaikat.  Nem  kepesek  elvonatkoztatni  a  sajat  szurke
eletuktol  es  a muvekben is a valosagot keresik.  A  muveszek
pedig  ugyet  sem  vetettek erre es nem torodtek  azzal,  hogy
elmagyarazzak  muveszetuk lenyeget. A  papsag  tehat  azzal  a
cellal  alakult, hogy megvilagositsa az atlagemberek  elmejet,
igy  ovva  a muveszeket es alkotasaikat. Mert bizony az  ember
gyakran elpusztitja azt, amit nem ert.
   A  papok  feladata  tehat  nem a hivek  lelki  eletenek  az
iranyitasa, erre nincs is szukseg. A papok  jarjak a  vilagot,
okitva  a  nepet a valodi muveszet szepsegeire igy  igyekezven
megovni   a   szepet  es  muveszit  valamint  ezek   alkotoit.
Igyekeznek  mindenkit  meggyozni  a  muveszet  szepsegerol  es
szuksegessegerol.  Barmikor,  barkivel  hajlandoak  megvitatni
erveiket,  de ha szep szoval nem megy, akkor erovel vedik  meg
azt,   amit  ertekesnek  tartnak.  Jellemukbol  adodoan   (ami
tobbnyire  kaosz ) nem igazan erdekli oket, hogy ki  es  miert
akarja elpusztitani istennojuk jogos tulajdonat (annak tartank
minden muveszi alkotast) harcba szalnak erte.
   Termeszetesen azert a hivekrol sem feledkeznek  meg.  Maguk
is  muveszek  leven szivesen targyalnak meg veluk  mindenfelet
"szakmai"   kerdesekrol  es  mondanak  velemenyt   a   keszulo
remekekrol.  Ha  ismertebb muvesz lakohelye kozeleben  jarnak,
semmikepp sem mulasztjak el felkeresni ot.
   A  papsag, hogy jobban ellathassa feladatat valamivel  tobb
konkret segitseget kap istennojetol, mint a tobbi Della  hivo.
(Ez  a  M.A.G.U.S.-ban ugy jelentkezik, hogy az istenno papjai
hasznalhatjak a lelek szferat.)
   A  papok altalaban mar kora gyermekkoruk ota a rendhazakban
nevelkednek.  Ha  egy gyermekrol kiderul,  hogy  tehetseges  a
Della-kolostorok  szivesen fogadjak.  Az  alapokat  a  legtobb
muveszeti  agban  elsajatitjak es amikor mar kepesek  onalloan
valasztani,  egynek  a valodi mesterei lesznek.  Termeszetesen
mindezek   mellet  elsajatitjak  azokat  az  ismereteket   is,
amelyekkel a papi teendoiket ellathatjak. Ha egy pap ugy erzi,
hogy  rendhazaban  tobbet mar nem tanulhat, akkor  utra  kell,
vegzi  feladatat  es  tanul.  Mire tuljut  eletenek  delelojen
kepesse   valik   egy  igazi,  istennojenek   tetszo   remekmu
megalkotasara. Miutan ezt elkesziti, akkor Della es az alkotas
tiszteletere   szentelyt  avat,  ahol   elhelyezi.   Altalaban
ilyenkor   le   is   telepszenek  es  maguk  gondozzak   sajat
szentelyuket,  de  a papok kozul kikerulo legnagyobb  muveszek
azonban  visszaterhetnek sajat rendhazukba, ahol a  novendekek
neveleseben vesznek reszt.
   Mondani  sem  kell,  hogy  ezek, a  Della  papjai  eletenek
fenypontjat  jelento  mualkotasok  igen  ertekesek,  a  fekete
kereskedelemben vagyonokat fizetnek ertuk. Am nyiltan nem igen
szoktak  veluk  buszkelkedni uj gazdaik,  mert  Della  egyhaza
mindent  megtesz  azert, hogy visszaszerezze es  melto  helyre
juttassa az alkotasokat.
   Nehany  muveszeti agban (pl. zene, tanc) nem  igazan  lehet
fizikailag maradandot alkotni. Ilyenkor a muvesz-pap egy olyan
stilus  kialakitasara torekszik, ami egyedi es  tokeletes.  Ha
ezt  elerte,  akkor  letelepszik es a  szentely  amit  alapit,
egyben  iskolakent is mukodik, ahol a novendekek a  pap  altal
kimuvelt stilust tanulhatjak, amig a mestereive nem valnak.
   

