Embervad�szok: a Sz�vets�g bajnokai    

Egyre t�bb M.A.G.U.S. cikket olvasni mostans�g, ami �rvendetes - kis medit�l�s ut�n engem is ez sarkalt arra, hogy megm�retessem magam �s bek�ldjem egy r�gebbi �r�somat.
El�rebocs�t�sk�nt annyit, hogy a M.A.G.U.S. jelenlegi �s r�gebbi rendszer�t egy sz�p rem�nyekkel b�r�, �m el�g elmaradott szerepj�t�knak tartom, amely sajnos nem teszi lehet�v�, hogy a szerepj�t�kos a reg�nyek alkotta Yneven j�tsszon. Szerintem ez �gy rossz. �n azt a szem�letet k�pviselem, hogy a szerepj�t�k akkor igazi, ha a reg�nyekhez k�zel�t� �lm�nyt ny�jt a j�t�kosok �s a mes�l� sz�m�ra, �m ez csak akkor j�het l�tre, ha a rendszer a m�rt�ktelen t�pol�s helyett lehet�v� teszi a vil�ghoz h�, hiteles karakterek megalkot�s�t.
Az al�bbi cikk ennek szellem�ben �r�dott.
K�v�ncsi vagyok, ki mit gondol r�la.
:-)


Embervad�szok: a Sz�vets�g bajnokai

A Pyarron szerinti 1249-es esztend�vel �j id�k k�sz�nt�ttek �szak lak�ira. Toron cs�sz�rs�ga m�r a M�sodik Z�szl�sh�bor�t k�vet�en bel�tta, hogy a h�d�t� h�bor� eszk�z�kt�l f�ggetlen�l mindenk�ppen szent c�lt szolg�l: a megv�ltozott vil�g arculat�hoz alkalmazkodva �letre h�vta h�t az Ikrek rettegett szekt�j�t, hogy a titkos diplom�cia ter�n soha ne szenvedjen h�tr�nyt semmiben sem. K�t �vsz�zadnak kellett eltellenie ahhoz, hogy a legend�s fejvad�sz-mester, akit ma Shilen da Ranka-k�nt ismernek a kr�nik�k, igaz sz�nt valljon �s szembeforduljon uraival: �tsz�kj�n a hat�ron t�lra �s Eren uralkod�herceg�nek �ld�sa alatt megalap�tsa az �szakiak leg�sibb fejvad�szkl�nj�t.
Akkoriban kevesen voltak m�g: sz�muk id�vel egyre n�tt.
Embervad�sznak lenni ma m�r ritka kiv�lts�g. A Sz�vets�g oldal�n sz�mtalan m�don lehet harcolni a Fekete Hadurak ellen, �m kev�s olyan hivat�s akad, mely ennyire pr�b�ra tenn� a embert: a testet �s szellemet �pp�gy, mint a legszentebbnek tartott er�nyeket is.
Az Embervad�szok kl�nja a Sz�vets�g titkos t�masza. Sok szempontb�l szoros a kapocs kettej�k k�z�tt �s m�g t�bb az a sz�l, ahol elv�laszthatatlanul �sszen�ttek a h�tt�rben. A k�lvil�g szem�ben rend�thetetlens�g �s dics�s�g l�tszat�t kell mutatnia, �kes p�ld�ul szolg�lva �szak katon�inak - bel�l biztons�got �s inform�ci�t kell szavatolnia, esetenk�nt b�rmi �ron is. Mindezt egy olyan kifinomult rendszerben, melyet nem l�t �t teljesen a politika sem, ahol a k�sleked�s l�tk�rd�s, az igazs�g keser�, csak t�rni �s hinni lehet szabad. Soraiban csak a legk�l�nbek kaphatnak helyet, tagjai nem is lehetnek ak�rkik: ha rendelkeznek is a megfelel� k�pess�gekkel, puszt�n ennyi semmik�ppen sem el�g.
Embervad�sznak lenni, ez t�bb mint sokan el tudj�k k�pzelni: nem csup�n hivat�s, egy �letm�d, vil�gszeml�let, b�szk�n v�llalt hitvall�s.
A kl�ntagok �1ete ezernyi neh�zs�gt�l terhes. �r�k�s pr�bat�tel minden egyes perc�k, politikai �rdekek k�rd�s�ben kell d�nteni�k erk�lcs�k �s elvek szent tart�sa alatt. H�bor�t kell v�vniuk, noha maguk ker�lik a harcot: ha �gy cselekednek, ahogyan hit�k dikt�lja, rengeteg h�tr�nyuk akad. Ha van is csal�djuk, ritk�n l�thatj�k �ket avagy szinte soha: sz�mtalanszor csal�dniuk kell a vil�gban, m�gsem adhatj�k fel. Kit�z�tt c�ljaik oly monument�lisak, hogy egy�ni szinten csak ritk�n �rhetik el: er�t csak az adhat n�kik, hogy amit elkezdenek, mindig befejezi majd valamely t�rsuk �s ha mindenki teszi a dolg�t, az b�k�s j�v�t rem�l. K�z�ss�g�k csod�latram�lt� �s ami igaz�n k�l�nlegess� teszi �ket, hogy �nk�nt v�llalj�k mindezt, nem k�nyszer, hanem a meggy�z�d�s v�gett - b�rmibe kezdenek, azt csakis egyetlen m�don teszik: tiszta sz�vb�l, igaz hittel.

Az Embervad�szok a M.A.G.U.S. szab�lyai szerint fejvad�szoknak sz�m�tanak, noha mind az eszk�z�k, mind pedig a gondolkod�sm�d tekintet�ben t�vol �llnak t�l�k. A J�t�kos Karakter ezeddig nem j�tszhatta ki e hivat�sban rejl� ritka k�l�nlegess�geket: a tov�bbiakban ezekhez ny�jt seg�ts�get az al�bbi ismertet�.


Via-Shen

Via-Shen �si �s hatalmas kik�pz�k�zpont a Sz�vets�g oldal�n. Ha hinni lehet a legend�knak, Pyarron el�tt is l�tezett m�r: �m, hogy eredete eg�szen Dawa korszak�ig ny�lna vissza, azt senki nem tudja bizony�tani. T�bb gondolkod� tudni v�li, ritka k�l�nleges m�giaform�nak ad otthon, ami nyilv�nval�an nem dorani eredet�: hogy ez �gy volna, azt tagadj�k mindah�nyan, �szak �r�sos eml�keiben pedig az erre t�rt�n� utal�sokat k�vet�en hirtelen megszakadnak a kr�nik�k.
A m�ltat h�nytorgatni nem �rdemes - mondotta egy agg b�lcs egykoron �s val�ban, a k�vetkeztet�sek mit sem sz�m�thatnak akkor, ha a Sz�vets�g l�trej�tt�vel itt �p�lt fel a diplom�cia pengehit� hadib�zisa.
A k�tked�knek meg k�t �s f�l �vezred dics�s�glist�ja el�g bizonyoss�got szavatolhat.
Via-Shen Erent�l nyugatra, a senkif�ldj�n tal�lhat�. Hogy pontosan hol, arr�l val�j�ban mindenki m�lyen hallgat: a legend�k hat falur�l besz�lnek az erd� m�ly�n, de enn�l t�bbet senki nem tudott meg soha. A kl�n tagjait szigor� erk�lcsi neveltet�s k�telezi a titoktart�sra �s arr�l, hogy az inform�ci� semmik�pp ne sziv�rogjon avatatlan k�zbe, m�gikus kondicion�l�ssal gondoskodnak a nagymesterek. Egy k�l�nleges, elm�t �vez� abroncs r�v�n �ll�t�lag t�k�letesen �s hiba n�lk�l m�k�dik az �ri�s g�pezet: err�l biztosat nem tudni, �m t�ny az, hogy Via-Shen csillaga mindig fennen ragyogva maradt.


A kl�n fel�p�t�se

A kl�n szigor� kasztrendszerre �p�l, a Hetedkorban j�l ismert sablon ma m�r j�n�h�ny helyen meglepet�seket tartogat. Az okok a Tizenharmadik Z�szl�sh�bor�ban keresend�k: a r�ms�ges f�l esztend� t�rt�n�sei jelent�s v�ltoztat�sokra sarkallt�k a t�l�l� Sz�vets�get (r�szletesebben l�sd Jan van den Boomen: Morgena k�nnyei c. reg�ny�nek F�ggel�k�ben). �szak nagyjai nem engedhett�k meg, hogy hasonl� m�gegyszer el�forduljon, ennek �rdek�ben �jragondolt�k �s �tszervezt�k az Embervad�szok k�pz�seit �s feladatait. A grandi�zus terv megval�s�t�s�ban r�szt vett a Dorcha, a Titkos Szekta neh�ny mestere �s Tarin Sz�vets�gp�rti el�lj�r�inak k�pviselete is.
Alapelv, hogy minden feladat bet�lt�s�re meglegyenek a megfelel� emberek. Az egyes kasztok (m�g v�letlen�l sem keverend� �ssze a j�t�ktechnikai kasztokkal: itt a katon�k c�lorient�lt tagoz�d�s�t jelenti) feladatk�re azonban egy�ltal�n nem annyira korl�tozott, mint hihetn�nk: adva van k�z�tt�k az �tj�r�si lehet�s�g is. A feladatok csoportos�t�sa r�v�n l�trej�tt tagoz�d�s sajn�latos bizonytalans�gi t�nyez�t jelent a rendszerben, �m egy nagyszer� �j�t�ssal egy k�l�n csoportot hoztak l�tre az egym�srautalts�g kiv�d�s�re, mely mintegy biztons�gi szelepk�nt biztos�tja, hogy a kiv�dhetetlen egy�ni kiszolg�ltatotts�g helyett az eg�sz k�z�ss�g viselje a meglev� terheket.
Id�vel ez lett az s�ma, mely mindenek alapj�ul szolg�lt. V�geredm�nyk�nt egy olyan dinamikus rendszer j�tt l�tre, mely a t�le telhet� legnagyobb rugalmass�ggal k�pes lekezelni a legt�bb probl�m�t.

Az egyes kasztok �s feladatk�reik a k�vetkez�k:

Strat�ga:
A mesterek mesterei: a gondolkod� elm�k, akik a h�tt�rb�l ir�ny�tanak �s szerveznek. A hivat�s megnevez�se rang is egyben: aki viseli, annak teljhatalma van az �sszes r�gi �s folyamatban l�v� probl�ma lekezel�s�re. Hivat�sb�li beavatottjai titkos sz�khelyen tart�zkodnak �s minden bizonnyal nem dorani eredet� m�gikus v�delem r�v�n rejt�znek el a nagyvil�g el�l: nem ismeri, nem l�tta �ket senki �s nem is fogja soha. A Sz�vets�g is csak k�zvet�t�k�n �t �rintkezhet vel�k. �k azok, akik rangk�nt viselhetik ezt a titulust - mint Doran h�b�resei, �szaki b�lcsek �s veter�n fejvad�sz-mesterek.

A Strat�g�k szigor�an Nem J�t�kos Karaktereknek min�s�lnek: a JK a M.A.G.U.S. jelenlegi rendszer�ben nem juthat ekkora hatalomhoz. A J�t�kos �ltal el�rhet� rangok birtokosai a t�bbi kaszt k�pvisel�i k�z�l ker�lhetnek ki - �ltal�nos tendencia szerint azok a ki�regedet veter�nok tartozhatnak ide, akik valamilyen okn�l fogva m�r nem tudj�k ell�tni saj�t feladataikat �s a tapasztalataikkal igyekszenek seg�teni a Sz�vets�g oldal�n (veter�n H�rn�k�k, ki�regedett �rnyak �s Test�r�k tartozhatnak ide).

H�rn�k:
�k Via-Shen elitkaton�i, a h�rek, inform�ci�k szerz�i �s tov�bb�t�i. A fent eml�tett k�l�n csoport, mely az eg�sz rendszert rugalmass� teszi. A megszokott kapcsolattart�si lehet�s�geken t�l �k azok, akik �sszetartj�k �s k�z�ss�gbe szervezik az egyes tagokat vagy, ha �gy ad�dik, az ellens�g vonalai m�g�tt k�nytelenek tev�kenykedni.
Ritka megbecs�l�s �vezi �ket, mert ezen t�lmen�en �ltal�nos ismereteik kiv�l�ak: gyakorlatilag b�rmilyen feladat v�grehajt�s�ra k�pesnek kell lenni�k.
Szolg�l� katon�k ugyan, �m vezet�ik kiv�lts�gos rendelkez�si jogk�rrel rendelkeznek: amennyiben nem �ll fenn felettesi parancs, a harcmez�n a Strat�ga szerep�t kell bet�lteni�k.

A H�rn�k�k a kl�n egyik legfontosabb kasztj�t jelentik: hab�r eredm�nyeik nem mindig l�tv�nyosak, �k azok, akik lehet�v� teszik ezt m�sok sz�m�ra. A J�t�kos Karakterek t�lnyom� t�bbs�ge k�z�l�k ker�lhet ki, ami nem is csoda, hisz �k alkotj�k az Embervad�szok der�khad�t - tal�n �k eml�keztetnek legink�bb arra, amit a M.A.G.U.S. szab�lyai fejvad�sznak nevez.

Test�r:
A legmagasabb szint� kik�pz�s �s figyelem birtokosai: feddhetetlen erk�lcs� pengem�v�szek, akik l�lekben igazi Slannek sz�m�tanak. Ami�rt m�gsem v�lhatnak azz�, az tal�n mindenn�l csod�latram�lt�bb er�ny r�sz�kr�l: b�r kez�kben a lehet�s�g, al�rendelik egy enn�l is magasabbrend� c�lnak - m�g lelki harm�ni�jukn�l is fontosabb sz�mukra az igaz hitvall�s, a Sz�vets�g szolg�lat�ba vetett megm�s�thatatlan tudat �tja.
Harci tapasztalataik messze kiemelik �ket a t�bbi fegyverforgat� k�z�l: egy Via-Sheni Test�r v�delm�t �lvezni �szak f�ldj�n ritka politikai kiv�lts�g. �riz� �s menek�t� szerepet t�lthetnek be, gyakorta �k ker�lnek a legveszedelmesebb helyzetekbe, �m valamik�pp mindig helyt �llnak: ha valakit�l rettegnie kell az Ikreknek, bizton �k lehetnek azok.
A legk�l�nb jogk�rrel �k rendelkeznek. Hivat�suk oly tiszteletrem�lt�, hogy b�r hivatalosan ez nem a saj�tjuk, a szok�sjog alapj�n a H�rn�k�k tisztjei engedelmeskednek nekik.

