L�sd: M�sodik t�rv�nyk�nyv, ill. Titkos f�li�ns.

  Szent Carlius egy PSz. XIX. sz�zadban �lt pap volt, akit ma az �rott tud�s szentjek�nt tartanak sz�mon Shadonban. �let�t az egyh�z ismereteinek b�v�t�s�nek, az �t�dik Arc szolg�lat�nak szentelte. A Tela-Bierra-i f�k�nyvt�rat sok egyedi �s gyakran vesz�lyes k�tettel gyarap�totta. Hal�la a mai napig rejt�ly: a D�li-hegys�gben kutatott, amikor nyoma veszett. Csak �vtizedekkel k�s�bb ker�lt meg sz�t�gett kopony�j�nak egy darabja. Val�sz�n�leg m�rt�rhal�lt halt, de az egyh�z mai napig nem fedte fel a teljes igazs�got. A sz�ban forg� koponyadarabot ma ereklyek�nt �rzik a Bierra-i sz�kesegyh�zban, �s m�r t�bbsz�r seg�tett az ide zar�ndokol� tud�soknak �s gondolkod�knak.

  A rend PSz. 2039-ben alakult meg �s c�lj�ul az �rott tud�s meg�rz�s�t �s gyarap�t�s�t t�zte ki. Kolostoraik tulajdonk�ppen hatalmas k�nyvt�rak, ahol a k�tetek gy�jt�se mellett azok m�sol�s�t, ford�t�s�t, illetve �j m�vek alkot�s�t v�gzik. A Carlius szerzetesek gyakran beengednek nem egyh�zi szem�lyeket is k�nyvt�raikba, de azt gondosan megv�logatj�k kinek a kez�be mi ker�lhet. Gyakran fogadnak el megb�z�sokat vil�gi szem�lyekt�l is, majd az ezut�n befoly� "adom�nyokat" �jabb m�vek v�s�rl�s�ra ford�tj�k. A testv�rek �ltal�ban kolostorhoz k�t�ttek, azonban mindig akad olyan szerzetes, akit �jabb k�nyvek, iratok felkutat�s�ra k�ldenek. A renden bel�l sz�mos laikus testv�r tev�kenykedik: �k �ltal�ban tehets�ges nyelv�szek, ford�t�k, rajzol�k, kalligr�fusok vagy mini�torok.

Ter�let: legink�bb Shadon k�zponti tartom�nyaiban.

Ruh�zat: z�ld csuha feh�r �vvel.

Fegyver: a harcot lehet�s�g szerint ker�lik. Sok rendtag egy�ltal�n nem �rt a harchoz, m�g m�sok a t�r forgat�s�t saj�t�tj�k el.

K�pzetts�gek:

Specialit�sok: a t�bbi rendn�l kevesebb id�t ford�tanak harc gyakorl�s�ra: HM/TSz: 6 (1 T�, 3 V�), �let�ket k�nyvek k�z�tt t�ltik, �gy azokb�l k�nnyebben saj�t�tanak el k�pzetts�geket: 1/2 Kp, ha az adott k�pzetts�g teljes m�rt�kben mell�zi a gyakorlatot (legink�bb tudom�nyos k�pzetts�gek)!

