L�lekv�ndorl�s Yneven 
    
Yneven k�zismert alak a N�vtelen Szerzetes. Titokzatos figura, ki hossz� id�vel ezel�tt vetette pap�rra az al�bb k�vetkez�ket. Munk�ja azt a titkot pr�b�lja felfedni, hogy az �l�l�nyek hallhatatlan lelke �vt�zezredekig tart� fejl�d�se sor�n milyen utat j�r be, hogy �p�l fel l�p�sr�l l�p�sre.

„…Az �l�l�nyek mind b�rnak l�lekkel, legyenek emberek, �llatok, rovarok, vagy ak�r n�v�nyek. Term�szetesen ez ut�bbi k�t csoportba tartoz� l�nyek lelke rendk�v�l kezdetleges, �gy is fogalmazhatn�nk: nem t�bb l�lekcs�r�n�l. A L�lek ugyanis nagy utat j�r be, ak�r a test. Megfogan - az Istenek �ltal -, kialakul, megsz�letik, fejl�dik, tal�n m�g �regszik is. �m soha el nem pusztul: a L�LEK HALHATATLAN!
Eleinte valamely tudattalan, kezdetleges l�tform�ban nyilv�nul meg. Fejl�d�se sor�n Anyagi teste n�v�nyi �letek sokas�g�n �t, k�s�bb a rovarl�t k�l�nf�le �llom�sain kereszt�l v�lik egyre bonyolultabb, egyre kifinomultabb alkotm�nny�. A nagybet�s L�lek megsz�let�se az �llatt� v�l�s pillanat�ra tehet�, mikor m�r nem puszt�n Anyagi, de Asztr�lis Teste is jelent�snek, kialakultnak mutatkozik.
�llom�sok hossz� sora k�veti egym�st ezut�n is, m�g v�g�l fel�p�l a Ment�lis Test: megsz�letik a Tudat, �s vele az Emberi L�lek, mely tucatnyi porh�velyben �lt testet. Ekkor m�r minden szempontb�l feln�ttnek tekinthet�. Anyagi megnyilv�nul�sai egyre emelkedettebb, egyre intelligensebb emberek. A var�zsl�k, m�g ink�bb a M�gusok, m�r �reg l�lekkel b�rnak.

A L�lek aggkor�ra n�zv�st csak tal�lgathat az emberi elme. A legk�zelebb tal�n akkor j�runk az igazs�ghoz, ha �gy valljuk: elfekben lakozik.
�me a l�lekv�ndorl�s.
A L�lek akkor lesz k�pes a Szem�lyes Aura kisug�rz�s�ra, mikor Asztr�lis Teste kialakul - ez az �llati �s ann�l fejlettebb l�tform�kra igaz. Ett�l kezdve megv�di Anyagi Test�t a k�zvetlen�l r� hat� m�gi�kt�l. Ez�rt nem lehet az t�rgya a Term�szetes Anyag M�gi�j�nak, vagy a testen bel�l ir�ny�tott fizikai rombol�soknak.
Att�l kezdve, hogy a L�lek Ment�ltesttel b�r, k�zvetlen�l a Tudatra gyakorolt asztr�lis �s ment�lis hat�soknak is ellen tud szeg�lni; mi t�bb, k�pess� v�lik arra, hogy m�sokra hasonl� hat�st gyakoroljon. A csiszolt elm�vel rendelkez� ember megtanulta, hogyan fejlesztheti �s emelheti tudatoss� a l�lek eme tudatalatti k�pess�g�t…”
A mester munk�ja �r�kbecs� �s nagy t�bbs�g�ben helyt�ll�, mindazon�ltal az �jabb kutat�sok f�ny�ben hi�nyoss�gokat mutat fel.