J�t�kos Karakter ritka �s kiv�lts�gos esetben szem�lyes�thet meg Test�rt. Mindenk�ppen a Kalandmester enged�lye sz�ks�ges hozz�: szerte�gaz� ismeretei, az ebb�l fakad� el�ny�k �s h�tr�nyok a j�t�k m�lyebb ismeret�t ig�nylik. A JK gyakorlatilag a Kardm�v�szek�vel veteked� (ha nem azt meghalad�) hatalmat kaphat a kez�be, melyet a Test�r jelleg�b�l ad�d�an j�val bonyolultabb rendszerben haszn�lhat csak.

�rny:
�k az Embervad�szok leg�jabb �s legellentmond�sosabb katon�i: amennyi �t�lkez�ssel �s erk�lcsi k�ts�ggel kell dacolniuk az elm�lt f�l �vsz�zadban, igazi h�s�k egyt�l egyig mind.
Hivatalosan nem is l�teznek: Via-Shen m�r a kezdetek kezdet�t�l mereven elhat�rol�dott att�l, hogy k�meket �s gyilkosokat neveljen. A Sz�vets�g szint�n szereti hangoztatni ezt az �ll�spontj�t, de beavatott k�r�kben nem tagadhatja soha, hogy a mai vil�gban k�ptelen volna n�lk�l�zni a l�thatatlan, csendes �ji �rnyakat.
Feladataik annyira speci�lisak �s sokr�t�ek, hogy gyakorlatilag lehetetlen behat�rolni �ket: k�mked�sen �s az ellens�g soraiba val� be�p�l�sen t�l politikai �t�lkez�sk�nt �k a T�r Diplom�ci�j�nak egyed�li mesterei is. A vil�gi arcuk szerint a titokban tev�kenyked� Ikrek nyom�ban j�rnak folyton �s fedik fel �ket a leglehetetlenebb helyzetekbe bonyol�dva: ez az, amiben nem tud kivetnival�t tal�lni egyetlen sz�vets�gp�rti sem.
K�l�nleges r�szei a rendszernek: a legk�nyesebb �s egyben legfontosabb kaszt, ha �gy hozza a sors. Maga a hivat�s elk�peszt� erk�lcsi tart�st �s bens� t�k�letess�get k�v�n, emiatt a legsz�kebb r�teg az �v�k: tal�n ha neh�ny tucatnyi beavatottjuk akad. A H�rn�k�k szerzik �s tov�bb�tj�k az inform�ci� morzs�kat, de �k azok, akikt�l a l�nyegi r�sz fakad - a Sz�vets�g j�l tudja, micsoda lehet�s�ge lehet ez a vissza�l�snek, ez�rt �rny nem lehet ak�rki.
K�pz�s�k nem Via-Shenben folyik: att�l �szakra, egy ereni hercegbirtokon tal�lhat� a Via-Gorr rejtekhelye, ami nem is kik�pz�k�zpont, aff�le mened�k ink�bb. Tanoncaik k�z�tt n�vend�k igaz�n ritk�n akad: jobb�ra kiemelkedett H�rn�k�k, megt�rt Farkasok �s k�v�l�ll� kalandoz�k soraib�l ker�lnek ki.

J�t�kos Karakter is ennek megfelel�en v�lhat �rnny�. Amennyiben a Kalandmester enged�lyezi, a kezdetekt�l v�llalkozhat re�: ekkor is meg kell felelni az al�bb eml�tett k�vetelm�nyeknek. Az eset kiv�teless�g�re jellemz�, hogy a gyakorlatban t�bbsz�r el�fordul az, ami ezen t�lmen�en is igazi ritkas�g - a kasztv�lt�s.

Farkas:
�k Via-Shen k�lvil�gi kapcsolatai, az alv� oroszl�nok, akik mindig ott vannak, ha �gy hozza a sors. A Farkasok elnevez�s szent n�v, az irlav �skult�r�b�l ered: eredetiben bajt�rsi, fegyverhordoz�i jelent�ssel b�rt. Szigor� �rtelemben v�ve valaha �k lehettek a fejvad�sz-mesterek h� seg�dei: csatl�sok �s szolg�l�k, akik egyszer�bb, de nem kev�sb� fontos feladatokat v�geztek el. Az � r�sz�kr�l nem annyira teljes a lemond�s a vil�g ir�nt, de a meggy�z�d�s�ket senki nem vonhatja k�ts�gbe: bizonyosan megteszik azt, ami t�l�k telik.
Hivatalosan csak f�lig-meddig tartoznak a kl�n k�tel�k�be: k�pz�s�k ut�n elviekben szabadon �lhetnek a nagyvil�gban �s �k d�nthetik el, hogy seg�tenek �, ha �gy hozza a sors. Gyakorlatilag ak�r minden k�l�n�sebb k�vetkezm�ny n�lk�l nemet mondhatnak a felk�r�sre: erre azonban, a neveltet�sb�l �s a hitvall�sb�l ad�d�an ritk�n ker�l sor.
A Farkasok nem r�szei a kl�n hierarchi�j�nak, de a tapasztalatuknak megfelel�en k�l�n elb�n�sban r�szes�lnek - a kl�n sosem vetemedne arra, hogy b�rmiben is megfeledkezzen az �v�ir�l.

A M.A.G.U.S. szab�lyai szerint a Farkasok nem min�s�lnek fejvad�sznak, ink�bb k�l�nleges harcosoknak, akik sz�mtalan speci�lis k�pess�ggel b�rnak. A J�t�kos Karakternek h�rom �v k�pz�sen kell r�szt vennie Via-Shen k�ls� b�zisainak v�d�sz�rnya alatt, m�g el�ri a beavat�st: k�s�bb, ha �rez mag�ban el�g hitet, b�rmikor elk�telezheti mag�t v�gleg (kasztv�lt�s).

A rendszer �gyesen fel van �p�tve.
Az �rny�kok be�p�lnek az ellens�g vonalai m�g� �s a H�rn�kkel �sszhangban vagy azokon kereszt�l tov�bb�tanak minden inform�ci�t. A tud�s birtok�ban a Strat�g�k megszervezik a biztos elh�r�t�st �s v�delmet: kirendelt jobbjaik, a Test�r�k kell� biztons�got szavatolnak. Ha valamilyen nem v�rt probl�ma akad, a H�rn�k�k�n �t b�rki mozg�s�that� az �gy �rdek�ben: a Farkasok, mint az el�re be nem kalkul�lhat� �szok vannak jelen minden�tt.
Mivel az inform�ci� kulcsk�rd�s, a kapcsolattart�s kett�s: az egyes kasztok bevett forr�sain t�l a H�rn�k�k fel�gyelnek mindenre.


�letszeml�let, filoz�fia

Az Embervad�szok j�zan gondolkod�s�, feddhetetlen erk�lcsi tart�ssal �s rend�thetetlen hittel rendelkez� katonaemberek. Ha a fejvad�szok �lete ezernyi lemond�st�l terhes, ez re�juk hatv�nyozottan igaz: legend�s akaraterej�k, a meggy�z�d�s�k szents�ge azonban mindig �tseg�ti �ket a neh�zs�geken.
�let�k szerves r�sze a Rend, ez�rt legt�bbsz�r Draco vagy Griff jellem�ek: legnemesebbjeik a Kerub ism�rveit vallj�k maguk�nak.

