Gahulok - A kironaviki nekromant�k

A kironaviki nekromant�k Elosz�
Az al�bbiakban egy nekromanta var�zsl�rend, a Gahulok ker�l le�r�sra. A Gahulok Rend nem egy h�tk�znapi szervezet, ezt ne vegye senki viszony�t�si alapnak! N�h�ny ter�leten j�val erosebb m�s var�zsl�rendekn�l, a legt�bb t�ren azonban jelentos lemarad�sai vannak. Amennyiben a csapat szereti a fantasy s�t�t oldal�t, ebben a cikkben megtal�lhatja a sz�m�t�s�t, ha nem...

Az ismerteto n�gyes tagol�s�: elosz�r a publikus, mindenki sz�m�ra hozz�f�rheto inform�ci�kat �s pletyk�kat olvashatja el az �rdeklodo, ezt k�vetik azok az ismeretek, amit azoknak sz�nok, akik a var�zsl�jukat egy �rdekes, kisebb iskol�b�l szeretn�k ind�tani. A harmadik r�szt k�rem, hogy csak a kalandmester �s az a j�t�kos olvassa el, akinek a kalandmestere enged�lyezi a Rendbe val� felv�telt (term�szetesen csak a felv�tel ut�n (min 3. Tsz)). Ez a szakasz olyan inform�ci�kat tartalmaz, ami csak a beavatottaknak sz�l, ez�rt �nm�rs�kletre k�rek minden j�t�kost, ne olvassa el, ha a kalandmestere nem adta r� az �ld�s�t elozoleg! Az utols� r�sz v�gk�pp csak a kalandmesterre tartozik; a Rend �rdekess�ge veszik el, ha elolvasod! Lehet, hogy Te nem akarsz Gahul nekromant�val lenni, de NJK-k�nt m�g tal�lkozhatsz vel�k, �s a saj�t sz�rakoz�sodat teszed �gy t�nkre!
Addig is: j� olvas�st! I. R�sz - Publikus inform�ci�k
A Kironavik-�b�l bej�rat�t komor torony orzi: a Csonttorony. Ez a csontv�z-d�sz�t�ses gr�nit �p�let ad otthont a Kereskedohercegs�gek egyik legjelentosebb var�zsl�rendj�nek. A torony egy magaslaton fekszik, �s az egyetlen felj�ratot egy szakad�kok felett is �t�velo, csontokb�l �ssze�ll�tott �sv�ny jelenti. A magaslatot szakad�kok �s meredek sziklafalak veszik k�r�l, de a legnyugtalan�t�bb azonban a fl�ra �s fauna teljes hi�nya a torony k�zel�ben.

Pletyk�k, k�zkeletu inform�ci�k:
- A Rend t�rt�nete kb. n�gy ember�ltovel ezelott kezdod�tt. Akkoriban polg�rh�bor� d�lt a r�gi�ban, �s az akkori herceg csak a Rend alap�t�ja seg�ts�g�vel tudta visszaszerezni a hatalm�t.
- A Gahulok m�ra egykori kiv�lts�gaik t�red�k�t b�rj�k csak: a magasm�gia oktat�s�nak monop�lium�t a kereskedohercegs�gben, valamint a Megjel�l�st. Ez ut�bbi lehetov� teszi sz�mukra, hogy �vente k�t n�vend�ket magukhoz vegyenek a hercegs�g lak�i k�z�l, ak�r m�s rendek akarata ellen�re. A megk�t�sek a k�vetkezok: az illeto legfeljebb k�znemesi csal�db�l sz�rmazhat, m�g nem t�lt�tte be a tizedik �let�v�t, �s nem lehet m�r m�s leg�lisan muk�do Rend tagja.
- A Rend var�zsl�k nevel�s�bol �s b�rbead�s�b�l �l.
- A Gahulokat mindenki f�li, tiszteli �s elker�li. A hal�l szolg�ival jobb tartani a t�vols�got. K�nnyu oket megismerni fekete csukly�s k�peny�krol, �s embermagass�g�, csontokb�l �sszeillesztett botjukr�l.
- A k�rny�k nemeseivel ugyan nincsenek kapcsolatban e var�zshaszn�l�k, �m m�gis hat�ssal vannak r�juk, m�g ok is tartanak tol�k. A Rendnek egyik bev�teli forr�sa az o „�nk�ntes” adom�nyaikb�l ered. Cser�be b�k�ben �lhetnek, nem kell f�lni a j�votol.
- Legfobb ellenfel�k a S�t�t �rnyak boszork�nymesterei. Nem lehet tudni, hogy melyik szervezet a rosszabb. Az �tlagembernek mindketto �ppoly irt�zatos.
- A Rend egy iskol�t �zemeltet a v�rosban, a nov�ciusok oktat�sa itt t�rt�nik. A Csonttoronyba csak a Rend teljes jog� tagjai l�phetnek be. Ezt a szab�lyt nem neh�z betartani: az oda vezeto csontokb�l kirakott �tra nincs az az ember, aki hajland� lenne r�tenni a l�b�t!
- Tal�n ide tartozik, tal�n nem, de Kironavik utc�in nem �lnek sem hajl�ktalanok sem koldusok. Ez mutathatja a v�ros fejletts�gi fok�t is, �m egyesek m�sban l�tj�k ennek ok�t.
- A v�rosban muk�dik egy bolondokh�za, amelyet kb. 80-90 �vvel ezelott kellett meg�p�teni, l�v�n a betegek sz�ma jelentosen megszaporodott. T�bben is nem l�tezo l�nyeket v�ltek l�tni, hallani.
- Az emberek �letkora val�sz�nuleg igen magas lehet a v�rosban, hiszen a v�ros temetoje nem ar�nyosan n�vekszik a v�ros m�ret�vel.
- A lakosok m�ra m�r kezdik elfelejteni a kb. egy ember�ltovel ezelott d�l� h�bor�t a var�zsl�k �s egy m�sik rend k�z�tt, de az �regek n�ha egy-egy but�lia bor ut�n mes�lnek h�tborzongat� t�rt�neteket azokr�l az idokrol.
- N�h�ny �reg m�g eml�kszik azokra a v�res utcai harcokra, amit a S�t�t �rnyakkal v�vtak. A t�lvil�g teremtm�nyei m�g az utc�kat is el�rasztott�k. A b�ke az �j herceg megjelen�s�vel �llt helyre.

Gahulok mint b�rvar�zsl�k:
A Rend beavatottjai nagyon j� h�rn�vnek �rvendenek azok k�r�ben, akiknek ilyen szolg�latokra van sz�ks�ge. K�pz�s�k kiv�l�, �s tud�suk ilyen magas fokon kev�s helyen hozz�f�rheto. Keveseknek tagadj�k meg szolg�lataikat, legfeljebb a rendelkez�sre bocs�tott magitor lesz kev�sb� tapasztalt. Elfogadnak szinte b�rmit szolg�lataik�rt, de legk�nnyebben azzal �ll�thatjuk oket magunk mell�, ha valamilyen s�t�t tud�s megszerz�s�t tessz�k nekik lehetov�. �raik �vi 20 aranyn�l kezdodnek, hat�r a csillagos �g. Kontraktusuk �rtelm�ben hus�get garant�lnak, de a szerzod�s idotartama alatt elk�vetett tettek�rt a var�zsl�t b�rlo felel. Ezek�rt a tettek�rt a Rend sem az idotartam alatt, sem k�sobb nem vonhat� feleloss�gre. Ezt azzal is al�t�masztj�k, hogy a kontraktus �rtelm�ben a Rend ak�r a jelenlegi b�rlo ellenfel�nek is b�rbe adhatja egy m�sik var�zsl�j�t. Egyetlen megk�t�s, hogy k�t Gahul egym�s ellen nem tesz. A kontraktus idotartama alatt szerzett inform�ci�kat soha ki nem adj�k. II. R�sz: Inform�ci�k Jk-knak:

A Rend r�vid t�rt�nete
A Gahulok t�rt�nete egy �vsz�zadra tekint vissza. Ekkor a r�gi�t kegyetlen h�bor�k �s belvisz�lyok d�lt�k. Kironavik hercegs�g jogos uralkod�j�t hadura megfosztotta tr�nj�t�l, �s sz�muzet�sbe k�nyszer�tette. Ekkor jelent meg az uralkod�n�l az �nmag�t Gahulnak nevezo nekromanta, aki szolg�latai�rt csup�n k�l�nf�le kiv�lts�gokat k�rt, k�zt�k az iskolaalap�t�s jog�t. A herceg beleegyezett, �s a nekromanta seg�ts�g�vel visszaszerezte tr�nj�t. A stabilit�s, amit a hatalom megeros�d�se hozott, a Rend sz�m�ra eleinte b�k�t, majd kisebb h�bor�k sor�t hozta. �jabb �s �jabb erok akart�k megvetni a l�bukat a hercegs�gben, aminek az �tj�ban a kiv�lts�gaikhoz mereven ragaszkod� Gahul, �s az �ltala alap�tott Gahulok rend �llt. A j�vev�nyek azonban sz�mosan voltak, �gy a Rend folyamatosan gyeng�lt. Gahul ugyan a rend k�zpontj�hoz vezeto utat j�rhatatlann� tette a Csont�sv�ny megalkot�s�val, ezzel megakad�lyozva a rend teljes pusztul�s�t, de hamarosan neki is nyoma veszett, �s ezzel �jabb csap�s �rte a Gahulokat. A visz�lyok szab�lyos belh�bor�ba torkolltak. A belh�bor� kb. 30 �ve �rt a tetopontj�ra, ekkorra egy boszork�nymesteri v�d-dac sz�vets�g ny�lt h�bor�t hirdetett a rend ellen, �s m�r az utc�kon is ny�lt csat�roz�sok jelentek meg
A fordulat az �j herceg sz�nrel�p�s�vel k�vetkezett be. Bizalmasa, a titokzatos �rny�kember, �s az �ltala l�trehozott �j „belbiztons�gi” ero, az �jg�rda napok alatt rendet teremtett ott, ahol �vtizedek �ta senki se tudott. Ugyan a Gahulokat is s�lyos vesztes�gek �rt�k, de elkezdodhetett egy �j f�zis a Rend �let�ben: az erogyujt�s�…

A jelen
A Gahulok Rend var�zsl�k b�rbead�s�b�l �l, �s m�ra tal�n erosebb, mint valaha. Befoly�sa kiterjed a Kereskedohercegs�g eg�sz�re, sot a V�ros�llamok ter�let�n is megvetett�k m�r a l�bukat. Lehet, hogy egy �j m�gikus nagyhatalom van sz�letoben?