Minden faj �n�ll� teremt�sm�tosszal rendelkezik. Vegy�k �ket sorra:
Elfek
A Nagyok t�vozta ut�ni Els� Korban ker�ltek Ynevre. Alapvet� m�toszuk szerint Urria, az �let megtestes�l�se teremtette �ket. A legenda szerint �shaz�jukban s�lyos b�nt k�vettek el, megs�rtett�k az �let szents�g�t, melynek �rei voltak. Urria b�ntet�se, a sz�lf�rgeteg hozta �ket erre a kontinensre, �s lelk�k k�rforg�sra k�nyszer�t�se is a b�ntet�s r�sze. Szint�n ehhez tartozik, hogy Urria megtiltotta gyermekeinek, hogy �t im�dj�k, csup�n arcaihoz, a kalahor�khoz fordulhatnak.

T�rp�k
A Beriquelr�l (vanirul: B�rog) magukkal hozott k�t�bl�k tan�s�ga szerint k�t harcol� istens�g k�vekre hullott v�r�b�l sz�lettek a k�fiak, a t�rp�k. A k�t k�zd� halhatatlan Bul Ruurig, a t�rpe panteon f�istene, �s Tyrrano, a t�zd�mon volt. A v�rb�l �s a k�b�l a K�atya teremtette meg a t�rp�ket „kiknek keze-l�ba, feje s minden tagja �ppen olyan volt, mint az �v�”. A D�moni �r szerepe ugyan m�g vitatott, mivel a t�rp�k nem sz�vesen sz�rmaztatj�k le magukat a K�osz ellens�ges er�inek leghatalmasabbik�t�l, de az elfogulatlan elemz�k szerint � is r�szese volt a teremt�snek - ha csak v�re hull�s�val is.

Orkok
A Kitasz�tott teremtm�nyei kiv�telesnek sz�m�tanak. Ugyanis - b�r szint�n egyetlen istent�l eredeztetik magukat - teremt�j�ket m�lyen megvetik �s gy�l�lik. Csup�n egyetlen t�rzs�k, a H�s�gesek im�dj�k, �ket azonban az eg�sz orks�g len�zi �s ut�lja. Lelk�k azonban nem vesz r�szt a k�rforg�sban: egyetlen �let v�r r� - az is csup�n harminc-negyven �v -, ut�na szertefoszlik.

Amundok
E m�s l�ts�kr�l sz�rmaz� n�p teremt�s�ben k�t halhatatlan j�tszhatott szerepet: Themes (Theemeth), a napisten, a Teremt� �s Puszt�t�, valamint Refis (Reefith), a f�ld istenn�je, az �letad�. Mindk�t vall�s h�veit kiirtotta isteni fiuknak, Amhe-Ramunnak egyh�za - a k�rd�s m�r csak ez�rt is nehezen tiszt�zhat�. A rendelkez�sre �ll� inform�ci�k nem tartalmaznak az amund n�p teremt�s�re vonatkoz� m�toszokat.

Dzsennek
R�luk m�g annyit sem tudunk, mint ellens�geik, az amundok n�p�r�l. Mind�ssze annyit lehet kirakni az inform�ci�-t�red�kekb�l, hogy h�rom dzsenn h�s az �sid�kben tetteivel kiv�vta a dzsinnek s�kj�n a Hatalmasok rangj�t, �s k�s�bb a dzsadok, a dzsennek kevert v�r� lesz�rmazottai �ket kezdt�k istenk�nt tisztelni. A dzsennek csup�n m�lys�ges tisztelettel tekintenek r�juk - isteneknek kij�r� h�dolattal soha. A dzsennek teremt�sm�tosza teh�t feled�sbe mer�lt - vagy csup�n soha nem v�lt k�zkinccs�.

Kyrek
Az �szakot tizenh�tezer �vig ural� n�p partrasz�ll�sakor �t istent tisztelt. Ezek k�z�l Igere, a Nagyasszony viselte a Teremt� mell�knevet, mindazon�ltal val�sz�n�, hogy nem egymaga vitte v�ghez ezt a munk�t, hanem m�s entit�sok is seg�ts�g�re voltak.