Hit�k forr�sa n�gy dogm�ra �p�l: annak idej�n �gy hat�roztatott meg Via-Shen harmonikus t�k�letess�ge.

I. t�tel: Miram - B�ke
Tiszteld a b�k�t �s becs�ld meg annak minden form�j�t: t�gy meg mindent, hogy ezt az idillt min�l tov�bb szavatolni tudjad.

II. t�tel: Atlam - Haza
A sz�l�f�ld szent �s oszthatatlan: olyan �r�ks�ged, melyet k�teless�ged a m�ltb�l a j�v�be t�retlen dics�s�ggel �t�r�k�tened.

III. t�tel: Irriada - Becs�let
A hitvall�s szent, a tud�s szent, az er�nyek szentek: aki �gy tesz, igazi h�sk�nt �lheti le �let�t. �rm�ny �s �rul�s soha nem lehet r�sze, mert m�lt� p�ld�val kell szolg�lnunk ut�dainknak: �pen ez�rt harcolni kell ezek b�rmilyen form�ja ellen �s ha �lt�nkben nem is gy�zhet�nk, akkor is mi�nk a rem�ny.

IV: t�tel: Exorta - Bossz�
Menthetetlen v�tkez�t elpuszt�tani nem b�n, hanem jogos �t�let: nem mor�lis k�rd�s, erk�lcsi k�teless�g.

J�t�ktechnikailag ez a k�vetkez�ket jelenti:

A J�t�kos Karakter k�teles betartani mind a n�gy hitt�telt. Amennyiben hib�zik valamelyikben is, annak s�lyos k�vetkezm�nyei lehetnek. A KM a hiba m�rt�k�t�l f�gg�en cs�kkentheti a JK Hat�konys�g jellemz�j�t, ak�r 50 %-ig is.
(Hat�konys�g alatt annyit kell �rteni, hogy az illet� az adott pillanatban mennyire tudja haszn�lni k�pess�geit. Ez egy kieg�sz�t� jellemz�, a M.A.G.U.S. b�v�tett rendszer�hez k�sz�lt - egy k�s�bbi cikkben tal�n m�g lesz r�la sz�, most nem r�szletezem. Az egyszer�s�g kedv��rt el�g �gy felfogni, hogy amennyiben v�ltozik a Hat�konys�g az al�bbi felsorol�s szerint, a Karakter minden cselekedet�re kihat az eset. A szab�lyok nyelv�n ez azt jelenti, hogy minden dob�st m�dos�t! Akinek nincs kedve sz�zal�kban gondolkodni, le is egyszer�s�theti az eg�szet. K�pess�gpr�b�kn�l minden 10 % helyettes�thet� 1 k�nny�t�ssel vagy nehez�t�ssel, att�l f�gg�en, hogy plusz vagy m�nusz a Hat�konys�g �rt�ke. Harci szitu�ci�kban a sz�zal�k �rt�knek megfelel� harc�rt�kek j�rnak a K�, T�, V�, C� dob�sokhoz.)

- 10% akkor j�r, ha a J�t�kos Karakter figyelmetlens�gb�l k�vetett el valamit. �ltal�ban k�nyes k�rd�sekben az Irriada erk�lcseinek megszeg�s tartozhat ide. Fontos megjegyezni, hogy bizonyos esetekben az erk�lcsi v�ts�g nem felt�tlen helytelen magatart�st jelent: az �letben gyakorta el�fordul, hogy a kisebb �s nagyobb rossz k�z�l kell v�lasztanunk. Itt domborodhat ki igaz�n az Embervad�szok lelki gy�trelmekt�l terhes volta: ha valaki olyan d�nt�st hoz, ami b�r helyes, ellentmond a hivat�s�nak, annak mindenk�ppen k�vetkezm�nyei lesznek.
Ilyen b�ntet�sek val�sz�n�s�ge - az Embervad�szok mentalit�s�b�l fakad�an - sajn�latosan nagy: mondhatni, ha van, akkor abban nincs semmi meglep�.
P�lda:
A JK valamik�pp r�sze lesz a j�t�knak �s hazugs�gra vetemedik (hogy kicsit �rnyaltabban fogalmazzunk: nem mond teljesen igazat): teszi ezt nemes �s senki �ltal meg nem k�rd�jelezhet� c�l el�r�se �rdek�ben. Egy hat�ron bel�l ez m�g elfogadhat�, de ha t�lz�sba esik, akkor semmik�ppen sem.

- 20% j�r a s�lyosabb v�tkek�rt: els�sorban a t�ves d�nt�sek tartozhatnak ide. H�bor�ban k�nnyed�n el�fordulhat: ez sajn�latos, de volt m�r re� p�lda (Miram megszeg�se). Ugyanide tartoznak az egy�ni kezdem�nyez�sekb�l fakad� bizonytalans�gok, eg�szen addig, am�g be nem bizonyosodik annak jogos voltuk.
Ekkora v�ts�g m�r ritk�n fordul el�.
P�lda:
Egy harcb�l vesztes�ggel t�vozni vezet�si k�vetkezetlens�gek v�gett.
Miram megszeg�se: egy harcnak a vez�r felel�tlens�g�b�l ad�d�an �rtatlan �ldozatai is lesznek.

- 30% m�r val�ban speci�lis eset lehet: egy t�vesen kimondott Exorta, Miram vagy Irriada sz�nd�kos megszeg�se, bonyolultabb, �sszetettebb indokokkal �s okokkal. A kulcs a sz�nd�koss�gon van: a tudatosan elk�vetett v�tkek tartoznak ide. Ilyennek m�r mindenk�ppen s�lyosabb k�vetkezm�nyei vannak: a Kl�n ezt�n figyelemmel k�s�ri az illet� minden cselekedet�t. A v�tek term�szet�t�l f�gg, hogy kinn hagyj�k e a nagyvil�gban: a megb�zhatatlann� v�lt �gyn�k�kkel igen r�vid �ton v�geznek. �lni nem �lik meg ugyan, hanem valami passz�v tev�kenys�gre utas�tj�k bez�r�s alatt (k�nyvt�ros lesz bel�le, �rnok vagy hasonl�) �s nagyon neh�z innen visszat�rni: hogy ez �gy mennyire hum�nus, arr�l er�sen megoszlanak a v�lem�nyek.

- 40% eset�n az illet� a nagyvil�gban is megb�lyegzett ember. Az Atlam megszeg�se csakis ide tartozhat: m�s esetben legal�bb �rul�s sz�ks�ges. K�vetkezm�ny papi �t�l�sz�k vagy kl�nb�r�s�g lehet: a b�ntet�s ak�r a lehet� legrosszabb is.

- 50% j�r annak, aki egyszerre szegi meg az �sszes hitt�telt: �t�ll Toron �s sz�vets�geseinek az oldal�ra. A v�tek azonnali �t�lkez�st von maga ut�n: az illet�vel szemben a legutols� szolga is jogosultt� v�lik az Exorta v�grehajt�s�ra.

A levon�sok megmaradnak mindaddig, m�g az illet� a v�tekhez hasonl� pozit�v cselekedettel helyre nem hozza hib�it: ezek meg�t�l�se a KM jogk�re.
A Hat�konys�g �rdekess�ge, hogy egy megfelel� h�stettnek el�nye is lehet, a k�vetkez�k szerint.