A Rend fel�p�t�se
A Rend fel�p�t�s�rol az al�bbi t�bl�zat t�j�koztat (a magasabb rang� rendelkezik az alacsonyabb rang�ak jogaival):
Rang Min. Tsz Jogok & k�telezetts�gek Kinevezi
Nagymester (1 fo) 14 Rend ir�ny�t�sa V�lasztj�k
Tumester (1 fo) 10 Az adeptusok tetov�l�s�t k�sz�ti Nagymester
Mester(3 fo) 9 Tan�t�s, ill. ennek megtagad�sa, Kijel�l�s Nagymester
Adeptus (min. 10 fo) 3 Titkos Tud�s (ld. k�sobb) elsaj�t�t�sa, a Tanoncok �s a Nov�ciusok ir�ny�t�sa Mester
Nov�cius 1 Nyitott Tud�s elsaj�t�t�sa Mester
Tanonc 0 Nincsenek jogai, csak k�telezetts�gei: minden magasabb rang�t�l j�vo utas�t�st teljes�teni k�telesek Mester
A Rendhez tartoz�k m�r Tanonc rangt�l kezdve �lvezik a Rend v�delm�t a k�lvil�ggal szemben.

Karakteralkot�s:
A Gahulok Rend var�zsl�inak k�pess�geit az al�bbi t�bl�zat alapj�n hat�rozhatjuk meg:
K�pess�g Kidob�s m�dja
Ero 3k6
�ll�k�pess�g 3k6 (2x)
Gyorsas�g 3k6
�gyess�g 3k6
Eg�szs�g 2k6+6
Sz�ps�g 3k6
Intelligencia k6+12
Akaratero k6+14
Asztr�l k6+12+kf
�rz�kel�s 2k6+6
Mint l�that�, sz�mos elt�r�s tal�lhat� a var�zsl� alkaszt �s a rendben k�pzett var�zsl�k kidob�s�ban. Ennek elsodlegesen az az oka, hogy itt a Tanoncok demonol�gi�ra szakosodnak, ami viszont kiv�teles akaraterot, �s magas eg�szs�get k�vetel meg. Ez azonban r�nyomja b�lyeg�t a t�bbi k�pess�g (elsosorban az intelligencia, ill. az egy�b fizikai k�pess�gek) fejleszt�s�re.

Harc�rt�kek:
Az iskol�ban v�gzetteknek kiz�r�lag a m�gikus tudom�nyukat c�lszeru bevetni�k, amennyiben valamely botor haland� t�mad�st int�zne ellen�k. H�r�k �ltal�ban megelozi oket, �s ez a legt�bb konfliktust cs�r�j�ban elfojt. �gy �rtheto, hogy harc�rt�k�k meglehetosen alacsony: K�-alapjuk 0, T�-alapjuk 5, V�-alapjuk 60, C�-alapjuk pedig 0. Minden tapasztalati szinten 4 Harc�rt�k M�dos�t�t kapnak, amit szabadon oszthatnak sz�t, b�r �ltal�ban szinte kiz�r�lag a v�do �rt�k�ket n�velik, hogy az esetleges t�mad�sok ellen v�dettebbek legyenek.

�letero �s f�jdalomtur�s:
A Gahulok az �letero tekintet�ben sem rendelkeznek kiemelkedo �rt�kekkel: �p-alapjuk 4, Fp-alapjuk 2, m�g szintenk�nt k6 Fp-t kapnak.
A megszerezheto ismeretek:
Minden Nov�cius az elso tapasztalati szinten az al�bbi k�pzetts�gekkel rendelkezik:
Elsodleges k�pzetts�g fok M�sodlagos k�pzetts�g fok
Pszi 5 Kult�ra (gorviki v. pyarroni) 3
Demonol�gia 1 Helyismeret (V�ros�llamok) 3
�r�s/olvas�s 4 Sz�mtan 2
Holt nyelv (aquir) 3 Politika (V�ros�llamok) 1
Holt nyelv (kyr) 3 Jog/t�rv�nykez�s (Kironavik) 1
�lo nyelv (k�z�s v. gorviki) 4 Szimb�lumm�gia 1
Tetov�l�sismeret 3 Oktatott k�pzetts�gek:

A felsoroltakon k�v�l a rend iskol�j�ban tanul� �s v�gzett n�vend�kek (nov�ciusok) a k�vetkezo ismereteket saj�t�thatj�k el, amennyiben �gy k�v�nj�k (�s tal�l olyan Mestert, aki hajland� oket tan�tani).

K�pzetts�g Nyitott Tud�s

Demonol�gia 2. fok
�r�s/olvas�s 5. fok
Holt nyelv (kyr) 5. fok
Holt nyelv (aquir) 4. fok
�lo nyelv (gorviki) 5. fok
�lo nyelv (k�z�s) 5. fok
Magasm�gia 2. fok
�rt�kbecsl�s 3. fok
Szimb�lumm�gia 3. fok
Pszi 5. fok
Anat�mia (ember) 2. fok
Sz�mtan 3. fok
M�rtan 2. fok
Politika 1. fok
Jog 3. fok
�kessz�l�s 3. fok
T�rt�nelem 3. fok
Legendaismeret (gorviki) 2. fok
Legendaismeret (pyarroni) 2. fok
L�lektan (ember) 2. fok
Tetov�l�sismeret 3. fok

K�l�nleges elony�k �s h�tr�nyok:
- A Gahulok karakter rendelkezik a var�zsl�k �ltal�nos k�l�nleges k�pess�geivel.
- A Nov�ciusok j� es�llyel tal�lnak munk�t a „magasabb k�r�kben”: amennyiben hajland�s�got mutatnak, a rend megfelelo patr�nust tal�l sz�mukra. J�vedelm�k �gy �vi 20 aranyt�l kezdodik. J�vedelm�k bizonyos r�sz�t (kb. 10%-�t) azonban a rendnek „szok�s” h�l�b�l foly�s�tani. Ennek elmarad�sa nem j�r felt�tlen�l retorzi�val, de amennyiben k�sobbiekben ism�t a rend seg�ts�g�t k�v�nja ig�nybe venni, mindenk�pp c�lszeru hozz�j�rulni a rend fenntart�s�hoz.
- A rend tagjainak az �let�t semmik�pp nem sodorhatj�k vesz�lybe. Amennyiben �gyk�d�s�knek „h�la” egy Gahul Adeptus, vagy ak�r egy m�sik Nov�cius �lete kilobban, az eg�sz rend bossz�j�t vonj�k mag�ra.
- A rend k�tel�k�ben csak a nekromanci�ra, helyesebben sz�lva demonol�gi�ra szakosodhatnak. Amennyiben m�s m�gia�g �rdekli a Nov�ciust, k�r�s�re (amennyiben megfelelo „aj�nd�k” k�s�ret�ben teszi) felmentik a rend �ltal megk�vetelt k�telezetts�gei al�l, �s szabadon beadhatja csatlakoz�si k�relm�t egy m�sik var�zsl�rendhez.
- Az iskola rendk�v�l magas szintu k�pz�st biztos�t(hat a KM d�nt a karakter ismeret�ben): ez azt jelenti, hogy a k�pzetts�geket a Mesterek 3-5. fok� Oktat�s k�pzetts�g birtok�ban adj�k �t (KM d�nt�se).
Az oktatott mozaikok:
Az iskola, l�v�n kisebb iskola csup�n, nem ny�jt(hat) teljes k�ru k�pz�st. Ez azt jelenti, hogy bizonyos mozaikokra nem terjed ki tud�suk.

Konkretiz�lva ez al�bbiakat jelenti, ismerik:
- Elemi m�gia: csak a 6 iskolaforma
- Term�szetes anyagok m�gi�ja: Teljes Elso T�rv�nyk�nyv (ET)
- Asztr�lm�gia: B�tors�g/f�lelem valamint Semlegess�g/elvakults�g mozaikok
- Ment�lm�gia: a besz�d- �s mozg�sk�zpont kiv�tel�vel a teljes ET
- Jelm�gia: ET, kiv�ve tapad�s-, t�rg�t-, t�rcsapda- �s forg�s var�zsjel
- Nekromancia: Teljes ET + Felruh�z�s b�lyeg
- Idom�gia: Teljes ET, kiv�ve gyors�t�s/lass�t�s
- T�rm�gia: Teljes ET
- Szimpatikus m�gia: Teljes ET
- Egy�b m�gikus m�dszerek: Teljes ET

A Gahulok fegyvert�ra:
Kironavik ter�let�n tiltott a nemtelenek fegyverviselete. Mivel a Gahulok szinte kiv�tel n�lk�l nem nemesek, ez�rt fegyver forgat�s�t nem saj�t�tj�k el. Ha m�gis sz�ks�g�t �rzik az ilyen t�pus� ismereteknek, botjukkal v�dekeznek, esetleg az �k�lharc alapjait saj�t�tj�k el. A fegyvervisel�s �gy�ben a v�gso sz� az �jg�rd��, �s vel�k kevesen h�zn�nak ujjat.

