DWYLL UNI�

Ter�let: 727 300 n�gyzetm�rf�ld (�-D ~550 m�rf�ld, K-Ny ~1500 m�rf�ld)
N�pess�g: 9 300 000 f�, fontosabb v�rosok: Davalon (100 000 lakos), Elharesse (20 000 lakos) Gile (15 000 lakos)
�tlagos n�ps�r�s�g: 13 f�/n�gyzetm�rf�ld
�llamforma: lovagrendi korm�nyz�s� tartom�nyok uni�ja
Lakoss�g: dwoon
Nyelv: dwoon
Vall�s: Ranil-hit
P�nznem: dwoon ez�stgaras

 

Domborzati �s term�szeti adotts�gok

     A dwoonok f�ldj�r�l mint gazdagon term�, d�s telev�nnyel bor�tott vid�kr�l eml�keznek meg a le�r�sok. Nem is alaptalanul, mert az orsz�g k�zponti r�sz�t alkot� hatalmas Vinali-medence az Uni� ter�let�nek k�tharmad r�sz�t teszi ki. Az alf�ld az orsz�g nyugati r�sz�re �tny�l� Toroni-s�ks�gban folytat�dik, melynek asztallap simas�g� vid�k�t minden tavasszal el�rasztj�k a foly�k, ny�r derek�ig j�rhatatlan mocs�rvil�got teremtve. A l�pokat �s v�zfoly�sokat ny�r-, f�z- �s k�riserd�k k�s�rik, melyekben v�zimadarak, h�dok �s n�di farkasok �lnek szinte teljes h�bor�tatlans�gban. A magasabb fekv�s� r�szeket bor�t� d�s f�v� puszt�kat m�r felt�rt�k a szorgos f�ldm�vesek ek�i. Tavasszal �s ny�ron s�r� es�k �nt�zik a vet�st, de t�len gyakoriak a nyugati puszt�k por�t sz�ll�t� sz�lviharok. Ilyenkor megesik, hogy v�r�s h�lepel burkolja be a vid�ket.
     A s�ks�g enyh�n emelkedik keleti ir�nyban, ahogy forr�sa fel� k�vetj�k az orsz�gon v�gigfoly� Armagasst. A k�z�ps� tartom�nyokban t�lgyesek v�ltj�k f�l a ny�lt mez�s�geket, majd a keleti hat�rvid�ken t�bb ezer l�b magas, h�bor�totta cs�csokba �tk�zik pillant�sunk. Ezek m�r a Kenzal ormai, a tiadlani hat�r �thatolhatatlan v�db�sty�i.
     A dwoonok balszerencs�j�re d�lr�l, a Toron Birodalom fel�l sokkal h�zagosabb a hegyek l�nca. A Pider�n t�bb h�g� is tal�lhat�, b�r a g�rgetegk�ves hegyoldalak, zord fenyvesek �s z�g� patakok �ppen el�gg� akad�lyozz�k az el�renyomul� hadakat ahhoz, hogy ink�bb megker�lj�k az eg�sz hegys�get. A Dassi-alf�ld�n ellenben semmilyen term�szetes akad�lyba nem �tk�znek – igaz, ann�l ink�bb feltart�ztatja �ket a v�rak szinte �tt�rhetetlen v�dvonala.
     A Vinali-medenc�t �szakr�l is hatalmas hegyek z�rj�k le, a Daibol �s az Uner-(Kopasz-) Daibol t�mbjei. V�gtelen erdeiben csak vad�szok �s havasi p�sztorok �lnek; a hegys�get �tszel� utakon napokig haladhat a v�ndor an�lk�l, hogy egy-egy boronafal� kunyh�n k�v�l b�rmi jel�t is l�tn� az emberi jelenl�tnek. Vadban k�l�n�sen gazdag erd�s�g ez: medve, hi�z, havasi p�rduc �s k�sz�li kecske lakja. Legmagasabb cs�csa, a Haragos-tet� j�csk�n meghaladja a n�gyezer l�b magass�got; mondj�k, tiszta id�ben egyszerre l�tni r�la Davalon �s Erigow fellegv�r�t. A hegys�g nyugati l�b�nak dombjai k�z�tt, az erigowi hat�r k�zel�ben a sek�ly, mocsarakkal szeg�lyezett Vinali-t� t�kre csillan.

A Daibol hegyvid�k�n �l�k n�pmes�iben gyakran felbukkan a Hegyek Asszony�nak alakja, aki k�pr�zatokkal �s hamis �sv�nyekkel csalja t�v�tra a v�ndort. Az �regek szerint a gonossz� lett szellem egykor gy�ny�r� le�nyk�nt �lte mindennapjait egy kicsiny faluban, �s sz�mtalan ifj�nak sz�d�tette meg a fej�t. Volt, aki a csalfa sz�ps�g kegyei�rt vagy �ppen f�lt�kenys�gb�l k�st ragadott, hogy hamarosan veszt�helyen vagy a mocsarak t�bbi bujdos�ja k�z�tt �tkozhassa ostobas�g�t. M�gnem egyszer a l�nyt megpillantotta a helyb�li uras�g, aki ugyan m�r igencsak benne j�rt a korban, de a csod�latos teremt�s b�j�nak nem tudott ellen�llni. Eltasz�totta h�t mag�t�l hites feles�g�t, hogy n��l vegye a le�nyt – aki persze hamarosan szarvakkal �k�tette az � homlok�t is. A lovag haragja nem ismert hat�rt, de feles�g�nek siker�lt elmenek�lnie. A Kopasz-Daibol b�rcei k�zt lelt mened�ket, ahol sz�ps�ge rabig�ba hajtotta a hegy szellem�t is. � azt�n asszony�v� tette, �s szelleml�ttel aj�nd�kozta meg a sz�kev�nyt; aki m�ig nem tud parancsolni sz�v�nek, �s megpr�b�lja ujja k�r� csavarni az erre j�r� utaz�kat. Az ilyenkor hirtelen felbukkan� szakad�kok �s lez�dul� sziklag�rgetegek tan�s�ga szerint ezt f�lt�keny ura igen rossz n�ven veszi. M�s mes�k szerint a Hegyek Asszonya sz�kni pr�b�l f�rj�t�l, �s puszt�n seg�ts�g�rt fordul az erre j�r� utaz�khoz.