�szak-Ynev

PYARRON EL�TT

XXVI. - �vezred - Anvaria �s Calowyn h�bor�ja, melynek eredm�nyek�nt l�trej�tt a tilt�s miszerint a m�sik f�l kontinense tiltott ter�letnek sz�m�t
XVIII. �vezred - Az ynevi Kyr Birodalom alap�t�sa
3631 - Reigh-En Zerdal, a kyr cs�sz�r ikertestv�re Rualanba k�lt�z�tt, majd megid�zte Orwell�t a Tinolok b�rcein
XXXVI. sz�zad - Lan-Ro Ryen sz�let�se, Orwella megteremtette az orkokat
3573 - I. Gra-Tinoli csata, Lan-Ro Ryen �tvenedmag�val t�l�lte
3502 - A mai El�tkozott Vid�k ter�let�n megrepedt az Els�dleges Anyagi S�k, az erd� �n�ll� �letre kelt �s seregeket nyelt el, majd Orwella k�zbenj�r�s�ra megnyugodott
3207 - K�zel �tezer �ri�s gy�lt �ssze a Kyr Birodalom megseg�t�s�re, majd els�pr� gy�zelmet arattak a negyvenezres ork sereg felett
3012 - II. Gra-Tinoli csata, az anuriai s�rk�nylovasok seg�ts�g�vel Orwell�t el�zt�k, majd a kor legnagyobb h�se Jahrm-On Kryel �gi haj�n t�vozott Lan-Ro Ryen t�rsas�g�ban
3008 - Anuria, a s�rk�nylovasok f�ldj�nek alap�t�sa
2985 - Az utols� nagy kyr �tk�zet, Keilor v�ros�nak eleste
2968 - A Godorai Birodalom sz�let�se
2943 - A kyr Hatalmasok utols� csoportja is t�vozott Ynevr�l, Maltha-Ri Tylen �s puszt�t�i hal�la
2800 k�r�l - Gro-Ugonban ork t�rzsek telepedtek le
2259 - A Ryeki D�mon-cs�sz�rs�g kiki�llt�sa
2057 - Dawa m�gusbirodalom megsz�let�se
XV. sz�zad - Az Enraweli Krist�lyk�nyvt�r marad�k�t ismeretlen kezek �tm�solt�k, ez lett az Enraweli Tud�st�r
1347 - A Titkos Szekta alap�t�sa
1214 - Doran a var�zsl�v�ros megalap�t�sa
806 - Egy a Szigetvil�gr�l �rkezett n�p megalap�totta Niar�t
716 - 698 - A Ryeki D�moncs�sz�rs�g �s a Dawa m�gusbirodalom felmorzsolta egym�st
472 - Erigow sz�let�se a volt kyr f�v�ros Enrawel hely�n
462 - Dorant kett�osztott�k Bels�-, �s K�ls�v�rosra
411 - Az �szaki H�rmak (Eren, Haonwell, Gianag) alap�t�sa
287 - A Szigetvil�gr�l �jabb n�pcsoport �rkezett, megalakult Tiadlaniak