Emberek
Ah�ny embernemzet �l Yneven, annyi istent tisztelnek. Az emberi nem a Negyedkorban t�nt fel a t�rt�nelem sz�npad�n - az viszont, hogy eredend�en melyik halhatatlan m�veinek tekinthet�k, mostanra m�r tiszt�zhatatlan. Nagy val�sz�n�s�ggel valamely neml�tbe s�padt crantai isten keze munk�ja a faj, de ez m�ra a feled�s hom�ly�ba t�nt.

Aquirok
Az �sn�pek marad�kai rengeteg fajba csoportos�that�k, az �sszefoglal� nevet az emberek adt�k nekik. Amikor felfedezt�k a kontinenst, sok dologgal tal�lkoztak, amivel nem kellett volna. N�melyik �l� volt, n�melyik halott, n�melyik valahol a kett� k�z�tt. K�z�s nevet adtak nekik, pedig csak egy volt benn�k k�z�s: hogy egyiket sem �rtett�k. Isteneik m�ra szinte kiv�tel n�lk�l a neml�tbe s�padtak, n�melyik�k l�tezik csup�n K�osz-angyalk�nt - p�lda erre Yukk’rt, aki egy �vt�zezredekkel ezel�tt kiveszett tengerm�lyi �sfaj istene volt, �s csak a Kosfejes �rral k�t�tt alkunak k�sz�nhet�en emelkedett fel �jra, �s nyerhette vissza egykorvolt hatalm�nak csek�ly t�red�k�t.

A fentiek szerint minden faj egy, esetleg k�t halhatatlan �gi hatalm�nak k�sz�nheti l�t�t. Ezek a fajok j� r�sze Ynev els� �vezredeiben jelent meg. Ez viszont felt�telezi azt, hogy a teremt�s pillanat�ban megfelel� sz�m� �s fejletts�g� l�lek �llt az isten rendelkez�s�re. Az Els� Korban - de m�g a M�sodkorban is - ez komoly akad�lyokba �tk�z�tt. Ha nem t�telezz�k fel az istenekr�l, hogy k�pesek teljes m�rt�kben kialakult, fejlett lelket teremteni - amire m�g a Szerzetes munk�ja szerint se k�pesek - akkor az lehet az egyetlen magyar�zat, hogy a Nagyok, miut�n megalkott�k a krist�lyszf�r�kat, hogy �let sarjadhasson az Ynevet hordoz� plan�t�n, a J�slatok mellett h�trahagytak az ut�nuk �rkez� halhatatlanoknak lelkeket is, m�gpedig a fejl�d�s minden szintj�n. Csak �gy magyar�zhat�, hogy a Nagyok t�vozta ut�ni Els� Korban mind n�v�nyi, mind �llati, mind �rtelemmel b�r� l�nyek �ltek Yneven.

