Rowon

A háromszáz éve még jelentéktelen fejedelemséget, az Anterai Királyság vazallusát a P.sz.-i XXXV. század közepén a déli pusztákról betörő barbár nép, a wagandák szállták meg. Bár létszámuk még a helyi lakosságét sem érte el, Antera belső problémái miatt nem volt képes megakadályozni a hódítást. A sötét bőrű, vékony termetű wagandák gyorsan civilizálódtak, és fokozatosan átvették a helyi kultúrát, de mindmáig zárt uralkodó kasztot alkotnak. Fejedelmeinek keménykezű uralma alatt Rowon először függetlenné vált, majd az országon áthaladó kereskedelem hasznából felállított hadseregével sorra hódította meg szomszédait. Hamarosan szembekerült a pyar hitű országokkal, ahogy uralkodói egyre inkább korlátozták a szabad vallásgyakorlást, és saját törzsi isteneik kultuszát vezették be. Rövidesen egy oldalon találta magát Toronnal, és kötődését csak erősítette, hogy 3588-ban rowoni földön tűnt föl a Hatodik Fekete Lobogó, mely egykor Davares hercegéé volt.
    Rowon a XIV. zászlóháború előtt már igazi nagyhatalom, legnagyobb kiterjedését is ekkor éri el. Ambíciónak bizonyítéka, hogy még Toronban is növekvő rosszallással figyelik, ahogy a fejedelem mind több ostrommérnököt, varázstudót és hadtudóst csábít udvarába Az utóbbi években több boszorkánymesteri rend is megvetette itt a lábát, bár róluk nem tudható, igazából Toront vagy Rowont szolgálják-e.
    Nyitott elmék számára ma már láthatóak a közelgő összeomlás jelei: a kincstár túlköltekezett, és a Rowon ellen formálódó, több mint egytucatnyi államot tömörítő koalíció egyre-másra ér el – jelenleg még csak diplomáciai – sikereket. A maguk oldalára állították Airun al Marem szakadár dartonitáit is, akik a hírek szerint itt tervezik létrehozni Darton földi birodalmának központját.
    A mai Rowon meglehetősen heterogén államalakulat: kormányzóságok, csatolt területek és fejedelmi birtokok szövevénye. Középső területei a Sasta-szorostól északra elterülő szikes vidéken fekszenek, ahol csak juhlegelőnek alkalmas sziklás-bozótos dombok találhatók. Délebbre öntözéses földművelés folyik a Morrak-hegység megmászhatatlanul meredek, erdős hegyei között húzódó völgyekben. A hegyoldalakban ellenben gazdag vas- és rézbányák tárnái húzódnak, amelyek – a hajdan itt élt gnómok elűzése óta – bőségesen ellátják nyersanyaggal a kovácsműhelyeket. A tengermellék vörös földjén olajfa, szőlő, füge és narancs terem.

Rowon bányái a Morrak-hegységben szinte kivétel nélkül a gnómok által hátrahagyott ősi járatokból nyílnak.Mivel az alacsony lényekre méretezett folyosók és termek megnagyobbítása rengeteg időt és munkát igényelne, a rowoniak előszeretettel dolgoztatnak gyerekeket a szűk tárnákban. A serdületlen fiúk és lányok valójában alkalmatlanok a napi 14–16 órás, gyilkos testi munkára, ezért egy különleges serkentő főzetet, virshát itatnak velük, mely fokozza állóképességüket és erejüket. Mint a legtöbb ilyen ital, ez is csak az emberi test tartalékait felszabadítva éri el hatását, ezért az ifjú bányászok soraiban igen nagy a halandóság. Akik a kamaszkort elérve végre elhagyhatják a tárnákat, már önmaguk torz hasonmásai csupán. Egy bányaomlás miatt több tucat gyerek reked a Safut melletti rézbánya mélyén. A bánya főmérnöke önkénteseket keres, akik észak felől, az ötven éve lezárt, halálosan veszedelmes meratai Ördögvágat irányából kiszabadítanák őket. A karakterek is jelentkeznek, nem annyira a beígért jutalom, mint inkább a gileani Dreina-templom főpapjának kérésére, aki a gyerekek kiszabadításával és a bányák elpusztításával bízta meg őket. A tett színhelyén egy titokzatos alak szép summát kínál a virsha receptjéért – vajákos a fickó, az alvilág embere, netán reménybeli bányavállalkozó…?

    A Narvan felé tartó Fahéjút az országon át vezet, sőt, a tengerpart megszállása óta a Városállamokon áthaladó kelet-nyugati forgalom is rowoni ellenőrzés alá került. A fejedelmek hadiipari műhelyek sorát alapították, ezektől eltekintve a kézműipar nem mondható fejlettnek.
    Rowonban igencsak szűk körű a nemesi réteg, csak születési arisztokrácia létezik. Tagjai a hódító wagandák leszármazottai, akik számtalan előjogot élveznek az élet minden területén. Mivel kevesen vannak, a hadseregben jobbára az alávetettek fiai szolgálnak, ami egyre inkább veszélyt jelent az ország stabilitására. Ők a híres rowoni zsoldosok. Fizetségüket mindig időben megkapják, és egyelőre biztos támaszai az államnak.
    Az őslakosság a Rossz Földekre szorult sabardokból áll, akik ma is ősi nyelvüket beszélik, bár számos aszisz jövevényszóval megtűzdelve; vallásuk sajátos, babonákkal átszőtt pyarr hit. Aszisz ajkúak is bőven élnek errefelé, akik az anterai dialektust beszélik. A waganda nemesség ma is saját nyelvét használja, és saját isteneit imádja. Az egész országban kötelező az elemek és a hadak istene, a Szélmarkú Haddas vagy Feneketlen Torkú Ganarg, a túlvilág urának kultusza.
    Az országnak hadilobogója nincs, ehelyett a fejedelmi ház spirálisan csavarodó nyelű, ötágú szigonyra emlékeztető jelvényét használják, amelyről sárga és kék szalagok függenek.