III. R�sz: Inform�ci�k a Rend tagjainak
A Gahulok Rend teljes jog� tagjai r�szes�lhetnek a Nyitott Tud�s �ltal hozz�f�rhetok�n t�l, a Titkos Tud�s k�pzetts�geiben is:
K�pzetts�g Nyitott Tud�s Titkos Tud�s Oktat�s
Demonol�gia 2. fok 5. fok 5. fok
�r�s/olvas�s 5. fok 5. fok 5. fok
Holt nyelv (kyr) 5. fok 5. fok 5. fok
Holt nyelv (aquir) 4. fok 5. fok 5. fok
Holt nyelv (d�moni) - 5. fok 5. fok
�lo nyelv (gorviki) 5. fok 5. fok 5. fok
�lo nyelv (k�z�s) 5. fok 5. fok 5. fok
Auraelemz�s - 5. fok 5. fok
Magusm�gia 2. fok 5. fok 5. fok
Dr�gakom�gia - 3. fok K�nyv
�sv�nytan - 4. fok K�nyv
�rt�kbecsl�s 3. fok 5. fok 5. fok
Szimb�lumm�gia 3. fok 5. fok 5. fok
Pszi 5. fok 5. fok 5. fok
Anat�mia (ember) 2. fok 5. fok 5. fok
Anat�mia (t�rpe) - 3. fok 4. fok
Anat�mia (elf) - 4. fok 5. fok
Anat�mia (ork) - 4. fok 5. fok
Oktat�s - 5. fok 5. fok
Sz�mtan 3. fok 3. fok 3. fok
M�rtan 2. fok 2. fok 2. fok
Politika 1. fok 3. fok 3. fok
Jog 3. fok 4. fok 4. fok
�kessz�l�s 3. fok 3. fok 3. fok
T�rt�nelem 3. fok 4. fok 4. fok
Legendaismeret (gorviki) 2. fok 5. fok 5. ok
Legendaismeret (pyarroni) 2. fok 5. fok 5. ok
L�lektan (ember) 2. fok 2. fok 2. fok
Tetov�l�sismeret 3. fok 3. fok 5. fok K�l�nleges k�pess�gek

A beavat�si szertart�s sor�n a Tumester minden Adeptus test�n elhelyez egy rajzolatot, ami azon t�l, hogy a Rendhez-tartoz�st bizony�tja bizonyos (jelentos) v�delmet ny�jt a d�monok �rt� praktik�i ellen (pontos hat�s�t a KM tudja). Ez a szertart�s rendk�v�l titkos, m�g az Adeptus sem eml�kszik r�. A magasabb rang� beavatottakon gyakran l�tni egyn�l t�bb rajzolatot is. Ezek hatalm�r�l csak tulajdonosaik tudn�nak mes�lni. Ok azonban hallgatnak… A Gahulok rend k�l�nleges mozaikjai:
Ezeket a mozaikokat csak az Adeptusi rangba ker�l�skor kapj�k meg.

Alku
T�pus: demonol�gia
Mana-pont: 2/speci�lis
Eross�g: 1/v�gtelen
Var�zsl�s ideje: speci�lis
Idotartam: speci�lis
Sebz�s: ld. le�r�s
Hat�t�v: ld. le�r�s
A k�lso s�kok l�nyeit, legfok�pp a d�moni s�kok lak�it nem k�nnyu szolg�latra b�rni. Szavukat csak a legritk�bb esetben tartj�k meg, �gy k�l�n�sen nagy kock�zatot v�llal az, aki vel�k k�v�n �zletet k�tni.
Ennek a var�zslatnak pontosan az a l�nyege, hogy a d�monokat r�k�nyszer�tse az alku betart�s�ra. A var�zsl�nak el kell mondania az alku sz�veg�t olyan nyelven, amit a d�mon is meg�rt (a szavakat ki kell mondani, teh�t telep�tia nem alkalmazhat�), majd a d�mon eld�nti, hogy elfogadja-e azt (a sz�vegnek mindenk�ppen tartalmaznia kell egy k�r�st, �s egy ellenszolg�ltat�st �s egy-egy szankci�t). Amennyiben a d�mon elfogadja, �gy a var�zslat 50 Mp-t em�szt fel, �s eross�ge v�gtelen lesz, m�g ha nem hajlik az alkura ment�lis ellen�ll�s�t kell megt�rni (hogy mik�pp, az a demonol�gusra van b�zva, de seg�thet ebben a Gahul Eszenci�ja (ld. k�sobb)). Ekkor az eros�t�s 2 Mp-nk�nt t�rt�nik.
A var�zslat azonban k�t�lu fegyver. Az alku sz�vege (ami betu szerint �rtelmezendo �s nem annak szelleme sz�m�t) mindk�t f�l sz�m�ra k�telezo �rv�nyu, �gy k�sobb a var�zsl� sem h�tr�lhat meg an�lk�l, hogy a sz�vegben meghat�rozott szankci� (ami sz�m�ra mindenk�pp k�ros kell, hogy legyen) �rv�nybe ne l�pne. A var�zslat m�sik h�tul�toje, hogy a legt�bb d�mon csak saj�t nyelv�t besz�li. A megval�sult Alku k�ksz�nu tetov�l�sk�nt megjelenik mindk�t szerzodo f�l test�n. A var�zslat �rdekess�ge, hogy egyes nagyhatalm� d�monok is alkalmazz�k, ami a mozaik ynevi eredet�t erosen megk�rdojelezi.

