Ynev hatalmai 
    

Mi�ta napvil�got l�ttak A Teremt�s K�nyvei, mind t�bb f�rumon mer�lt fel a M.A.G.U.S.-j�t�kosok r�sz�r�l egy vissza-visszat�r� probl�ma: mi�rt nem h�d�tja meg Ynev vil�g�t egyik vagy m�sik jelent�sebb hatalmi csoportosul�s? F�k�nt persze Kr�nnal kapcsolatban szok�s f�ltenni ezt a k�rd�st, �m emlegetik olykor az �ss�rk�nyokat, var�zsl�rendeket, titkos t�rsas�gokat stb. is.
Sz�gezz�k le el�sz�r is, hogy Ynev eg�sz�t m�g soha senki nem h�d�totta meg. Legk�zelebb �-Kyria jutott hozz� az �t�dkorban, �m a Sheralt�l d�lre m�g a kyr cs�sz�rok uralma sem terjedt ki: m�s sz�val, csup�n a f�ldr�sz fel�t vont�k fennhat�s�guk al�. T�bb a vil�gt�rt�nelem legnagyobb �s legagressz�vebb birodalm�t�l sem telt; nem valamif�le er�s vet�lyt�rs �llta �tjukat, hanem a puszta m�retek. Ynev �sszter�lete t�bb milli� n�gyzetm�rf�ldre r�g, s ennek t�lnyom� r�sze lakatlan. Egyetlen jelenleg fenn�ll� orsz�g n�pess�ge sem lenne elegend� a betelep�t�s�re, katonai megsz�ll�s�r�l nem is besz�lve; r�ad�sul az �gvil�gon semmi �rtelme nem lenne bekebelezni olyan term�ketlen �s vesz�lyes tartom�nyokat, mint a Taba el-Ibara vagy az El�tkozott Vid�k. Kyria buk�sa �ta a kontinens meglehet�sen gy�ren lakott; ha valakinek �lett�rre van sz�ks�ge, kedv�re v�logathat a szabad ter�letek k�z�l, nem felt�tlen�l musz�j belek�tnie miatta m�sokba.

A m�sik gond a k�rd�sfeltev�ssel, hogy eleve adottnak t�telezi fel a h�d�t� sz�nd�kot, k�l�n�sen a „gonoszabb” orsz�gok r�sz�r�l. (�rdekes; arra senki nem k�v�ncsi, hogy a megalap�t�sa �ta egyfolyt�ban terjeszked� Shadon, a maga t�r�t� jelleg� egyistenhit�vel, mi�rt nem akarja lerohanni Ynevet.) Ezzel kapcsolatban �gy �rzem, sz�t kell oszlatnom n�h�ny r�g meggy�keresedett t�vhitet. A Hal�l jellem nem azonos a nulla Intelligenci�val, az �n�rdek k�m�letlen �rv�nyes�t�se pedig a megalom�n hatalomv�ggyal.
Kr�n el�sz�r is m�r csak az�rt sem d�delgethet vil�gh�d�t� terveket, mert nem �ll egys�ges vezet�s alatt. Kor�ntsem minden tartom�ny engedelmeskedik a Tizenh�rmaknak, akik r�ad�sul egym�ssal is szakadatlanul torzsalkodnak. Ami azt illeti, a legt�bb kr�nit cseppet sem �rdekli, mi folyik a birodalom hat�rain k�v�l: a k�lvil�got barb�r �s m�veletlen pusztas�gnak tekintik, amelyben itt-ott primit�v n�pt�rzsek k�borolnak. Igaz, Ranagol azt tan�tja, a f�lemelked�shez az �t m�sok legy�z�s�n �s elpuszt�t�s�n kereszt�l vezet; hozz�teszi azonban, hogy min�l er�sebb �s veszedelmesebb az ellenf�l, ann�l t�bbet lehet nyerni a f�l�tte aratott diadallal. M�rmost Ranagol h�vei magukat tekintik a legmagasabbrend� l�nyeknek; teljesen logikus teh�t, hogy sz�vesebben h�bor�znak egym�ssal, mint a len�zett k�lorsz�giakkal. „H�ny pondr� eltipr�sa �r fel egy oroszl�n elejt�s�vel?” - teszi f�l a sz�noki k�rd�st Rayvanhur Katekizmusa.
Kr�n er�forr�sainak t�lnyom� r�sz�t a pillanatra sem sz�n� belvisz�lyok k�tik le, a V�ltoz�sok T�rv�ny�nek �rtelm�ben. Egyes hatalmi t�nyez�k ugyan tan�s�tanak n�mi �rdekl�d�st a k�lvil�g ir�nt, olykor bele is avatkoznak az ott zajl� esem�nyekbe, ezek azonban sohasem k�zpontilag ir�ny�tott, egys�ges akci�k. A legt�bbet a peremvid�k hadurai ind�tj�k, a saj�t szak�llukra; n�melyiket a K�z�ps� Tartom�nyok dinaszt�i �s f�ggetlen szervezetei; egyet-kett�t elv�tve a Tizenh�rmak vagy a rejt�z� �saquirok. Haderej�k tetemes r�sz�t ilyenkor odahaza hagyj�k biztos�t�kul, nehogy a szomsz�djaik t�voll�t�kben megrohanj�k �s t�nkreverj�k �ket. A D�l�s eg�szen kiv�teles esem�ny volt, a Tizenh�rmak k�z�s v�llalkoz�sa, egy�ltal�n nem h�d�t� c�lzattal. Ink�bb figyelmeztet�s�l sz�nt�k az alig h�romezer �ves pyarroni vall�snak, amely ilyen r�vid id� alatt elterjedt az eg�sz vil�gon, �s minden�tt leplezetlen�l Ranagol-ellenes n�zeteket hirdetett. �rdemes azonban megjegyezni, hogy a hadj�ratot senki nem t�mogatta a rejt�z� �saquirok k�z�l; �ket aligha �rdekli k�l�n�sebben, hogy miben hisznek az „als�bbrend� ut�dn�pek”.