PYARRON SZERINT

170 - Siker�lt ism�t egyes�teni a volt kyr tartom�nyt, Toront
279 - Khar�t, a technokr�cia v�ros�t megalap�tott�k
348 - Felavatt�k a Szarvtornyot Doranban
388 - A dwoonok letelepedtek �szakon
477 - A Beriquelr�l �rkezett Keleti Barb�rok letelepedtek
576 - A tengeren t�lr�l �rkezett v�ndor lovasn�p megalap�totta Ilanort
1024 - A Godorai Birodalom darabokra hullott, v�g�l csak Erion v�rosa maradt bel�le
1131 - Egy l�zad� herceget �s h�veit sz�m�zt�k Niar�b�l, megalakult Enoszuke
1132 - Senimoro Daitar, Erigow uralkod�hercege lett az els� V�r�s Had�r
1179 - A t�rp�k meg�rkeztek a kontinensre, Tarin megalap�t�sa
1196 - A d�lr�l elv�ndorolt elfek a kontinens nyugati oldal�n megalap�tott�k Sirenart
1249 - Megalakult az �szaki Sz�vets�g (az �szaki H�rmak, Erigow, Tarin, Ilanor �s Tiadlan r�szv�tel�vel)
1500 k�r�l - A Dwyll Uni� egys�ges lett
II. �vezred k�zepe - Felbukkant az els� Fekete Lobog�
1457 - Doran csatlakozott a sz�vets�ghez
1678 - A Dwyll Uni� csatlakozott a sz�vets�ghez
1713 - Enika Gwon a h�res b�rd Erigowba k�lt�z�tt, majd meg�rta a Legend�k K�nyv�t
1720 - Zsoldosok �rkeztek az Onpor medenc�be sz�m�z�tt herceg�k vezet�s�vel
1742 - Hiere Otlokir kiki�lttotta mag�t Abaszisz els� nagykir�ly�nak
1991 - Az Otlokir v�rvonal f�rfi�r�k�s n�lk�l maradt, kit�rt az �r�k�s�d�si h�bor�
XX. sz�zad - Az abbitac�l alkalmaz�s�nak kezdete
2037 - Az asszisz Nagy Csal�dok k�zdelmeinek v�ge toroni seg�dlettel (az els� Concordia)
2040 - Az �j nagykir�ly, a gy�ztes Dal Raszisz csal�d feje
XXII. sz�zad - Tiadlani telepesek mentek Beriqulre
2176 - Reneg�t �szaki embervad�szok megalap�tott�k az Ikrek rettegett szekt�j�t
2227 - A Kard Testv�ris�g�nek alap�t�sa, Orwella p�rtfog�s�ban
2310 - A Kard Testv�ris�g�nek vezet�s�vel Gro-Ugon egys�ges �llam lett
III. �vezred eleje - A Beriquelen l�v� tiadlani telepesekkel megsz�nt minden kapcsolat
XXXI. sz�zad v�ge - Ubluk k�n megtal�lta a kilencedik Fekete Lobog�t
3295 - Megsz�letett Chei O`Shenon `342-ben papp� szentelt�k `589-ben hazat�rt, majd egy �v m�lva h�rommilli� honfit�rs�val d�lnek indult
3500 eleje – 3715 - Birak Gal Gashad a L�t�k t�rzsf�n�ke
3584 - 3692 - Sinil Dialaid Alidax boszork�ny�rn�je
3589 - 3697 - Wolkum Naizerd a t�rm�gia mestere, a rosszeml�k� \\" Szem \\"
3610 - Alyr �s Tret Arkhon sz�let�se `19 Alyr Doranba, Tret Shadonba `44 Alyrt adeptuss� avatt�k `66 tal�lkozott Trettel Erionban `70 Tret meghalt
3612 - Alyr �s Tret apja, a Sirenari herceg elt�nt egy Calowynra indul� exped�ci�ban
3614 - Alimare Vinielt a Livinai gy�lekezet hierarch�j�t fel�ldozt�k Tharr olt�r�n
3650 - Felt�nt L�ndzs�s Erik `73-ban seg�tett meg�lni Gro-Ugon kir�ly�t `79-ben tagja volt a csapatnak, amely jobbl�tre szender�tette a Kard Testv�ris�g akkori Nagymester�t
3671 - 3672 - Egy toron elleni hadj�rat
3616 - A XIII. Z�szl�h�bor�
3618 - 3692 - Amnet am Keilor toroni f�rang, a megvetett \\" gyermek�l� \\"
3624 - Ork Nemzetts�gek h�bor�ja
3638 - Tier Nan Gorduin Erionban Haygar Brishn�l tanulta a sz�n�szmesters�get
3645 - Calyd Karnelian sz�let�se `69-t�l a saj�t nev�n a szigetbirtok tr�nj�n
3655 - 3739 - Ral da Ranga 3681 �ta Ranil rendj�nek nagymestere, V�r�s Had�r
3657 - 3692 - Sigur bel Trang 3688 �ta b�r�, a toroni k�mszolg�lat feje
3674 - Salina Lyavelln sz�let�se Alidarban
3674 - Titkozatos boszork�nyvad�sz rend alakul Inkvizitorok Sz�vetts�ge n�ven
3690-es �vek - Az Erigowi Klavel nagy�r Beriqueli exped�ci�ja, els� h�rek a V�lgyr�l
3692 - 3696 - A Tizennegyedik Z�szl�h�bor� `95-ben Vinalin�l meg�tk�ztek a f�seregek, a csat�t a sz�vetts�g nyerte `96-ban Rosanna H�romh�napos Hadj�rata �s Calyd meg Salina esk�v�je volt v�g�l az �vutols� napjaiban Khar Nan Duriff th�n csapatai a Quiron tengerbe szor�tott�k a gy�lekez� toroni csapatokat
3699 - Niar�ban a Kuan-dinasztia ker�lt tr�nra
3702 - A V�riv�k elfoglalt�k Reagot, r�ad�sul megsemmis�tett�k a Kard Testv�ris�g Fekete er�dj�t is, Birak Gal Gashad m�sodsz�l�tte lett Gro-Ugon kir�lya
3711 - A B�trak Karav�nja Gro Ugonban
3750 k�r�l - Tier Nan Gorduin �s t�rsai megszabad�tott�k Eriel lelk�t Felice �tk�t�l

D�l-Ynev

PYARRON EL�TT

XIII. �vezred - Az aquirok sz�vets�get k�t�ttek Ranagollal, a Tizenh�rmak lesz�lettek
VI. �vezred - Meg�rkeztek az amundok �s a jannek, majd r�gt�n h�bor�zni kezdtek
III. �vezred - �szakr�l megindult a menek�lt�radat, az elfek d�lre vonultak vissza el�le
III. �vezred - Az �szaki menek�ltek megalap�tott�k Kie-Lyront
III. �vezred - Kr�n el�sz�r l�pett nyiltan a politikai porondra, az emberis�g �jszak�j�nak a kezdetet
XXV. sz�zad - A k�s�bbi Hat V�ros Sz�vets�g�nek alap�t�sa
I. �vezred - A Godoni birodalom alap�t�sa
II - III. Sz�zad - Shadon v�r�nak megalap�t�sa

PYARRON SZERINT

1 - Pyarron v�ros�nak �s vall�s�nak megalap�t�sa
I. sz�zad - A pyarroni vall�s h�d�t� �tj�ra indult
V. sz�zad - Abdul al Sahred felt�telezett sz�let�se
VI. sz�zad - A r�gebbi, kyr v�ros�llamok �tt�rtek az �j (pyarroni) hitre
506 - A Hat V�ros Sz�vets�ge lett pyarron els� sz�vets�gese
950 - A f�ggetlens�gre v�gy� nemesek kitelep�ltek, Predoc �s Edorl alap�t�sa
996 - Predoc �s Edorl visszat�rt a pyarroni sz�vets�gbe
1000 - Hivatalosan is megalakult az �llamsz�vets�g, Pyarron v�rosa megkapta az �gi templomot az Isteneit�l
1015 - Godonban megny�lt kr�nra a Keleti, majd a Nyugati kapu
1110 - Godonba megnyitottak egy elfeledett, gonosz s�kra ny�l� kaput, a D�lit
1134 - Kr�n praktik�inak hat�s�ra meghalt a Bels� Iskola Nagymestere, a birodalomnak v�ge
1200 t�j�n - A Shadoni nemess�g megunta a rendezetlen �llapotokat, s a leg�rdemesebb lovagot Artemil am Bel-Corm�t kir�lly� v�lasztott�k
1239 - Az Els� Nom�dj�r�s
1250 - Sempyer v�roser�dj�nek fel�p�t�se
XIII. sz�zad - Syburr fel�p�t�se, majd Shadoni neh�zv�rtesekkel val� betelep�t�se
1200-as �vek - Ordan v�ros�llam�ban titkozatos t�zvar�zsl�k t�ntek fel, majd �tvett�k a hatalmat az ott �l�k felett
1224 - A Birodalmi Fejvad�szkl�n alap�t�sa
1400 - A Nasti nemzetts�gf� pyarroni hitre t�rt, majd n�p�vel letelepedett a sz�mukra el�k�sz�tett Enysmonban
1445 - Amanovik, egy reneg�t Domvik pap k�vet�ivel elhagyta Shadont, s �j orsz�got alap�tott, a Szent F�ldet, azaz Gorvikot
1447 - A reneg�t Shadoniak beh�doltatt�k az �j f�ldet, majd Amanovik kir�lly� koron�zta �nmag�t
1456 - Az els� Shadoni b�ntet�hadj�rat kezdete Gorvikban
1467 - Szorult helyzet�ben Amanovik Shackallor seg�ts�g�t k�rte, minek hat�s�ra a kr�niak meg�lt�k a shadoni sereg vezet�it, majd kiszor�tott�k �ket az orsz�g ter�let�r�l
1495 - Amanovik hal�la
1500 - Sempyer �n�ll�s�got kapott
XVII. sz�zad - Gorvikban a Shadonihoz hasonl� lovagi kult�ra j�tt l�tre
1693 - Sempyer, Syburr �s Enysmon teljesjog� �llamk�z�ss�gi tagg� v�ltak
II. �vezred v�g�n - A Pyarroni Titkosszolg�lat megalap�t�sa
1810 - A M�sodik Nom�dj�r�s cs�fos kudarca
1865 - A Harmadik Nom�dj�r�s teljes cs�dje
III. �vezred eleje - A shadoni �rny�kj�r�k els� megjelen�se
2003 - Tysson Lar v�gzete, el�z�nl�tt�k a kr�ni ork hord�k
2017 - Viadomo, Dreina Oroszl�nsz�v lovagrendj�nek bevehetetlen fellegv�ra, az �llamk�z�ss�g teljesjog� tagja lett
XXIII. sz�zad - Shadoni tr�nvisz�ly, eredm�nye a koronaherceg jogainak meger�s�t�se
2412 - Igrain Reval a legend�s felfedez� �tnak indult, hogy meg�rja a Geofarmi�t