Hasad�k
T�pus: demonol�gia, t�rm�gia
Mana-pont: 30
Eross�g: 1
Var�zsl�s ideje: 1 szegmens
Idotartam: 1 k�r
Sebz�s: nincs
Hat�t�v: ld. le�r�s
A k�lso s�kok anyaga sz�mtalan felhaszn�l�si lehetos�get rejt mag�ban, azonban Ynev elsodleges anyagi s�kj�n nem maradhat meg m�gikus behat�sok n�lk�l (ilyen behat�s, pl. a m�gikus d�monid�zo gyertya, ami, am�g �g, biztos�tja a megid�zett d�mon itt tart�zkod�s�t).
A var�zslat egyike a legritk�bbaknak Yneven. Seg�ts�g�vel az idotartam alatt egy hasad�k ny�lik a s�kok k�z�tt, amin kereszt�l a k�lso s�kok eszenci�ja (�s csak az, teh�t l�nyek nem) folyamatosan �ramlik az elsodleges s�kra, �gy biztos�tva a d�moni s�kok anyag�nak integrit�s�t.
A var�zslatnak t�bb felhaszn�l�si lehetos�ge van, �gy pl. ameddig egy �lo d�mon a var�zslat hat�ter�let�n tart�zkodik (alaperos�t�sen ez 1 l�b �tm�roju g�mb, �s teljes eg�sz�ben ott kell lennie) az id�zogyertya (ami elm�letileg lehet, hogy 1 �ra alatt le�gne, �s ezut�n a d�mon visszat�rni k�nyszer�lne a s�kra, ahonnan elsz�l�tott�k) nem fogy mindaddig (mintha megfagyna a l�ng), am�g azt el nem hagyja. A m�sik felhaszn�l�si m�d a Gahulok f�ltve orz�tt titka: amennyiben egy d�mon elporladt test�nek marad�k�ra mondj�k a var�zst, k�l�nleges var�zsport nyernek, ami a `Gahul Eszenci�ja` nevet viseli (le�r�s�t ld. k�sobb). A harmadik felhaszn�l�si m�dja el�g kommersz alkalmaz�sa a m�gi�nak: a tr�fea `tart�s�t�sa`.

A Gahulok botja:
A Gahul Adeptusok beavat�sukkor egy k�l�nleges t�rgyat kapnak: egy embermagass�g�, csontokb�l �ssze�ll�tott, kopony�ban v�gzodo botot. Ennek t�bb k�l�nleges k�pess�ge van:
- A koponya k�l�nleges t�rol�eszk�zk�nt muk�dik: egy adag Gahul Eszenci�ja t�rol�s�ra k�pes, �s kopony�n bel�l permanens Hasad�k var�zslat muk�dik, ami azt jelenti, hogy korl�tlan ideig (felhaszn�l�sig) t�rolhat� benne az Eszencia.
- K�pes a rajta �thalad� (a var�zsl� a boton kereszt�l var�zsol) var�zslatot „�tmosni”. Ez azt jelenti, hogy amennyiben d�mon jelenl�te zavarn� meg a var�zsl�s biztons�g�t, a benne t�rolt (b�rmire hangolt) Gahul Eszenci�ja seg�ts�g�vel kompenz�lni tudja a l�trej�vo var�zslatra hat� d�moni kisug�rz�s zavar� hat�s�t (az Eszencia elhaszn�l�dik), amennyiben azonban nincs d�mon a k�zelben, az Eszencia felhaszn�l�s�val vadm�gikus hat�s j�n l�tre, ami valamilyen m�don feleros�ti a var�zslatot.

Gahul Eszenci�ja
Egy k�kes sz�nu zsel�szeru anyag. Mint feljebb m�r eml�tettem, az eszencia elpusztult d�monokb�l k�sz�l. Ezt egy k�l�nleges, gyakorlatilag a dr�gakom�gi�hoz hasonl� proced�r�val elok�sz�tik egy c�lnak. Ezt h�vj�k „hangol�snak”. A c�l lehet detekci�, v�delem �s okoz�s.
L�ssuk h�t, hogy mire is k�pes a m�r oly sokat emlegetett Eszencia!

Detekci�
T�pus: demonol�gia
Mana-pont: 20
Eross�g: ld. le�r�s
Var�zsl�s ideje: 1 �ra
Idotartam: v�gleges
Sebz�s: nincs
Hat�t�v: ld. le�r�s
A var�zslatot a porra mondva, az k�pess� v�lik az idotartam alatt d�monok �szlel�s�re. Fontos megk�t�s azonban, hogy csak azoknak a d�monoknak a jelenl�t�t fedi fel (k�kes f�nnyel vil�g�t), amelyek maxim�lis �p-je nem magasabb ann�l a d�mon�n�l, mint amibol az Eszenci�t k�sz�tett�k. Fontos azonban tudni, hogy az eszencia alapesetben csup�n 1 k�rig marad Ynev elsodleges anyagi s�kj�n, majd visszat�r a k�lso s�kokhoz �pp�gy, mint a por, amibol k�sz�tett�k. Ezt k�tf�lek�pp lehet megg�tolni: idom�gi�val, ill. Hasad�k var�zslattal.
Megjegyz�s: az 1 �r�s var�zsl�si ido alatt folyamatos Hasad�k var�zslat alatt kell lennie a pornak, hogy ne t�vozzon el a var�zsl�s befejez�se elott!