- amennyiben a J�t�kos Karakternek siker�l betartani a hitt�teleket, jutalmaz az, hogy nincs levon�s. Ez �gy el�g morbidnak t�nik, de gondoljunk csak bele, hogy mennyi lemond�s �s k�nyszer�s�g egy Embervad�sz �lete: ebben a k�rnyezetben v�ltozatlan meg�rizni az �rt�keket semmik�pp sem lebecs�lend� dolog.

- amennyiben egy probl�m�s helyzetet siker�lt �gy megoldani, hogy abb�l a k�lvil�g �s a Sz�vets�g is el�ny�sen j�n ki, az illet� jutalomban r�szes�lhet. Ez lehet el�l�ptet�s vagy a Hat�konys�g�nak n�veked�se. A N�vel�s 10 vagy 20 % lehet a h�stett m�rt�k�t�l f�gg�en.
P�lda:
+10% j�rt volna Eraman Mac-Liernek az �szak L�ngjaiban, ami�rt a Di’Mareni or�kulumn�l megmentette az eg�sz csapatot, ha t�nyleg Eraman lett volna
+20% a k�ldet�s v�ge ut�n: mert siker�lt eljuttatnia a Kilencedik V�r�s Lobog�t rendeltet�si hely�re


Rangok �s szimb�lumaik

Via-Shen n�vend�kei beavat�sukkor nyerik el a jogot arra, hogy viselhess�k magukon az iskola szent c�mer�t. A szimb�lumok a karra vannak tetov�lva Via-Shen var�zsmesterei �ltal �s csak akkor l�tszanak, ha visel�j�k �gy akarja. Hogy ez milyen m�giafajta, azt nem tudja senki, �m t�ny: az eredm�ny mag��rt besz�l.
Minden kasztnak megvan a maga alapszimb�luma �s a sz�ne. A tetov�l�s ezen t�lmen�en rangok szerint v�ltozik, a sz�n a tradicion�lis �lt�zetre utal: ebb�l a kett�b�l a kl�nt ismer�k t�vedhetetlen�l tudj�k, hogy kivel �llnak szemben.

A H�rn�k�k alapszimb�luma egy v�r�s had�ri lobog�, rajta egy r�videbb �s egy hosszabb kard keresztez�s�vel: ez a rangoknak megfelel�en v�ltozhat. Sz�n�k a v�r�s. Rangjaik priorit�s szerint:
- katona(alapszimb�lum),
- t�znagy (egy v�g�s a lobog�n),
- sz�znagy (k�t v�g�s a lobog�n),
- hadnagy (h�rom v�g�s a lobog�n),
- mesterh�rn�k (a h�rom v�g�son t�l a csal�di c�mert viselheti k�z�p�tt),

A Test�r�k alapszimb�luma egy penge�llel l�tsz� s�rk�nykard a v�r�s had�ri lobog� el�tt. Szent sz�n�k a feh�r. Az egyes rangok �s jelz�seik a k�vetkez�k:
- katona (alapszimb�lum),
- kapit�ny (a szimb�lum f�l�tt egy korona),
- hadvez�r (az eg�sz k�r� egy pajzsot tetov�lnak, �gy a szimb�lum pajzshordoz� lesz)

Az �rnyak alapszimb�luma egy kett�s denev�rsz�rny a v�r�s had�ri lobog� n�lk�l, Sz�n�k a fekete. Rangjaik �s a hozz�juk tartoz� jelz�sek a k�vetkez�k:
- katona (alapszimb�lum),
- mestervad�sz (k�z�p�tt egy t�rrel),
- hadvez�r (az eg�sz k�r� egy pajzsot tetov�lnak, �gy a szimb�lum pajzshordoz� lesz).

A Farkasok alapszimb�luma egy oroszl�n vagy farkasfej: egyes helyeken tigris. Sz�n�k a v�r�s �s a k�k. Az egyes rangok �s jelz�seik a k�vetkez�k:
- katona (alapszimb�lum),
- t�znagy (egy kard keresztben az �llatfej m�g�tt),
- hadnagy (k�t kard keresztezve az �llatfej m�g�tt)

A Strat�g�k alapszimb�luma egy pajzs k�z�pen a v�r�s had�ri lobog� el�tt. Sz�n�k a v�r�s-ez�st. Rangjaik �s a hozz�juk tartoz� jelz�sek a k�vetkez�k:
- tan�csnok (egy toll az alapszimb�lum pajzs�ban),
- hadvez�r (a csal�di c�mer l�that� k�z�p�tt a pajzsban),
- strat�ga (korona l�that� legfel�l)


A kasztok rendszere

Az egyes kasztok tiszts�geit a J�t�kos Karakter is el�rheti, de csakis akkor, ha a KM �gy �t�li meg, hogy a karakter tev�kenys�ge hasznosnak bizonyult a Sz�vets�g sz�m�ra. Ezen t�lmen�en a J�t�kos semmik�pp nem �rheti el az adott rangot a megadott szinthat�rok alatt. A t�bl�zat a kasztok rangjainak egym�shoz val� viszony�r�l is t�j�koz�d�st ny�jt.



Amennyiben rangegyez�s esete �llna fenn, a t�bl�zatban tal�lhat� balr�l-jobbra sorrend az �ltal�nos szok�sjogot t�kr�zi.
L�teznek �n. k�l�nleges rangok, melyek egy�ni h�stettekt�l f�gg�en j�rnak. Gyakori eset, hogy m�gi�val b�v�lt t�rgyakat hagynak az arra �rdemes szem�lyn�l (KM -eknek j�tan�cs: 5.-7. TSZ felett). Az igazi Eraman Mac-Lier hadnagy p�ld�ul v�r�slunir med�lt viselhetett a nyak�ban, mely ritka k�l�nlegess�g volt a maga nem�ben: egyszerre szolg�lt Igazs�g �s Szerencse amulettk�nt. Ezek meg�t�l�se a KM jogk�re.



Embervad�sz karakter

A Sz�vets�g egyik politikai brav�rj�nak k�vetkezm�nye, hogy az Embervad�szok kl�nja nem kiz�r�lag embereket fogad a falai k�z�, azaz a M.A.G.U.S. �ltal j�tszhat� fajok k�z�l ker�lhetnek sorai k�z� t�rp�k, f�l-elfek, elfek (kiszakadt elfek), udvari orkok, gn�mok �s goblinok. Ez ut�bbi kett� a Test�r kasztra alkalmatlan, de egy�b megk�t�s nincs. Term�szetesen egyes idegen fajok mozg�stere eleve besz�k�lhet, ami egyn�h�ny p�ros�t�s eset�ben k�l�nleges eredm�nyeket sz�lhet. A legend�k besz�lnek t�rpe �rnyr�l, aki Gianag udvar�ban �p�t�szmesterk�nt tartotta szemmel a be�p�lt toroni k�meket, elf test�rr�l, akin�l k�l�nb bajt�rsat Haonwell nemes hercege nem akarhatott, de tal�n a legh�resebb p�lda Graum titoknok lehet: � hossz� kalandoz� p�lyafut�s ut�n v�lt igaz hit� sz�vets�gp�rtiv�.



