magus-site
magus-site
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Erre tved rnyak
Induls: 2005-01-23
 
Fajok
 
Harcos Fkaszt
 
Szerencsevadsz Fkaszt
 
Harcmvsz Fkaszt
 
Pap Fkaszt
 
Varzshasznl Fkaszt
 
Mgia
 
Pszi
 
Nekromancirl

A Nekromancirl (M.A.G.U.S.)

 


Szlogen: J pap holtig tanul, a j Nekromanta sokkal tovbb…

„Teht minden mgiaformt, ami az leter brmilyen manipullsval foglalkozik, legyen az akr negatv akr pozitv irny, a Nekromancia trgykrbe sorolunk. A Nekromancia pedig mindezek alapjn gyjtnvv vlik: a sz a holtakkal, s az letervel, nhny esetben pedig a dmonokkal foglalkoz mindennem mgikus tanokat jelli.”

„Mivel a Nekromancia az leter folysba s a lelkek krforgsnak folyamatba avatkozik bele, kt si, rk rvny isteni trvnyt srt, s mindezek alapjn feketemginak minsl.”

„Feketemginak mrpedig csak a rossz cl rdekben hasznlt mgia mindl.”

„Egyes mgiaformk termszetkbl fakadan feketemginak minslnek.”

„Ahogy a vilgon semmi sem fekete vagy fehr, gy a mgira sem mondhatjuk r egyrtelmen, hogy feketemgia. Ahogy a vilgon minden szrke, gy szrke a mgia is: feketemgia teht - s ezen okok miatt ugyanez igaz a fehrmgira is - nem ltezik.”

Nekromancia: a mgia tbb aspektusra vonatkoz gyjtfogalom. Ide tartozik a testek „reanimlsa”, lholtak „idzse”, s nhny besorols szerint a dmonolgia is. A tudomny gyakorlati gt kpezi mg a hallon tliakkal val kommunikci, s egyb, velk kapcsolatos tanok hasznlata is. Az egyik leghasznosabb s legismertebb gt kpezik a nekromancinak az letert manipull varzslatok.

Vegyk sorra az itt felsoroltakat:

1.
Testek „reanimlsa”: ez a kifejezs a holttestek jbli „letre keltst” takarja. Az letre kelts azrt nem helyes kifejezs, mert a test a reanimci befejeztvel nem kel letre a sz szoros rtelmben: nem indulnak jra az egyszer mr lellt szervek, gy nem lesz vrkerings, lgzs, sem brmilyen agyi tevkenysg (azaz gondolkods nem lesz, de bizonyos kzpontok aktivldnak!). Amit mi letknt ismernk, nem tr vissza a testbe. A reanimci hatsa teljesen ms: a holt testbe nem plntl tudatot, csupn energit. Azt az energit, melyet a test lete sorn a tpllkozssal s a lgzssel szerzett meg, innentl a manahl energii ptoljk. Ezek az energik lehetv teszik az izmok jbli mozgatst, de semmi tbbet. A reanimls a Nekromancia legegyszerbb vllfaja, nem tl energiaignyes egyszer folyamat. Egy holttest mg hasznlhat izmai mozgatshoz szksges energit brtnznek a segtsgvel egy varzsjelbe, mely ezeket az energikat gy tudja irnytani, ahogy az agy tette. Lehetsges vele minden izom tkletesen pontos szablyozsa, m ehhez a szablyozshoz egy tudatra van szksg. Hogy ez a tudat egy a krforgsbl kiszaktott llek vagy egy kls akarat - pldul egy varzsl, akit a reanimlt testtel egy mentlfonl kt ssze -, mr csupn rszletkrds. A reanimci folyamathoz minden esetben szksg van egy holttestre. Ennek llapota sokat befolysol a ltrehozott lholt „minsgn”: az elrothadt szervek, izmok a halottmozgats blyeg jelenlte ellenre is hasznlhatatlanok maradnak.

A megfelel test kivlasztsa teht mr nmagban nehz feladat, a ksbb felmerl nehzsgekrl nem is beszlve. A reanimci folyamata a kvetkezkppen zajlik: a transzban lv varzsl felr a testre egy Halottmozgats blyeget, majd feltlti azt energikkal. A folyamat legegyszerbb vllfaja ezennel befejezettnek is tekinthet, m az ilyen mdon reanimlt test semmire nem kpes, lvn nincsen sajt tudata - s ezltal sajt akarata sincsen -, sem pedig lelke, melyet egy kpzett asztrl- vagy mentlmgus befolysolni tudna. Teht e varzsjelet clszer mg kiegszteni egyb jelekkel is. A reanimcival ltrehozott lholtak kt nagy csoportja itt klnl el: a tudattalan lholtak csupn nhny egyszer jellel vannak elltva, melyek lehetv teszik a varzslnak, hogy irnytsa a testet. Ha az agyi kzpontok mg hasznlhat llapotban vannak, abban az esetben az irnyts megoldhat kt mentlis blyeggel: elegend hozz az rzkkzpont olvassa s a mozgskzpont rsa. A reflexek ilyenkor nem trnek vissza, hiszen tbb bonyodalmat okozhatnnak, mint amennyi hasznot hajtannak. Ugyanez igaz nhny agyi kzpontra (pl.: fjdalomrzkel kzpont), teht csupn a mentlmgia ltal hasznlhat kzpontok indulnak jra, az emlkkzpont s akaratkzpont kivtelvel, azokhoz ugyanis llek szksges. A tbbi kzpont viszont rhat s olvashat, azaz a testen keresztl akr beszlni is lehetsges, ha mg pek a hangkpz szervek. A msik lehetsg az, hogy a testre kerl a llekcsapda varzsjel egyik tpusa, s egy lelket brtnz a testbe. Ez abbl a szempontbl clszerbb, hogy nem kell a varzslnak minden apr mozdulatot szemlyesen irnytania, s ha ppen nem trdik az lholttal az nem fog sszerogyni a szoba sarkban, hanem alapvet utastsok vgrehajtsra maga is kpes.

Ezekre az lholtakra a halottmozgatson s a llekcsapdn kvl az akarattvitelnek kell felttlenl rajta lennie, m ha a varzsl szemlyesen is akarja irnytani a holtat (azaz kzvetlen mentlis irnytst kvn fltte gyakorolni), akkor javasolt az rzkkzpont-olvas- s a mozgskzpont-r- blyegek elhelyezse. A beidzett llektl fggen clszer lehet bizonyos asztrlblyegek elhelyezse, leggyakrabban a hsg blyegnek vonalai fedezhetk fel a holttesteken, nem is alaptalan vatossgbl: a megidzett llek ugyanis brmi ron szeretne visszakerlni az rk krforgsba. Amennyiben csupn fejletlen llekrl van sz, ez nem jelent komolyabb problmt, a kis hatalm lelkek hsget reznek megidzjk irnt, m a gondolkodsra magasabb fokon kpes entitsokat kordban kell tartani, nehogy megidzjk letre trjenek. Fontos leszgezni, hogy a reanimc mdszervel brmilyen llny teste visszahozhat a hallbl, s felhasznlhat klnbz clokra. Kedvelt mdszer pldul apr llatok „feltmasztsa” kmkedsi clokra, vagy madarak feldertsre, esetleg veszlyes lnyek harci clokra (medve). A reanimci egyik formja egy llekaltatssal kezelt llnyre felrva a megfelel rnkat a lnyt meglni. Ha llekcsapda van a testen, a llek el sem tvozik abbl, hanem mris hasznlhat, friss lholtknt mozgatja tovbb a testet.