V�delem
T�pus: demonol�gia
Mana-pont: 60
Eross�g: ld. le�r�s
Var�zsl�s ideje: 1 �ra
Idotartam: v�gleges
Sebz�s: nincs
Hat�t�v: ld. le�r�s
A var�zslat hat�s�ra a porb�l h�zott k�r/f�lk�r/vonal, mint a V�rg�t var�zslat muk�dik d�monokkal szemben. Ez azt jelenti, hogy azok a d�monok, amelyek kevesebb maxim�lis �p-vel rendelkeznek, mint az, amelyik por�b�l az Eszencia k�sz�lt, nem l�phetik �t vonal�t. Ezzel be lehet b�rt�n�zni d�monokat, de ki is rekeszthetok seg�ts�g�vel. Az Eszencia alapesetben csup�n 1 k�rig marad Ynev elsodleges anyagi s�kj�n, majd visszat�r a k�lso s�kokhoz �pp�gy, mint a por, amibol k�sz�tett�k. Tart�s�t�s�t l�sd a detekci�n�l!

Okoz�s
T�pus: demonol�gia
Mana-pont: 80
Eross�g: ld. le�r�s
Var�zsl�s ideje: 1 �ra
Idotartam: v�gleges
Sebz�s: nincs
Hat�t�v: ld. le�r�s
Az okoz�sra hangol�s a Gahulok egyik legfontosabb fegyvere a d�monok ellen. Az okoz�sra hangolt Eszencia seg�ts�g�vel l�trehozott var�zslataik (ld. A Gahulok botja) k�pess� v�lnak arra, hogy d�monok ellen is bevethetoek legyenek.
Ezt azonban csak egy jelentos kik�t�ssel tehetik meg: a d�mon, amibol az eszenci�t k�sz�tett�k k�pes kellett, hogy legyen annak a hat�snak a l�trehoz�s�ra, mint amire az Eszenci�t �ppen felhaszn�ljuk. Pl. morquor por�b�l k�sz�lt okoz�sra hangolt eszencia seg�ts�g�vel ostuz teremt�s�vel is sebezhetj�k a d�monokat (azok nem kis meglepet�s�re), vagy egy d�monok ir�ny�t�s�ra k�pes d�mon�rb�l k�sz�tett Eszencia seg�ts�g�vel k�pess� v�lhatunk ment�lm�gi�val d�monokra hatni (persze csak, ha megfelelo E-vel var�zsolunk).

IV. R�sz: Inform�ci�k a KM-nek
A GAHULOK REND IGAZ T�RT�NETE, AVAGY A D�MONH�BOR�K TITKOS FEJEZETE
A k�lso s�kok csontig hatol� fagyos t�z�ben korok �ta v�gtelen h�bor� d�l. S�kok urai k�zdenek v�gtelen seregeikkel egym�s ellen a gyozelem es�ly�nek szemernyi szikr�ja n�lk�l. D�monok sz�zai hamvadnak el minden sz�vdobban�snyi pillanatban, csak. mert d�monhercegeiktol jobban f�lnek, mint mag�t�l a pusztul�st�l. Hogy a h�bor�k gyoztes�nek mi a jutalma? Tal�n m�r a leghatalmasabbak sem tudj�k, de a k�zdelem folyik, s tal�n soha nem is �r v�get.
A harc azonban nemcsak a haditerveken m�lik. A szerencse, illetve a balsors a legbrili�nsabb terveket is meghius�thatja. Ak�rcsak a haland�k… H�ny sereg bukott m�r el, mikor a t�mad�s k�zep�n elsz�l�tott�k a hadvez�rt! Var�zsig�k melyek ellen nincs v�delem. Vagy m�gis?

Dramquinerstab d�monherceg, ha nem is a leghatalmasabb, de a haland�k ter�n mindenk�pp az egyik legnagyobb tud�ssal b�r� had�r a k�lso s�kokban. D�moni terv�t ezred�vek alatt csiszolta, mire a mai form�j�ban megval�sulhatott. Egy d�monim�d� szekta seg�ts�g�vel egy k�oszfatty�t juttatta Ynevre, aki a nekromanci�ban, a demonol�gi�ban szerzett nem lebecs�lendo j�rtass�got. A fattyat, a d�mon ap�t�l �r�k�l kapott bor�rol Gahulnak kezdt�k sz�l�tani. Feladata egy nekromanta var�zsl�rend alap�t�sa, aminek alapvetoen k�t c�lja volt: elpuszt�tani azokat, akik Dramquinerstab szolg�inak id�z�s�ben j�ratosak, �s min�l t�bb d�monid�zo formul�t gyujteni, aminek seg�ts�g�vel a megfelelo pillanatban meggyeng�thetik az ellens�ges d�monseregeket. A rend fenn�ll�s�nak �vtizedei alatt sz�mtalan kisebb var�zsl�rendet nyelt el az �jszaka s�t�tje. A titkos h�bor� folyik…