�rny

A kasztba csak ritka k�l�nleges k�pess�gekkel rendelkez� egy�nek tartozhatnak: a hivat�s maga elk�peszt� k�vetelm�nyeket t�maszt a legjobbak sz�m�ra is. A j�t�k nyelv�n ez a k�vetkez�ket jelenti: 14-es Intelligencia �s Akarater� �s Asztr�l alatt nem kezdhet �gy J�t�kos Karakter. K�s�bb, egy esetleges kasztv�lt�s is csak a fenti k�vetelm�nyekkel lehets�ges.
Az �rnyak k�l�nlegesen nagy becsben tartott emberek. Eg�sz �let�ket a Sz�vets�gnek �s a Kl�nnak szentelik �s sosem hagyj�k el ezt a k�tel�ket: ha ezzel szeretni j�tszani a J�t�kos Karakter, nem lehet bel�le reneg�t soha. Bizonyos eseteket feljegyeztek, amikor neh�nyan feloldoz�st nyertek a szolg�lat al�l, de ekkor h�s veter�nokr�l volt sz�, akik ritka jutalomban r�szes�ltek.

Harc�rt�k:
Az �rnyak feladata els�sorban a k�mked�s �s csak k�nyszer�s�gb�l bocs�tkoznak harcba. A ny�lt �tk�zeteket ekkor is ker�lik, ellenben, v�gsz�ks�gben k�pesek ak�r a T�r Diplom�ci�j�ban is hat�konyan elj�rni.
K� alapjuk 10, T� alapjuk 15, V� alapjuk 70, C� alapjuk 0. Szintenk�nt 8 Harc�rt�k M�dos�t�t kapnak, melyet tetsz�legesen oszthatnak sz�t, 2-2 pontot azonban k�telesek a T� �s V� n�vel�s�re ford�tani.
Az �rnyak K� �rt�ke minden szinten eggyel n�.

�leter�
�p alapjuk 5, Fp alapjuk 6, amihez szintenk�nt k6+2 F�jdalomt�r�si pontot adhatnak.

K�pzetts�gek:
Az �rnyak rengeteg k�pzetts�ggel b�rnak, ez�rt nem sok idej�k marad m�sf�le tanulm�nyokra. Kp alapjuk �gy nincs �s minden szinten 4 Kp-t kapnak.

				Farkas katona (1. TSZ)
			H�rn�k katona (1. TSZ)	Farkas t�znagy (4. TSZ)
		Test�r katona (2. TSZ)	H�rn�k t�znagy (3. TSZ)
	�rny katona (2. TSZ)		H�rn�k sz�znagy (5. TSZ)	Farkas hadnagy (9. TSZ)
Strat�ga tan�csnok (6. TSZ)		Test�r kapit�ny (7. TSZ)	H�rn�k hadnagy (7. TSZ)
			Mesterh�rn�k (10. TSZ)
Strat�ga hadvez�r (10. TSZ)	Mestervad�sz (9. TSZ)	Test�r hadvez�r (12. TSZ)
Strat�g�k (16. TSZ)	�rny hadvez�r (13. TSZ)

Minden TSZ-en kap 50%-ot, amit eloszthat felsorolt 10 felsorolt Sz�zal�k j�rtass�gban m�rt k�pzetts�ge k�z�tt, egyre azonban maximum 15%-ot ford�that.

Tov�bbi szinteken:

2. K�t�lb�l szabadul�s Af
4. �lc�z�s/�lruha Mf
5. K�nz�s elvisel�se Mf
5. Nyomolvas�s/elt�ntet�s Mf
5. Pszi Mf
6. K�t�lb�l szabadul�s Mf
7. Emberismeret Mf
8. H�tbasz�r�s Mf
9. M�giahaszn�lat Af

Tapasztalati szint:
L�sd Fejvad�szok.

K�l�nleges k�pess�gek:
Az �rnyak 5. TSZ-t�l m�r k�pesek alkalmazni a Slan-�t egyes diszcipl�n�it, az al�bbiak szerint:
TSZ Diszcipl�na
5. Jelent�ktelens�g
5. Tetszhal�l
6. Zavar�s
6. Tests�ly v�ltoztat�s
7. �rz�kelhetetlens�g

Ezen t�lmen�en a Titkos Szekta r�v�n a Titkos Diszcipl�n�k k�z�l a KM egyet�rt�se alapj�n az �sszes a rendelkez�s�kre �llhat.
A Mesterfok� �k�lharc alatt k�t Fejvad�sz st�lus v�laszt�s�ra van lehet�s�g�k (ez szint�n olyan, aminek a megjelen�s�re nem ker�lt sor. Elvileg az �k�lharc fejlettebb verzi�it jelenti, ami m�g nem harcm�v�szeti st�lus, de majdnem. Most nem r�szletezem, k�s�bb tal�n sor ker�l erre is).
Tov�bbi k�l�nleges k�pess�gk�nt �rv�nyesek r�juk a Fejvad�sz sebz�s �s fegyverforgat�s c�msz� alatt le�rtak.

Fegyvert�r:
Az �rnyak legsz�vesebben az Embervad�szok tradicion�lis fegyverp�rosa k�z�l a kisebbik fegyvert, a keskeny peng�j�, kis keresztvassal ell�tott hossz�t�rt (K�: 9, T�: 14, V�: 2, Sebz�s: k6+1) haszn�lj�k a legsz�vesebben. Emellett k�l�nleges k�pess�g�k, hogy fegyvert�rukat a harcm�v�sz fegyverekb�l is kib�v�thetik: fontos megjegyezni, hogy az �ltaluk haszn�lt fegyverek sz�ks�gszer�en kicsik, �lc�zhat�ak �s k�nnyen elrejthet�k. A tonfa �s a vask�gy� mellett besz�lnek olyan �rnyakr�l, akik a holdsarl� alkalmaz�s�t vitt�k t�k�lyre.
V�rtek csak ritk�n viselnek �s akkor sem sz�vesen: eg�szen indokolt esetnek kell lennie, hogy kiv�telt tegyenek.

Felszerel�s:
Az �rnyakat a Kl�n l�tja el felszerel�ssel. Elvileg az �sszes feladathoz megkapnak mindent, ami sz�ks�ges. A J�t�kos Karakter is ennek megfelel� felszerelts�gben r�szes�lhet: indul�sk�nt v�lasztott fegyver �s 3k6 arany mindenk�ppen van n�la.

J�tszhat�s�g:
Egy �rny Karakter mindenk�ppen nagy figyelmet k�vetel a Kalandmestert�l. A J�t�kos mindig a Kl�nhoz lesz l�ncolva �s ez al�l csak ritka kiv�teles esetben nyerhet feloldoz�st. Azoknak tudjuk javasolni, akik j�l �tl�tj�k a kasztban rejl� el�ny�ket �s k�t�tts�geket, akik egy �let�tj�t�k kalandjain �t szeretn�nek harcolni a Sz�vets�g oldal�n a Fekete Hadurak ellen.



Test�r

A Test�r�k kiv�teles szellemi elm�ly�lts�g� �s hitvall�s� emberek. Alapk�vetelm�ny, hogy k�pesek legyenek a Pszi haszn�lat�ra: ennek hi�ny�ban a J�t�kos Karakter nem v�laszthatja ezt a kasztot.
Az �rnyakn�l le�rtak ugyan�gy �rv�nyesek - reneg�t Via-Shen Test�r nem l�tezik.
A v�laszthat� fajok egyed�l itt sz�k�lnek le: ember, f�l-elf �s elf Test�r�kr�l m�g hallottak, de a t�bbi fajr�l nemigen. Egyed�li kiv�telt tal�n egy legend�s udvari ork, Agiard, a Hallgatag jelentett: � rendhagy� m�don m�sf�lkezes karddal utas�totta rendre a Gianag hercegi udvar�ba betolakod�kat.

