Gorvik 

V�rtestv�ris�g fejvad�szkl�n

"Ez�ttal a pyarroni l�ny kezdte. Batyuja a szakad� v�szon rekedt sikoly�val bomlott ki, s k�t ac�lsz�rny� hal�lmad�r, k�t gorviki st�lus� fejvad�szkard r�ppent ki bel�le a sobirai �jszak�ba. Mire a katon�k felocs�dtak meglepet�s�kb�l, a suhancnak �lt�z�tt fejvad�szl�ny �tsiklott k�z�tt�k �s v�gzett a veter�nnal.

T�rsn�je sem maradt t�tlen, ez�ttal a kereszt-markolatn�l fogta kardjait, lend�letes piruett-l�p�sekkel forgott �nmaga k�r�l, mik�zben az alkarj�ra szor�tott peng�k a felbosszantott kobra f�rges�g�vel csaptak ki jobbra �s balra. Nem h�r�tott, csak belemartak a t�mad�sba lend�l� csukl�kba, a k�zelebb l�p� bok�kba; nem ejtettek hal�los sebet, csak bosszant�, f�jdalmas v�g�sokat a s�r�l�keny porcokon �s n�lk�l�zhetetlen inakon.

             R�vid k�zdelem volt. Ahogyan a katon�k mozg�sa egyre bizonytalanabb� v�lt, �gy lettek az apr� v�g�sok is mind veszedelmesebb�: el�sz�r n�h�ny v�res ujj hullott a homokba, a hamarosan nyolc �tmetszett tork� halott. Az Ibar�ban ritk�n l�tott, k�l�n�s harcmodorban egyed�l a pyarroni l�ny ismerte fel a gorviki kl�nok h�res Kobrat�nc�t, a k�t fejvad�szkard forgat�s�nak magaiskol�j�t. Nem akad�lyozhatta meg a k�zdelem v�g�n felharsan� gy�zelmi rikolt�st; a ki�lt�s r�sze a t�ncnak, �si trad�ci�, mely kiragadja a kardforgat�t a harci r�v�letb�l �s visszaadja �bers�g�t. Hosszan, elny�jtottan sz�llt a h�tborzongat� ki�lt�s a sobirai �jszak�ban; sok b�k�sen szender�t� dzsad keresked�t �s k�rny�ken cirk�l� �rj�ratot riasztva fel."

Dale Avery - A reneg�t

A V�rtestv�ris�g k�tel�k�be tartoz� kl�nok g�tl�stalans�gukr�l h�resek. A hat�konys�g �rdek�ben a legaljasabb h�z�sokra is k�pesek, az erk�lcsi agg�lyokt�l, becs�letbeli megfontol�st�l teljes m�rt�kben mentesek. Hal�los m�rgeket haszn�lnak, t�ler�ben, lesb�l t�madnak, hazudnak, �s k�nny� sz�vvel gyilkolnak �rtatlan k�v�l�ll�kat. Bizonyos szempontb�l k�ts�gtelen�l a legveszedel-mesebbek - a V�rtestv�ris�gn�l - kitan�tott JK, a leger�sebb fejvad�sz a j�tszhat� kl�nok k�z�l. �pp ez�rt ig�nyli a leggyakorlottabb szerepj�t�kot is. A gorviki fejvad�szokt�l mindenki retteg, a vil�g minden t�j�n gy�l�lik �s �ld�zik, ha csak tehetik, meg�lik �ket. Egy gorviki fejvad�sz �jjel-nappal �lc�znia k�nytelen mag�t, aki el�tt leleplez�dik, azt jobb, ha nyomban meg�li. Egy gorviki fejvad�sz ellen a leg�d�zabb ellens�gek is �sszefognak, a legmegbocs�t�bbak is k�ny�rtelenn� lesznek. Jobb, ha alaposan megfontolja, mikor h�zza el� fejvad�szkardj�t, mert a k�l�n�s fegyvert kiz�r�lag a V�rtestv�ris�g kl�njaira jellemz�, m�sok, m�s kl�nok fejvad�szai nem vagy csak ritk�n haszn�lj�k. Az olyan J�t�kosnak, aki szereti karaktere hatalm�t megmutatni, mesters�ge teljes pomp�j�ban megjelenni, a gorviki sz�rmaz�s� fejvad�sz biztos �ngyilkoss�g. Kl�nja, ura birtok�n term�szetesen teljes harci d�szben fesz�thet, ott senki nem merne r�t�madni. Gorvik m�s ter�letein az ott honos kl�nnal gy�lik meg a baja, m�g az orsz�g hat�r�n t�l szinte biztos hal�l v�r r�, ha leleplezik.

             A legt�bb gorviki kl�n egy magas rang� nemes, b�r�, gr�f, herceg tulajdona, p�nzeli a k�l�nleges falvakban (corg�kban) �l� fejvad�szokat, akik cser�ben felt�tlen engedelmess�ggel tartoznak neki, test�rk�nt ell�tj�k v�delm�t, v�grehajtj�k a politikai �rv�nyes�l�shez �s az �letben marad�shoz elengedhetetlen�l sz�ks�ges gyilkoss�gokat. Gorvikban a befoly�sos vagy befoly�sra t�rekv� urak nem engedhetik meg maguknak, hogy ne rendelkezzenek saj�t fejvad�szkl�nnal. Akadnak persze �nell�t� kl�nok is; a kisebbek rabl�sb�l tartj�k fenn magukat, a nagyv�rosiak pedig elv�laszt-hatatlanul �sszeolvadnak az alvil�ggal. Ez ut�bbiak legink�bb j� �reg F�ld�nk jakuz�ira eml�keztetnek.