  Szent Franico Domvik legfiatalabb szentjeinek egyike. PSz. 3342-ben sz�letett gazdag shadleki keresked�csal�d els�sz�l�tt fiak�nt. Ifj�s�ga gondtalanul telt, �s ahogy k�zeledett nagykor�s�t�sa, egyre kicsapong�bb �letet kezdett �lni. Azonban ekkor (kb. 20 �ves kor�ban) valami t�rt�nt. Az addig l�ha �s haszontalan fiatalember hirtelen elh�z�d�v� �s elm�lked�v� v�lt. V�g�l megszak�totta a kapcsolatot csal�dj�val �s bel�pett a Benignus rendbe. De m�g itt sem tal�lta a hely�t, ez�rt felavat�s�t k�vet�en keresztbe kasul bej�rta Shadont �s egyre radik�lisabb elveket kezdett terjeszteni. Azt pr�dik�lta, hogy az anyagi javakr�l val� lemond�s, a szeg�nyek �s elesettek �lland� seg�t�se megtiszt�t, �s egyre magasztosabb� teszi a lelket. V�ndor�tja sor�n sok helyen megfordult �s mindenhol a vid�ki n�pet seg�tette. T�teleit sokan f�lre�rtett�k �s m�r az Inkviz�ci� is felfigyelt r�, azonban Domvik id�r�l id�re jel�t adta, hogy t�mogatja Franicot: Lewiarban �ll�t�lag egy vekni keny�rrel �s egy vaddiszn� h�s�val lakatott j�l k�tsz�z �hez� zar�ndokot; Theross�ban es�t t�maszott egy s�lyos asz�lyt�l szenved� falunak; Dia-Godoban egymaga legy�rt �s elkergetett egy rabl�band�t, majd a rablott javakat sz�tosztotta a k�rny�k szeg�nyei k�z�tt. J�n�h�ny hasonl� csoda eml�k�t �rzik a legend�k, azonban az Inkviz�ci� m�gis beid�ztette. Ott bebizonyosodott, a szerzetes hatalma Domvikt�l sz�rmazik Ennek ellen�re a Szent Sz�k sz�m�zte Shadonb�l. Franico nem �g�lt a d�nt�s ellen �s eg�sz h�tral�v� �let�t D�l-Ynevet j�rva t�lt�tte. Sz�mos t�r�t�s �s csoda f�z�d�tt m�g k�s�bb is nev�hez, majd hal�lakor Domvik egy Kerubot k�ld�tt, hogy Franico lelk�t egyenesen hozz� k�s�rje.

  A neki szentelt szerzet rendhagy� m�don nem Shadonban alakult. A rendet Franico p�r tan�tv�nya alap�totta Edorlban, amikor h�rt kaptak mester�k hal�l�r�l. �gy d�nt�ttek az � �ltala megkezdett utat folytatj�k, �s min�l t�bbeket igyekeznek Domvik segedelm�ben r�szes�teni. Az egyh�z csak 77 �vvel Franico hal�la ut�n ismerte el a rendet, amikor a mestert szentt� avatt�k. Ekkorra az egyh�z bel�tta, hogy r�gebbi f�lelmei alaptalanok voltak, miszerint a franicot�k pr�dik�ci�i l�zad�sra k�sztethetik a tudatlan f�ldm�veseket. A sok Shadonon k�v�li megt�rt l�lek a franicot�kat igazolta.

  A szerzetesek az�ta is a Szent �ltal megfogalmazott elvek szerint �lnek. �k a Harmadik arc, a J�s�g Forr�s�nak let�tem�nyesei. Minden r�szorul�nak seg�tenek, ha tudnak. K�lhonba is igyekeznek elvinni Domvik f�ny�t; gyakran t�r�tenek a Keresked� Hercegs�gek �s a D�li V�ros�llamok ter�let�n. Saj�t sz�ks�gleteik a minimumra szor�tkoznak: ruh�jukon, botjukon �s tariszny�jukon k�v�l ritk�n van m�s szem�lyes tulajdonuk. Rendh�zuk tal�n egy tucat l�tezik csak, ahol csakis a leend� szerzetesek k�pz�se zajlik. A rendh�zakban oktat� testv�reket kiv�ve az �sszes szerzetes �lete v�ndorl�ssal telik. A laikusok sz�ma a rendben nagy: kb. a testv�rek 3/4-�t �k teszik ki.

Ter�let: eg�sz Shadonban, a D�li V�ros�llamok keleti �s a Keresked� hercegs�gek d�l-nyugati r�gi�iban; a mag�nyosan v�ndorl� rendtagok ak�r �szakra is eljuthatnak.

Ruh�zat: vil�gos sz�rke csuha azonos sz�n� �vvel min�l egyszer�bb anyagb�l.

Fegyver: "…l�gy j�mbor, l�gy meg�rt�, ha m�sok is azok. Ha azonban valaki az er�szak eszk�z�hez k�v�nna ny�lni, ne habozz; s�jts le te el�bb!" A fenti intelem Franico-t�l sz�rmazik �s a szerzetesek ennek megfelel�en j�rnak el. Harcban v�ndorbotjukat haszn�lj�k, ami hossz� botnak min�s�l, de valamivel vastagabb �s s�lyosabb, emiatt sebz�se K6.

K�pzetts�gek:

  Szent Sineae a gy�gy�t�s �s gy�gyul�s v�d�szentje, aki szerte Shadonban nagy tiszteletnek �rvend. Balja j�rv�nyokt�l �v� ereklye, ami m�r t�bb �zben bizony�totta hatalm�t. Szerzetesei Domvik Gy�gy�t� Arc�t szolg�lj�k. Ispot�lyokat tartanak fenn szerte a birodalomban, ell�tj�k a betegeket �s sebes�lteket. Szolg�lataik�rt nem k�rnek p�nzt �s adom�nyt csak akkor fogadnak el, ha �gy �rzik, az adom�nyoz� megengedheti mag�nak. �ltal�ban a gy�gy�t�s hagyom�nyos m�djait �zik: gy�gyn�v�ny kivonatokkal �s (Shadonban szigor�an csak �k) m�t�tekkel orvosolj�k a testi bajokat. Sok testv�r j�rja Shadon �tjait, hogy mindenkihez eljusson a gy�gyul�s lehet�s�ge. Laikus testv�rek ebben a rendben nem l�teznek!

Ter�let: eg�sz Shadonban; ispot�lyok csak a nagyobb v�rosokban �s zar�ndok �tvonalak ment�n.

Ruh�zat: feh�r csuha �gsz�nk�k �vvel.

Fegyver: mivel a gy�gy�t�s �s nem a puszt�t�s a feladatuk, a harcot nem sz�vlelhetik. Az er�szakot elutas�tj�k; csak �nv�delemb�l fognak fegyvert �s ekkor sem t�rekednek az ellenf�l �let�nek kiolt�s�ra. Harcban r�vidbotot forgatnak.

K�pzetts�gek:

Specialit�sok: Domvik indokolt esetben enged�lyezi sz�mukra, hogy a Gy�gy�t�s, K�zr�t�tel, �z�s-Betegs�gek �s M�reg lass�t�sa var�zslatokat m�sokon alkalmazz�k. A kedvezm�nyezettnek vagy Domvik h�v�nek kell lennie, vagy valamely okb�l fontosnak kell lennie Domvik sz�m�ra!!!

  A n�vad� szent a PSz. XXIII. sz�zadban �lt. Tondar Valos v�ndorpapk�nt kezdte tev�kenys�g�t. A H�t Arc �sv�ny�t, a leghosszabb shadoni zar�ndoklatot j�rva jutott el Crivol v�ros�ba, ahol letelepedett. Itt �lt �reg kor�ig, amikorra m�r a v�ros p�sp�ki posztj�t is birtokolta. �let�nek v�g�hez k�zeledv�n �gy d�nt�tt befejezi fiatalon f�lbehagyott zar�ndok�tj�t. �ppen a s�t�t Felf�ld�n j�rt, amikor egy l�tom�s hat�s�ra let�rt az �tr�l. �gy jutott egy olyan telep�l�sre, amit m�r j� ideje sanyargatott a Fekete Lovasok egy band�ja. A parasztok nyomor�s�g�t l�tva d�nt�tt: egymaga megpr�b�lja elkergetni �ket. Szent Tondar egymaga sz�llt szembe a mintegy f�lsz�z fekete rendi lovaggal, azonban az � oldal�n �llt Domvik. Karj�nak erej�t az Egyetlen sokszorozta meg �s seg�ts�g�re k�ldte h�rom H�s�t. Az �ntelt lovag �nbizalma gyorsan elp�rolgott, ahogy a "k�chaj� bolond" egym�s ut�n oltotta ki gyarl� �let�ket. Azonban a Szent sem volt sebezhetetlen; t�bb s�lyos sebet kapott �s meg�rezte, hogy a m�snapot m�r nem �ri meg. Utols� hatalmas er�fesz�t�s�vel les�jtott a lovagok vez�r�re. A p�sp�k kardja 7X7 szil�nkra hasadt az iszony� csap�sban, �s a fekete lovag menten sz�rnyethalt. Csak p�r gy�va f�reg menek�lt meg Domvik els�pr� hatalm�t�l, de �k sem mertek t�bb� visszat�rni. Tondar p�sp�k meghalt, tette azonban m�lt� p�ld�t �ll�t a Domvik hit v�delmez�i el�.

  A rendet a Szent m�rt�rhal�la ut�n 10 �vvel alap�tott�k. A tondas szerzetesek az�ta is az Egyh�z legfanatikusabb v�delmez�i, a M�sodik �s a Hatodik Arc elk�telezett szolg�i. Rendh�zaik �s kolostoraik er�d�k, amelyek mindig kulcsfontoss�g� pontokon tal�lhat�k, a Birodalom legforr�bb r�gi�iban. M�s helyeken fogh�zak �s munkat�borok �llnak ellen�rz�s�k alatt. A szerzet mindig szoros kapcsolatot tart a ter�letileg illet�kes paplovagi �s boszork�nyvad�sz rendh�zakkal. Sokan j�rj�k Shadont, egyr�szt a zar�ndokokat v�dve, m�sr�szt a hit ellens�geinek nyomait kutatva. Ha tal�lnak valami gyan�sat, azt mindig jelentik az Inkviz�ci�s Lig�nak.

  A rend l�tsz�m�nak t�lnyom� r�sz�t (90%) a laikus testv�rek teszik ki. Vannak k�z�tt�k fanatikus zsoldosok, megkeseredett lovagok, de m�g megvil�gosodott harami�k is.

Ter�let: Shadlek, f�ldom�niumok, Felf�ld, Corma-Dina.

Ruh�zat: v�r�s csuha fekete �vvel.

Fegyver: a p�sp�k v�gs� harc�ban hossz�kardot haszn�lt, �gy ez a rend els�dleges fegyvere. A szerzetesek emellett m�g egy szabadon v�lasztott eszk�z forgat�s�t saj�t�tj�k el, ami gyakran valamilyen �t�fegyver (l�ncos buzog�ny, egykezes csatacsillag) vagy r�vid penge (t�r, sarl�k�s). El�szeretettel haszn�lnak neh�z vaskeszty�ket. Gyakran �ltenek v�rtezetet. Ez valamilyen k�nny� b�rv�rt, vagy testre alak�tott kem�ny�tett b�rv�rt (SF�: 2, Mgt: 0). A fegyvereket �ltal�ban maguk a szerzetesek k�sz�tik!

K�pzetts�gek:

Specialit�sok: a harc, a hit fegyveres v�delme t�lti ki idej�k j� r�sz�t: HM/TSz: 9 (3,3); kevesebb idej�k jut a lelki gyakorlatokra: -1 Yp/TSz.

  A k�vetkez� var�zst�rgyak �s erekly�k csak az adott rendre jellemz�ek. Vil�gi szem�lyek ritk�n, m�s vall�s�ak pedig sohasem juthatnak hozz�juk (leg�lis �ton)! K�sz�t�s�kkel csak a rendek beavatott, kell�en tapasztalt (min. 6. TSz) tagjai vannak tiszt�ban. Ezen t�rgyakat elm�letileg Domvik papjai is elk�sz�thetik, de a k�sz�t�s�k m�dj�t kiz�r�lag akkor ismerhetik meg, ha valamely nagy tettel ki�rdemlik!


Domvik szent l�mp�sa
    Mp: 20-40-60
    �r: 15-30-45+ arany

  E var�zst�rgyak az anilarota szerzetesek m�vei. Form�ja a k�sz�t�s hely�t�l �s c�lt�l f�gg�en v�ltozik. A t�rgy l�nyege egy felszentelt hegyikrist�ly, ami mag�ba fogadja Domvik mennyei f�ny�t. Nappal a krist�ly semmit nem tesz, azonban mihelyt bes�t�tedik, vil�g�tani kezd. F�nye megegyezik a Szent f�nyn�l le�rtakkal. Emellett ezt a f�nyt az �l�holtak nem k�pesek elviselni, pr�b�lj�k elker�lni. Ha azonban az adott oszt�ly� �l�holt a f�nyk�rbe ker�l, az az er�ss�gnek megfelel� �p-t vesz�t minden k�rben. Mivel a Szent l�mp�s Domvik f�nyess�g�t sug�rozza, csakis egyh�zon bel�l hajland�ak tov�bb adni!

  A kibocs�tott f�ny er�ss�ge �s a f�ny hat�t�vols�ga (l�bban) mindig az adott krist�ly kar�tsz�m�nak tizede lefel� kerek�tve.


�r�p�lca
    Mp: 20
    �r: 2 ez�st

  Egy cirkalmas mint�kkal bor�tott r�vid (araszos) f�mp�lca, amit a carlius szerzetesek haszn�lnak. Ebb�l az �r�eszk�zb�l sohasem fogy ki a tinta, s�t annak sz�ne is v�ltoztathat�!


Okul�r�
    Mp: 36
    �r: 1 arany

  A carlius szerzetesek m�sik var�zst�rgya. A szerzetesek hamar r�j�ttek, hogy a korral a l�t�s egyre romlik �s igyekeztek erre megold�st tal�lni. Dzsad m�vek alapj�n hamarosan az �vegk�sz�t�s �s -csiszol�s szak�rt�iv� v�ltak. E var�zst�rgy az�rt sz�letett, hogy az id�sebb testv�reknek ne kelljen id�r�l id�re �j lencs�ket k�sz�teni. Ezek a speci�lis krist�lylencs�k m�gia hat�s�ra k�vetik a szem roml�s�t; ezenk�v�l gyenge koncentr�ci�val nagy�t�k�nt is haszn�lhat�k.


Franicota tarisznya
    Mp: 33
    �r: 15 r�z (egy norm�l tarisznya alapanyag�nak �ra)

  Szent Franico k�vet�inek var�zst�rgya. A tarisznya naponta 2x ny�jt laktat� �lelmet a v�ndorl� testv�rnek. Amennyiben m�sokat is meg k�v�n k�n�lni, megteheti: ez esetben TSz x3 adagot tud m�g kivenni a tariszny�b�l. Ha alamizsn�t akar osztani, mindig tal�l a tariszny�ban K6 ez�stp�nzt. (Figyelem! Ezt a p�nzt nem ford�thatja m�sra, k�l�nben mag�ra vonja Domvik haragj�t!) A tariszny�b�l csak a szerzetes k�pes p�nzt vagy �lelmet kivenni, b�rki m�s nem tal�l benne semmit! Ezt a t�rgyat minden franicota testv�r megkapja felavat�sakor; amennyiben a tulajdonos elhal�lozik, a tarisznya elveszti hatalm�t.


V�ndorbocskor
    Mp: 24
    �r: 15 r�z (egy jobbfajta bocskor alapanyag�nak �ra)

  Ugyancsak franicota var�zst�rgy, amit a szerzetes felavat�sakor megkap. Ez a l�bbeli abszol�t elny�hetetlen �s mindig k�nyelmes benne a j�r�s. Sosem �zik �t, a l�bat mindig sz�razon tartja; a l�b sosem f�lled bele; ak�r j�gmez�n, ak�r forr� homokon j�rnak benne fagyot, h�t kirekeszti; a l�bat nem t�ri, olyan mintha b�rsonnyal lenne b�lelve. Gyalog, terepviszonyokt�l f�ggetlen�l 10%kal n�veli a napi t�vot. (Persze ez a l�bbeli sem mentes�t egyes extr�m helyek, mint egy l�vamez�, k�ros hat�sait�l!) B�r a bocskor nem tulajdonos-f�gg�, a gonosz jellem� vagy Ranagol hit� szem�lyek l�b�t t�ri: -20% napi t�v gyalog!


Nyavajal�t�
    Mp: 30
    �r: 20 arany

  Ez a var�zst�rgy Szent Sineae szerzeteseinek seg�deszk�ze. Tulajdonk�ppen egy faragott olajfa p�lca vagy r�vidbot v�g�ben egy csiszolatlan borosty�nnal. Ha a borosty�nt hozz��rintik valakihez, �s az nem ellenkezik, a bot felfedi a szem�ly minden testi baj�t, betegs�g�t �s azok keletkez�s�nek k�r�lm�nyeit. Eme ismeret birtok�ban a szerzetes magabiztosan l�that a gy�gy�t�shoz. (A BMi Ront�sokat a bot nem k�pes pontosan azonos�tani, csak azok m�gikus volt�t fedi fel!)