Az ezton ltrehozott lnyekrl:
Amennyiben nincsen beljk llek brtnzve, gy a mentlis mgiaellenllsuk 0, m ha a varzsl, aki a mentlis blyeget a testre helyezte, megprblja tvenni az irnytst a lny fltt, az neki mindenkppen sikerl, mg akkor is, ha pl. ezzel egyidben egy msik varzsl irnytja a holttestet, hiszen a mentlis blyeg erstse vgtelen. Az asztrlmgira ezek a lnyek immunisak, lvn nincsen lelkk, gy kivetlsk sincsen az asztrlskra. Emellett termszetesen az rzelemkzpontjuk sem mkdik… A termszetes anyagok mgija ellen vdi ket a testket is mgikuss tev energia, amit a Halottmozgats blyeg biztost. gy maga az ket ltrehoz varzsl sem tudja tformzni ket, de varzsjelek elhelyezsvel ez is megoldhat.

Ha van bebrtnztt llek, akkor az lholt AME-je s MME-je megegyezik a bekltztt llek megfelel rtkeivel. A mentlmgirl fentebb lertak itt is rvnyesek, de a termszetes anyagok mgija ellen mr a llek ltal kiterjesztett szemlyes aura is vdi a lnyt, ahhoz hogy hatni lehessen r ezzel a mgiaformval, elszr llekaltatst kell vgrehajtani.

Szintn fontos leszgezni, hogy ha egy lelket nem a szmra megszokott testbe brtnznk vissza, idre lesz szksge, hogy j hordozjt megszokja. Ha a faj, amelybe a lelket brtnzzk ugyan az, mint amely fajhoz a llek utols letben tartozott, a megszoksi id (mialatt a llek kiismeri teste korltjait, kpessgeit) nhny nap. Ha ms a faj, de hasonl a testfelpts (ork llek ember testbe idzve, pl.), akkor egy-kt ynevi (5 napos) ht, ha teljesen ms testfelpts lnyrl van sz, akkor akr egy ynevi hnap is lehet a megszoksi id. Ez termszetesen fgg a megidzett llek intelligencijtl is - elvgre nem mindegy, hogy egy ember lelkt zrjuk egy hangya testbe, vagy esetleg fordtva. Ha a varzsl akar a mozgskzpont rsval ms fajba tartoz lnyt mozgatni, ahhoz rendelkeznie kell a lnyre vonatkoz, legalbb alapfok llatismerettel (3.fok), vagy napokig rengeteget kell gyakorolnia.

A reanimcihoz sorolhat mg az az eset is, amikor egy llnybe plntlnak bele a sajtja mell/helyett egy msik lelket. Ez clszer lehet pl. egy rg elhunyt szemllyel val egyszer elbeszlgetshez, vagy egy kellemetlenked alak egyttmkdsre brshoz. Miutn a szmunkra kedvez dnts megszletett, a lelket a jel megtrsvel ki lehet zni az ldozatbl…

2.
lholtak idzse: A Nekromancia ezen szakga ktsgtelenl szoros kapcsolatban ll a trmgival. Segtsgvel a Nekromanta akkor is tud lholtat ltrehozni, ha a kzelben nincsen elrhet holttest. Ezen praktika alkalmazshoz szksges egy idz pentagramma felrajzolsa, illetve egy mgikus mdszerrel elksztett gyertya, melyet klnbz rnkkal rnak tele. Ez kapcsolatot teremt egy llekkel vagy testtel, amelybl lholtat hoz ltre, vagy egy mr ltez lholtat jelentet meg a helysznen.

Ha testtel rendelkez bestirl van sz, az a legkzelebbi megfelel llapot tetembl jn ltre. Itt kap jelents szerepet a trmgia, hiszen a testet valahogyan oda kell juttatni az idz pentagrammba. A test a kzeli temetbl vagy egy boszorknymester trmgia ellen le nem vdett lholt szolgi kzl kerl a varzsjelbe, melybe klnbz, a jelmgibl ismers elemek kerlnek, a termszetes anyagok mgijbl, a mentlmgibl, az asztrlmgibl, illetve a tr- s idmgibl. A pentagramma kzepbe kerlnek a nekromanciai idzs jelei, ezen jelek a tbbi jelmgikus rajzolattal ellenttben ktelezek. A tovbbi rajzolatok minden, a pentagramma felhasznlsval idzett lnyre hatnak, ameddig a pentagramma illetve a belert jelek vonalai tretlenek.

Az idzs folyamatnak legfontosabb lpse a pentagramma felrajzolsa, vagy az idz ige elmondsa, ezutn jhet az idz litnia elmondsa. Ekzben a varzslnak a pentagramma kzepn kell llnia, s a mgikus gyertya, az idzs felttlen kellke is ott kell, hogy legyen. Ezen litnik szvege s hangslyozsa kttt, egy apr pontatlansg, s az idzett lny nem jelenik meg. Ezeket a litnikat a Nekromantk egy transzhoz hasonl llapotban mondjk el, melybe szellemi energiik hasznlatval egyetlen szegmens alatt kpesek eljutni. A litnia elmondsa utn ez az llapot automatikusan nem szakad meg, de a varzsl brmikor megszakthatja. A litnia befejeztvel a gyertya kapcsolatot teremt a megidzend teremtmny letereje, s a gyertya mgikus rajzolatai kztt. Ha a gyertya elalszik, a lny azonnal elpusztul, s lelke visszaesik a reinkarnci legels lpcsfokra. A varzslk, ppen ezrt gondosan gyelnek arra, hogy a gyertyt legse eltt a pentagrammn kvlre hozzk, s gy a lny visszatrjen szrmazsi helyre. Ha a varzsl a lnyt a gyertya lettartamnl tbb idre akarja az elsdleges anyagi skra ktni, ahhoz tbb gyertyt kell ksztenie ugyanazon transz folyamn - hiszen az gy kszlt trgyak egymssal szimpatikus viszonyban llnak -, vagy kt gyertyt a Szimptia Varzsjellel kell sszektnie, s mieltt az egyik gyertya leg, annak lngjrl meg kell gyjtania a msikat. A megidzett lnyeken nincsenek varzsjelek, a gyertya s a pentagramma rni ptoljk ezeket.

Az ezton ltrehozott lnyekrl:
Amennyiben tudattalan lholtakrl van sz, a mentlis mgiaellenllsuk 0, m ha a varzsl, aki a pentagrammt felrajzolta, elhelyezett abban mentlis blyegeket, a jelek ltal kifejtett mgikus hatst brmikor aktivlhatja, vagy akr meg is szntetheti. Az asztrlmgira ezek a lnyek is immunisak, lvn ezeknek sincsen lelkk, gy kivetlsk sincsen az asztrlskra. Emellett termszetesen az rzelemkzpontjuk nekik sem mkdik… A termszetes anyagok mgija ellen vdi ket a testket is mgikuss tev energia, amit az idz pentagramma biztost. gy maga az ket ltrehoz varzsl sem tudja tformzni ket, de a pentagrammba helyezett varzsjelekkel ez a krds itt is megoldhat.