   A  Della-papok a kovetkezoket kepzetsegekkel indulnak utnak
a rendhazbol :
   
   1 fegyverhasznalat   Af.
   Pszi                 Mf *
   4 nyelvtudas         Af 5.5.5.5 **
   iras/olvasas         Af
   vallasismeret        Mf
   tortenelemismeret    Mf
   etikett              Af
   ertekbecsles         Af
   muveszetek           Af/Mf ***
   
   *  mesterfoku,  kiveve a Pszi-ostrom, amely a  Kyr  Metodus
diszciplinajaval azonos
   **  Azon  muveszi  agakat valaszto novendekek,  amelyben  a
nyelvnek  nagy  szerepe van (pl.: kolteszet) az  anyanyelvuket
Mf. sajatitjak el. A  negy  nyelv  ismeretebe  beletartozik az 
anyanyelv es a kozos nyelv ismerete is.
   ***  Az osszes muveszetet elsajatitjak alapfokon, am  egyet
mesterfokon  is  megtanulnak.  Fontos  tudni,  hogy   ezek   a
muveszetek  nem fedik le a vilagi kepzetsegeket : peldaul  egy
tancmuveszetet muvelo pap meg nem biztos, hogy jol tancolja  a
kulonbozo  udvari tancokat es az epiteszetnek hodolo  sem  fog
tudni felhuzni egy hazat.
   

   A magasabb szinteken a kovetkezo kepzetsegekhez jutnak :
   
   3.   ertekbecsles    Mf.
   4.   etikett         Mf.
   10. A Mu elkeszitesehez szukseges tudas kiteljesedese.
   

   Della    rendhazaiban   a   kovetkezo   muveszeti    agakat
sajatithatjak el a novendekek:

   Szobraszat
   Festeszet
   Kolteszet
   Proza-irodalom
   Epiteszet
   Zene
   Zeneszerzes
   Tanc
   Szinmuveszet
   

   A Della papok muveszeti kepzettsegei :
                               
   A  kulonfele  muveszeti agakban alapfokon kepzett  karakter
jol  ismeri  a  kulonbozo stilusiranyzatokat es az  iranyzatok
fobb  kepviseloit. Tevedhetetlenul meg tudja allapitani,  hogy
egy  alkotas melyik stilusban keszult, sot esetleg az  alkotot
is.  Nagyvonalakban  tisztaban van a  keszitesi  technikakkal.
Kepes  velemenyt  formalni  a  kesz  es  a  keszulo  muvekrol,
kritikai  eszreveteleit  meg is tudja  indokolni.  Am  alkotni
igazabol  nem kepes, erre csak a mesterfokon kepzett  karakter
vallalkozhat   a  siker  remenyeben.  A  mesterfokon   kepzett
karakter  mar  valodi muvesz. Jol ismeri valamennyi  keszitesi
technikat es alkalmazni is tudja azokat, bar altalaban  minden
muvesznek   megvan   a   maga  kedvenc  modszere.   Itt   kell
megjegyeznem,  hogy egy Della pap, ha csak  alapfokon  kepzett
egy muveszeti agban, akkor meg sem kiserel alkotni abban, mert
azt  az  istenno  megcsufolasanak erezne. Termeszetesen  egyeb
karakterek megprobalkozhatnak az alkotassal mar alapfokon  is,
de  az  avatott  szem  azonnal eszreveszi az  alkoto  alacsony
kepzettsegi fokat.
   A  muveszeti kepzettsegeket a karakterek Della-rendhazakban
illetve  Della  papok altal alapitott iskolakban sajatithatjak
el. Af.: 6 kp   Mf.: 50 kp.