Szent Tondar Kardja (ereklye)
    Ego: 66
    T�m: 2
    K�: 16
    T�: 29
    V�: 21
    Sp: K10+3

  Tondar p�sp�k kardja az utols� csap�sn�l sz�thasadt, azonban a markolat �pen maradt. Ennek felhaszn�l�s�val k�sz�tettek egy �j kardot, amit Domvik hatalommal ruh�zott fel. Ez a kard a tondas rend mindenkori nagymester�nek fegyvere. A gonosz szolg�ira s�lyos vesz�lyt jelent, ez�rt m�r t�bbsz�r pr�b�lt�k ellopni vagy megsemmis�teni, eddig sikertelen�l.

  A kardot csak Domvik vall�s� foghatja kez�be, m�snak meg kell k�zdenie a kard Egoj�val, amit ha elhib�z, eldobja a kardot. Ha a kardot K�osz-Hal�l, Hal�l-K�osz jellem� vagy Ranagol hit� egy�n fogja kez�be k�teles pr�b�t tenni 132E Asztr�l �s Ment�l m�gia ellen. Ha mindkett�t elv�ti, meghal; ha csak az egyiket, elszenved egy Int� jel var�zslatot. Amennyiben olyan szerencs�s, hogy mindk�t pr�b�ja megvan, m�g mindig nem �r�lhet! A fegyver ekkor megmakacsolja mag�t �s minden harc�rt�ke az ellentettj�re fordul. Ha a bitorl� nem szabadul meg r�vid�ton a fegyvert�l, el�fordulhat, hogy mag�val Szent Tondarral hozza �ssze Domvik �s a rossz sors!

  A kard a gonosz minden megnyilv�nul�s�t �rz�keli 1 m�rf�ldes k�rzeten bel�l. Az ilyen szem�lyeket, t�rgyakat �s helyeket (ha a kardot forgat� l�t�ter�ben vannak) l�ktet� v�r�s aur�val jel�li meg a forgat� sz�m�ra.Ha a kard gazd�j�nak helyzete kezd kil�t�stalann� v�lni a S�t�ts�g er�ivel v�vott harcban, az Egyetlenhez k�ld�tt r�vid foh�sz eredm�nyek�nt megjelenhet Szent Tondar �s/vagy az a h�rom H�s, akik a v�gs� harcban seg�tett�k.Amennyiben a kard forgat�ja k�zel �ll a v�ghez �s sors a biztos hal�l, utols� erej�t �sszeszedve haszn�lhatja Szent Tondar Utols� Csap�s�t. Ebben az iszonyatos v�g�sban a kard peng�je sz�thasad. Az ilyen t�mad�s sebz�se mindig x3 �s nem �rv�nyes�l ellene az SF�.


Tondar szil�nkok

  Ezek a szil�nkok (sz�m szerint 49 db) a p�sp�k kardpeng�j�nek maradv�nyai. Jelenleg 37 db helye ismert: 23 darabot a tondas rend, 9 darabot k�l�nb�z� paplovagi rendek, 3-at az Inkviz�ci�, m�g az utols� kett�t k�t megtisztelt nemesi csal�d birtokolja.

  Amennyiben egy ilyen szil�nkot b�rmilyen fegyverbe belefoglalnak, az Domvik �ld�s�t b�rja mag�n, azaz �gy tekintend�, mint m�gikus fegyver. K�-e �s T�-e 5-tel, sebz�se 1-gyel n� meg �s sebz�s�n�l azont�l �rv�nyes az �j�sz szab�ly! Emellett a fegyver pulz�l�, feh�r f�nnyel jelzi az �l�holtakat �s d�monokat 100 l�b sugar� k�r�n bel�l. (A f�ny intenzit�sa a vesz�llyel ar�nyos.)

Wieros toll�b�l!