Ha van a testben, akkor az lholt AME-je s MME-je megegyezik a benne lakoz llek megfelel rtkeivel. Idzs esetn a fajjal kapcsolatos problmk ltalban nem jelentkeznek, ugyanis az idzs az lholtat lelkvel egytt juttatja a pentagrammba, s ha j lholtat teremt, akkor automatikusan fajspecifikus llekcsapdt hasznl. Az idzkrbe rtt jelek segtsgvel az azt felrajzol nekromanta a jelek hatsait kpes rvnyesteni az lholton, gy, hogy az mgiaellenllsra nem jogosult, mintha testn mgikus blyeg volna. A termszetes anyagok mgija ezen lnyekre sem hat, a fentebb emltett okokbl kifolylag.

Ha a megidzend lholt nem rendelkezik anyagi testtel, azaz csupn llek, a pentagrammba rt selem teremtse mozaikkal meghatrozhatjuk annak anyagi kivetlst. Alapesetben a lelkek ugyanis nem, vagy csak nagyon ritkn lthatak, s br ez sokszor elny, nha jval clszerbb egy elemi sttsg, elemi fny, esetleg elemi tz testtel rendelkez szellem. Az gy megidzett llek az adott selembl ll, szablytalan formj anyagi testtel fog rendelkezni, teht pldul stt vagy vilgos folt kpt veszi fel, esetleg apr lngnyelvek alkotjk. Ezeknek a lelkekre szintn van sajt asztrlis s mentlis mgiaellenllsuk, s lvn anyagi testtel nem rendelkeznek, a termszetes anyagok mgijnak nem lehetnek alanyai. A pentagrammba rt rnk termszetesen ez esetben is kifejtik hatsukat.
Vgezetl fontos leszgezni, hogy a Nekromantk ritkn fordulnak az energiaignyes idzshez, a szksges lholtat jobb szeretik maguk ltrehozni, br bizonyos varzsliskolkban ezt kifejezetten lealacsonytnak tartjk, gy tantvnyaik inkbb az idzs tanaiban mlyednek el.

3.
Dmonidzs: Kezdetnek le kell szgeznnk, hogy a dmonidzs a tvhitekkel ellenttben nem tartozik a Nekromancia trgykrhez, hiszen a tudomnyg az letervel foglalkozik, m a dmonok nem birtokolnak letert. A hres Nekromanta, Abdul Al Sahred is csupn azrt sorolta a dmonolgit a Nekromancihoz, mert az idz pentagramma s a mgikus gyertya segtsgvel, s kiss nagyobb hatalom ignybevtelvel ugyanolyan knny dmont idzni, mint zombit. Az idz litnia szavai itt persze teljesen msok, de ez bestinknt klnbzik, teht ez nem jelent komolyabb eltrst, viszont a litnia itt jval hosszabb, mint az lholtak esetben, hiszen klnbz skok kztti, vgtelennek tetsz tvolsgokat kell annak segtsgvel thidalni. A dmonok viszont, az lholtakhoz hasonlan nem szeretik, ha abajgatjk ket, m az lholtakkal szemben ltalban van is hatalmuk tenni ez ellen. Az, aki megfelel elkszletek nlkl idz dmont, az esetek dnt tbbsgvel a hallnl is rosszabb bntetssel lakol vatlansgrt: a dmonoknak nincsen lelkk, m anyagi testk, mely idegen ltskok ismeretlen anyagaibl pl fel, az asztrl- s mentltesten is kpes sebeket ejteni, akr anlkl is, hogy az anyagi testet megsebezn. Ehhez elg a dmon szembe nzni: a bestia mris sztszaggatja az vatlan haland lelkt, kitasztva azt ezzel az rk krforgsbl, s testt pedig rabszolgnak hasznlja.

A dmonok az stzn s az elemi ern kvl minden mgiaformra teljesen immunisak, gy ltalban csupn ez a kt jel kerl a pentagrammba az idzs rnin kvl, s ez is csupn azrt, hogy ha a Nekromantnak pusztulnia kell, a gyilkosa kvesse t a hallba. A dmonok ltalban nem is olyan vatlanok, hogy megidzjkkel azonnal s kzvetlenl prbljanak vgezni, inkbb vrnak, s mikor egy megfelel alkalom knlkozik, lecsapnak. Persze az elrelt varzsl kirekeszt s bebrtnz varzskrkkel tartja magtl tvol a bestit, esetleg a gyertya eloltsval fenyegeti azt, de a teljes biztonsg sosem garantlt. Aki ilyesmibe fog, annak szmolnia kell a legrosszabb eshetsggel is…
Leszgezend, hogy a Nekromantk legnagyobb rsze nem, vagy csupn vgs esetben mondja ki a dmonidz litnik szavait, hiszen ezzel olyan erket bolygatnak, melyeknek csupn a legritkbb esetekben kpesek parancsolni. A dmonolgia tanai teljes mrtkben ugyanis elttk sem ismertek, azokkal csupn Krn dmonlovasai vannak teljesen tisztban…

4.
Holtakkal val kommunikci: A Nekromancia ezen ga nem azrt kerl megklnbztetsre, mert a tbbitl eltr mgiaformkat alkalmaz, st, tulajdonkppen ez is az idzs egyik vllfajnak tekinthet, hanem azrt, mert gykeresen ms cllal alkalmazzk, mint az idzmgia egyb rszeit. A holtakkal val kommunikcihoz soroljuk azon mgiaformkat, melyek sorn a Nekromanta egy elhunyt lelkvel teremt kapcsolatot. A lelket meg kell idzni az idz mginl lertak szerint, azutn a Nekromanta kpes mgikus s verblis ton kommuniklni velk, azaz akr szban - ha rt olyan nyelven, melyen az elhunyt is beszlt -, vagy akr mentlmgikus ton is kapcsolatot teremthet kettejk kztt.

A llek esetben a mentlmgia emlkkzpontra hat olvassa is mkdik, mert a llek eltrol magban minden informcit az eddigi leteibl, gy vlik a reinkarncival mind tapasztaltabb. Itt az elhunyt llek a krdsek s vlaszok elhangzsa utn ltalban megkri a Nekromantt, hogy a pentagrammn kvl oltsa el a gyertyt, s a llek visszatrhessen az rk krforgsba. Ezt minden Nekromanta tiszteletben tartja, a lelkek bolygatsa, illetve az alku be nem tartsa ugyanis belthatatlan hatssal lehet a llekre, s egy lholttal, akit tudsa miatt idz meg, a Nekromanta sem szeret jat hzni.

A dolog jval bonyolultabb, ha a llek azta jjszletett. Ekkor a llek, ha a Nekromanta csupn utols letben ismert nevt hasznlta a megidzshez, nem lesz azonosthat, gy nem jelenik meg. Viszont ha a megidzskor elhangzott a llek valdi neve, akkor az j gazdatest lekzdhetetlen vgyat fog rezni, hogy a hvsnak eleget tegyen, s egyetlen letcljv vlik, hogy az idz pentagrammhoz jusson. Ilyen esetben az ldozat nem jogosult mgiaellenllsra, mert a valdi nv hatalmat ad a varzsl kezbe a llek fltt, melyet az kptelen lekzdeni. Ezzel a mdszerrel knnyedn bizonyos helyekre lehet csalni fontos, s ppen tvol tartzkod szemlyeket. Ez a csapdallts lehet legbiztosabb formja, hiszen a hvott szemly bizonyosan megjelenik, s sajt szndkbl, bels indttatsbl fakadan jn. Persze ez nem zrja ki, hogy vatos legyen…

Ezzel a mdszerrel a Nekromanta tulajdonkppen az idzst hasznlja, csak merben ms jelleg clokra, hiszen az gy megidzett llek ltalban a megidzje szmra fontos informcikkal rendelkezik, s nem csupn szolglatra sznt nyersanyag.

5.
letert manipull varzslatok: Ezen varzslatmozaikok alkotjk tulajdonkppen a Nekromancia alapjt, ezek segtsgvel kpes a varzsl mdostani az leter termszetes ramlst. A mozaikok letert teremteni nem kpesek, nem hozhatjk ltre az let princpiumt, csupn elorozni, trolni, vagy tadni kpesek. Br a varzslatok igen egyszerek, mgis energiaignyesek, hiszen olyan horderej dolgokat mvelnek, melyek haland szemmel gyakran fel sem foghatk.

6.
Varzslat-mozaikok, jelmgikus jelek

Halottmozgats blyege

Erssg: -
Sebzs: -
Mana-pont: 10
Idtartam: ameddig a blyeg tretlen
Rajzols ideje: 5 perc

A reanimci legfontosabb kellke ez a blyeg, mely a testbe mgikus energikat juttat, s innentl azok mozgatjk a testet. Az ETK-ben lertakkal szemben nincsen szksg a test teljes psgre: a srlt rszek termszetesen nem mozognak, de az izmok teljes hinyban is hasznlhat holttest (csontvz) hozhat ltre az sszetarts blyeg elhelyezsvel.
A mozgs koordinltsga s sebessge sokban fgg a holttest llapottl, m az azt irnyt llek - vagy tudat - gyakorlottsga is sokat szmt. Rszletesebben lsd a reanimci rszletes lersban.
A varzsjel maga nem tartalmazza azokat az energikat, melyek a holttest mozgatshoz szksgesek, hanem a manahlbl merti ezeket. ppen ezrt a jel nem is mkdhet a manahltl fggetlenl, s ahol a mana koncentrcija alacsony, ott a mozgs is darabosabb, tredezettebb, lassabb vlik a megszokottnl.

Halottmozgats

Erssg: 5
Sebzs: -
Mana-pont: 10
Idtartam: 1 perc (6 kr)
Varzsls ideje: 5 szegmens
Hattv:
rints

Ez a mozaik hatsban s mkdsben teljes mrtkben megegyezik az azonos nev blyeggel, m mivel a jel nincsen a testre rva, a hatst csupn a varzsl rintse kzvetti. gy ugyanazon energiaignnyel az idtartam jelentsen lecskken: az az energia, amely jelbe srtve elg ahhoz, hogy a manahlbl ptolva a holt ltal felhasznlt energikat, a vgtelensgig biztostsa a kvnt hatst, mozaik alakban a testet csupn egy percen keresztl tudja mkdskpesen tartani. A mgia 5 E erssggel egy ember mret lnyt tud mozgatni egy percig. A KM jogkre a lny mrete szerint meghatrozni, hogy a Halottmozgatshoz mekkora erssg szksges, sszehasonltsi alapnak ajnlom a clzsi mretek tblzatot.

sszetarts blyege

Erssg: -
Sebzs: -
Mana-pont: 8
Idtartam: ameddig a blyeg tretlen
Rajzols ideje: 5 perc

Ez a varzsjel sokban hasonlt a tapads varzsjelre, lnyege abban rejlik, hogy mgikusan sszetart tbb elembl ll trgyakat. Segtsgvel sszetarthat egy szilnkjaira trt rgi mkincs, vagy akr egy csontvz. A Nekromantk ppen ez utbbi lehetsget hasznljk ki. Az sszetart er az elemi erhz hasonl, s vkony hrtyaknt veszi krl a testet. Az illesztseknl kis mrtk mozgsra kpes, teht nem tekinthet teljesen szilrdnak. Fontos jellemzje mg erssge. A blyeggel elltott csontvz csupn akkor veszti el valamely csontjt, ha ott tltik, egy tlagos tallat esetn az sszetart er mg csak nem is cskken. A hosszan tart, erteljes hatsok ellen (kt darab szthzsa) sajnos rvid idn bell enged, gy a Tapads Varzsjel helyett nem alkalmazhat.


sszetartozs

Erssg: 5
Sebzs: -
Mana-pont: 10
Idtartam: 1 perc (6 kr)
Varzsls ideje: 5 szegmens
Hattv:
rints

Hatsa az azonos nev blyeggel megegyezik, csupn az idtartam klnbzik, a Halottmozgatsnl lertak szerint. A mretekkel kapcsolatban itt is a Halottmozgatsnl lertak itt is mrvadak.

Llekcsapda blyeg

Erssg:
-
Sebzs: -
Mana-pont: 12 ill. 25 ill. 40
Idtartam: ameddig a blyeg tretlen
Rajzols ideje: 3 perc ill. 4 perc ill. 5 perc

A blyeg olyan mgikus rajzolatokbl ll, melyek kpesek megktni egy lelket, s annak befolyst kiterjeszteni a testre, amire a jelet rajzoltk. A llek Szemlyes Aurjt azonnal kiterjeszti az j gazdatestre, ennek minden hatsa jelentkezik.
Ha a testben mr van llek, akkor a kett kzl a magasabb akaraterej fogja a testet irnytani.
A blyegnek hrom fajtja ltezik. Az els (12 Mp) az rvnyhats elvn mkdik: magba szippantja a legkzelebbi ktetlen lelket. Ez ppen gy lehet egy kifejletlen llekcsra, mint egy koszkori varzstud lelke. A hats csak a szerencsn, s a KM-en mlik. Amennyiben a jelet olyasvalakire rajzoljk fel, aki kevesebb, mint egy rja halott, a legkzelebbi llek automatikusan a sajtja lesz. A msodik fajta (25 Mp) ennl mr jval specifikusabb: a varzsl meghatrozhatja a fajt, amelynek egy egyednek a lelke fog a jelhez ktdni.

gy nem ll fenn az a veszly, hogy egy kifejletlen llekcsrt brtnz a Nekromanta a testbe, st, arrl is gondoskodik, hogy a bebrtnztt llek kpes legyen a test irnytsra, s csaknem teljes mrtk kihasznlsra. Hiba brtnzzk ugyanis egy kutya lelkt egy skorpi testbe, az sohasem fogja hallos mrgt hasznlni, ameddig r nem jn, hogy van neki, hanem a harapssal fog prblkozni, mint bevlt mdszerrel. A harmadik jeltpus a Nekromancia cscsa: a bebrtnzend llek pontos kiltt meg lehet vele hatrozni, annak val nevnek ismeretben. Persze ezt megszerezni korntsem egyszer dolog, de rendkvli hatalmat ad a varzsl kezbe.

Szintn gyakran hasznljk a Nekromantk a kvetkez varzsjeleket (vltoztats nlkl, az ETK szerint):
-Asztrlblyegek
-Mentlblyegek
Felruhzs Blyege

Llekcsapda

Erssg: 1
Sebzs: -
Mana-pont: 12 ill. 25 ill. 40
Idtartam: 1 perc (6 kr)
Varzsls ideje: 5 szegmens
Hattv:
rints

A varzslat mindenben megegyezik a Llekcsapda Blyegnl lertakkal, m az idtartama csupn egy perc.


Idz Pentagramma

Erssg: -
Sebzs: -
Mana-pont: 40
Idtartam: az idz gyertya fggvnye
Rajzols ideje: fl ra (180 kr)

Az ETK-ben lertak mellett: a pentagramma kzepbe kerlnek a nekromanciai jelek, t cscsba pedig a kvetkezk: a varzslval szemben lvbe, azaz a pentagramma tetejbe elemi mgia s a Termszetes Anyagok mgijba tartoz tformzs s talakts mozaik kerlhet, de ezt is csak arra lehet hasznlni, hogy a testet eredeti llapotba vissza lehessen lltani a rothads elkerlse vgett. Ettl jobbra sorban: asztrl-, tr-, id-, vgl mentl sszetevk kerlnek, melyek hatsukat tretlensgk idtartama alatt a pentagramma segtsgvel megidzett minden lnyre kifejtik. Ez persze nem jelenti azt, hogy az tformzs s talakts mozaikokat nem lehet pldul idmgival ksleltetni, vagy kitolni, csupn a varzslat f sszetevje szerint klntjk el a jeleket. A pentagramma felrsi kltsgbe termszetesen a jrulkos jeleket nem tartalmazza! A bert jelek hatsrl lsd ksbb!

Szintn gyakran hasznljk a Nekromantk a kvetkez varzsjeleket (vltoztats nlkl, az ETK szerint):
-Kirekeszt Varzskrk
-Bebrtnz Varzskrk
-Idzts Varzsjel (48Mp, hatsa megegyezik az Idzts mozaikkal)
-Kitols Varzsjel (hats: lsd a Kr, Perc, ra, Nap, v ill. rkkvalsg mozaikokat, a Mp igny: ugyanezen mozaikok tblzataiban meghatrozott, +33)
-Teleport Varzsjel (lsd: Teleport mozaik, Mp igny: 33 + 1Mp/Kg)
-Szimptia Varzsjel (gyertyaksztshez)

letert manipull varzslatok

leter Elszvs

Mgiaellenlls: Egszsgprba (?)
Erssg: 1
Sebzs: 1 p
Mana-pont: 8
Idtartam: vgleges (gygyulsig)
Varzsls ideje: 5 szegmens
Hattv: rints

A legalapvetbb mozaikja az leter-mginak, melynek segtsgvel a Nekromanta kpes elszvni az anyagi testbl az letert. Le kell szgezni, hogy ez nem egyezik meg az let Princpiumval, teht az gy okozott sebzs gygyul: papi mgival gygythat normlis sebknt, termszetes ton a szoksos gygyulsi id ktszerese alatt javul az llapot. Az leter Elszvsa lthat sebeket nem okoz, a sebzs gyengesgben, fjdalomban, illetve rosszabb esetben hallban nyilvnul meg. A ktelez Fp veszts itt 4 Fp/p, az p-k visszatrtig ezen Fp-k a Max. Fp-bl is levondnak!
A varzslat 8 Mp-rt ersthet, a sebzs minden 3 E utn 1 p-t nvekszik.

leter Trols

Mgiaellenlls: -
Erssg: 1
Sebzs: -
Mana-pont: 2
Idtartam: 10 szegmens (1 kr)
Varzsls ideje: 1 szegmens
Hattv: -

Ezzel a mozaikkal a Nekromantk az elszvott, vagy az elszll (nagy p sebzs a harc sorn) letert kpesek megktni. A mozaik felrsa utn az Idtartam lejrtig elszvott leter a varzslatban megktdik, s az idtartam lejrtig troldik. Az idtartam termszetesen idmgival meghosszabbthat… Az gy trolt letert a Nekromanta felhasznlhatja, azaz tadhatja valamely lnek, vagy holtnak.
A mozaik erssgenknt 1 p-t kpes trolni.
A varzslat erssge 2 Mp-rt nvelhet, gy nhet a trolhat p mennyisge.

leter tads Holtnak

Mgiaellenlls: -
Erssg: 1
Sebzs: 1 p gygyt
Mana-pont: 6
Idtartam: vgleges
Varzsls ideje: 5 szegmens
Hattv: rints

A mozaikkal az leter Trolssal elraktrozott p-ket lehet egy lholtnak tadni. Ez az anyagi test (ha van ilyen) esetleges sebeinek gygyulsra illetve az lholt leter utni vgynak cskkentsre hasznlhat, a felhasznlsi mdot mindig a Varzsl hatrozza meg. Az gy nyert p az lholt sebeit csupn akkor gygytja, ha a kapott p mennyisg a seb nagysgnl nagyobb (lsd papi gygyts). A varzslat erssgenknt 1 p tadsra kpes, erssge 6 Mp-onknt 1 E-gel nvelhet.

leter tads lnek

Mgiaellenlls: beleegyezs v. mentlis
Erssg: 1
Sebzs: 1 p gygyt
Mana-pont: 9
Idtartam: vgleges
Varzsls ideje: 10 szegmens
Hattv: rints

A varzslat mindenben azonos az leter tads Holtnak nev mozaikkal, a klnbsg csupn annyi, hogy a clszemly itt nem lholt, hanem tetszleges llny. rtelemszeren itt nincsen kt felhasznlsi mdszer, az p csupn gygytsra hasznlhat. A mozaik akr a Varzsli gygyts nevet is viselhetn, hatsa azt megkzelti, azzal szembeni egyetlen htrnya csupn energiaignye, illetve az, hogy betegsgek gygytsra nem kpes. A „clpontnak” beleegyezst kell adnia a gygytshoz, klnben az t kell hogy hatoljon a gygytand szemly mentlis mgiaellenllsn. A mozaik Erssgenknt 1 p-t gygyt, erssge tovbbi 9 Mp-rt nvelhet.

leter Kiszipolyozs

Mgiaellenlls: Mentlis
Erssg: 1
Sebzs: 1 p
Mana-pont: 40
Idtartam: vgleges
Varzsls ideje: 20 szegmens (2 kr)
Hattv: rints

A Nekromancia cscsa, az leter manipullsnak legkiforrottabb verzija, s br alkalmazsa hatalmas energikat emszt fel, hatkonysgt semmi sem vonhatja ktsgbe. A mozaik alapja itt is az leter elszvsa, m itt nem csupn az p-ket, hanem az letesszencit is kiszvja a Nekromanta az ldozatbl. Az gy elvesztett p-k termszetes mdon nem szerezhetk vissza, a papi gygyts s a varzsli leter tads pedig csupn negyedakkora hatkonysggal mkdik, azaz egy 1 p-s Kiszipolyozs ltal keletkezett seb a gygyts szempontjbl 4 p-snek minsl. Emellett a Kiszipolyozs az ldozatot testileg rendkvl megviseli, a Kbulat mdostival knytelen harcolni, varzsolni kptelen, fizikai kpessgei 2 kpessg-ponttal cskkennek, de sosem cskkennek ily mdon 6 al. Az ilyen mdon elszvott leter is trolhat, az let Pricpiuma viszont az tads sorn jval tbbet r, mint a „kznsges” leter. Jtktechnikailag ez annyit tesz, hogy a Szipolyozssal elszvott p-k trolsra kerlskor ktszeres szorzval szmtanak, azaz 1 Szipolyozott p 2 trolt p-nek minsl. A mgia erssgenknt 1 p Elszvsra kpes, tovbbi 20(!) Manapontonknt ersthet.

Rmutats

Mgiaellenlls: -
Erssg: 1
Sebzs: -
Mana-pont: 5
Idtartam: 5 szegmens
Varzsls ideje: 1 szegmens
Hattv: 20 lb

Ez a mozaik nem kpezi szerves rszt a Nekromancinak, inkbb a szimpatikus mgihoz sorolhat. Segtsgvel a varzslatok hattvolsga rintsrl 20 lbra nvekszik. A varzslat ltrejtthez a varzslnak a clpont megrintse helyett r kell arra mutatnia a vgjel felrsa eltt.

Szellemkz

Mgiaellenlls: -
Erssg: 1
Sebzs: 1K6 Fp / kr, + 1 p / 2 kr
Mana-pont: 7
Idtartam: 1 kr
Varzsls ideje: 3 szegmens
Hattv: lttvolsg, de max. 100 lb

A mozaik egy halvnyzlden dereng, lgies kezet jelentet meg, melyet a varzsl puszta akaratval mozgathat. Ennek segtsgvel a varzsl a clpontot leggyakrabban fojtogatni szokta. Ez mg nem tartozna szervesen a Nekromancihoz, m a negatv energik, melyek a kezet alkotjk, letert szvnak el az ldozattl. Az energiaelszvs lass, de eredmnyes: a clpont a Kbulat mdostival harcol, varzsolni nem kpes, ezen kvl sjtjk mg a Harc helyhez ktve mdosti is, mivel mozdulni a varzslat idtartama alatt nem kpes, ltalban minden erejt - teljesen flslegesen - a szabadulsra ldozza. A varzslathoz kapcsolhatk elemi mgia mozaikok, azaz selemmel kombinlhat. A hats ilyen esetben elspr. A varzslat erssge 7 Mp-rt nvelhet, m ez csupn az Fp-sebzst befolysolja: minden erssg 1K6 Fp-t sebez krnknt.

leter talakts (Energiafelszabadts)

Mgiaellenlls: -
Erssg: 1
Sebzs: -
Mana-pont: 2 Mp
Idtartam: vgleges
Varzsls ideje: 7 szegmens
Hattv: -

A Nekromancia msik cscspontja, az leterben rejl nyers energik felszabadtsa, azaz Manv alaktsa. A mozaik 1 p eltrolt leterbl 17 Mp energit szabadt fel, azaz alapesetben egy 1 E erssg elszvssal, ennek eltrolsval, majd talaktsval a Nekromanta 12 Mp befektetsvel 17 Mp-hoz jut, azaz 5 Mp nyeresggel fejezi be a varzslatot. Ez srgssgi esetben hasznlt eljrs, a Pszi-pontok elfogytval szoks alkalmazni.


Teljes varzslatok:

Reanimci

Mgiaellenlls: -
Erssg: 1
Sebzs: -
Mana-pont: 23
Idtartam: 6 kr
Varzsls ideje: 11 szegmens
Hattv: rints
Felhasznlt mozaikok:
Halottmozgats: 10 Mp
Llekcsapda: 12 Mp
Hsg: 1 Mp

A Reanimci a holtak feltmasztsnak legrvidebb, de legkevsb hatkony mdja. Fleg harcban, szorult helyzetben alkalmazzk. A varzslat sorn a krnyken lv friss holtakba a Nekromanta Halottmozgats varzzsal energit kzvett, a Llekcsapda ltalnos formjval pedig visszabrtnzi a lelket a holttestbe. Ezrt fontos, hogy a holttest nagyon friss - nem tbb mint egy rja halott - legyen, gy biztosan a sajt lelke kerl vissza abba. A feltmad holttestet csupn egy hsg mozaik tartja vissza attl, hogy megtmadja feltmasztjt, mg akkor is, ha az ellensge volt lete sorn. A varzsl ltal kiadott parancsokat is a hsg mozaik miatt fogja legjobb tudomsa szerint vgrehajtani. Ez a parancs ltalban Vdelmezz!, vagy esetleg Tmadd t! Az gy keletkezett lholtak 5 p-vel rendelkeznek, ez az rtk az leter tads Holtaknak nev varzslattal mdosthat.

leter-csapda

Mgiaellenlls: Egszsgprba (?)
Erssg: 1
Sebzs: 1 p
Mana-pont: 15
Idtartam: 10 szegmensen bell felhasznlhat az p
Varzsls ideje: 11 szegmens
Hattv: rints
Felhasznlt mozaikok:
leter Elszvs: 8 Mp
leter Trols: 2 Mp
Rmutats: 5 Mp

A Nekromanta rmutat az ldozatra, s az - amennyiben elvti mgiaellenllst - 1 p-t veszt, melyet az leter Trolsa mozaik azonnal el is raktroz, s ezt a varzsl szabadon felhasznlhatja 10 szegmensen (az leter Trols Idtartamn bell) felhasznlhat (tadhat, vagy Energit szabadthat fel belle).


Az idz pentagrammban elhelyezett varzsjelekrl:

A jelek, ahogy az az idzs rsznl llt, a megidzett lholtra fejtik ki hatsukat. Ez asztrl s mentl mozaikok esetben nem ignyel klnsebb magyarzatot, a tbbi mgiaforma esetn a hatsok a kvetkez plda szerint alakulnak:

- Termszetes Anyagok Mgija: A kt hasznlhat varzsjel: tformzs, illetve talakts. ltalban az idmgival kombinljk ezeket a jeleket, Idzts varzsjellel elrhet pldul, hogy az idzett lholtak teste bizonyos id mlva regenerldjon.
- Elemi Mgia: a testtel rendelkez lholtak esetn ltalban Aura formzssal kombinlva szoks Elemi Anyag Varzsjelet felrni, gy a beidzett lholtra a varzsl napi egy alkalommal kpes a bert hatst (pl. Elemi Sttsg Aurt) az lholtra alkalmazni. Amennyiben a holtba llekcsapdval rtelmes llek van brtnzve, az lholt maga is aktivlhatja ezt a kpessgt egy mentlis parancs segtsgvel. A testtel nem rendelkez lholtak esetn nincsen a formzs jel felrva, gy a megjelen llek az adott elemi anyagban testesl meg, Teht pldul Elemi Tz esetn lngnyelvek, Elemi Sttsg esetn homly, Elemi Fny esetn derengs, Elemi Fagy esetn pedig hvs lgramlat, vagy ppen metsz hideg fogja a llek anyagi testt alkotni.
- Trmgia: A Teleport szokott szerepelni a pentagrammban, gy a megidzett lholtak nem a pentagrammban, hanem a Teleport varzsjelben megjellt Znajelnl fognak megjelenni, amennyiben ezt semmi nem akadlyozza. Rendkvl hatkony mdszer, ha sikerl a cl helyre Znajelet juttatni.
- Idmgia: Itt a leggyakrabban felhasznlt jel az Idzts: a litnia kimondsa utn nem azonnal jelenik meg az lholt, hanem az Idztsben megjellt idtartam utn. Ez tkletes arra, hogy egy ksbbi, veszlyesnek grkez feladat eltt a Nekromanta utnptlst biztosthasson magnak: az idz pentagrammt biztonsgos helyre rajzolja, belerja az Idztst a feladat tervezett idpontjra, s a Teleportot a sajt znjba, s az lholtak a meghatrozott idben a varzsl mellett teremnek. Az Idzts helyettesthet Idugrssal is. Gyakran elfordul mg a Gyorsts varzsjel, hatsa nem szorul klnsebb magyarzatra.