   A  Della  papok  a  kovetkezo muveszeti  agakban  szereznek
kepzettsegeket (ebbol az egyik mesterfok):
   
   Szobraszat  :   szobrok  es dombormuvek,  a  legkulonfelebb
anyagokbol.
   
   Festeszet :  festmenyek, rajzok es metszetek.
   
   Kolteszet :  koltemenyek
   
   Proza-irodalom :  regenyek, novellak, leirasok
   
   Epiteszet  :   tavol all a koznapi epiteszettol,  inkabb  a
szobraszathoz  hasonlit.  Epuleteket  tervez   es   epit,   de
mindenfele  funkcionalitast melloz, kizarolag a  format  veszi
figyelembe.
   
   Zene  :  a "harmoniat" igyekszik megszolaltatni, mindenfele
magia nelkul a valasztott hangszeren.

   Zeneszerzes   :   olyan  zenemuvek  megkomponalasa, amelyek 
helyes eljatszasa harmoniahoz vezet.
   
   Tanc  :   nem  koznapi  tancok. Foldi szemmel  leginkabb  a
baletthoz hasonlithatnank.
   
   Szinmuveszet  :   Bar  szineszetnek nevezik,  de  soha  sem
jatszanak  hagyomanyos  darabokat.  A  testtel  probalnak  meg
hangulatokat kifejezni, harmoniat sugallni.
   
   megjegyzes  :  Mivel a Della - pap  sok kepzetseget kap meg 
alapban , raadasul  a  valasztott  muveszeti  agban folyamatos
tovabfejlodesre, a tobbi muveszeti agban pedig szintentartasra 
van szuksege , ezert  a  kesobbiek soran a tobbi paphoz kepest 
kevesebb kp.-t kap. A Della pap kp alapja: 6, kp/szint : 5.
      

   A papi varazslatokrol :
   
   Della   papjai   a  lelek  szferaba  tartozo  varazslatokat
hasznalhatjak,  am az Aszkezist kicsit mas formaban.  A  Della
papok   az   aszkezis  alat  elszakadnak  a  foldi   gondoktol
(amelyekkel  a tobbi Della hivovel ellentetben gyakran  szembe
kell  nezniuk) es igy sokkal felszabadultabban alkothatnak.  A
legremekebb mualkotasokat aszkezis alat keszitik.


   A Della papok fegyvertara :

   Az istenno papjit semmifele egyhazi vagy isteni torveny nem 
korlatozza  fegyveruk  kivalasztasaban ,  megis  a Della papok 
legtobbje nem hasznal sohasem zuzo, celzo vagy hajitofegyvert. 
Ennek az az  oka , hogy ezekkel a fegyverekkel a pontos celzas 
korulmenyes  es  egyaltalan nem  biztos , hogy sikerul.  Ezert 
sokkal nagyobb  az eselye annak , hogy egy esetlegesen ertekes 
mualkotast veletlenul megsemisitsen vele. Sokkal inkabb azokat
a fegyvereket kedveli, amelyekkel pontosan es jol behatarolha-
toan lehet kuzdeni. Pl. : Kard, tor, stb. 
   Az  istenno  papjai  idonkent  pajzst  is  szoktak  hordani 
maguknal , de  ez soha sem muveszi kidolgozasu , mert  az  nem 
raknak egy eros utes elebe.
   


