Az e n�ven ismert r�gi� val�j�ban t�bbtucatnyi t�bb�-kev�sb� �n�ll� kir�lys�g, hercegs�g, v�rosnyi k�zt�rsas�g �s k�l�nf�le vazallus ter�letek sz�vev�nye, ahol a tekerv�nyes politikai viszonyok k�z�tt m�g a helybeliek sem mindig igazodnak el, h�t m�g a messzir�l �rkezett utaz�k. A helyi �rdekellent�tek, valamint az etnikai �s vall�si k�l�nbs�gek a t�rt�nelem folyam�n mindig megakad�lyozt�k egy egys�ges birodalom kialakul�s�t a ter�leten.
    A k�l�nb�z� uralkod�k m�lt�s�gnevei �s az orsz�gnevek �ltal�ban hajdani, nagyobb �llamok tartom�nyainak eml�k�t �rzik. Persze az sem ritkas�g, hogy puszta nagyzol�sb�l v�lasztanak valami sz�pen cseng� titulust, mint f�korm�nyz� vagy r�gensmester.
    A folyton v�ltoz� hat�rok �s befoly�si �vezetek k�z�tt egyvalami �lland�: �s ez a vir�gz� kereskedelem. Azok a v�ros�llamok, apr� birodalmak, nevenincs fejedelems�gek �s uradalmak, amelyek nem r�szes�lnek �ld�saib�l, megmaradtak jelent�ktelen, provinci�lis zugoknak. Nem meglep�, hogy az �sszes j�m�d� orsz�g szinte kiv�tel n�lk�l a partvid�ken fekszik, m�g a sz�razf�ld belseje fel� egyre vadabb�, civiliz�latlanabb� v�lik a t�j. A Fah�j�t l�trej�tte �ta �mlik a partvid�kre a kincses D�l megannyi �ruja: bors �s szegf�szeg, fekete �benfa, dzsad gyapj�sz�nyeg, kasm�rkend�k, shiqut-tea, illatos�tott doh�ny… A m�sik ir�nyban habk�nny� tiadlani selyem, toroni �veg�ru �s abbitac�l t�mb�k z�tyk�l�dnek az �szv�rek h�t�n.
    A Fah�j�t nem ki�p�tett �t, ink�bb karav�nszer�jok, itat�helyek �s v�s�rv�rosok egym�sut�nja t�bb ezer m�rf�ld�n �t, ak�r heti j�r�f�ldre egym�st�l. A M�lysivatag sz�l�n v�g �t a Taba el-Ibar�n, �tkel a Sheral keleti v�g�nek csontsz�raz, kopott lank�in, m�g el�ri Damak szabad v�ros�t, amely egyben fontos tengeri kik�t�, kapu a gorviki vizek �s a G�ly�k tengere fel�. Az �t itt k�t f��gra szakad: a nyugati a Nassur foly� kiaszott partjai ment�n jut el az �szaki �llamok el��rs�ig, Kellomig, majd t�bb fejedelems�gen �thaladva Abasziszban �r v�get. A keleti �g Alessist elhagyva a kop�r, szikes Kwyn’Lior-alf�ld�n k�gy�zik a kev�ly Rowon �s v�g�l Narvan kik�t�je fel�.
    M�ra dzsad kol�ni�k j�ttek l�tre az �t ment�n elter�l� v�rosok mindegyik�ben, de d�lre szakadt ervek is sz�p sz�mmal �lnek falaik k�z�tt. A kik�t�kben gyakran hallani toroni sz�t a tengeri-k�z�s, a Quironeia kalm�rnyelve mellett, �s sokan h�dolnak a H�romfej� �rnak is. Term�szetesen a pyarronita vall�s messze a legelterjedtebb, legal�bbis a III. �vezred gy�zedelmes vall�sh�bor�i �ta.
    Az egyes orsz�gok kult�r�ja k�l�n�s kaleidoszk�pja az itt hat� er�knek, ami mindenhol m�s sz�neket villant f�l szem�nk el�tt. A tarka kavalk�dot a teljess�g ig�nye n�lk�l szem�gyre v�ve a Sheralt�l a Sinemos-tenger vizeiig, a k�vetkez� k�p t�rul el�nk: