A konyhamûv�szet kifejez�s igen erõltetett lenne n�mely t�rsadalmi r�teg - ink�bb a napr�l napra t�l�l�st �s a test fenntart�s�t szolgal� - �tkez�si szok�sainak jellemz�s�re. Õk a v�rosi koldusok �s elszeg�nyedett parasztok, akik a keny�r, krumpli, k�poszta, a h�rom "k" k�rforg�s�ban tengetik �let�ket, s �nnepnapnak sz�m�t b�rmilyen h�sf�les�g feltûn�se az asztalukon. B�r a gazdag paraszts�g �s a k�zmûvesek m�r szerencs�sebbnek mondhat�k, az igazi konyhamûv�szetet csak a nemess�g �s a gazdag polg�rs�g konyh�iban tanulm�nyozhatjuk. K�l�n vil�gnak sz�mitanak a fogad�k f�st�s konyh�i, ahol a hely �s az �rlap f�ggv�ny�ben b�rmilyen szolg�ltat�st megtal�lhatunk a legk�l�nf�l�bb ig�nyek kiel�g�t�s�re. Az igazi azonban a vad�szatokat k�vetõ lakoma, ahol a h�zigazda gazdags�ga �s a szak�csok lelem�nyess�ge mind a nap eml�kezetesebb� t�tel�re szolg�l, versengve a megh�vottak elõzõ alkalommal rendezett vacsor�ival �pp �gy, mint az elj�vendõ v�gass�gok �g�rte pomp�val.

  A XII. sz�zad eur�pai lakom�i szinte t�k�letesen megegyeztek a Shadon bir., vagy az �szaki Sz�v. v�raiban rendezettekkel. Hatalmas t�lgyfa asztalok k�r�l foglalnak helyet az egybegyûltek, term�szetesen mindenki a poz�ci�j�nak megfelelõen kijel�lt sz�kben. Az �l�srend felr�g�sa s�lyos hib�nak sz�m�t - nem mindennapi mûveletlens�grõl tesz tan�bizonys�got -, s ezt senki sem habozik a szerencs�tlen hib�z� tudom�s�ra hozni.

  A h�zigazda asztala t�bbnyire a terem v�g�ben foglal helyet egy kisebb emelv�nyen, s csak a legk�zelebbi ismerõs�k, avagy a legfontosabb vend�gek �lhetnek k�r�l�tte. A higi�nia �s a sz�ps�g egyes�tett c�ljainak kiel�g�t�s�t az asztalra ter�tett nagyobb abrosz �s a vend�gek ter�t�ke al� helyezett kisebb kendõ hivatott bet�lteni. A ruh�k finoms�g�val kapcsolatban m�r le�rt fejlõd�s az eg�sz �letforma megv�ltoz�s�val j�rt: nem hagyhatta �rintetlen�l az asztali illemet �s szok�sokat sem. A vend�gek hossz� �vsz�zadokig a ter�tõbe t�r�lt�k kez�ket, csak ezut�n j�tt divatba a szalv�ta. A tisztas�g viszont mindig is sz�m�tott: v�zzel teli ed�nyek �lltak az asztalon, melyek a vacsora elõtti �s ut�ni k�zmos�sra szolg�ltak. Ezen ed�nyeket aquamanile-nek nevezik, s k�l�n�sen sz�pen megmunk�ltak: n�ha �llatokat, sz�rnyeket mint�znak. A k�s �s villa haszn�lata is csak lassank�nt terjedt el (Yneven ma majd' mindenhol haszn�lj�k). Nemritk�n a vend�gek saj�t tõreiket haszn�lt�k �tkez�skor, s a villa sem eml�keztetett mai form�j�ra. Nagyobb volt, esetleg laposabb, s legink�bb a k�l�nf�le h�sok kiszed�s�re szolg�lt. Az ev�s legt�bbsz�r tiszt�n manu�lisan zajlott, azaz nemes egyszerûs�ggel k�zzel ettek. Ilyenkor val�ban sz�ks�g mutatkozott a k�zmos�sra, hiszen a h�sok elk�sz�t�s�nek k�l�nlegess�g�t az �jabb �s �jabb sz�szok �s �ntetek adtak. Ezzel el is �rkezt�nk a l�nyeghez, a fog�sokhoz.

  Egy eml�kezetes vacsor�nak illik tizenegyn�h�ny fog�sb�l �llnia. Ennek elfogyaszt�s�hoz nem csak komoly fogyaszt�i kapacit�s, de tetemes idõ is sz�ks�ges, �gy nem ritk�k az �t-hat �r�n �t tart� lakom�k sem. A men� legink�bb k�l�nf�le vadh�sokb�l, sz�rnyasokb�l �s halakb�l �ll. Az igazi v�ltozatoss�got a sz�szok �s a keleti fûszerk�l�nlegess�gek jelentik. A fûszerek beszerz�se komoly anyagi kiad�sokat k�vetel, de a vend�gek csod�lat�t k�nnyen meg lehet nyerni, ha a Mes�s Kelet eme kincseit a h�zigazda vacsor�in megtal�lt�k. A desszertek �s sal�t�k is k�l�nbõzõek az �ltalunk megszokottakt�l. Fontos szerep jut a m�znek, mivel a cukor elõ�ll�t�sa sokkal k�r�lm�nyesebb. Szinte minden �telben elõfordul a bor, legyen sz�raz vagy �des, v�r�s vagy feh�r, s italk�nt is a legt�bbsz�r bort vagy m�hs�rt fogyasztanak. Ennek oka lehet a v�z megb�zhatatlans�ga is, ugyanis a legt�bb j�rv�ny az iv�vizet is megfertõzheti. Ez�rt tartj�k nagy becsben az �sv�nyvizeket �s a k�l�nb�zõ forr�sokat.

N�H�NY RECEPT �ZEL�TÕ�L:

R�zsabimb�-sal�ta

  Szedj�nk friss r�zsabimb�kat, esetleg m�s vir�gfejet: kankalint, iboly�t, avagy rozmaringot. K�sz�ts�nk �des �ntetet borb�l, ecetbõl �s cukorb�l. A sal�talevelet �nts�k le az elõk�sz�tett, megmosott bimb�kat, s hagyjuk õket egy�tt �rni! Hidegen t�laljuk.

S�lt vadkan szarac�nm�rt�sban

  A vadkant kellõ elõk�sz�t�s ut�n (ny�z�s, belez�s) darabokban lass� l�ngon megs�tj�k. Ut�na elk�sz�tj�k a sz�szt: csipkesz�rp�t, v�r�s bort �s rozslisztet egy�tt fõzve besûr�t�nk, m�rt�s �llagig. Mandul�t darabolunk, majd tûz�n megfuttatjuk. Ezt hozz��ntj�k a m�rt�shoz, majd fah�jjal �s gr�n�tmaggal �zes�tj�k. Ezek ut�n tejsz�nnel t�laljuk a k�sz vadh�ssal.

K�rtebefõtt

  A friss k�rt�t megh�mozzuk, �s k�zepes kock�kra v�gjuk. Szedret adunk hozz�, majd v�r�s borban puh�ra fõzz�k a gy�m�lcs�ket. Ezalatt �des v�r�s borb�l, cukor �s gy�mb�r seg�ts�g�vel levet kever�nk, s a puh�ra fõtt k�rt�t �s szedret ebben p�roljuk tov�bb. Hidegen, tejsz�nnel t�laljuk.

  Most evezz�nk zavarosabb vizekre, s vizsg�ljuk meg k�zelebbrõl a kocsm�k, fogad�k vil�g�t �s a kalandoz�k lehetõs�geit. Az igazi k�lv�rosi k�sdob�l�kban �tkezni igen komoly b�tors�gr�l tesz tan�bizonys�got, s nem csak a k�tes l�togat�k, a k�tes, utaz�k el� l�k�tt helyi borzalom miatt is. Az al�bbi t�bl�zat a fertõz�s lehetõs�geit foglalja �ssze k�l�nb�zõ sz�nvonal� helyek eset�n, tov�bb� a fertõz�s lehets�ges megnyilv�nul�si form�it. Ha az elsõ t�bl�zat fertõz�st eredm�nyez, a szenvedõ f�lnek meg kell dobnia Egeszs�g�nek t�z feletti r�sz�t. Ha ez siker�lt, semmi sem t�rtent. Ha nem, a hat�s az alatta l�võ t�bl�zatb�l kiolvashat�. Megjegyzendõ, hogy a cselekv�si m�nuszok is el�g komoly h�tr�nyt jelentenek, de az igazi csap�s az �lland� rosszull�t, �s a felsorolt betegs�gek egy�b panaszai.

Ell�t�s minõs�ge	P�lda	Fertõz�s es�lye (k100)
Nagyon rossz	A kik�tõ rosszh�rû kocsm�ja, a "D�gl�tt oroszl�n"	1-20
Rossz	V�rossz�li fogad� f�radt utaz�knak, "Fogad� a villan� peng�khez"	1-10
Kozepes	Falusi fogad�: a "J� Moln�rl�nyhoz"	1-5
J�	J�m�d� fogad�: a "Megf�radt kereskedõh�z"	1-2
Nagyon jo	A v�ros fõter�n �ll� fogad�, a helyi nemess�g sz�rakoz�helye: a "Dicsõ S�rk�ny�lõ"	1*
*A k�vetkezõ t�bl�zatban -30-cal dob

Dob�s (k100)	Hat�s
1-40	Gyenge �melyg�s, bizonytalan rossz �rz�s a gyomor t�j�k�n
41-60	�gõ gyomor, rossz alv�s, rossz �bred�s
61-75	K�nnyû gyomorront�s, 1-2 napig minden �rt�kre -5
76-85	B�lfertõz�s, 1-4 nap minden �re -7
86-91	Erõs gyomorront�s, 1-5 nap, minden �re -10
92-97	Szalmonella, 6-10 nap, minden �re -20
98-100	V�rhas, 11-20 nap, minden �re -50, betegs�gben napokx1% es�ly a hal�lra, amennyiben nem kezelik

  A fogad�k �s kocsm�k m�g k�sõ �jjel is rendelkez�s�re �llnak az utaz�knak, s ha nem is mindig meleg �tellel, de keny�rrel, sajttal �s borral �lland�an szolg�lhatnak. A sajt k�zkedvelt �tele gazdagnak, szeg�nynek egyar�nt, mert a t�bbi �telhez k�pest viszonylag sok�ig eltarthat�, s �gy utaz�sok alkalm�val is magukkal vihetik. Konzerv�l�s h�j�n a seregek vagy mag�nyos zsoldosok ut�np�tl�s�nak biztos�t�sa sokkal nehezebb �s k�r�lm�nyesebb. A kalandoz�k sokszor egyheti �lelemmel �s itallal indulnak el szerepj�t�kokban az ismeretlen fel�. Ennek t�mege alig 15 kg. Ez a kis "bar�tsagos" csomag elgondolkoztathat mindenkit, k�l�n�sen, ha az utat gyalog kiv�nja - vagy tudja - megtenni, hogy vajon meg�ri-e a f�radts�got egy kisebb �l�skamr�t cipelni. A m�sik probl�ma az ell�tm�ny minõs�ge, azaz mit �rdemes (lehet) �s mit nem lehet hossz� �tra elvinni. A viszonylag j�l el�ll� h�s csak f�st�lt lehet, a keny�r rozs-, vagy egy�b magvakbol k�sz�lt, de mindenk�ppen kicsiny, nem t�l kelt. �gy a feh�rkeny�r r�gt�n kiesik; a rozs kisebb t�rfogat� �s tov�bb el�ll. A gy�m�lcs�k sem maradhatnak ki, de ezek k�z�l is csak a cukrozott vagy sz�r�tott sz�ll�that�. A fenti list�t szeml�lve meg�llap�thatjuk, ez igen kis v�ltozatoss�got �s gasztron�miai �r�m�t k�n�l. K�sza �tletek m�g a nyereg alatt puh�tott h�s �s a sz�r�tott h�s is. Ezekbõl ki kell �br�nd�tsak minden �p �zlelõbimb�val �s csup�n emberi fogazattal rendelkezõ karaktert: a nyereg alatt "puh�tott" h�s ugyanis puhas�g�ban csak magaval a nyereggel veheti fel a versenyt, �gy fogyaszt�sra teljesen alkalmatlan. Val�sz�nûleg nem is t�pl�lkoz�si c�llal ker�lt az illetõ eszk�z al�, hanem a l�-nyereg kapcsolat harmoniz�l�s�nak �rdek�ben. M�sik gy�ngyszem�nk a napon sz�r�tott h�s. Ez vagy nem szarad meg el�gg�, �s pont olyan k�nnyen romlik, mint minden "k�z�ns�ges" h�sf�le, vagy teljesen porhany�s lesz. M�g ann�l is jobban, ugyanis egyszerûen porr� omlik, s m�g v�zzel sem k�sz�thetõ belõle �lvezhetõ "instant s�lt" :), �gy teljesen ehetetlen, b�r a feh�rj�k jelentõs r�sze dehidr�lva benne marad, azaz valamennyi t�p�rt�ke azert van.

