A gondolkod� elme hatalmas er�forr�sokat rejt, melyek felhaszn�l�s�val uralmunk al� hajthatjuk test�nk minden porcik�j�t, befoly�solhatjuk az anyagi vil�g t�rv�nyeit, vagy ak�r m�sok tudat�t. Ezt az er�t Pszi-nek nevezz�k. A Pszi olyan rejtett tud�s, mely minden �l�, gondolkod� elm�ben ott rejlik, s olykor meg teljes k�pzetlens�g eseten is megnyilv�nul...
,,A Pszi alkalmaz� agya �gy viszonyul egy k�pzetlen tudathoz, mint a csiszolt dr�gak� a hegym�lyb�l kib�ny�szotthoz.’’
Olykor - k�l�nleges v�szhelyzetekben - az emberi fizikum l�tsz�lag csod�kra k�pes. Egy vad�llatt�l megr�m�lt gyermek hihetetlen gyorsas�ggal k�pes felk�szni egy sud�r, �g n�lk�li fa t�rzs�n, s miut�n a vesz�ly elm�lt, nem csak azon csod�lkozik, hogy mik�pp siker�lt ez neki, hanem gyakorta lem�szni sem tud mag�t�l. Ez jellemz� p�ld�ja a Pszi akaratlan megnyilv�nul�s�nak, hiszen ilyenkor az agy szabad�t fel a testben olyan er�forr�sokat, melyek egy�bk�nt nem hozz�f�rhet�ek.

M.A.G.U.S. - Pszi (id�zet a bevezet�b�l �s a 'K�pess�gjav�t�s'-b�l)

Ez a szab�ly-kieg�sz�t�s megteremti a lehet�s�get annak, hogy - korl�tozott m�rt�kben - k�zemberek, NJK-k �s ak�r JK-k is ,,haszn�lhass�k’’ a m�r megismert �ltal�nos (pyarroni) Pszi Diszcipl�n�kat kezdetleges, term�szetes form�jukban. Ezt a m�dszert minden olyan l�ny (de kiz�r�lag olyan) alkalmazhatja, aki nem rendelkezik semmilyen Pszi k�pzetts�ggel, azaz m�g nem tanulta meg tudatosan kontroll�lni agyi energi�it. Term�szetesen mindenki csak mag�ra alkalmazhatja ezeket (azaz alapfok� Pszi haszn�l�nak min�s�l) b�r nagyritk�n el�fordulhatnak kiv�telek.

A j�t�krendszer szempontj�b�l n�gyf�le helyzet k�l�nb�ztethet� meg az alkalom f�ggv�ny�ben:

I. abszol�t stresszhelyzet (saj�t �lete k�zvetlen vesz�lyben van)
az alkalmaz�s es�lye: 80 %

II. norm�l stresszhelyzet (bar�t, rokon �lete vesz�lyben van)
az alkalmaz�s es�lye: 50 %

III. kis stresszhelyzet (kellemetlens�g elker�l�se , vagyonszerz�s)
az alkalmaz�s es�lye: 20 %

IV. nincs stresszhelyzet (pl. karossz�kben �lve becsukott szemmel)
az alkalmaz�s es�lye: 1 %

Ezek az es�lyek csak az adott napon val� els� pr�b�lkoz�s eset�n �rv�nyesek, ugyanis minden �jabb alkalomkor, amikor valaki megpr�b�lja seg�ts�g�l h�vni a rejtett agyi energi�kat, az adott sz�zal�k�rt�keket annyiszor kell felezni, ah�nyadik pr�b�lkoz�s volt az adott napon (az els�t m�g nem sz�molva), ak�r siker�lt a "vad" diszcipl�na haszn�lata, ak�r nem. (Teh�t ugyanaznapi m�sodszori pr�ba eset�n felezni, harmadszor negyedelni stb.)

Ez az�rt van �gy, mert m�r maguk a pr�b�lkoz�sok is �gy kimer�tik az agyat, hogy egy norm�lis alv�s sz�ks�ges annak teljes felt�lt�d�s�hez (azaz m�snap mar el�lr�l kezd�dik a sz�mol�s, amennyiben teljes a pihen�s).

Meg k�t megjegyz�st kell a fentiekhez hozz�f�zni: az egyik, hogy a megadott es�lysz�zal�kok ink�bb ir�nyad� �rt�kek, a KM, ha �gy gondolja , az adott helyzethez rendelhet k�ztes (kisebb vagy nagyobb) �rt�keket is (pl. adott esetben egy�ltal�n nem ad es�lyt a sikerre). A m�sik dolog, hogy az es�ly soha nem cs�kkenhet 1% al� , azaz minden pr�b�lkoz�skor minimum 1% es�ly van a sikeres haszn�latra (a 01 siker, a 00 balsiker).

Az egyszer�s�g kedv��rt �gy tekints�k �t e "vad" diszcipl�n�kat, mint az �ltal�nos (pyarroni) Pszi Diszcipl�n�kat, ugyanis hat�smechanizmusukban sok hasonl�s�g fedezhet� fel - nem v�letlen�l -, hiszen ezen �si form�kb�l alak�tott�k ki a ma is ismert Pszi alkalmaz�sokat (term�szetesen sem a Slan, sem a Kyr met�dus diszcipl�n�inak nincs semmilyen "vad" v�ltozata). Megjegyzend�, hogy �ltal�ban a "vad" diszcipl�n�k haszn�lata tudatalatti, hiszen (f�leg a k�zemberek eset�ben) el�fordulhat, hogy nem is ismeri (vagy nem hiszi el) a Pszi Diszcipl�n�k l�t�t. Ez JK-k eset�ben �gy m�k�dik, hogy b�r a j�t�kos jelenti be a "vadpszi" haszn�lat�nak sz�nd�k�t, a karaktere nem felt�tlen�l tud r�la. Olykor a KM a j�t�kos tudta n�lk�l is pr�b�lkozhat a JK nev�ben. Minden "vad" diszcipl�na haszn�lat�ra jellemz�ek a k�vetkez�k:

- a "medit�ci�" ideje minden esetben 1 szegmens;
- az id�tartam a diszcipl�n�t�l f�gg (�ltal�ban r�vid idej� , egyszeri , vagy a vesz�ly/szitu�ci� elm�lt�ig tart);
- nem ker�l Pszi-pontba (haszn�l�j�nak nem is lehet)

Persze �gy felmer�l a k�rd�s, hogy akkor h�ny Pszi-pont �rt�k�nek min�s�l a haszn�latuk? Erre a k�vetkez� t�bl�zat vonatkozik: