Az Arowin-hegys�g oldal�ban fekv� h�res v�ros�llam a Sz�vets�g sz�ve �s �szakf�lde egyetlen nagy var�zsl�iskol�j�nak otthona. A kis Gidan foly� f�l� magasod� Unikornis-dombon hajdan Kyria-szerte h�res Igere-szent�ly �llt, amit a P.e. VIII. sz�zadban h�rom pap-m�gus, Vinidius Artemora, Quirin Dan Jeir �s Eloriol Calendil vett birtokba. C�ljuk a kyr el�d�k m�gikus tud�s�nak �tment�se �s olyan var�zsl�k kinevel�se volt, akik majd �jrateremthetik mindazt, ami feled�sbe mer�lt. A h�rom alap�t� a m�gia egy-egy alapform�j�nak mestere volt, �s eleinte csak e h�rom �gazatot – a s�k- �s t�rm�gi�t, az id�m�gi�t �s a megid�z�s tanait – oktatt�k az iskola falai k�z�tt.

     A domb t�v�be kicsiny falu telep�lt, mely a tan�tv�nyok sz�m�nak gyarapod�s�val lassan v�rosk�v� n�tt; az els� egyszer� �p�letek mell� k�nyvt�r �s Weila-olt�r �p�lt. A vil�gt�l elvonultan �l� var�zsl�k�z�ss�g b�k�j�re nem jelentettek komoly fenyeget�st a k�oszkori h�bor�k t�l�l�i sem; a pyarroni id�sz�m�t�s fordul�j�ra Doran nagyv�ross� fejl�d�tt, amely szirtk�nt magaslott a folyton v�ltoz� t�rzsi kir�lys�gok tenger�ben. Vezet�i m�r P.e. 462-ben fallal vett�k k�r�l a telep�l�st, �s elv�lasztott�k a mesterek, tan�t�k �s n�vend�kek lak�hely��l szolg�l� Bels�v�rost a polg�rok lakta K�ls�v�rost�l. M�g a barb�rs�gba s�llyedt �szakon hovatov�bb csodasz�mba ment az, aki �rtett a bet�vet�shez, Doran a vil�gi tudom�nyoknak is k�zpontj�v� v�lt. Kultur�lis hat�sa m�r ekkor messze t�lterjedt a v�rost �vez� birtokok hat�r�n, m�g az uluk lakta Tiadlanb�l is �rkeztek ide tan�tv�nyok. Pyarron szerint 348-ban fel�p�tett�k a Szarvtornyot, �s ezzel hivatalosan is befogadt�k a nekromanci�t az elismert m�gikus m�v�szetek k�z�.

     A j�m�d� v�ros�llamot minden befoly�sa dac�ra is folytonosan fenyegett�k a k�rnyez� fejedelmek h�bor�i. Vil�gi hatalm�nak biztos�t�k�t Doran a Vigy�z�k Rendj�ben l�tta, melynek magj�t az alap�t� m�gusok szolg�lat�ra felesk�d�tt kyr harcosok lesz�rmazottai alkott�k. K�s�bb a helyi f�ldbirtokosok gyermekei k�z�l is toboroztak tagokat, de l�tsz�muk soha nem haladta meg az 555 f�t. E m�gikusan kondicion�lt, rend�thetetlen lovagok �j tagot csak akkor fogadnak maguk k�z�, ha valamelyik�k meghal. Nagymester�k ma a dorani titkosszolg�lat feje is egyben. A var�zsl�k nemcsak felszerel�s�ket �s fegyverzet�ket itatj�k �t m�gi�val, hanem test�ket �s szellem�ket is, �gy v�ltak a Hetedkor hadt�rt�net�nek egyik leg�t�k�pesebb alakulat�v�.
     Az erv honfoglal�ssal v�ge szakadt Doran �n�ll�s�g�nak. Urai tart�san nem szeg�lhettek szembe az eg�sz �szakot el�z�nl� h�d�t�kkal, akik 546-ban – a legnagyobb uralkod�knak kij�r� tisztelet mellett – �tvett�k a v�ros kulcsait a var�zsl�rend nagymester�t�l. Doran az �jonnan alakult orsz�g egyik gr�fs�ga lett, �s II. (Balog) Irnach idej�t�l fogva sz�mos kiv�lts�ggal ruh�zt�k fel a tan�csok�rt �s m�gikus seg�ts�g�rt h�l�s uralkod�k. Az egys�ges �llam felboml�s�t k�vet�en azonban m�r nem l�tezett kir�ly, akinek engedelmess�ggel tartoztak volna, �gy var�zst�zzel vert�k vissza Eren herceg�t, aki 886-ban fegyverrel t�madt a v�rosra �s annak f�ggetlens�g�re.
     A var�zsl�v�ros 1457-ben l�pett be az �szaki Sz�vets�gbe, �s hamarosan �tvette a tagok k�z�tti �rdekellent�tek elsim�t�s�nak k�nyes feladat�t. A dorani diplomat�k p�rtatlans�ga persze sok esetben viszonylagosnak bizonyult, amit �kesen bizony�t v�rosuk rohamosan n�vekv� j�l�te �s befoly�sa. �t�vente a v�ros falai k�z�tt gy�lnek �ssze a Sz�vets�g k�vetei, hogy orsz�gaik k�z�s j�v�j�r�l tan�cskozzanak. A f�jdalmas eml�k� VI. z�szl�h�bor� ut�n megszervezt�k a Sz�vets�g k�mh�l�zat�t, amelynek �l�n ma is dorani �ll.