              Egy kis adalek a Della papokhoz :
   

   Tortenet :
   
   Tharnen  regota volt mar egyutt a csapattal. Neki sem  volt
hatarozott  uticelja es a tobbieknek sem,  igy  mindannyiuknak
megfelelt a vandorelet. Mindig abbol eltek, ami eppen adodott,
de  szukseget soha sem szenvedtek, mert egy ilyen jol  kepzett
csapatnak  mindig  akadt  valami  jol  fizeto  feladat.  Igaz,
valogatosak  voltak, mindig csak olyan munkat  vallaltak,  ami
osszefert az elveikkel. Mint peldaul a mostani is. Thar nehany
gonosz  hivet  kell  elfogniuk vagy megsemmisiteniuk,  akik  a
varosi    igazsagszolgaltatas   elol   a   kornyezo   hegyekbe
menekultek.
   Ovatosan  haladtak, hisz kozel lehettek mar. Egy tapasztalt
nyomkereso   az  elet  arulkodo  nyomait  lathatta  mindenutt,
barmennyire  is  igyekeztek gondos  kezek  eltuntetni  azokat.
Vohn,  a  felelf  tunt  fel elottuk a semmibol  es  a  kezevel
megalljt  parancsolt. Suttogva szamolt be arrol, hogy meglelte
oket,  majd  azt  is  elmagyarazta,  mikent  lephetnek  meg  a
gyanutlanul piheno ellenseget.
   Bekeritettek  az  egesz  bagazst.  A  rajtautes  olyan  jol
sikerult,   hogy   szinte  mozdulni  sem  volt   idejuk.   Nem
finomkodtak. Aki nem dobta el rogton a fegyvert (ilyen egy sem
volt)   azt   kimeletlenul  lemeszaroltak.  Annak   a   nehany
szerencsetlennek,  akinek volt ideje a sziklafalhoz  hatralni,
nem sok eselye maradt.

   Tharnen es Gustavsen - egy tagbaszakadt, felvertes harcos -
egyszerre tamadtak az egyik vedekezore. Tharnak eme hive  igen
jololtozott ferfi volt. Latva szorult helyzetet bal kezevel  a
vallahoz  nyult, lekapcsolta kopenyet es amugy shadleki  modon
felig a karja kore csavarta.
   Tharnennek   csak   egy  pillantas  kellett   ahhoz,   hogy
felismerje  a  nagyszeru O'Junen mester munkajat.  A  gyonyoru
ivek, a pompasan harmonizalo szinek. Csodalatos remekmu!
   Ekkor  Gustavsen  kardja lesujtott. Az  ellenfel  bal  keze
vedekezoen mozdult, hogy a kopennyel megprobalja elteriteni  a
csapast,  de feleslegesen. Tharnen ugyanis gyorsabb volt.  Fem
csendult femen, ahogy a Della pap kardja megakasztotta a marni
keszulo penget.
   -  Vigyazz  a  kopenyre! - kialtotta oda meltatlankodva  az
ertetlenul   bamulo   harcosnak  es  hogy   nyomatekot   adjon
szavainak,   felig  Gustavsen  es  a  Thar  hivo  koze   allt.
Vesztere. A "nemes ellenfel" ugyanis kihasznalva a pillanatnyi
figyelmetlenseget, a bordai koze dofte a kardjat.
   A  harc  veget ert. Az aranyok nem voltak rosszak,  ugyanis
mind  a  tizenegy Thar hivo holtan fekudt a szikla toveben  es
nekik   nehany  kisebb  karcolas  mellett  mindossze  egyetlen
halottjuk  volt. Megis szomoruak voltak. Az elmult  honapokban
nagyon   megkedveltek  Tharnent.  "Jo  bajtars  volt,   mindig
lehetett ra szamitani. Neha ugyan tulzasba vitte a lelkesedest
mindenfele kacatok irant, de ettol eltekintve jol ki  lehetett
vele  jonni.  Idonkent  eltunt par napra,  ilyenkor  allitolag
alkotott. Mutatott is nehany pofas kis szobrocskat, amit sajat
elmondas  alapjan  egy uj stilusiranyzat  probalgatasa  kozben
keszitett, ugyhogy ez akar igaz is lehetett. Haj, szegeny!  De
hat  Gustavsen  szerint maganak kereste a  bajt.  Mindenesetre
sokat tanultak tole. Mostanaban az egesz csapat egy kicsit mas
szemmel nez a muveszekre es alkotasaikra. Na mindegy, istennod
oleljen keblere!"

Sajo' toll�b�l!