K�rd�s tov�bb�, hogy melyik �rtelmes fajt tekinthetj�k a legfels� l�pcs�foknak. A t�rp�k az emberek felett, de az elfek alatt helyezkedhetnek el, a h�tral�v� fajok besorol�s�t pedig t�bb probl�ma h�tr�ltatja. Az amundok �s a dzsennek m�s l�ts�kr�l keveredtek ide, �gy lelk�k voltak�pp j�vev�ny ezen a vil�gon. Fejletts�g dolg�ban legink�bb az l�tszik val�sz�n�nek, hogy a t�rp�kkel egy szinten �ll. Az aquirok pedig - akik k�z� Ynev �rtelmes fajainak majd’ h�romnegyede tartozik - m�g s�lyosabb k�rd�seket vetnek fel. Ugyanis minden fajuk minden tagja rendelkezik azzal a k�pess�ggel, hogy test�ben megk�sse a nyers man�t, az odot. Ezt az Ochak Va’Maadadok, az ediomadi, n�ma Korcsok kiv�tel�vel t�mad� jelleggel is haszn�lni tudj�k. Lelk�k t�bbekben elt�r az emberek, de a t�bbi �rtelmes faj tagjainak lelk�t�l is. Igen val�sz�n�, hogy aquirk�nt csak a legfejlettebb lelkek �ltenek testet. K�z�l�k a legmagasabban az Ediomad m�ly�n szunnyad�, mintegy h�sz Val�v�r�, valamint a kr�ni Tiltott Tartom�nyokban nyugv� maroknyi �saquir �ll, kik v�gig�lt�k a kontinens szinte teljes t�rt�net�t. Fajt�juk legv�nebbjei �s leghatalmasabbjai, haragjukat m�g a Tizenh�rmak is f�lik. Mindazon�ltal a t�bbi aquir faj besorol�sa a lehetetlens�ggel egyen�rt�k�. Mindaz, amit jelenkori l�t�kr�l tudunk, a legend�kb�l �s egyes hihetetlen�l szerencs�s kalandoz�k - olyanok, akik megj�rt�k Ediomadot, �s csod�val hat�ros m�don t�l�lt�k - elbesz�l�seib�l sz�rmazik. N�h�ny sigranom�i tud�s �jabban azt az eszm�t hirdeti, hogy az aquirokkal nem fejez�dik be a l�lek fejl�d�se. K�vetkez� l�pcs�k�nt a s�rk�nyokat, k�z�l�k is a korcss�rk�nyokat eml�tik, l�v�n, hogy �ss�rk�nyok manaps�g m�r nem sz�letnek. Ha hitelt adunk eszm�j�knek, akkor a legfejlettebb l�lekkel az �ss�rk�nyok rendelkeznek. Ebb�l a fajb�l csup�n maroknyi egyed �l Yneven, a magashegys�gekben szunnyadva. Tov�bbi probl�ma az orkok l�te, kikre egyetlen �let v�r csup�n. Ez Orwella �tka; egyes v�lem�nyek szerint orktestben azon lelkek sz�letnek �jj�, kik v�gzetesen megterhelt�k karm�jukat, �s �nn�n gonoszs�guk miatt kell veszni�k - �gy lehet, hogy anyagi test�nek pusztul�sakor a l�lek is szertefoszlik. Ez az esem�ny b�rmikor bek�vetkezhet, teh�t ak�r egy ember, ak�r egy nemes aquir is �jj�sz�lethet orktestben.

Hossz� vit�k folynak a kontinens tanult elm�i k�z�tt arr�l, hogy mi terhelheti meg a karm�j�t egy l�leknek. Az uralkod� felfog�s szerint nem lehet minden tettet emberi m�rc�vel m�rni, hiszen egy ember �s egy elf vagy aquir lelkivil�ga, vil�gszeml�lete gy�keresen elt�r�. Teh�t a „gonosztett” fogalma sem hat�rozhat� meg egys�gesen, hanem fajonk�nt kell defini�lni. P�lda: ha egy elf h�tulr�l, lesb�l v�gez egy elft�rs�val annak valamely tulajdon��rt, a faj alapvet� szeml�lete szerint s�lyos b�nt k�vetett el, a gyilkoss�g teh�t terhel� hat�ssal van a karm�j�ra. Ha ugyanezt egy sa-quad teszi, mondjuk, hogy k�zelebb �lhessen egy manag�choz, az teljesen elfogadott tettnek sz�m�t, teh�t lelk�t nem �rinti h�tr�nyosan.

Ami a L�lek �tj�nak v�g�t illeti, efel�l csak tal�lgatni lehet. T�bb felt�telez�s is l�tezik. Egyik�k szerint, mikor a l�lek el�ri a legeslegfels� l�pcs�fokot - b�rmi legyen is az -, �s azon �lete is v�get �r, az Asztr�l- �s Ment�ltest lebomlik, �s visszaker�l a legels� szintre, majd �jra elkezdi bej�rni az utat. Ez a K�rforg�s K�rforg�s�nak Tana. Egy m�sik elm�let, mely ink�bb egyh�zi k�r�kben elismert, azt tan�tja, hogy a L�lek �tj�nak v�gezt�vel az Istenek mell� t�r, a Dimensio Sacrae �r�kl�t�be, �s t�bb� nem fenyegeti az �jj�sz�let�s.

media toll�b�l!