2612 - Gorvikban kit�rt a hatvan �vig tart� Amanovik, Danavik visz�ly, melynek hat�s�ra a Danavikok ir�ny�totta Warvik kiv�lt
2647 - A Feh�r P�holy var�zsl�iskol�t alap�tott Lar-dorban
2661 - Shadon kir�ly�nak �s uralkod�herceg�nek k�z�s b�ntet�hadj�rata, az Amanovikok teljesen legyeng�ltek az �lland� harcokban
2672 - Warvik kiv�l�sa �s a k�zponti hatalom gyeng�l�se a k�vetkez� �t �vtizedben f�ggetlens�gi hull�mot ind�t el, v�g�l Gorvik �t tartom�nyra oszlik
2800 - Lar-dor �n�ll� �llami jogokat kapott
2857 - Gorvikban Akvillonna tartom�nyban kihalt a b�borosi �g, de a hely�t �tvev� amanovikiak nem tudt�k megtartani a f�ldet, �s �jra egy b�boros ker�lt hatalomra
2887 - A Tavadori Bulla kihirdet�se (egyenl� jogok minden shadoni n�pnek, kik Domvikban hisznek)
2912 - Felt�nt Terda Radovik an Warvik, �s kir�lyk�nt �jraeggyes�tette Gorvikot
2917 - Terda Radovik an Warvik nyom n�lk�l elt�nt, az orsz�g ism�t sz�ttagolt lett
2994 - A Feh�r P�holy megalap�ttotta az �szaki, majd a Bels�szigeti var�zsl�iskol�t
IV. �vezred eleje - Nesire elvesztette a h�veit Amhe-Ramunnal szemben
3271 - Els� Gorviki szent h�bor� Abadana ellen, kudarccal v�gz�d�tt
3398 - A tizenh�rmak egyik�t, Krilehort, meg�lte Mogorva Chei
3425 - M�sodik Gorviki szent h�bor� Abadana ellen, kudarcal v�gz�d�tt
3540 - A Fekete Skorpi�k alap�t�sa
3592 - Yllinor alap�t�sa
3600-as �vek - Alex con Arvioni sz�let�se (Vaskez� Alex)
3610 - Ru-Shenon, Yllinor f�v�ros�nak fel�p�t�se
3629 - 3691 - Abdul akh-Haib, az \\" �kszer�sz \\" `70-t�l a pyarroni titkosszolg�lat h�rszerz�je
3644 - Airun Al Marem sz�let�se `63-ban Darton papj�v� szentelt�k `75-ben tal�lkozott Vaskez�vel `76-ban kiki�ltotta mag�t Darton f�ldi helytart�j�nak `77-ben Amhe-Ramun fegyverzet��rt indult, itt ismerte meg Alyrt `85-ben a lassan mag�hoz t�r� pyarroni egyh�z kitagadta `91-ben rendj�vel Rowonba, �szakra telep�lt
3645 - Harmadik Gorviki szent h�bor� Abadana ellen, kudarccal v�gz�d�tt
3650 - Refis is alulmaradt Amhe-Ramunnal szemben
3654 - 3691 - Jaszef Bahlit af-Haszabi, el Sobira em�rje
3669 - Negyedik Gorviki szent h�bor� Abadana ellen, kudarccal v�gz�d�tt
3673 - 3685 - A D�l�s, `74 Pyarron v�rosa (�-Pyarron) elpusztult
3674 - Krilehort ism�t elpuszt�tott�k, ez�ttal Vaskez� Alex volt a tettes
3677 - Az Anath-Akhan "zend�l�se"
3680 - �-Pyarron romjain egy szerzetesrend telepedett le, kolostorrendszert �p�tve ki
3682 - A kudarcba fulladt Nagy-Gorviki Tan�cs�l�s
3690 - A S�t�t Egy�tt�ll�s
3690 - Cadata Aggia Erone am Erone, Erone herceg�nek hal�la
3691 - �j Pyarron hivatalosan is megnyitotta kapuit
3692 - Felt�ntek az els� amund hord�k a Corra-dolos t�lpartj�n, az �tkel�ssel m�g nem pr�b�lkoztak
3692 derek�n - Az amundok bevett�k al Abadan�t, a jannok elpuszt�tottak egy Amhe-d�mont
3692 v�g�n - A Taba el Ibar�t teljesen elfoglalt�k az amundok, majd megindultak a V�ros�llamok, a Keresked�hercegs�gek �s Gorvik ellen, k�nyszer� sz�vets�gbe t�m�r�tve ezzel Kr�nt �s Pyarront
3696 - A Taba el Ibarr�ban megindult a k�z�s kr�ni-pyarroni csapatok t�mad�sa az Amhe-d�monok ellen
3710-es �vek - Airun al Marem a D�li V�ros�llamokban szert tett egy kr�ni relikvi�ra