A Csonttorony
A torony hely�n egykor egy d�monim�d� szekta kolostora �llt. Noha az�ta �vezredek teltek el, a hely ma is tagadhatatlanul kapcsolatban �ll a K�lso, D�moni S�kokkal (az ilyen t�pus� var�zslatok Mp-ig�nye 25%-kal cs�kken). Az �vezredek sor�n sz�mtalanszor lerombolt�k, �s �jj��p�tett�k - a hatalmat �h�t�k mindig vonz�dtak ehhez a helyhez. V�gso form�j�t kb. 250 �vvel ezelott nyerte el: hatalmas gr�nit�p�let, melyet k�v�lrol csontv�zakat mint�z� csontsz�nu dombormuvek bor�tanak. Maga a torony a rend beavatottjainak (Adeptusainak) biztos�t mened�ket a vil�g elol, a n�vend�kek (Nov�ciusok) m�g csak meg sem k�zel�thetik - az o k�pz�s�k egy, a v�rosban tal�lhat� rendh�zban folyik.

A Csont�sv�ny
Az emberi (�s egy�b humanoid) csontokb�l megalkotott 1 m�rf�ld hossz� �sv�ny minden j��rz�su l�nyben viszolyg�st kelt. Nem ok n�lk�l: nem csak a l�tv�nya sz�rnyu, de val�j�ban d�moni kisug�rz�sa (ld. d�moni var�zst�rgyak) is fokozza a hat�st. Ez az egyedi var�zst�rgy val�ban hal�los csapda minden ostroml� seregnek. Ha aktiviz�lj�k (legal�bb 7 �p �ldozat kell), a bele�p�tett csontv�zak karjaival t�madhat (k2+2 db k�r�nk�nt) minden rajta �ll� ellens�gre k3+2 Sp vesztes�get okozva. T�-je 100. A karok megsemmis�thetoek V�-j�k „csup�n” 80, de csak z�z� �s v�g� fegyverrel sebezhetok, ekkor is csak t�l�t�ssel. �p-j�k 8. Az �sv�ny �sszesen 100k3 (max. 300) karral rendelkezik, de a vesztes�get tudja p�tolni: az �ltala ilyen m�don meg�lt �ldozatok csontjai bele�p�lnek a szerkezet�be, p�tolva a vesztes�get. Rendelkezik egy m�sik t�mad�si m�ddal is: az �ppen szakad�k felett �velo r�szein hasad�kot nyithat mag�n, az �ppen rajta halad�k alat, azonban csak 25 l�bank�nt csak egyszer. Az �ldozat �gyess�g-pr�b�t dobhat, k�l�nben menthetetlen�l a 100+5k10 l�b m�ly szakad�kba esik (20% es�llyel v�zbe). Ekkor az elszenvedett sebzod�sre a zuhan�sb�l eredo sebzod�s szab�lyai �rv�nyesek. Megjegyzem, a Csont�sv�ny aktiviz�l�s�ra m�g nem volt precedens.

A tetov�l�sokr�l:
A rend teljes jog� tagjait beavat�sukkor a Tetov�l�mester gyakorlatilag egy Alku var�zslat al� veti. L�nyege, hogy Dramquinerstab egy k�ldet�s v�ghezvitel��rt (ak�r �vekkel k�sobb �lm�ban tudatja az illetovel) kiterjeszti v�delm�t az illetore. A rajzolat k�l�nleges erovel b�r: hat�s�ra a kisebb d�monok (als�- �s k�zrenduek) maguk k�z�l val�nak ismerik fel tulajdonos�t, m�g a magasabb rang�ak tiszt�ban lesznek a sz�rnyu titokkal: a beavatott lelke egy m�sik d�monherceg tulajdona, �gy an�lk�l, hogy azt magukra nem harag�tan�k, nem tehetnek ellene. Persze vannak olyan hatalmak, akik sz�m�ra ez nem k�l�n�sebben visszatart� ero…
Amennyiben az Alkuban meghat�rozott k�ldet�st nem siker�l hal�l�ig v�grehajtania a var�zsl�nak, lelke Dramquinerstab el� ker�l. Hogy ott milyen sors v�r r�? A Te d�nt�sed KM! Ha nem bizonyult hasznos eszk�znek, �r�k idokig tart� k�nszenved�s, ha kiv�telesen hasznosnak bizonyult, akkor ak�r Dramquinerstab d�mon alattval�inak sz�m�t is gyarap�thatja. Esetleg nem is felt�tlen�l alacsony rangban!

A Dramquinerstab v�delme j�t�ktechnikailag a k�vetkezoket jelenti:
- A d�monok kisug�rz�sa (f�lelem-aura) �s a d�monikus var�zst�rgyak kisug�rz�sai (undor) nem �rv�nyes�lnek a var�zsl�ra.
- D�mon�ri rang alatt csak kev�s (�s meglehetosen t�bolyult) d�mon meri befoly�sa al� vonni a Gahul Adeptust, teh�t az esetek nagy r�sz�ben a d�monok ilyenfajta t�mad�sai ellen is v�dettek.
- A d�monikus var�zst�rgyak dupla annyi haszn�lat ut�n vonnak el maradand�an Eg�szs�g-pontot.