Harc�rt�kek:
A Test�r�k magas szinten k�pzett harcosok: a mesterek legjobbjai a legjobbak mesterei k�z�tt. K� alapjuk 10, T� alapjuk 20, V� alapjuk 75. Szintenk�nt 11 Harc�rt�k M�dos�t�t kapnak, melyb�l 4-4-et k�telesek a T� �s V� n�vel�s�re ford�tani. Kezdem�nyez� �rt�k�k minden m�sodik TSZ-en 1-el n�.

�leter�:
A legjobbak k�z� tartoznak, ennek megfelel�en �p alapjuk 6, Fp alapjuk 7, melyhez minden szinten tov�bbi k6+5 FP-t kapnak.

K�pzetts�geik:
A kaszt szerte�gaz� ismeretekkel rendelkezik. Kp alapjuk nincs, a tov�bbi szinteken 4 Kp-t kapnak.

3 fegyver haszn�lata	Af	M�sz�s	40%
1 fegyver dob�sa	Af	Es�s	15%
Belharc	Mf	Ugr�s	10%
�k�lharc	Mf	Lop�z�s	30%
Pszi Pyarroni-�t	Af	Rejt�z�s	40%
�sz�s	Af	Csapdafelfedez�s	20%
Fut�s	Af	Z�rnyit�s	15%
Lovagl�s	Af	Titkosajt�	10%
�r�s/olvas�s	Af	K�vet�s/Ler�z�s	30%
Emberismeret	Af	�bers�g	15%
2 Kult�rk�r (saj�t �s egy v�lasztott)	Af
1 nyelvtud�s (5, v�lasztott)	Af
Nyomolvas�s/elt�ntet�s	Af
�lc�z�s/�lruha	Af
H�tbasz�r�s	Af
K�nz�s elvisel�se	Af

Minden TSZ-en kap 30%-ot, amit eloszthat felsorolt 7 felsorolt Sz�zal�k j�rtass�gban m�rt k�pzetts�ge k�z�tt, egyre azonban maximum 15%-ot ford�that.

Tov�bbi szinteken:
4. Lefegyverz�s Mf
4. �lc�z�s/�lruha Af
5. Emberismeret Mf
5. Fegyverhaszn�lat (s�rk�nykard) Mf
5. Pszi Mf
6. Vakharc Mf
6. Nyomolvas�s Af
7. Sebgy�gy�t�s Mf
7. M�giahaszn�lat Af
8. Etikett Mf

Tapasztalati szint:
A Test�r�k a Harcm�v�szek szerint l�phetnek szintet.

K�l�nleges k�pess�gek:
Az Test�r�k 5. TSZ-t�l m�r k�pesek alkalmazni a Slan-�t egyes diszcipl�n�it, a MAGUS Fejvad�szn�l megadottak szerint. Ezen t�lmen�en 6. TSZ-en megkapj�k a Slan Ki�lt�s diszcipl�n�t.
A Titkos Szekta r�v�n a Titkos Diszcipl�n�k k�z�l a KM egyet�rt�se alapj�n az �sszes a rendelkez�s�kre �llhat.
A Mesterfok� �k�lharc alatt egy Fejvad�sz st�lus v�laszt�s�ra van lehet�s�g�k (a K�pzetts�g hamarosan megjelenik a kieg�sz�t�kben).
Tov�bbi k�l�nleges k�pess�gk�nt �rv�nyesek r�juk a Fejvad�sz sebz�s �s fegyverforgat�s c�msz� alatt le�rtak.

Fegyvert�r:
A Test�r�k ritka k�l�nleges fegyverrel b�rtak: a Titkos Szekta nagymestere tiadlani minta alapj�n tarini t�rpe kov�csok seg�ts�g�vel k�sz�tette el az els� nyugati pengem�v�sz kardot, mely a s�rk�nykard nevet kapta. Kin�zetre legink�bb a Slan kardra hasonl�t, de valamivel neh�zkesebb �s s�lyosabb: peng�je ugyanakkora, enyh�n �veltebb, k�t k�zzel forgatott fegyver (K�: 7, T�: 17, V�: 11, Sebz�s: 1k10+1). Az Embervad�szok p�roskardj�t�l elt�r�en a Test�r ezt a st�lust alak�totta ki: els�sorban csak ezt az egy fegyvert haszn�lja a harcban. Emellett kieg�sz�t� c�llal forgathatnak hossz�t�r�ket, t�r�ket: ismerni olyan Test�rt, aki a botv�v�s m�v�szet�t vitte t�k�lyre.
J�t�ktechnikailag ez azt jelenti, hogy amennyiben mindenk�ppen K�tkezes harci st�lust szeretne, a Test�rre dupl�n �rv�nyesek a Fegyverforgat�sb�l ad�d� h�tr�nyok (a Fegyverforgat�s k�pzetts�g hamarosan megjelenik a MAGUS kieg�sz�t�kben).
V�rt gyan�nt fejvad�sz sodronyinget viselnek (SF�: 3, MGT: 0): a kapit�nyok m�r mindenk�ppen abbitac�lb�l k�sz�lt m�remekeket kapnak.

Felszerel�s:
A Test�r�k indul�skor megkapj�k a s�rk�nykardot �s a hossz�t�rt, valamint a sodronyinget is, 1k6 arany mellett.

J�tszhat�s�g:
Ha az �rny eset�ben felh�vtuk a figyelmet a k�t�tts�gekre, a Test�rn�l ez legal�bb annyira igaz. B�rmit tesz a Test�r karakter, azt csak a Sz�vets�g c�ljai �rdek�ben teheti �s nem keveredhet olyan kalandokba, melyek nem kapcsol�dnak ehhez. A sz�mtalan el�ny mellett ez a legnagyobb h�tr�nya is egyben: igaz�b�l csak ebben a k�rnyezetben mozoghat a J�t�kos, m�shol nem.



H�rn�k

A H�rn�k�k k�z�l ker�l ki az Embervad�szok t�lnyom� t�bbs�ge. Aki kell� elhat�roz�ssal b�r �s a Farkasokkal ellent�tben k�pes viselni a lemond�sok k�vetkezm�nyeit, mindenk�ppen felv�telt nyer.
A Kl�n ugyan fokozottan �gyel az �v�ire, de ha a J�t�kos mindenk�ppen reneg�t Embervad�sszal szeretne j�tszani, akkor csak itt lehet es�lye.

Harc�rt�k:
A H�rn�k�k j�l k�pzett harcosok. K� alapjuk 10, T� alapjuk 20, V� alapjuk 75, C� alapjuk 0. Szintenk�nt 11 Harc�rt�k M�dos�t�t kapnak, ebb�l 3-3-at k�telesek a T� �s V� n�vel�s�re ford�tani.
Kezdem�nyez� �rt�k�k minden m�sodik szinten eggyel n�.

�leter�:
�p alapjuk 6, Fp alapjuk 7, melyhez szintenk�nt k6+5 Fp-t kapnak.

K�pzetts�gek:
A H�rn�k�k �ltal�nos k�pz�sben r�szes�lnek. Kp alapjuk 3, melyhez minden szinten 5 Kp-t kapnak.