Ha vannak Yneven valakik, akiket v�gk�pp nem foglalkoztat a vil�gh�d�t�s gondolata, h�t az aquirok azok. El�sz�r is t�lnyom� r�sz�k k�t-h�rom h�t alatt elpusztulna Kr�non, illetve Ediomadon k�v�l; v�nek �s f�radtak m�r, r�szint a feketeac�l-tel�rek, r�szint az �fa gy�kerei m�gikus kisug�rz�sa tartja �letben �ket. Amilyen riaszt�ak �s h�tborzongat�ak a k�z�ns�ges haland�k sz�m�ra a Bels� Tartom�nyok, ugyanolyan �letidegenek a nagy kr�ni aquiroknak az emberlakta vid�kek. �s azt sem feledhetj�k el, hogy ezeknek az elaggott l�nyeknek m�r nincs sz�ks�g�k �lett�rre, kiveszett bel�l�k a fajfenntart�s �szt�ne: �ltal�ban tart�zkodnak a szaporod�st�l, hiszen minden �jabb egyed �jabb vet�lyt�rsat jelent. Mi haszn�t venn�k h�t a megh�d�tott ter�leteknek?
Mindamellett hiba volna a fentiekb�l azt a k�vetkeztet�st levonni, hogy a kr�ni fejedelmek alapvet�en z�rk�zottak �s maguknakval�k, kiz�r�lag egym�ssal vannak elfoglalva, �s csak akkor b�ntanak m�sokat, ha valamif�le s�relem �ri �ket! Ez a felfog�s igencsak t�vol �llna a val�s�gt�l. Id�r�l id�re ugyanis el�fordul, hogy a hat�rokon k�v�l zajl� esem�nyek egyszerre nemcsak n�h�ny peremvid�ki had�rnak keltik fel a figyelm�t, hanem egy-k�t jelent�sebb hatalmi t�nyez�nek is. Erre �ltal�ban akkor ker�l sor, ha a k�lvil�gban valaki olyan tev�kenys�gbe kezd, amely hosszabb t�von - egy-k�t �vezreden bel�l - ak�r komolyabb vesz�lyt is jelenthetne Ranagol tanaira vagy a birodalom rendj�re n�zve. Ez t�rt�nt nemr�giben, amikor a Tizenh�rmak s�rt�nek �rezt�k a pyarroni vall�s rohamos terjed�s�t; az eset azonban nem �ll teljesen p�lda n�lk�l a hist�ri�ban. A bels�-kr�ni �saquirok n�melyik�t annak idej�n Godon lass� gyarapod�sa zavarta; a Bels� Iskola var�zsl�i ugyanis kutat�saik sor�n veszedelmesen k�zel jutottak a m�gi�nak egy olyan, �jfajta form�j�hoz, amelynek hat�sa a hatalomszavak�val vetekedett volna. De a m�g �sibb korokban, m�g az emberis�g sz�nrel�pte el�tt, ugyanilyen nyugtalans�got v�ltott ki egyes kr�ni �rdekcsoportokb�l a d�monikus �birodalom gyors f�lemelked�se, vagy a fajh�bor�k borzalmaib�l felocs�d� elfek meger�s�d�se Tysson Larban.