Nekromanta - Varzsl Alkaszt

Er: 3k6
llkpessg: 1K10+8 (*)
Gyorsasg: 3K6 (2x)
gyessg: 3K6 (2x)
Egszsg: 3K6 (2x)
Szpsg: 3K6
Intelligencia: 1K6+12+kf
Akarater: 1K6+12+kf
Asztrl: 1K6+12+kf
rzkels: 2K6+6

*: A mgikus kifradst az ETK tervezi szerintem nem vettk figyelembe a varzsl kaszt kidolgozsnl. Ennyi tpot szerintem megrdemelnek. ;)

Harcrtkek: ETK szerint

Kpzettsgek:
Rajz: 3. fok (Af) - a Jelmgihoz
rs/Olvass: 4. fok (Mf)
Legendaismeret: 3. fok (Af)
Holt Nyelv (lt. kyr, nhol aquir): 2. fok (Af)
Trtnelem: 3. fok (Af)
Szmtan: 3. fok (Af)

Mrtan: 2. fok (Af)
Herbalizmus: 2. fok (Af) - Az alkmihoz
Alkmia: 2. fok (Af) - Fleg a holttestek tartstsa
Anatmia: 2.fok (Af)
Pszi: Kyr metdus, 5. fok (Mf)
Magasmgia (Nekromancia, ltalnos): 3. fok, 2. fok (Af, Af)
Szimblummgia (Jelmgia): 4.fok, (Mf)
lettan: 2.fok (Af)
Dmonolgia (*): 1. fok (Af)
Holttan (**): 3. fok

Tovbbi szinteken:

TSZ 2 Anatmia: 3.fok (Af)
TSZ 3 lettan: 3.fok (Af)
TSZ 4 Trtnelem: 4.fok (Mf)
TSZ 4 Dmonolgia: 2.fok (Af)
TSZ 5 Legendaismeret: 4.fok (Mf)
TSZ 5 Dmonolgia: 2.fok (Af)
TSZ 6 Anatmia: 4.fok (Mf)
TSZ 6 lettan: 4.fok (Mf)
TSZ 6 Holttan: 4.fok (Mf)
TSZ 7 Magasmgia(Nekromancia): 4.fok (Mf)
TSZ 8 Dmonolgia 4.fok (Mf)
TSZ 10 Holttan 5.fok (Mf)

*: A dmonolgia kpzettsg T szerinti felosztsval nem rtek egyet. Az els fok itt azt jelenti, hogy az T szerinti 1. fok, + az elsdleges, msodlagos s harmadlagos dmonolgiai ismeretek.

**: Holttan: a Dmonolgihoz hasonl kpzettsg, az lholtak ismerett jelenti.
1.fok: lt. ismeretek, Nekrogrfiai osztlyok.
2.fok: I.-III. Nekrogrfiai osztlyok rszletes ismerete.
3.fok: IV.-V. Nekrogrfiai osztlyok rszletes ismerete
4.fok: VI.-VII. Nekrogrfiai osztlyok rszletes ismerete.
5.fok: XI. Nekrogrfiai osztly rszletes ismerete.
Majd egyszer rszletesebben is lekzlm!

TSZ: Varzsl szerint.

Mellklet: A rnzsrl (mert ez azrt fontos a Nekromancihoz (mi is ezt hasznljuk, kicsit mdostva, csak mr fradt vagyok trni…)) (Ja, ezt nem n rtam, az eredeti szerz sajna nem tudom ki, de igazn szpet alkotott.)

Rnzs




Ynev varzslinak kezben a mozaikmgia mellett mg egy flelmetes fegyver van: a Rnamgia. A rnamgia a rajzolatok mgija. A mozaikmgitl mindssze annyiban klnbzik, hogy a varzsl nem a levegbe rja ujjval a rnkat, hanem szilrd anyagba vsi be, esetleg paprra veti ket. Mg a rnk is ugyanazok, mint amiket a varzsl hasznl a mozaikoknl, st, ugyangy mozaikokbl ll ssze egy-egy trgy rnja.


Egy trgy rnzsnak a kvetkez a menete:

1. A varzsl transzba esik. Ezt taln nem kell magyarzni.
2. A Mgikus Aura varzsjel felrajzolsa. A varzsjel a rna lelke, ez tartja egyben a mant, amit a mgikus rajzolatok ktnek meg, rthet , hogy ezzel kezddik a rnzs.
3. A kzponti rna csoportrnjnak felrajzolsa. Ez a rna hatrozza meg, hogy a hats milyen mgit hasznl, teht elklnti egymstl az egyes mgiafajtkat. (pl.: Elemi mgia, idmgia, asztrlmgia stb.)
4. A kzponti rna felrajzolsa. A kzponti rna a varzslat tulajdonkppeni magja. Egy varzslat mozaiknak felel meg.
5. A kzponti rna kvetrni. A pontos hats elrse rdekben a varzslnak mg meg kell hatrozni pr dolgot. Ezt a kvetrnk segtsgvel ri el. Ezek hatrozzk meg pldul az erssget, elemi mginl a formzst, idmginl az idtartamot, stb. Ktfle ltezik belle: olyan, ami egy paramtert hatroz meg s olyan, ami egyszerre tbbet. Az elbbire plda az elemi mgia formzsok rni, vagy pldul az erssg rni, a msodikra pedig a termszetes anyag mginl az tformzs egyik rnja, ami meghatrozza miv alakul t. Ezt a varzsl a felvssnl hatrozza meg, s a rna mgikus tltse tartalmazza az adatot.
6. Kisugrzs-rna. Ez a rna hatrozza meg a hasznlatok szmt.
7. A kzponti rna kiegszt rni (ha van). Az elz mozaikhoz tartoz mozaik, pl.: id vagy trmgia mozaik.
8. A kiegszt rna kvetrni (ha van). Lsd fent.
9. A tovbbi varzslatok rni a fenti sorrendben (ha vannak). Mivel egy varzslat nem felttlenl egy mozaikbl ll, lehetsg van tovbbi mozaikok csatolsra is.
10. Hasznlat-rna. Ez a rna hatrozza meg, hogy a trgyba rgztett mgia milyen hatsra aktivldjon.
11. Irny-rna (ha van). A varzslat alanyt, irnyt hatrozza meg.
12. Zr-rna. A Vgjel rna megfelelje.