4 fegyver haszn�lata	Af	M�sz�s	5%
�k�lharc	Mf	Es�s	20%
Belharc	Mf	Ugr�s	25%
Lefegyverz�s	Af	Lop�z�s	5%
Vakharc	Af	Rejt�z�s	10%
Hadvezet�s	Af	Csapdafelfedez�s	25%
Pszi Pyarroni-�t	Af	�bers�g	30%
�r�s/olvas�s	Af
Emberismeret	Af
T�rt�nelemismeret	Af
Etikett	Af
Lovagl�s	Af
Sebgy�gy�t�s	Af

Minden TSZ-en kap 30%-ot, amit eloszthat felsorolt 7 felsorolt Sz�zal�k j�rtass�gban m�rt k�pzetts�ge k�z�tt, egyre azonban maximum 15%-ot ford�that

Tov�bbi szinteken:

9 fegyver haszn�lata	Af	M�sz�s	30%
3 fegyver dob�sa	Af	Es�s	15%
�k�lharc	Af	Ugr�s	20%
K�tkezes harc	Af	Lop�z�s	20%
Belharc	Mf	Rejt�z�s	25%
K�z�s harcmodor (Via-Shen, l�sd al�bb)	Af	Csapdafelfedez�s	15%
Pszi Pyarroni-�t	Af	�bers�g	5%
�sz�s	Af
Fut�s	Af
Lovagl�s	Af
Hangut�nz�s	Af

Tapasztalati szint:
L�sd Fejvad�szok.


K�l�nleges k�pess�gek:
A H�rn�k�k 5. TSZ-t�l m�r k�pesek alkalmazni a Slan-�t egyes diszcipl�n�it, a MAGUS Fejvad�szn�l megadottak szerint.
Ezen t�lmen�en a Titkos Szekta r�v�n a Titkos Diszcipl�n�k k�z�l a KM egyet�rt�se alapj�n h�rom kiv�lasztott diszcipl�na a rendelkez�s�kre �llhat.
A Mesterfok� �k�lharc alatt egy Fejvad�sz st�lus v�laszt�s�ra van lehet�s�g�k (a K�pzetts�g hamarosan megjelenik a kieg�sz�t�kben).
Tov�bbi k�l�nleges k�pess�gk�nt �rv�nyesek r�juk a Fejvad�sz sebz�s �s fegyverforgat�s c�msz� alatt le�rtak.
Az Embervad�szok csapatai m�lt�n veszedelmesek. Via-Shen harci st�lusa annyira saj�tos, hogy csoportosan haszn�lva k�l�nleges el�ny�k kov�csolhat�k bel�le. Ezt fejezi ki a K�z�s harcmodor k�pzetts�g, mely csakis �s kiz�r�lag Via-Shen tan�tv�nyai k�z�tt �llhat fenn. Pozit�v m�dos�t�kat viszont csak az kaphat bel�le, aki rendelkezik ezzel a k�pzetts�ggel (aki nem, az csak a t�rsai dolg�t k�nny�theti meg).

Fegyvert�r:
A H�rn�k�k az Embervad�szok tradicion�lis kardp�ros�t forgatj�k. A f� fegyver a egyeneskard peng�je hosszabb a hossz�kard�n�l, keresztvasa felt�n�en kicsi (K�: 7, T�: 16, V�: 11, Sebz�s: 1k10), a m�sik fegyver a m�r eml�tett hossz�t�r (K�: 9, T�: 14, V�: 2, Sebz�s: k6+1). V�rtet hivat�sukb�l ad�d�an gyakran viselnek, a MAGUS-ban eml�tettek szerint (sodronying, SF�: 3, MGT: 0).

Felszerel�s:
A H�rn�k�k indul�skor megkapj�k a fegyverp�rost (egyeneskard �s hossz�t�r) �s egy sodronyinget, valamint tov�bbi 2k6 aranyat.

J�tszhat�s�g:
Az Embervad�szok k�z�l a H�rn�k�k �lvezhetik a relat�ve legnagyobb szabads�got: mozg�ster�let�k a Sz�vets�g politikai �rdekelts�g�n minden szeglet�re kiterjedhet. Azonban itt is megk�t�s, hogy semmit sem tehetnek �nc�l�an, a Sz�vets�g adta ir�nyokon t�l.


Farkasok

A Farkasok Via-Shen legh�ebb harcosai: �k nem v�llalt�k az Embervad�szok hivat�s�val j�r� rengeteg lemond�st, de megteszik ami a hit�kb�l fakad �s amit a sz�v�k dikt�l. H�rom �ven �t k�pezik �ket �s ezalatt elsaj�t�tj�k azt, amivel k�s�bb b�rhol a vil�gban a Kl�n haszn�ra lehetnek: ha id�vel meg�rik benn�k az elhat�roz�s, Via-Shen kapui mindig nyitva �llnak el�tt�k, hogy igazi Embervad�szokk� legyenek.

Harc�rt�k:
Kit�n� harcosok. K� alapjuk 10, T� alapjuk 20, V� alapjuk 75, C� alapjuk0. Szintenk�nt 11 Harc�rt�k M�dos�t�t kapnak, melyb�l 3-3-at k�telesek a T� �s V� n�vel�s�re ford�taniuk, a t�bbit szabadon eloszthatj�k.

�leter�:
�p alapjuk 7, FP alapjuk 6, melyhez szintenk�nt k6+4 Fp-t kapnak.

K�pzetts�gek:
A Farkasok Kp alapja 8, melyhez szintenk�nt 12 KP-t kapnak.

2. K�t�lb�l szabadul�s	Af
2. �lc�z�s/�lruha	Af
3. �k�lharc	Mf
3. Vakharc	Af
4. Nyomolvas�s/elt�ntet�s	Af
5. Pszi	Mf
6. K�tkezes harc	Mf
7. �lc�z�s/�lruha	Mf
8. Nyomolvas�s/elt�ntet�s	Mf

Tov�bbi szinteken:
5. 1 fegyver haszn�lata Mf

Tapasztalati szint:
L�sd Harcosok.

K�l�nleges k�pess�gek:
A Farkasok k�l�nleges k�pess�ge, hogy v�laszthatnak egy Fejvad�sz st�lust az �k�lharchoz.

Fegyvert�r:
Via-Shen nem korl�toz semmit. Minden harcos a maga �zl�se szerint v�laszthat fegyvert: �m az Embervad�szok tradicion�lis fegyverzet�b�l nem.

Felszerel�s:
A Farkasok az iskola elhagy�sakor 3k6 aranyat �s v�lasztott fegyver�ket kapj�k.

J�tszhat�s�g:
A n�gy alkaszt k�z�l a Farkasok sz�m�ra adott a legnagyobb szabads�g. Felavat�suk ut�n b�rhov� mehetnek, b�rmit tehetnek a vil�gban, egyre kell �gyelni�k csak: amint kapcsolatba l�pnek vel�k a Kl�n m�gusai (szimpatikus m�gia r�v�n) �s k�rnek t�l�k valamit, a neveltet�sb�l ad�d�an illik eleget tenni ennek. Persze, lehetnek kiv�telek: bel�l�k lesznek a k�tes h�rnev� egy�nek…



Nos, kalandoz�, nincs m�s h�tra mint kardra fel, A’frad!, hadd ragyoghasson fennen mind�r�kk� a Sz�vets�g v�r�s z�szlaja!

Raon toll�b�l!

5 fegyver haszn�lata	Af	M�sz�s	15%
1 fegyver dob�sa	Af	Es�s	20%
�k�lharc	Af	Ugr�s	10%
K�z�s harcmodor (Via-Shen)	Af
�sz�s	Af
Fut�s	Af
Lovagl�s	Af