Mindezen p�ld�k egyetlen int� tanuls�ggal szolg�ltak: a D�lvid�ken senkire �s semmire nem v�r hossz� j�v�, ha Ranagol f�ldi orsz�g�nak hatalmass�gai k�z�l t�bben is potenci�lis vesz�lyforr�st l�tnak benne. A d�monikus �birodalomb�l ugyan�gy csak hamvak �s eml�kek maradtak, mint Tysson Larb�l vagy az �si Godonb�l. A pyarroni vall�st alapjaiban roppantotta meg h�rom �s f�lezer �ves k�zpontj�nak pusztul�sa; ha �t is v�szeli a csap�st, minden bizonnyal alapvet� �talakul�snak n�z el�be. A Kosfejes Urat neh�z megharag�tani, de ha egyszer indulatra gerjed, �d�z d�he gy�ker�ig rengeti a termetett vil�got.
Nyomat�kosan hangs�lyozni kell azonban, hogy miut�n a kr�ni hadak megsemmis�t� veres�get m�rtek az ellens�gre, mind a n�gy eml�tett esetben ugyanazt cselekedt�k: hazavonultak. Pedig k�zvetlen�l a diadaluk ut�n igaz�n nem esett volna nehez�kre beh�doltatni a t�nkrevert orsz�gokat! Hogy m�gsem tett�k, az csak egyf�lek�ppen magyar�zhat�: nem �llt sz�nd�kukban. (Ha p�ld�ul annak idej�n bekebelezik a legy�z�tt Godont, a pyarroni hit meg sem gy�keresedhetett volna Yneven, hiszen cs�r�z� k�zpontja �pp a k�zbens� vid�ken emelkedett!) Csakhogy az ellens�g buk�s�val egyben a hadj�ratot vezet� hatalmak �rdekk�z�ss�ge is felbomlott; az ideiglenes sz�vets�g rohamos gyorsas�ggal hullott sz�t, a V�ltoz�sok T�rv�nye ism�t �reztetni kezdte hat�s�t. Ha a kr�ni nagyok k�z�l valaki a barb�r k�lvil�gban marad, haz�j�t�l t�vol, er�it sz�tapr�zva - az a legostob�bb fajta �ngyilkoss�got k�vette volna el.
Kr�n c�lja nem a h�d�t�s, hanem az �lland�s�g: egy olyan t�rsadalom l�trehoz�sa, amely dacol a vil�gciklusokkal �s a fajhal�llal, s �vakodik t�le, hogy kicsinyes, id�szakos konfliktusokba bonyol�djon.
M�s a helyzet Toronnal, az �szaki s�t�t hatalommal: � bevallottan vil�guralomra t�r, a cs�sz�r �s a Boszork�nyurak a r�gi kyr dics�s�g �r�k�seinek tekintik magukat. Toron az a k�zpont, amely k�r�l �szak-Ynev sz�vets�gi rendszere kikrist�lyosodott; a t�bbi orsz�g helyzet�t a politikai palett�n els�sorban az hat�rozza meg, hogy vele vannak-e vagy ellene. Ez a k�tp�lus� berendezked�s sokkal egy�rtelm�bb, mint amivel a D�lvid�ken tal�lkozhatunk: ott Ordan igen befoly�sos semleges t�nyez�, Shadon pedig elm�letileg az �llamk�z�ss�g oldal�n �ll ugyan, gyakorlatilag azonban egyre komolyabb fenntart�sokkal viseltetik a pyarroni pantheonnal szemben.