Elemi mgia


· Tz- rna (stz)
· Vz-rna (svz)
· Fld-rna (sfld)
· Leveg-rna (sleveg)
· Er-rna (elemi er)


Kvetrnk: - igen/nem rna (igen: az adott selem, nem: a paraelem)
- formzs (a hat iskolaforma + a szablytalan elemi formk)
- erssg


Termszetes anyag mgia

· tformzs-rna
Kvetrnk: - milyen anyagcsoport
- milyen sly
- miv
- ersts

· talakts-rna
Kvetrnk: - milyen anyagcsoport
- milyen sly
- miv
- ersts

· tvltoztats
Kvetrnk: - milyen sly
- miv
- ersts

· Visszavltoztats
Kvetrnk: - milyen sly
- ersts

· Telekinzis
Kvetrnk: - milyen sly
- ersts
( a telekinzissel mozgatott trgyat csak a hasznl irnythatja)

· Dezintegrci
Kvetrnk: - milyen anyagcsoport
- milyen sly
- ersts

· Teremts
Kvetrnk: - milyen anyagcsoport
- milyen anyag
- mennyi anyag
- ersts

· Lgiessg
Kvetrnk: - milyen anyagcsoport
- milyen fokon
- sly
- ersts

· Lthatatlansg
Kvetrnk: - milyen anyagcsoport
- sly
- ersts

Asztrl mgia


· Szeretet\gyllet
· Btorsg\flelem
· Vgy\undor
· Nyugalom\ingerltsg
· Hsg\htlensg
· Semlegessg\elvakultsg

Kvetrnk: - igen\nem rna (igen: pozitv rzs, nem: negatv rzs)
- az rzs trgya (ha szksges)
- ersts


Mentl mgia

· Olvass
· Irs
· Kbts
· Bnts

Kvetrnk: - Kzpont
- a mentlfonl msik alanya (csak rsnl s olvassnl, alapesetben a felhasznl)
- erssg

Ha a felhasznl nem tudja, mire j a varzstrgy az rsnl s olvassnl rtelemszeren hatstalan marad a varzslat.




Idmgia

· Idugrs
Kvetrnk: - hova (6 rna: v, hnap, nap, ra, kr, szegmens)
- milyen sly
- ersts

· regts
Kvetrnk: - mennyit (6 rna: v, hnap, nap, ra, kr, szegmens)
- milyen sly
- ersts

· Gyorsts\lassts
Kvetrnk: - igen\nem rna (igen: gyorsts, nem: lassts)
- sly

Trmgia

· Trkapu
Kvetrnk: - hova (3 rna: fldrajzi szlessg, hosszsg, tengerszint feletti magassg)
- ersts

· Teleport
Kvetrnk: - hova (3 rna: fldrajzi szlessg, hosszsg, tengerszint feletti magassg)…
- sly
- ersts

Kiegszt-rnk

Idmgia

· Kr
· Perc
· ra
· Nap
· v

Kvetrna: - mennyisg

· rkkvalsg
Kvetrna: nincs

· Idzts
Kvetrna: - mikor (5 rna: hnap, nap, ra, kr, szegmens)

Szimpatikus mgia

· rints

Kvetrna: nincs

Tovbbi rnk



· Myron-rna: Szinte brmely rna helyre berhat, ebben az esetben a felhasznl hatrozza meg, mi legyen a hatsa. Egy myron-rna bersa +10 MP. Kivtelek: csoport-rnk, valamint azok a rnk, amelyek vltozsval megvltozna a manaigny is. Ha a hasznl nincs tisztban a mgia alapjaival (Mgiaismeret Af.), vagy ha nem tudja mire j a varzstrgy, a varzslat nem jn ltre.
· Farerlyn-rnk:
Ezek a rnk hatrozzk meg a hasznlhatsg szmt.
-
egyszeri (nincs rna)
- tbbszri (+ 10 Mp = + 20 alkalom)
- vgtelen tltet, 1 perces tltds (+30 Mp)
- vgtelen tltet, tltds nlkl (+50 Mp)
- folyamatos (+50 Mp)
· Betron-rnk: Ezek a rnk hatrozzk meg a hasznlat mdjt. (felrsuk nem ignyel Mp-t.)
- megszakads, azaz ha a rna vonalai megtrnek (csak egyszer hasznlhat)
- felolvass, azaz ha a hasznl felolvassa a rnkat (Rnamgia Af)
- rints, ha a felhasznl megrinti a rnkat
- kzelts, a valaki a rnval megadott sugar krbe belp
- parancssz (+ a parancssz rnja), parancsszra aktivldik
- telepatikus zenet
- valamilyen mechanikus hats
- folyamatos (nincs kln rna)
· Dyc-rnk: Irnyrnk. Ezek hatrozzk meg a varzslat alanyt, vagy clpontjt. (nincs manaigny)
-
hasznl, azaz a varzslat aktivlja
- visel (pl.: gyr, ruha stb.
- cl, ebbl a rnbl ramlik ki az energia, azaz ebbl csap ki a csva, nyl (utbbi esetben a trgynak megfelel clzrtkkel), vagy a varzslat alanya az lesz, akire ez a rna irnyul.



A rnzs ideje: Egy rna s kvetrninak felrsa a megfelel mozaik varzslsnak ideje, plusz 15 perc idbe kerl. A tovbbi rnk egyenknt 5 percbe kerlnek.

A fentiek alapjn, me egy plda varzstrgy elksztse:
A varzsl egy olyan gyrt akar alkotni, ami parancsszra egy rra lthatatlann teszi hasznljt.

Elszr transzba esik, ezutn felrajzolja a Mgikus aura varzsjelet. Ezt kveti a csoportrna, ami jelen esetben a termszetesanyag mgijnak rnja. A kvetkez a lthatatlansg rna, s a kvetrni. Meghatrozza az anyagcsoportot, ami mivel magra varzsol, az els csoport. Meghatrozza a slyt, termszetesen jkora rhagyssal, mondjuk 100 kg. Az erssget a biztonsg kedvrt hromnak veszi. Ez eddig 30 manapont. Ehhez jn az idmgia, egy ra, ez mg plusz 25 mana. Tegyk fel, a varzsl tbbszr is akarja hasznlni varzstrgyt, mondjuk mg szzszor. Ekkor a hasznlat rnt is felrja, hogy tltds utn jra hasznlhat legyen. Ez jabb 30 mana. Ezutn meghatrozza az aktivls mdjt. Parancsszra, s a rnban rgzti a parancsszt is. Felrja az irnyrnt is, hogy a varzslat a viselre irnyuljon. Vgl az utols fzisknt a Vgrnt is bevsi. Ezzel a mvelet vgre rt, ksz a varzstrgy 85 manapontrt. A dolog szpsghibja, hogy a gyr varzstrgy lvn lthat marad, ezzel leleplezve a knnyelm varzslt, aki kpes volt a szksgesnl tszr tbb idt a rnzsra fordtani, mert olyan miniatr brkat kellett ltrehoznia, amit felfrnek egy gyrre.

Bertk Attila tollbl!

 
Zene
 
Id:
 
Vlemny?
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
A legjobb helyek:
 
Ynev
 
Egyebek
 
Fegyverek, pnclok
 
Kalandmesternek
 
Istenek
 
Bestrium
 
Varzstrgyak, ereklyk
 
Karakterlapok
 

Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!