A gorviki fejvad�sz fegyvert�ra

A gorviki fejvad�szok jellegzetes fegyvere a Kobrakard, vagy k�zismertebb nev�n fejvad�szkard, valamint a Ramiera. V�rtet ritk�n viselnek, maximum b�rv�rtet, viszont az alkarv�d� haszn�latban mindenkin�l jobbak. Teh�t alkar �s l�bsz�rv�d�t haszn�lnak.

Harc�rt�keikben �s k�pess�geiben megegyezik a norm�l (Els� T�rv�nyk�nyvben le�rt) fejvad�szokkal, csak k�pzetts�geiben van n�mi elt�r�s, mivel a harcm�v�szetet magas szinten �zik. K�pzetts�gek els� szinten:

 

A gorviki fejvad�sz 35%-ot oszthat sz�t szintenk�nt sz�zal�kos k�pzetts�gei k�z�tt, de egyre maximum 20%-ot tehet.

 

K�pzetts�g	fok/%
�k�lharc	Af
15 fegyver haszn�lata	Af
3 fegyver dob�sa	Af
Pszi (pyarroni)	Af
�sz�s	Af
Fut�s	Af
K�nz�s elvisel�s	Af
Belharc	Mf
�lca/�lruha	Af
H�tbasz�r�s	Mf
Csapda�ll�t�s	Af
M�sz�s	40%
Es�s	20%
Ugr�s	20%
Lop�z�s	25%
Rejt�zk�d�s	30%
Csapdafelfedez�s	15%

�j szab�lyrendszerben a k�pzetts�gek az A1 t�bl�zat szerint.

Kobrat�nc

Keresztmarkolat� fejvad�szkard haszn�lata kiz�r�lag a gorviki kl�nokra jellemz�. A keresztmarkolatb�l ad�d� technik�kat csak �k ismerik, csak �k k�pesek kihaszn�lni a k�l�nleges fegyver el�nyeit. A h�romf�le tart�s sz�mtalan k�l�nleges technik�t tesz lehet�v�.

             A fejvad�szkardot �ltal�ban k�tf�le m�don fogj�k. Vagy hagyom�nyosan, ak�r b�rmilyen m�s kardot, vagy megford�tva, a peng�t az alkarra szor�tva, mint a sequort. A keresztmarkolat seg�ts�g�vel a gorviki fejvad�sz szemf�nyveszt� gyorsas�ggal k�pesek fog�st v�ltani fegyver�k�n. Ha a keresztmarkolatot szor�tj�k tenyer�kbe, a penge lapj�val az alkarjukra simul - ez kifejezetten v�dekez� tart�s, hab�r a peng�t kir�p�tve sz�rni is szok�s. Az �gy fogott fejvad�szkard �rt�keit �s sebz�s�t tekintve h�r�t�t�rnek sz�m�t. �ltal�ban az egyik kardot tartj�k �gy - ez a h�r�t� k�z -, m�g a t�mad� k�zben hagyom�nyos m�don fogj�k a fegyvert.

             K�t fejvad�szkard egyidej� forgat�s�nak magasiskol�ja a Kobrat�nc. Ekkor mindk�t kardot v�dekez� tart�sban fogj�k, de nem h�r�tanak vele, hanem vill�mgyors p�rd�t�sekkel f�jdalmas sebeket ejtenek a t�mad� kezein �s l�bain, minden esetben megel�zve a t�mad�st. A fejvad�szkard csak a Kobrat�nc sor�n adja 18-as Kezdem�nyez� �rt�ket, egy�bk�nt K�-je annyi, mint a r�vidkard�. Ha a Kobrat�ncban a fejvad�sz megsebzi ellenfel�t, az �ldozat az adott k�rben t�bbet nem t�madhat r�. Ha a fejvad�sz� a kezdem�nyez�s, megel�z� v�g�saival meghi�s�thatja az ellene ir�nyul� t�mad�sokat. A harcmodor egyetlen h�tr�nya, hogy nem okoz s�lyos sebet az ellenfeleken, t�l�t�s eset�n is legfeljebb 2 �p-t sebezhet - mivel a v�g�sok mindig a kezeket �s a l�bakat �rik. A sebes�ltek (hacsak nem kalandoz�k) minden sebes�l�s ut�n k�telesek Asztr�l-pr�b�t dobni, s ha elv�tik, att�l kezdve a harc gy�l�lettel m�dos�t�val t�madhat. A Kobrat�ncot a gorviki fejvad�szok is csak 6. Tapasztalati Szintt�l k�pesek alkalmazni, ha Gyorsas�guk �s �gyess�g�k el�ri a 16-ot.

 

Tsz	K�pzetts�g	fok/%
2.	K�tel�kb�l szabadul�s	Af
2.	�k�lharc	Mf
3.	H�r�t�fegyver haszn�lat	Af
3.	1 fegyverhaszn�lat	Mf
4.	Nyomolvas�s/elt�ntet�s	Af
4.	K�nokoz�s	Af
4.	�lca/�lruha	Mf
5.	�sz�s	Mf
6.	K�nokoz�s	Mf
6.	Pszi	Mf
7.	H�r�t�fegyver haszn�lat	Mf
8.	K�tel�kb�l szabadul�s	Mf
9.	Nyomolvas�s/elt�ntet�s	Mf