A h�tt�rben persze k�zenfekv� okok h�z�dnak meg: Kr�nnak ugyanis semmi sz�ks�ge sz�vets�gesekre - Gorvik csak aff�le szatellit sz�m�ra, ink�bb kolonc, mint haszon -, Toronnak viszont ann�l ink�bb. A k�t birodalom hatalmi st�tus�t �ssze sem lehet hasonl�tani. Toron meghat�roz� szerepet j�tszik �szakon, �m kor�ntsem egyeduralkod�t: m�g ahhoz sincs elegend� ereje, hogy r�ncba szedje tulajdon l�zong� vazallusait, Abasziszt �s Gro-Ugont. M�gis siker�lt csorb�tatlanul meg�riznie befoly�s�t, legf�k�ppen az�rt, mert ellens�gei h�siesek ugyan, de szervezetlenek. Egyes orsz�gokat - p�ld�ul a Dwyll Uni�t - kiz�r�lag Toron �lland� nyom�sa tart az �szaki Sz�vets�gben, m�sk�l�nben azonnal elszakadn�nak t�le, k�l�nf�le ideol�giai k�l�nbs�gek miatt.
A Boszork�nyurak birodalma konokul az �si kyr hagyom�ny szerint - azaz k�m�letlen fegyveres er�vel - t�r vil�ghatalomra. Az eddig v�vott tizenn�gy Z�szl�h�bor�ban nem siker�lt fel�lkerekedni�k, s�t a k�t legut�bbiban tekint�lyes ter�leteket vesztettek, ami egy�rtelm�en a m�dszer kudarc�r�l �rulkodik. Ez�rt ism�telten megk�s�reltek taktik�t v�ltani: ny�lt �tk�zetek helyett els�rang�an kik�pzett fejvad�szokat �s orgyilkosokat k�ldtek a m�sik f�l vezet� szem�lyis�gei - a V�r�s Hadurak �s kalandoz� seregvez�rek - ellen. Sokakat sikeresn f�lre is �ll�tottak az �tb�l, n�h�ny illet�vel szemben azonban a leggondosabban el�k�sz�tett tervek sem v�ltak be; �s ezek valahogy mindig kulcsszerephez jutottak Toron t�rekv�seinek meghi�s�t�s�ban.
�gy t�nik, �l Yneven n�h�ny kiv�lasztott, kinek �lete kibogozhatatlanul �sszefon�dik a vil�g sors�nak tov�bbi alakul�s�val. F�l�tt�k a V�gzet hatalma �rk�dik; nem �ll jogukban meghalni a sz�mukra kiszabott id� el�tt. Hogy h�nyan vannak �s kicsod�k, egyel�re m�lys�ges titok, csak n�h�nyuk kil�te ismert. Kyr nyelven Jelhordoz� a nev�k, valami �si legenda nyom�n, amely m�g a p�rt�t�s kor�b�l sz�rmazik. Az elfek �r�kl�leknek h�vj�k �ket, �s azt tartj�k r�luk, hogy nagyon szomor� sors v�r r�juk: forr� hal�lt halnak, ahol m�sok hideget; �st�k�s cs�vak�nt hullanak al� a v�res alkonyatba. M�lys�ges titok, mit �rthetnek ezalatt.
A kiv�lasztottak tal�n h�rman vannak, tal�n kilencen, tal�n tizenh�rman; egyel�re maguk sem tudj�k bizonyosan. Sorsuk val�s�ggal belegy�kerezett Ynev v�gzet�be, �let�k vonala massz�van toronyl� oszlop a szertesz�t rajz� gondolat-szitak�t�k k�z�tt. Sokan �gy v�lik, aki hatalmat nyer f�l�tt�k, egyben gyepl�t kanyar�t az elj�vend� id�kre is. A Daumyri Hatalmasok kitart�an nyomoztatnak ut�nuk, s besz�lik, a h�r m�g egyes kr�ni nagyok �rdekl�d�s�t is f�lkeltette.

A sz�besz�d a Hetedkor sz�mos jeles h�s�t kapta ajk�ra Jelhordoz�k�nt, k�z�tt�k nem egyet a s�t�t kir�lys�gok sz�l�ttei k�z�l. Egyeseknek nyomuk veszett; m�sok indulatosan c�folt�k a pletyk�kat; megint m�sok hallgattak, mosolyogva vagy mosolytalanul.
B�rmi is l�gyen a titkuk, egyel�re m�g a j�v� s�r� f�tyolsz�vete fedi.

Raoul Renier toll�b�l!