  Meg kell eml�ten�nk az elfek �s a t�rp�k k�l�nleges t�pl�l�kait is. Az elfek, akik b�lcs harm�ni�ban �lnek a term�szettel, k�l�n�sen az erdõkkel, sokkal v�ltozatosabban tudj�k felhaszn�lni az itt tal�lhat� f�ldi j�kat. A gy�m�lcs�k �s bogy�k elk�sz�t�s�nek mesterei, az emberi konyhamûv�szet a nyom�ba sem �rhet az elfek�nek ilyen t�ren. A term�szet adom�nyait sokkal t�bb tisztelettel kezelik, az elejtett vad h�s�t is m�sk�pp k�sz�tik el, mint az emberek. Nem egyben s�tik meg; kisebb adagokban, de a k�rettel teljes �sszhangban fogyasztj�k, egy magasabb rendû kult�r�t k�pviselnek a fõz�s tudom�ny�ban is. A t�rp�kkel m�s a helyzet. F�ld alatt lak� n�p l�v�n az �lelem megtermel�se is igen furcsa. A f�ld feletti term�st �s �llatokat kieg�sz�tik m�s t�pl�l�kforr�ssal is. Barlangjaik m�ly�n gomb�k nõnek, ezekbõl eg�sz telepek (m�r-m�r farmok) tal�lhat�k lenn, melyeket b�v�patakok vize t�pl�l. Csak a gomb�k nõhetnek �r�k s�t�ts�gben, de ezek szinte elk�pzelhetetlen v�ltozatoss�got mutatnak. Ez a v�ltozatoss�g az elk�sz�t�s m�dj�ban is megmutatkozik, szinte mindenf�le �tel k�szithetõ belõl�k. A t�rp�k k�sz�tik a legkiv�l�bb minõs�gû �tikenyereket is. Ezek a k�l�nleges, h�rom-n�gy fontos keny�rk�k egy szem�lynek ak�r egy heti ell�tm�ny�t is fedezhetik. K�l�nf�le gomb�kb�l �s magvakb�l k�sz�tik õket, s a receptet gondosan titkolj�k az idegenek elõl. A keny�r t�bb h�ten �t is friss maradhat, s nem csak minden tekintetben el�gs�ges t�pl�l�k, de friss�tõ hat�s� is fogyaszt�j�ra n�zve. A t�rp�k harcosai �s kalandoz�i szinte csak ezen �lnek otthonukt�l �s a civiliz�ci�t�l t�vol, de elk�sz�teni csak a Tarin T�rpebirodalom barlangvil�g�ban lehets�ges, a sz�ks�ges hozz�val�k miatt.